Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen Érkezett... Határőrváros lesz Szécsény Fogadónap a gyámügyi csoportnál Méltóak a címre Nehéz helyzetben ügyintéző és ügyfél A Szécsényi Városi Tanács testületi ülésen döntött úgy, hogy az országhatár védelmében, a határrend érdekében, a közrend, közbiztonság szilárdításában eddig kifejtett tevékenységük alapján kérik a megtisztelő határőrváros cím viselését. Az indítványt a BM Határőrség balassagyarmati kerületparancsnoksága útján továbbították, s a cím odaítélését a belügyminiszter jóváhagyta. Mi is' előzte meg a szé- csényiek kérelmét? Zagyvái Sándor, a városi tanács elnöke így summázza véleményét. — A városunkban működő határőrőrs-parancsnokság személyi állománya jól beilleszkedik a város életébe. Lakosságunk ismeri az őrs feladatát, önként, erkölcsi elkötelezettségből segíti azok végrehajtását. Szécsény- ben két önkéntes határőr- csoport működik, s azok tagjai önállóan is részt vesznek a határrend védelmében. Szolgálatban és szolgálaton kívül is kellő komolysággal, felelősséggel és fegyelmezetten teljesítik vállalt társadalmi kötelezettségeiket. A segítség abban is megnyilvánult, hogy az utóbbi években szécsényi állampolgárok részéről nem történt az államhatár rendjét jelentősen sértő cselekmény, valamint csempészkedés. Az ún. komfortérzés (ezalatt a jó közérzetet értjük, amelyet semmiféle belső vagy külső tényező nem za- zar) egyik fontos tényezője a környezetünk hőmérséklete és páratartalma. Nyáron nem sokat tehetünk ennek érdekében, hiszen hazánkban a légkondicionálás nem terjedt el. Télen viszont életünk java részét fűtött lakásban, munkahelyen töltjük. Korántsem mindegy, hogy annak milyen a hőmérséklete, és milyen az általunk beszívott levegő vízgőztartalma. A nedvességtartalom hiányán viszonylag könnyen segíthetünk: nem kell egyebet tennünk, csak kellő mennyiségű folyadékot kell elpárologtatnunk. A kérdés, azonban az, hogy mennyi legyen ez a folyadék? Másszóval mennyi a levegő ideális páratartalma? A kialakult tapasztalatok szerint a 40 és 60 százalék közötti értéken érezzük magunkat kellemesen. Ez a százalékos érték a levegő ún. relatív nedvességtartalmát jelzi. Szervezetünk a levegő abszolút nedvességtartalmát, alig érzékeli. Mi csak azt érezzük, hogy mennyi a relatív páratartalom, azaz,' hogy adott hőmérsékletű levegő a maximálisan felvehető vízgőznek hány százalékát tartalmazza. Az előzőekből következik, hogy ha a levegő felmelegszik, akkor a relatív nedvességtartalma csökken, ha viszont lehűl, akkor növekszik. Ez a növekedés gyors lehűléskor eléri a 100 százalékot. Ezen érték fölé nem is emelkedhet, hiszen a fölösleg azonnal kicsapódik. Az alacsony nedvességtartalmú — és emiatt túlságosan száraz — levegő modern lakáskultúránk köA városi tanács elnöke sorolja állításának bizonyítékait, különösen a határőröknek a város életében betöltött szerepét hangsúlyozza; minden politikai rendezvénynek résztvevői és nemegyszer szereplői. Segítséget nyújtanak a városi KISZ- és úttörőszervezetek munkájához. Jó kapcsolat jellemzi az őrsparancsnokság és a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet együttműködését. Segítik a Volánnal hét fővel működő önkéntes határőrcsoport munkáját, részt vesznek a vállalatok rendjének és biztonságának megszilárdításában. Természetesen rendszeres kapcsolat alakult ki a tanácsi intézmények és az őrs katonái között is. így például az őrsparancsnokság támogatja a város sportegyesületét, a sorkatonai állományban lévő tagjai aktív résztvevői a labdarúgó-szakosztálynak. Rendszeresen látogatják a művelődési központ kulturális rendezvényeit, segítik az úttörők felkészítő munkáját. — Meggyőződésem, hogy az őrs hivatásos és sorállományú tagjai magukénak érzik a várost. Ott vannak a környezetszépítési akcióban, de segítik az üzemek, a termelőszövetkezet gazdasági munkáját is. Városunk lakossága is nagyra értékevetkezménye. Régen, amikor még ritkaság volt a központi fűtés, a kályhák kéménye „kihúzta” a levegőt, az tehát természetes úton (a falak pórusain, az ablakok ha^adékin stb.) pótlódott. Kívülről tehát mindig volt utánpótlása a friss levegőnek, amely nedvességet is tartalmazott. Ez a kényszerű légcsere nem jön létre, ha radiátorok fűtik a lakást. Ez az oka annak, hogy az ilyen helyiségek levegője szárazabb. Ezen úgy segíthetünk, ha alkalmas párologtatóedényeket helyezünk el a radiátorokon. Ha a páratartalom gyors emelésére van szükség (például köhög a gyerek), akkor vizes törülközők kiteregetésével ez gyorsan elérhető. 200 forint körüli összegért beszerezhető egy ún. higrométer; ez a falra akasztható kis műszer a levegő relatív nedvességtartalmát jelzi. Ára hamar visszatérői: a magasabb relatív páratartalom ugyanis fokozza a hőérzetet. Mintegy 2 C-fok különbséget tesz ez ki: ennyivel alacsonyabb hőmérsékletre fűthetjük lakásunkat azonos melegérzet elérése mellett akkor, ha legalább 50— 60 százalékos a páratartalom. Kozmetikai szempontból sem mindegy, hogy milyen páratartalmú levegőben éljük le életünket ősztől tavaszig. A száraz, párahiányos levegő ugyanis a száraz bőrű embernek ilyen szempontból is káros. Mivel pedig az évek múlásával az emberek túlnyomó többségének a bőre egyre inkább vízhiányban szenved, a kellően páradús levegő a korai ráncosodást, a bőr rugalmatlanná válását is gátolja. li azt a fontos feladatot, amit az őrs katonái látnak el az országhatár sérthetetlenségének őrzésében. Városunk lakossága is segíti a határőrizeti munkát, a határrend betartását, betartatását. — Számunkra is megtisztelő, hogy a városi tanács kérte a határőrváros megtisztelő cím elnyerését — véli Csákvári József határőr hadnagy. — Már csak azért is így igaz ez, mert eddig is a város lakosságával együtt láttuk el határőrizeti feladatainkat. Mindenkor segítséget nyújtanak a tiltott határátlépések megakadályozásában. Mi ígérjük, hogy a jövőben továbbfejlesztjük az együttműködés eddig kialakult formáit, további segítséget nyújtunk az ifjúság —, elsősorban a tanulók és a bevonulás előtt álló fiatalok — honvédelmi neveléséhez Ügy gondolom, hogy a határőrváros cím elnyerése tovább erősíti az államhatár biztonságos őrzésére irányuló munkánkat. A jóváhagyás már megtörtént. A majdani ünnepség után ismét következnek a szürke hétköznapok, csak most már egy kissé felelősségteljesebb munkával. Mert a cím kötelez Szécsényben is. Somogyvári László Múzeumi kutatás Több évre szóló kutatást szervez a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága a megyében élő német nemzetiség történetének, hagyományos kultúrájának feldolgozására. A munkában az ország különböző kutatóhelyeinek, múzeumainak néprajzos szakemberei vesznek részt, s hétfőn egyhetes közös helyszíni gyűjtés kezdődött Szendehelyen. Még csendes a reggel a sötét, keskeny folyosón, a Salgótarjáni Városi Tanács igazgatási osztályának gyámügyi csoportja előtt. Ma ügy- félfogadási nap van. Idebent már az ajtónyílásra figyelnek, az arcokon a „ki tudja, mit tartogat a mai nap” kifejezése jelenik meg. Harminc év körüli férfi és nő lép be hamarosan a kicsiny irodába. Nincs félméternyi távolság az asztal mellett álldogáló két ember között, mégis nagyon messze kerültek egymástól. Elváltak. Három és fél éves kislányuk jelenti a kapcsolatot közöttük. A mama az ő láthatása miatt fordult a gyámügyi csoporthoz, levélben a közös megegyezéssel született döntés megváltoztatását kérte. Most újra elsorolja érveit: — A kislány nemegyszer fáradtan, nyűgösen tér visz- sza egy-egy hét végi apai „kirándulásról”. Mozgékony gyerek, szüksége van az ebéd utáni pihenésre, hiszen én ismerem. Mindössze azt szeretném, ha vasárnap délután korábban hazakerülne, hogy otthon lefektethessem. . Az apa is megszólal, ideges nevetése elárulja ellenszenvét, türelmetlenségét. — Megígérted, hogy a nyáron hosszabb időt tölthetek majd a kislánnyal, de akárhányszor kerestelek, sohasem tudtam beszélni veled! Most még ezt a két napot is meg akarod kurtítani. Mit tegyek, ha nem akar lefeküdni? A nyakamba csimpaszkodva kérlel, hogy apu fent akarok maradni, játszani szeretnék veled! Ha mégis ágyba parancsolom, nem tud elaludni, csak forgolódik a helyén. Az anyuka erre újabb panaszáradattal hozakodik elő, amely elsősorban volt férjének szól, s akit csak egy- egy félig odavetett pillantásra méltat. — Észrevettem, hogy a lányom öltözéke is rendetlen, piszkos, pedig mindig küldök játszóruhát is. A tisztálkodása és egyáltalán az ellátása sem megfelelő szerintem! Az ügyintéző, Miklós Jó- zsefné, a csoport vezetője is elmondja észrevételeit, először az anyukának. — Túlzottnak tartom az aggályait, hiszen az apuka a szüleivel él egy fedél alatt, és nem tudom elképzelni, hogy ne mosdatnák, etetnék a gyereket. Másrészt érthető, hogy a találkozáskor zaklatottabb, élénkebb a kislány, s talán ezért sem tud elaludni. Mi felnőttek is átéltünk már ilyen helyezete- ket — teszi hozzá megnyugtatóan. Az apa közbe-köz- bevág, végül lecsendesedik. Már csak az írógép kopogása hallatszik, ők mindketten a cigarettázás szertartása mögé bújnak, nem próbálják meg leplezni egymás iránti idegenkedésüket. Átolvassák, aláírják a jegyzőkönyvet, majd kimenekülnek a szobából. A csoportvezető utánuk pillantva így szól: — Ök viszonylag kulturáltan intézik a problémáikat. De látunk és hallunk itt ennél százszor cifrább dolgokat is. A legtrágárabb kifejezéseket vágják egymás fejéhez, amint elfordulok. Veszekszenek, vitatkoznak, a mi jelenlétünk sem zavarja ebben a tisztelt ügyfeleket. Idehordják minden nyomorúságukat, keservüket. Napokig hallgathatnám sorsukat. .. Mi itt arra törekszünk, hogy megszülessen az egyezség. Ha ez nem sikerül, az előírások alapján én szabályozom a láthatást. Ha nehéz döntésre jutnunk, a nevelési tanácsadótól is kérek véleményt. Általában az igen elmérgesedett esetek kapcsán kerül erre sor, s ott pszichológusok vizsgálják, hogy például miért nem akar a gyerek apja, anyja társaságában lenni. Legtöbbször a szülők viselkedésének a megváltoztatása hozna eredményt. Véleményét így folytatja: — Egy évben csaknem nyolcvan hasonló ügyet intézünk. Akikkel együtt kezdtem, már szinte egytől egyig elmentek innen. Én három éve dolgozom ebben a munkakörben, amelyről elég any- nyit mondanom, hogy lélekölő, fárasztó, mégis izgalmas feladatokat ad. Itt nem lehet szó arról, hogy valakit megsajnáljunk. Határozottan kell intézkednünk, mert mindig a kiszolgáltatottakon, a gyerekeken csattan az ostor. A segélykérők hada ostromolja most odakint az ajtót, többségük nő. Az anyák magukkal hozzák gyerekeiket is, mintha ezzel a védtelen- ségüket fitogtatnák. — Három éve élek külön a férjemtől, három kiskorú gyermekünk van, akiknek rendkívüli segélyt kérek — adja elő kérését egy magas, fiatal nő. — Még nem váltunk el, várom, hátha jóra fordul még... — teszi hozzá szemlesütve, majd folytatja: — A gyerekek iskolába mennek, cipő, ruha kell nekik az őszre. A segélyt postán kiutalják számukra. Áz anya megkönnyebbülten távozik. A sok-sok csaknem drámai eset közül most az egyik legemlékezetesebbet idézi fel Miklós Józsefné. — Egy napon ajtóstul rontott be egy anyuka1, akit én idéztem be. Nekem támadt, hogy milyen jogon kértem őt ide. fenyegetett, kiabált. A háttérben láthatás elleni lázadozás húzódott meg. Mindenféle kifogásokkal élt, több mint két hónapig húzódott az ügy, de azért sikerült rávennem, hogy a gyerek érdekéről van szó. Nem sokkal azután találkoztam a papával, amint kislányával sétált az úton. Hálálkodva köszönte meg a segítségemet. Azóta náluk csönd van a láthatás körül. Mihalilt Júlia ÁLLATKERTI SÉTA Hetvenöt esztendős az újjáépített budapesti állatkert, amely ezekben a hetekben az iskolai kirándulások egyik élményt adó célja. A nyári vakáció is remek alkalom, hogy a szülők gyermekeikkel felkeressék az állat- és növénykertet. Képeinken nem a látogatókat, a lakókat mutatjuk be. Otthonunk A lakás páratartalma K. K.
