Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

1987. szeptember 9., SZERDA NOGRAD 3 Biztosíték a befektetőknek A harmadik negyedévtől új terméket — targonca­alkatrészeket — szállít az NDK-ba az OBV sal­gótarjáni bányagépgyára. A csapokból, tengelyekből és keretszerkezetekből 5—6 millió forint értékben állítanak elő ebben az évben. A felvételen: Lázár Lóránt esztergályos tengelymegmnnkálás közben. Pótolni a lemaradást a síküveggyárban Csökkenő veszteség Napjaink technikája A RUMIMAT nem mosópor, mégis „tiszti! A salgótarjáni síküveg­gyár több évtizede töret­len ipari, gazdasági fejlődé­sét mindig a megfelelően al­kalmazott technikai váltá­sok, a műszaki megújulá­sok sorozata tette lehetővé. Ügy korszerűsítette alap­terméke, a húzott üveg gyár­tástechnológiáját, hogy en­nék továbbfeldolgozásával termékszerkezetét is bővít­hette. Az utóbbi 5 évben a gyáir nyereségtervét szinte me­netrendszerűen teljesítette túl. Aiz idei, első ' félévi mérlege viszont azt sejteti, hogy nincs könnyű helyzet­iben a síküveggyár kollektí­vája: elsőr félévi nyereség- tervének híja maradt. A veszteség 68 millió forint, annak ellenére, hogy a második negyedév során a hiány már fokozatosan csök­kent. A feszültséget növeli, hogy emiatt bérfejlesztésre sem eddig, s úgy tűnik, ez­után sem kerülhet sor, no­ha mozgóibér még rendelke­zésre áll megfelelő teljesít­mény esetén. A kockázat mégis nagy. Olyan lemaradást kell pó­tolni, amellyel nemcsak az idei eredményesség garan­tálható, hanem a jövő évi indulás, a gyár gazdasági pozíciója is biztosítható. S, hogy mi elvben a rizikó? Az, hogy 10 millió forintos vesz­teség 3—3,5 százalékos bért von el a gyártól, közben csökken gazdasági ereje, hitele. Mi okozhatta a síküveg­gyár veszteséges gazdálko­dását? Döntően három do­loggal indokolható: a ter­mékek kihozatali mutató­inak romlásával, a költsé­gekkel való gazdálkodás gyengeségével és az import­anyagok hiányával. A kihozatali mutatók romlása annyit jelent, hogy a termékek előállítása nagyfokú selejttel, felesle­ges anyagfelhasználással járt. Ezek csökkentése több millió forinttal növelheti a gyár eredményességét, mi­vel anyagköltség-megtaka­rítást és jobb minőséget eredményezhet. Erre jó pél­da az edzett üvég első fél­évi kihozatali mutatójának javulása, míg a ragasztott és a hőszigetelő üveg gyártása nagymértékű veszteségét idézett elő. A költségekkel való meg­fontolatlan gazdálkodás az előbbinél is több veszteséget okozott. Ha csak az anyag- költségeket vesszük figye­lembe, akár mind a ragasz­tott, mind a hőszigetelő ter­mékeknél jelentős többlet­terhet jelentett. Ugyanak­kor az üzemi általános költ­ségek, az állóeszköz-fenntar­tási költségek is az indokolt­nál jobban növekedtek. Emelkedett továbbá a fajla­gos energiaköltség — a jó- áru-kihozaitali mutató ked­vezőtlen alakulása miatt. A készletgazdálkodás sem volt kielégítő, sőt, felelőtlen raktári túlkészletezést le­hetett tapasztalni. Ezért az előállítási költségek és a készletek minimalizálása egyre sürgetőbb tennivaló. Talán a legnagyobb mér­tékben hátráltatták a gyár termelését az importanyag­ellátási gondok, mintegy 90— 100 millió forintos fedezet­hiányt okozva. Az erőteljes importfüggőség később is hátráltathatja a teljesítmény növelését, az áru értékesí­tését. Az első fél év folyamán tehát a gondok sokrétűen jelentkeztek, számtalan ne­hézséget okozva a nagy múl­tú gyár szakembereinek. A minapi műszaki-gazdasági konferencián elhangzottak szerint a kiutat az egyértel­mű intézkedések és azok következetes végrehajtása jelentik. Nyilvánvaló, hogy a gyár 138 millió forintos évi nyereségtervének meg­valósítása elengedhetetlen, mert csak így bizosítható a tervezett bérfelhasználás. Már a júliusi és augusztusi, mintegy 21—21 millió forin­tos nyereségtöbblet is kö­zel 25 millió forintra .csök­kentette a félévi veszteséget. Az év végéig pedig a lema­radás teljesen felszámolha­tó, ha négy hónapon át, ha­vonként 150 millió forintos árbevételt produkál a gyár, üvegexportját pedig 4,3 mil­lió dollárban teljesíti. Mit kell mindezért ten­ni? A szükséges import­anyagokhoz szeptemberben és októberben 33—33 millió devizaforint biztosítását; szigorúbb költséggazdálko­dást; havonként meghatá­rozott termelési mennyiség előállítását, és a jóáru- ikihozatali mutató teljesíté­sét. Az ezekre hozott intéz­kedéseket szeptembertől megszigorították. Késlekedésre nincs le­hetőség. Már csak azért sem. mert év végéig elő kell készíteni a helyet az új ja­pán—magyar vegyes vállal­kozásban megvalósuló fi­nomít veggyapot-gyártás- hoz. Vendel Lajos Hét országgal — Belgium­mal, az Egyesült Királyság­gal, Hollandiával, Francia- országgal, a Német Szövet­ségi Köztársasággal, Olasz­országgal és Svédországgal — kötött hazánk beruházás­védelmi megállapodást, s több új egyezmény előkészí­tésén dolgoznak a szakembe­rek — adták a tájékoztatást a Pénzügyminisztériumban. Ezek a nemzetközi egyez­mények arra szolgálnak, hogy elősegítsék külföldi vál­lalkozók magyarországi, és magyarok külföldi beruházá­sait, új vegyes vállalatok lét­rehozását. A magyar gazda­ság számára ugyanis egyre nagyobb jelentőségű a kül­földi működő tőke behoza­tala. Több mint 100 vegyes vállalat működik már ha­zánkban, amelyek elősegítik a tőkésexport bővítését, hoz­zájárulnak a termékszerke­zet-átalakítás gyorsításához, a műszaki fejlesztés erősíté­séhez, és sok esetben fejlett technológiák meghonosításá­hoz. A magyarországi vegyes vállalatok mellett mintegy 180 magyar érdekeltségű szervezet — vegyes, vagy tel­jesen magyar tulajdonban lévő vállalat — működik külföldön. Ezek a vállalko­zások kisebb részben terme­léssel, zömében kereskede­lemmel foglalkoznak, előse­gítve a magyar termékek kedvezőbb külpiaci értéke­sítését. A beruházásvédelmi megállapodások egyaránt biztosítékot jelentenek a ha­zai és külföldi befektetők­nek, s javítják a Magyaror­szágon és külföldön lévő vegyes vállalkozások műkö­dési feltételeit. A megállapodásokban ugyanis a felek kötelezettsé­get vállalnak arra, hogy az érintett beruházásokat igaz­ságos és méltányos elbánás­ban részesítik, indokolatlan vagy megkülönböztető intéz­kedésekkel nem sújtják azokat. A megállapodások fontos részét képezik az esetleges tulajdonkorlátozás­ra — államosításra, kisajátí­tásra — vonatkozó intézke­dések. Az egyezmények sze­rint ilyen intézkedésekre ki­zárólag közérdekből, törvé­nyes eljárás keretében és kártalanítás ellenében kerül­het sor. A Magyarországon műkö­dő vegyes vállalatok számá­ra pénzügyminisztériumi rendelet biztosítja azt, hogy a külföldi beruházó nyere­ségét és a vállalkozásból származó egyéb jövedelmét, valamint felszámolás esetén az őt megillető vagyonrészt devizában külföldre vihes- se. Ezt a rendelkezést a be­ruházásvédelmi megállapo­dások is megerősítik. Akár egy magyar sci-fi film díszlete is lehetne a ba­lassagyarmati kábelgyár szá­mítógépterme : sokat tudó komputerek viliódznak a fél­homályban, s ha az itt dol­gozóknak földi gondjai nem lennének, bizony az ember képzelete is hamar szárnyra kapna. Kőszegi Miklósné 1979- ben került a gyárba, s még ebben az esztendőben átvette a szervezési és szá­mítástechnikai osztály veze­tését. Ettől! az időponttól kö­vethető nyomon a számítás- technika fejlődése, melynek bemutatására kértük meg. — Osztályunk két csoport­ban osztja meg egymás kö­zött a tennivalókat — ma­gyarázza. — Szervezőink a klasszikus üzemszervezéssel és a feladatok előkészítésével foglalkoznak. A számítás- technikai csoport programo­kat ír, próbafuttatáson ellen­őrzi azok pontosságát, hasz­nálhatóságát és átadja az üzemeltetőnek, vagy helye­sebben : a felhasználónak. Rövid múltunk első jelentős állomásaként említem az 1980- ban beszerzett és mun­kára fogott TPA—L típusú számítógépet. A művek szint­jén az volt a rendeltetése, hogy adatokat szolgáltasson a budapesti, központi R—55- ös gépnek, azaz elkezdődött a kapcsolat sokrétű kiépíté­se a fővárosi és a vidéki gyárak között. Az igényt az anyaggazdál­kodás ésszerűsítése szülte. Természetesen már akkor is szóba került a telefonos adattovábbítás, de akkori­ban ez még utópiának szá­mított. No, nem az ismeretek hiánya, sokkal inkább a hát­tér-infrastruktúra miatt. A kérdés továbbra is napiren­den maradt, de napjainkban a költségek visszafogása tette érdektelenné az említett módszer bevezetését. Talán pont ezért vállalkoztak ar­ra, hogy a körülményeknek legmegfelelőbb és színvona­las — tegyük hozzá: ha­zánkban még egyáltalán nem elterjedt — lokális hálózatot hoznak létre számítógépeik­ből. Mielőtt erről faggatnánk az osztályvezetőt, érdemes szót ejteni az első berendezés előnyeiről és hiányosságairól. A Magyar Kábel Művek ak­kori szervezettségéből adó­dóan kétségtelenül előnyként élvezte az anyaggazdálkodás­ban bekövetkezett forradal­mi változást. A TPA—L azonban nem volt alkalmas a gyár szükséges mélységű információinak feldolgozásá­ra és az adatáramlás „postai módszere” is lassúnak, kö­rülményesnek bizonyult. — A berendezés legfőbb hátránya az volt, hogy utó­lagos statisztikát adott — folytatja Kőszeginé —, azaz nem tudtunk beavatkozni — csak utólag. Tavaly aztán megalakultak azok a művi szintű teamek, melyek koor­dinálni tudták a feladato­kat, s ennek lett az eredmé­nye a mostani hálózat ki­építése is. A megrendelés időszakában az akkor leg­korszerűbb IBM PC jelű gé­peket vásároltuk meg, ame­lyek közül egy az ún. szer­vezői, a többi négy a fel­használói igényeket elégíti ki. összekapcsolásuk révén optimálissá válik az egyne­mű hardwere elemek kihasz- nátsága, az egyes eszközök funkcióinak átvétele. Az igény szerint bővíthe­tő rendszer biztonságosan képes adatokat szolgáltatni, naprakész statisztikákat ké­szíteni. „Élő emberré” válik a komputer azáltal, hogy a nap minden szakában is­mertté válik a termelés hely­zete, a raktári készlet, s más, szükséges adatok. Ja­nuárban például nagy segít­séget jelentett a számítóköz­pont, mivel az alapanyag mi­nőségi problémái miatt mó­dosítani kellett a termelési programot. A vevők nem érezhetik meg az apróbb belső gondokat! A modulszerű rendszer­építkezés első eleme, az anyaggazdálkodás munkáját segíti idén februártól. Külö­nös problémát jelentett az egységes anyagkódok kiala­kítása, melyet a balassagyar­matiak a művek szintjén ol­dottak meg. — A munkaügyi és bér­osztály, valamint az értéke­sítés szeptember közepéig csatlakozik a rendszerhez—■ mutatja a táblázatot az osz­tályvezető. — Kiemelném a RUMIMAT elnevezésű rend­szerünket, melynek segítsé­gével 16 munkarendet való­síthatunk meg, elsősorban a munkaidőalap védelme ér­dekében. A dolgozó speciális kártya segítségével jelzi a gépnek a napi műszakját, s például a gmk-ban eltöltött idejét is. Nyilvántartja a sza­badságot, a csúsztatást és még számos olyan adatot, melyért korábban a munka­ügyre rohantak. Lehetővé válik a rugalmas munkaidő bevezetése is, ami a csúcs- időszakokban hozhat válto­zást. Végezetül a meó bevo­nása lesz a feladatunk; őlc egyelőre helyi üzemben hasz­nálják gépüket. Az osztály érdekessége, hogy valamennyi dolgozónak ez az első munkahelye. Ál­talában 4—6 éve foglalkoz­nak számítástechnikával. Marsiczki István programozó 5 esztendeje lépett be: — Nehezen fogadták az új technikát a gyárban: a meg­szokás sajnos nagy úr. .. — A műszakiak, így a mi bérünk sem tükrözi igazán a végzett munkát — magya­rázza Kristók János csoport- vezető. — A munkaidő-beosztástól eltekintve elégedett vagyok a körülményekkel — mondja Hideg Gyuláné adatrögzítő —, a környékén jobbat úgy sem találnék. A „földi irányítóközpont” tehát szolgálatba állt. A ba­lassagyarmati kábelgyárban megkezdődött a legújabb kori visszaszámlálás. T. Németh László Á tadzsik kávé A csésze feketekávé, ami­vel a látogatókat kínálják a Tadzsik Tudományos Akadé­mia növényfiziológiai és biofizikai intézetében, nem­csak a hagyományos vendég­szeretetet fejezi ki. A kitűnő aromájú italt ugyanis az in­tézet kísérleti tábláján ara­tott első termésből főzik. A kutatók megállapították, hogy a meleg nyári napok száma tökéletesen elegendő a babkávé beéréséhez. A prob­lémát a meleget kedvelő ká­vécserjék átteleltetése okoz­za, mert gyakran fordul elő talaj menti fagy is a vidéken. Ezért egyelőre csak üveghá­zakban foglalkoznak kávé­termesztéssel. Hasonló módszert alkal­maztak annak idején a cit­rusfélék meghonosítására és akklimatizálására is. Befejezéshez közeledik a silókukorica betakarítása a Mátramindszenti Mátra- gyöngye Termelőszövetkezetben. A nem éppen ideális időjárás ellenére jó a ter­mésátlag, s így előállítható a tervezett 500 vagon siló. Fotó: kulcsár Hideg Gyuládé adatrögzítő feladata a napra, órára kész információk gépbe Írása. Kép: Tácsik Nóra .. ... ... ... . ... ■ .. ...

Next

/
Thumbnails
Contents