Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

Holland lakótelepek Építészet és várostervezés 1940—1980 A világot Isten teremtette, Hollandiát, viszont a hollan­dok — ezzel az önérzetes túlzással szoktak beszélni az északkeleti németalföldiek a polderekről, azokról a te­rületekről, melyeket szorgos csatornaásással, gátépítéssel és feltöltéssel a tengertől hódítottak el. Szerencsésebb volt itt a történelem, de az is kétség­telen, hogy a többnyire jó­zan életű, fegyelmezett hol­landok okosan éltek lehető­ségeikkel. Például már 1928 és 1935 között, amikor el­készítették Amszterdam fej­lesztési tervét, eldöntötték, hogy ,,Észak Velencéjének'’ nem lehet több lakója egy­milliónál. Modern külvárosi részekkel, polderterületekkel bővítették a várost, de érin­tetlenül hagyták, legfeljebb javítgatták. megerősítették a keskeny, csúcsos homlok­zatú, egy-két-három évszá­zados épületeket, amelyek­ben a lépcső olyan szűk, hogy a pici szobák bútorait nemegyszer az ablakon ke­resztül kell beemelni, így jött létre az a varázslatos amszterdami városkép, amely alig változott 1940 és 1980 között. A lebombázott Rotterdam ideális kísérleti terep volt a derékszögű vonalak har­móniájára esküdő építészek számára. A végeredményt ma némileg szkeptikusabban szemléljük, mint az 50-es években — a mai ízléshez közelebb áll Hertogenbosch furcsa díszítésű, meghatároz­hatatlan jellegű vasútállomá­sa 1954-ből mint az 1951-es rotterdami nagykereskedel­mi központ, bármilyen vál­tozatos téglalapokból is igyekeztek kialakítani abla­kaikat. Az Utrecht melletti Kanaleneiland lakótelepét, Rotterdami lakótelep. Tervezte: C. Weeber pedig akár Magyarországon is fotózhatták volna.. . Hollandiában sem eléged­tek meg az egyenruhába öl­töztetett házakkal. Felhasz­nálják hagyományos építő­anyagukat, a vörös téglát. Meghajlítják néha a ^zobák, néha a házak falát, akár a panelből rakott épületek falát is. Nem riadnak visz- sza bizonyos tarkaságtól sem. A sorházakat úgy ala­kítják ki, hogy mindenkinek jusson egy picike kert. Gyakori a kétszintes lakás;, alul egy, a konyhával egy­benyitható, kirakatüveg­ablakos nappali, fölül há­rom 5“—6 négyzetméteres szobácska és egy fürdőszo­ba. Ügyesek, a mindennapos emberi igényekhez alkal- mazkodók a holland tervek, bár az egyformaság miatt itt is az az érzése az arra- járónak: a kapukon egy­forma emberek fognak ki­lépni. .. Ug\/e nent is fájt, Apu ?! Mindig viszolyogtam az orvosi műszerektől. A mi­nap mégis olyan körülmé­nyek közé sodort 'az élet, hogy némán kellett eltűr­nöm az orvosi beavatko­zást. És ez a kórterem... Minden fehér. A tárgyak, az emberek. Az emberek — is! Ráadásul a beszédet is megtiltották! Fiacskámban sincs semmi részvét. Han- cúrozik s időnként kis cé­duláival zaklat: „Ugye, Apuci, nem is fájt?!” Pe­dig őmiatta szenvedek. Ö az oka mindennek! Mert hogyan is történt?! ☆ A fiam a torkát fájlalta. Kezdetben félvállról vettem az ügyet. De csak fájlalta! Elbaktattunk hát <az orvos­hoz. Útközben vigasztalgat- tam, viccelődtem vele, mert ugyebár nem az én gigám vittük vásárra... A doktor szűkszavúan csak annyit mondott: — Ki kell venni a man­dulát! Az áldozat sápadtan ült a székben, nem volt ereje felállni. Szája megremegett, de hang nem jött ki rajta. Az orvos egykedvűen töröl- gette kezét. — Jöjjenek be a jövő héten! Szerda jó lesz? Elérkezett a szerda. A fiam anyja rám hárította a hóhérsegéd szerepét, mond­ván: Ha férfi vagy, légy férfi!... Elindultunk hát, mi férfiak. — Ugye nem fáj?! Ugye nem fáj?! — A, dehogy! Hát hogy fájna — vágtam rá kis meggyőződéssel, de annál határozottabban. Minden ékesszólásomat az utolsó pillanatokra tartogattam. Sőt mi több, amikor az or­vos hiába igyekezett száj- tatásra bírni fiacskámat, a tettek mezejére léptem, és a helyére ültem: — így csináld, ni! Áááá... Egy cseppet se fáj, csak egy tűszúrás az egész! Áááá. .. Kacsintottam az orvos felé, tegyen úgy, mintha kivenné a mandulámat. Amint bepillantott kitátott számba; — De hisz’ önnek.. . Szokott fájni? — 1-igeen... ☆ És most már nekem sincs mandulám. De. .. el­gondolni is rossz, mi vár rám, ha egyszer a vakbele makrancoskodik... (buzafalvi) Búza helyett kukorica A Német Szövetségi Köz­társaságban kidolgozott új kezelési eljárással úgy mó­dosíthatják a kukoricalisz­tet, hogy sok területen rész­ben. vagy egészben he­lyettesítheti a búzalisztet. A különleges kukoricaliszt például a fehér kenyér elő­állításában 25 százaléknyi, az egyéb pékáru gyártásá­ban pedig 50 százalékos arányban pótolhatja a bú­zalisztet. Gyermektápszert teljes egészében kukorica- lisztből készítenek búzaliszt helyett. Az új eljárás fő­ként azokban az országok­ban jelentős, amelyekben nagy mennyiségű kukoricát, termelnek, de búzából beho­zatalra szorulnak. Ezt a veszélyt az új épí­tészek is felismerték, és amire most törekszenek, az épp a másság. Buzogány formájú házakat terveznek például. Bakema városkájá­nak tanácsháza olyan moz­galmas épület, hogy inkább szórakoztató kombinátnak hinnék. Egy új bredai iroda­épületet mintha az absztrakt művészet múzeumául tervez­ték volna. Sajnos, ennek a minden­áron .,poénra” törekvésnek megvan a hátulütője — az ilyen házak egy idő után még unalmasabbak lesznek, mint a megszokhatóan egy­hangú geometria. Ügy tűnik, Hollandiában is ke.vés a kör­nyezetébe szelíden beillesz­kedő, a XX. század techni­káját is hirdetni tudó épü­let. Ház- és várostervező­inknek itt nincs mit másol­niuk; de tanulnivalójuk akad. Sz. A. Gyomirtás — új módszerrel Két egyesült államokbeli kutató meglepő új eljárást talált a gyomnövények irtá­sára. Eszerint a gyomokat éjszaka egy fényre érzékeny anyaggal be kell permetez­ni. s másnap, napfény ha­tására ez az anyag megin­dítja a növény pusztulását. Anyaguk fő összetevője a minden növényi és állati szervezetben megtalálható ártalmatlan aminosav: a delta-amino-levulinsav (ALA), a növények zöld színét adó klorofill egyik alkotóeleme. Még egyszer a MOT-ról Ami a sötétben zajlott Augusztus utolsó nap­jaiban nehezen felejthető rendezvénysorozaton vett részt az ország több mint 1500 ifjúmunkása. Megyén­ként hetvenen, a főváros­ból kilencvenen érkeztünk a találkozóra, ahol a politi­kai és szakmai összejövete­lek után az éjszakába nyú­ló szabadidős-programok­ból mindenki kiválaszthat­ta a neki leginkább meg­felelőt. Aki ilyet nem ta­lált, kedvére dühönghetett. Mert tábori „Bűnbak” is volt! A parkolóban egy kosfejű tornatermi ló állt, amin egy-egy jól irány­zott rúgással bárki kitölt- hette mérgét. De alig akadt rossz kedvű fiatal. A klubokban országosan ismert előadók versengtek egymással a közönségért. Á fiatalok íz*- lése változó, volt aki a jazzt kedvelte, de olyan is, ak a nyugati filmeket néz­te előszeretettel, megint má­sok a diszkóért rajongtak, ám a sörivók tábora is né­pes volt. Egyikük, miután társai elhelyezték az eme­letes ágyban — repülni kí­vánt. Ezt a vágyát követke­zetesen meg is valósította, bár az orvos inkább ten­geribetegségre gyanako­dott. Más sörösök nem vágy­tak az egekbe — a nehéz ládát cipelni. is elég volt, nemhogy röptetni. A MOT rádiójának és lapjának fi- fikás riporterei egy sértő­dött hölgyre is rábukkan­tak, aki elpanaszolta: nem kapott puszit a HajdúBi- har megyei fiúktól. Nos, a riporterek ezen a problé­mán is segítettek. Nemkü­lönben közreműködtek a tábor szépségkiirálynője és férf'iideálja megválasztá­sában és a tatabányai ká­beltévé segítségével ren­dezett helytörténeti vetélke­dőről is tudósítottak. A versenyt egyébként a ba­ranyaiak nyerték, akik ez­által másfél mázsa zsíros kenyeret érdemeltek ki. ^Akinek megfeküdte gyom­rát az alapos vacsora, ijedt­séget, a többségnek pedig vidám perceket szerzett a pécsi Pannon Volán Ika- rusa. A busz ugyanis szé­pen zengő tehénhangján A szabadtéri színpadon Zorán epigonnak — harsányan ki­fütyülték, ellenben a Rock­színház társulata kétszer is sikert aratott. Tömegek tetszésnyilvá­nítását könyvelhette el ma­gának a Western kocsmá­ban minden este fellépő Kápa Coun-Trió is, akik nemcsak hangulatos mu­zsikájukkal, hanem takti­kával is csábították a kö­zönséget. Tudniillik, ami­kor mások már becsukták a „boltot”, a Kápa csak ek­kor emelte csúcspontjára a hangulatot. Ennek azután a rendezők „itták meg a levét”, ők ugyanis utolsónak feküd­tek és elsőnek keltek, hogy ébresszék a többieket. így — előfordult, hogy a né­hány perces szundi csak az ébresztő után következhe­tett. Megyénk küldöttei­A vetélkedő izgalmában — a nógrádi delegáció Horváth József felvételei bőgött, s így a negyven jár gány között is biztosan ma­gához csalogatta utasait. Bizony az utolsó napon szükség is volt az egyértel­mű hangjelzésre, mert már nagyon kevés szempár nyílt fel magától. Az éjszakázás rányomta bélyegét a társaságra. Ta­lán ennek tudható be, hogy a szabadtéri színpadon fel­lépő 13+1 együttes — akik nemcsak nevükkel bizo­nyultak tehetséges 3+2 re Huzsvár András és Schmidtmayer Éva tatabá­nyai KISZ-esek vigyáztak több, kevesebb sikerrel. Végtére is mindenki — a szervezők, lebonyolítók, buszsofőrök, látogatók és résztvevők — egyaránt ól­mos fáradtsággal tértek ha­za három nap után. Csak ezért talán nem, de az él­ményekért azt hiszem még­is érdemes irigyelni őket. (romhányi) Hétféle kenyér lavult a ellátása vásárlók Rétságon A lakosság közhangulatát jelentősen befolyásoló té­nyező a napi cikkek bolti kínálata. Egy-egy településen az üzletekben naponta sze­rez közvetlen tapasztalatot a vásárló az áruellátásról, ugyanakkor minősíti ’ a vá­sárlás körülményeit is. Rétságon és településrésze­in a helyi Börzsöny Áfész gondoskodik a lakosság áru­ellátásáról. A fogyasztási szövetkezet összes kereske­delmi egységének csaknem 20 százaléka — 14 bolt és 7 vendéglátóegység — mű­ködik a városi jogú nagy­községben. Az üzletek el­adótere megközelíti a más­fél ezer négyzetmétert. A település kereskedelmi ellá­tottsága jobb a szövetkezeti átlagnál. Ez természetesen megmu­tatkozik az áruforgalomban is: 14 százalékkal több áru talált gazdára az üzletek­ben. A hálózatfejlesztéssel jelentősen javult az áruellá­tás színvonala, a bolti dol­gozók jobban tudnak iga­zodni a differenciálódó ke­reslethez. Az alapvető ■ élel­miszerek és a napi szükség­letet kielégítő iparcikkek mennyisége megfelelő. Az üzletekbe rendszeresen szál­lítanak árut a nagykereske­delmi vállalatok, illetve a gyártók. Az alapvető élelmiszerek­ből az étolaj, a margarin és a száraztészták kivételé­vel az igényeket ki tudták elégíteni. A kenyér- és pék­sütemény-ellátásban gyöke­res változás történt. Az ABC-ben például ma már hétféle kenyér közül vá­laszthatnak a fogyasztók. A tej és tejtermékek kínálata mennyiségben, választékban egyaránt javult. A tőkehú­soké és húskészítményeké kiegyensúlyozott, a több- csatornás árubeszerzés ered­ményeként a sokféleség jel­Aruház Rétságon lemzi az üzletek kínálatát. A háztartási és vegyi árukból azonban tavasztól kezdve az ipari szállítások nem voltak folyamatosak, így az országos helyzethez ha­sonlóan Rétságon is egyre szélesebb körben jelentkez­tek választéki hiányok. Ja­vult a kínálat egyes tartós fogyasztási cikkekből, de to­vábbra sincs kielégítő meny- nyiségű fagyasztószekrény és -láda. A szerződéses for­mában működő vendéglátó­egységek forgalma, színvo­nala jelentősen javult. Hálózatfeljesztésre nagy összegeket költenek a rét­ságiak. Meghatározó jelen­tőségű volt például tavaly az áruház második ütemének a megvalósítása, melynek ke­retében 20 millió forint költséggel ABC épült. Ugyan­csak az elmúlt esztendőben 6 millió forintot költöttek a bánki élelmiszerbolt és a Bárka étterem rekonstruk­ciójára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents