Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
1987. szeptember 8., KEDD NOGRAD 3 Új szereplők voltunk ebben a műsorban... Mi húzódik meg a „veszteség” mögött? Sajnos az első fél év nem úgy sikerült, ahogy azt korábban eltervezték az ötvözetgyár vezetői és jóváhagyta a kollektíva. Emiatt egyre sűrűsödnek az érdeklődő, kíváncsiskodó, az átmeneti kudarc .okait firtató kérdések: Mi idézte elő az első félévi több milliós veszteséget? — Alapvető gondunk abból származott, hogy az éves terv készítésékor még nem láttuk előre a bekövetkezett kedvezőtlen változásokat. Ezek lényegesen más irányba terelték a feltételeket és a követelményeket. Az új körülmények és a velejáró kívánságok már az első negyedévben jelentkeztek, és jórészt összefüggtek a magyar vaskohászatban elindult szerkezetváltással. Ennek jellemzője a fejlesztés és a visszafejlesztés. Mindkettő ránk is hatott — magyarázza Tamas- kovics Nándor, az ötvözetgyár igazgatója. Magyarázkodás helyett — Az előbbiek egyúttal azt is jelentik, hogy önöknél is fejlesztésre és visszafejlesztésre is sor került, vagy sor kerülhet majd. — Visszafejlesztésről szó sincs, sem most, sem a jövőben. Viszont erőteljes piaci átrendeződéssel kell számolnunk, amelynek során az elmúlt időszakban az első tűzkeresztségen már túljutottunk. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott belföldi igények mellett erőteljesen nyitottunk a tőkéspiacok felé. Izgalmas volt ez a feladat, sok bizonytalansággal és megválaszolatlan kérdőjelekkel járt, de örömmel -mondhatom, hogy a kollektíva nemcsak határidőre, jó minőségben tett eleget az NSZK-ból és Törökországból jelentkező vásárlói igényeknek, hanem a megrendeléseket elfogadható áron jelentősen túlszárnyalta. Vagyis a tervezett 200 tonna helyett az év első hat hónapjában 753 tonna ötvözőanyagot szállítottunk ki. De így is fogalmazhatok: új szereplők voltunk ebben a műsorban. — A körülmények, az igények eltolódása miként hatott a jövedelmezőség alakulására? — Külföldi versenyképességünket rontják a nálunk honos, magas energiaárak, melyből mi igen jelentős mennyiséget használunk fel. Ezzel szemben külföldi versenytársaink lényegesen olcsóbban jutnak ehhez a jelentős költségtényezőhöz. Sajnos az áremelkedéseket nem tudtuk, és a jövőben sem igen tudjuk érvényesíteni sem a bel-, sem a külföldi árainkban. Növelte a termelés költségét, hogy nem a nálunk honos technológiának megfelelő szenet kaptuk meg. — Az elszalasztott, vagy meg nem valósított helyi intézkedéseknek van-e részük az első félévi veszteséges gazdálkodásban? — Igen. Nem változott olyan előnyösen a technológia és a munkafegyelem, ahogy azt a tervben előírtuk. A mérleg szerinti veszteségünk 9 millió, a valóság azonban más. Ugyanis a tőkésexportért járó támogatást csak később kapjuk meg. Ez az összes veszteségnek több mint kétharmadát képviseli. Ezzel egyidőben a fél év terhére elszámoltunk 2 millió fejlesztési költséget is, mely a második fél év feladatainak eredményes elvégzéséhez teremt kedvezőbb műszaki, technikai feltételeket. A kivezető út — Milyen intézkedéseket tesznek az ez évre tervezett 15 millió forint nyereség eléréséért? — A belföldi piacon növeljük az értékesebb, nagyobb nyereségtartalmú termékek számát. Gyorsítjuk az új termékek termelésbe állítását, hosszabb távon pedig fokozatosan mérsékeljük a tőkésexportot. Olyan technológiákat fejlesztünk ki, amivel teljesítjük az egyre magasabb minőségi követelményeket, ugyanakkor erőteljesebben mérsékeljük az importot, mely 80 százalékot képvisel a termékeinkben. A króm- és mangáncsaládba tartozó ötvözőanyagoknál növeljük a feldolgozottsági arányt. Közbenső termékeket már most is gyártunk belőlük. Egyébként új termékeinket szívesen fogadják a belföldi vásárlók is, mert ily módon importot csökkentének vele. A további kísérleteket a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kutatói és a diósgyőri Lenin Kohászati Művek fejlesztői végzik a velünk kötött szerződés alapján. Mivel a legutóbbi energiaár-emelés áthárításáról szó sem lehet, tervbe vették az éjszakai és a hét végi kapacitás kihasználásának növelését. Azért döntöttek így, mert ilyenkor olcsóbb az energia ára. Ezzel egyidőben magasabb színvonalra emelik a termelés szervezését és irányítását. Ez utóbbiak segítségével a kemencék teljesítményét az éjszakai órákban 40 százalék fölé, a hét végeken pedig plusz 10 százalékkal kívánják emelni a hétközi teljesítményekhez képest. — A követelményekhez igazítjuk az anyagi ösztönzést is — kér ismét szót az igazgató. — Az éjszakások műszakpótlékát egy, a hét végén dolgozókét pedig újabb két százalékkal emeljük, ami személyenként és havonta plusz 300 forintot jelent. Még mielőtt azt kérdezné, miből fedezzük a pluszbért, amikor veszteséggel zártunk, a következőket válaszolom: — A tőkésexport után járó bérkedvezményből. Természetesen a termelésirányítók prémiuma is a megnövekedett követelményekhez igazodik. Ilyen veszély nincs — A tartósan veszteséges vállalatokat a jelenlévő gyakorlat szerint felszámolják. Vajon sor kerül-e erre az igen sok kellemetlenséggel járó tortúrára az ötvözetgyárban? — Ilyen veszély nincs. Év végéig elérjük a tervezett nyereséget. Nálunk a harmadik és negyedik negyedév feladatai igen erős tempót diktálnak. Júliusi és augusztusi- eredményeink már sokat ígérőek. ötmilliós nyereséget jeleznek — mondja bizakodva az igazgató. Venesz Károly Izig-yérig acélgyári Hz elektronika „művésze” Közel 2 millió tasak Nógrádi Ropogóst ké szített az év első felében a Salgótarján és Vidéke Áfész ka- raneslapujtői ropiüze- me. — bp — Csarnok- és termékszerkezet- korszerűsítés Immár 1 esztendeje, hogy a BRG 2. számú szécsényi gyáregységében elkeződött az új termékek gyártásához szükséges csarnokok átalakítása, korszerűsítése. Ezekben a napokban a 4. számú, üzemcsarnokban folytatják a munkálatokat, melyben a NYÁK-lemezek végleges gyártósorát helyezik el. Eredeti helyére kerül vissza a szerszámműhely, természetesen meg- újhodott környezetbe. Az üzemrész — melyben a fröccsöntő műhely kap még teret — teljes rekonstrukciója várhatóan 8—10 millió forintba kerül. A szerelők a határidő szerint decemberben adják át a termelésnek, s ezzel végérvényesen befejeződik a termékszerkezet-váltással ösz- szefüggő üzemrészek kialakítása. Nagy a sürgés-forgás mostanában a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideg- hengerművi gyárrészlegének műszerészműhelyében. Az újság is hírül adta, hogy az év hátralévő részében a nagy múltú vállalat egyik kiemelt feladata a Quartó berendezés rekonstrukciója, melyet nyugatnémet szakemberek bevonásával kezdtek el. Mikor a műszerészek tanyájára belépek, épp egy telefonhívást várnak a külfödi szerelők. Molnár László is azzal ' fogad, hogy túl sok ideje nem lesz, mivel állandóan az öreg masina mellett van most tennivalója, de azért beljebb kísér, a műhely egyik zárt szegletébe. Mint korábban megtudtam, a 39 éves fiatalember az egyik legeredményesebb újító a gyárban. Idén május elsején átvette a 100 ezer forint kifizetett újítási díj után járó aranyjelvényt is. A véletlen úgy hozta, hogy élete első ötletét a Quartóval kapcsolatban adta be és azzal az importkiváltást szolgálta. Most — a már jól bevált újítói gárdával együtt — szintén a géppel Összefüggő találmányokon dolgozik, bár még nem biztos benne, hogy lesz-e lehetőség a kivitelezésre. — A lényeg, hogy a termelést meg tudnánk gyorsítani — magyarázza —, de erről még nem szívesen beszélek, mert nagyon az elején vagyunk. Persze ez is csapatmunkát igényel, és aki igazán a technika mestere, az Varga Béla villamosmérnök, aki most éppen Nyugat-Németország- ban van tanulmányúton — fejtegeti szerényen, elhárítva a legkisebb dicsőséget is. Mondja is, hogy ő „csak” részt vett ezekben az ötletekben, esetleg a kidolgozásukban, de hangsúlyozzam ki, hogy nem egyedül. Nem a reklámért csinálja, meg a kitüntetésért, „csak úgy”.. A szakma szeretetébői és mert ízig-vérig acélgyári, s aki annak vallja magát, attól távol áll a magamutogatás. — Ha a tanulóidőszakot is beszámítom, 1962-től dolgozom a gyárban. Hogy miért épp itt? — kérdez visz- sza. — Itt születtem a Fe- renc-telepen, alig háromszáz méterre. Apám is innen ment nyugdíjba, és a feleségem is itt- köszörűs. Sőt, ha a helyzet úgy alakul — mondja sejtelmesen —, a gyerek is acélgyári lesz; most végzi a harmadikat az ISZI-ben — esztergályos. Próbálom a szót az újításokra terelni, s megtudni: melyik állt hozzá a legközelebb, melyiket csinálta legszívesebben, de nem kenyere a kérkedés: — Annyi volt már, hogy igazán nem tudom, melyiket is emeljem ki. Amire szivesen áldoztam energiát, az nem fizetett olyan jól. Hát... ha mindenképpen meg akarok nevezni egyet, talán a legelső. A Quartóval kapcsolatos” amiért — ha jól emlékszem a hetvenes évek közepén —,' fejenként 9 ezer forintot kaptunk. A legutóbbiak közül egy munkavédelmi újítást emelhetnék ki, amit a DI- MÁVAG körollón végeztünk. Hozzáteszem, hogy nem szeretem a munkavédelmi újításokat. Ilyen apró-cseprő dolgokat mindenki ki tud találni, igazi szakmai munka kevés van bennük. A szakmánál megállítom. Amikor érdeklődtem felőle, azt mondták, villanyszerelő, s most a műszerészek között találom... — Nincs ebben semmi furcsaság — oszlatja el kételyeimet. — Tizenegy évvel ezelőtt levelezőn leérettségiztem, majd egyéni úton letettem a műszerészvizsgát is. így lettem két- szakmás. Persze ez az órabéremen is látszik, jól megfizetnek. Pótlékkal együtt, 40 forint ötvenem van, ami nem lebecsülendő. Ami e fölött kell, azt gmk-vai keresem meg, melynek hárman vagyunk tagjai. Csörög a telefon és neki mennie kell. Utánam szól, hogy ha van kedvem, kísérjem el, egy délutáni portyájára, mivel tévéjavításra is szól a gmk-jogosítványuk. A Táncsics úton már vár a kapuban, s új kocsija arról árulkodik, hogy az üzlet nem megy rosszul. Csak éppen járni kell utána. — Ami összegyűlik az a családé; van színes televíziónk és most ez a kocsi is. Nyáron a Balatonnál sátoroztunk és hát a hobbim is elvisz egy kevés pénzt — mutatja a saját maga készítette oszcilloszkópot, a javítás elengedhetetlen kellékét. A tévével nem sok gondja akad, s alig néhány perc múlva visszakerül a hátlap a „meggyógyított” készülékre. Semmit nem bíz a véletlenre: szervizkönyvei segítségével a legravaszabb hibát is megtalálja, mint most is. Aztán elmondja, hogy otthon is ez az egyik kikapcsolódása: a barkácsolás, az elektronika. Meséli, hogyan alakította át „egyszerű” színes televízióját a legdrágábbhoz hasonlóvá. — A feleségem eleinte nem jó szemmel nézte, hogy reggel megyek és csak későn este érek haza. Aztán látta, hogy gyarapodunk és most már nem ágál ellene. Csapódik a Skoda ajtaja, és indul a következő pácienshez. Nem csak a pénzért, sokkal inkább a szakma szeretetébői... T. Németh László Patvarci tekercselőasszonyok Az Átviteltechnikái Szövetkezet patvarci részlegében nem egészen halvanan dolgoznak, s évente közel 60 milliós termelési értéket állítanak elő. A szép, tiszta üzemben mintegy 40-féle mérőműszerhez készítenek tekercseket, s itt végzik el a műszerek lemezmunkáit. A tekercselés a létszám felét kitevő asszonyoknak biztosít kenyérkereseti lehetőséget; havi átlagfizetésük megközelíti az ötezer forintot. A feladatukat precízen, úgyszólván hibamentesen teljesítő nődol- gozókről készítettük képriportunkat. Fotó: Bábéi László
