Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 211. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 8., KEDD ............... " 1........................... M.'-'IQ'; A z elektronika „művésze" . (3. oldal) Áz éjszaka vége (4. oldal) Ami a sötétben zajlott (5. oldal)­Áz Országgyűlés ipari bizottsága tárgyalta Síküveggyári távlatok: Módosító indítvány az adótábla ügyében Az Országgyűlés ipari bizottsága hétfőn a Parlament­ben megvitatta az általános forgalmi adóról és a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról készített törvényja­vaslat tervezetét. A Pénzügyminisztérium részletes írásos tájékozta­tójához fűzött szóbeli kiegészítést Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. Kiemelte: egyetértés ala­kult ki abban a lényeges kérdésben, hogy az adóre­form bevezetése szükséges lépés. Ismét elmondta, hogy nem okolható kizárólag az adóreform a jövő évi vár­ható életszínvonal-csökke­nésért, hiszen az ennek ha­tására bekövetkező ár­emelés csak 5—6 százalékos lesz. A gazdasági környe­zet, a népgazdaság jelenlegi helyzete indokolja, hogy a jövő évre vonatkozó elkép­zelésekben 12—14 százalékos fogyasztói árindex-növeke­dés szerepel. Az államtitkár hangsú­lyozta, hogy nem egyszerűen két új adó bevezetéséről, hanem olyan változtatásról van szó, amely hosszabb időre meghatározza az adó­struktúra alakulását. S, mi­vel ez komplex folyamat, ha az adószerkezet átren­dezését el akarjuk érni, a két új adóformát együtt kell bevezetni. A személyi jövedelemadó­ról kidolgozott elképzelések —. ahogy az várható volt — különösen nagy vitát vál­tottak ki. Módosult a ter­vezett adótábla, ma is vita van a kedvezményekről, sőt arról is, hogy a szociálpoli­tikai intézkedések milyen módon segítsék a legrászo- rultabbakat. Ha az adóreformot beve­zetik, valószínűnek látszik, hogy a gazdálkodó szerve­zetek kétharmadának hely­zete nem változik, vagy ja­vul. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy nem nyújt mentőövet azoknak, akiket veszteséges gazdálkodásuk az új rendszerben még ne­hezebb helyzetbe hoz, egye­bek között azért, mert dol­gozóik fizetéseinek bruttósí­tását gondjaik ellenére sa­ját erőből kell megoldaniuk. A jövő évi szabályozók leg­fontosabb elemeiről még nem született döntés, a ter­vezés folyamatában, a biz­tos pontok ismeretében (pél­dául, ha az Országgyűlés kedvező döntést hoz az adó­reform bevezetéséről) dönt a kormányzat. Madarasi At­tila végezetül elmondta azt is, hogy a személyi jöve­delemadó bevétele a helyi tanácsoké lesz, mégpedig úgy, hogy mindenütt az ott élők jövedelemadóját hasz­nálhatják fel. A vitában felszólalók szá­mos részletkérdést érintet­tek. módosító javaslatot is beterjesztettek, és állást foglaltak az adóreform álta­lános elvi törekvéseivel, be­vezetésének előkészületeivel, s várható hatásaival kapcso­latban. Egységes volt az ál­lásfoglalásuk abban, hogy indokolt az adóreform be­vezetése, s ha az előkészü­letek hiányosságait bírálták is, egyetlen felszólaló sem indítványozta, hogy az ár- és adóreformot, vagy annak egyes elemeit később léptes­sék életbe. Mindenekelőtt azt kifogá­solták, hogy sem az állam­polgárok. sem a képviselők felkészítése nem volt meg­felelő. A sajtóban nyilat­kozó pénzügyi szakemberek hibájaként rótták fel, hogy a válaszok időnként irritál­ták az érdeklődő olvasót, tévénézőt. A képviselők a bizottsági ülés napjáig sem az átdolgozott miniszterta­nácsi munkaprogramot, sem az adóreform végrehajtásá­val kapcsolatos jogszabályo­kat, sem pedig a kormány szociálpolitikai csomagtervét nem kapták meg, így —, mint rámutattak — nehezen foglalhatnak állást pusztán a törvénytervezetek ismere­tében. Az ülésen konkrét indít­vány hangzott el arra, hogy a személyi jövedelpmadó tervezett adómentes sáv­ját 48 ezer forintról emel­jék fel 70 ezer forintra. A javaslat szerint ez a módo­sítás az adózók 23 százalé­kát érintené kedvezően, az adóbevételeket azonban csak 4 százalékkal, 2—3 milliárd forinttal csökken­tené. Elhangzott, hogy a nagycsaládosok támogatá­sának egyik módja lehet, ha a három- és többgyer­mekesek tízezer forintos jö­vedelemig nem fizetnek majd adót. Többen szóltak a láthatatlan jövedelmek­ről, a gazdasági növekedés élénkítését hátráltató bék­lyókról, például a keresetek visszafogásáról, valamint a felesleges kiadásokról, a sok helyütt megfigyelhető pazarlásról. Azt is megfo­galmazták: célszerű lenne, ha az Országgyűlés évente, a költségvetés elfogadása­kor határozná meg a lakás­építéssel kapcsolatos adó- kedvezmények összegét, a jelenlegi tervezetben sze­replő számok reálértéke ugyanis rövid idő alatt csökkenni fog­Madarasi Attila részlete­sen válaszolt a felvetett kérdésekre. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a nagycsaládosok tíz­ezer forintos jövedelem alatt ne fizessenek adót, ugyanis ebben az esetben fizetésüket nem bruttósít- ják. s ez nehezítené hely­zetüket. Kiemelte: a törvényter­vezetben külön paragrafus kötelezi a kormányt arra, hogy a gazdasági körülmé­nyek megváltozásakor — tehát például az adótábla tételeinek elavulásakor — javaslatot terjesszen elő az Országgyűlésnek a módosí­tásra. Tájékoztatta a kép­viselőket, hogy a lakásfi­nanszírozás rendszerében más változások is napiren­den vannak, a szociálpoli­tikai kedvezmény összege például várhatóan már 1988-tól a család nagyságá­hoz mérten növekszik. A láthatatlan jövedel­mekkel kapcsolatban reális lehetőségnek nevezte egy olyan érdekeltség megvaló­sítását, amely ösztönzi a borravaló és a hálapénz, valamint az adóeltitkolás és a fusimunka eddigi ha­szonélvezőit arra, hogy be­vallják jövedelmüket. Az adótábla módosításá­ra tett konkrét indítványt az államtitkár visszautasí­totta, megvilágítva, hogy itt sávos adórendszerről van szó, tehát a legalsó sáv el­törlése esetén nemcsak azok mentesülnének az adófize­tés alól, akik a 48 ezer és a 70 ezer forintos szint kö­zé esnek, hanem a maga1- sabb kategóriákba tartozó valamennyi adózó keveseb­bet fizetne. Ez körülbelül 20 milliárd forintos adó­bevétel-kiesést jelentene. A képviselők a válasz egyéb részeit elfogadták, az adó­tábla ügyében azonban — szavazás után — ragasz­kodtak a módosító indít­ványhoz. így konkrét elő­terjesztést dolgoznak ki, amelyet pénteken a tör­vényjavaslatokat utoljára megtárgyaló állandó bi­zottsági ülés elé terjeszte­nek. Vegyes vállalatok, szellemi export Távlatok, abban az érte­lemben, hogy az Üvegipari Művek Salgótarjáni Sík­üveggyára, mily módon ké­szül a jövő megalapozásá­ra; természetesen a szerke­zetváltás tükrében és nap­jainkban zajló folyamat­ként. Mert minden bizony­nyal a legszebb feladat há­rul majd arra a történet­íróra, aki feleleveníti a gyár elmúlt két évében végbe­ment változásokat. Manapság legtöbbet az üvegszálgyapot-gyártásra létrehozott — bár kor­mányszinten még nem szen­tesített — japán—magyar vegyes vállalatról szólnak a tömegkommunikációs for­rások. Napjainkban pedig felfokozott érdeklődés kí­séri az alapüveggyártás re­konstrukcióját megelőző tárgyalásokat, feltehetően valamely világcéggel, csúcs- technológia meghonosítá­sára. Annyi mindenesetre ismert, hogy a világ élvona­lába tartozó cégek a füg­gőleges üveghúzással szem­ben a vízszintes módon elő­állított terméket részesítik előnyben, részben gazdasá­gossági és termelékenysé­gi megfontolásból. A vegyes vállalat persze csak az egyik lehetőség a műszaki színvonal emelé­sére. Ennél lényegesen ke­vesebb anyagi forrást igé­nyel a belső tartalékok moz­gósítása, a meglévő be­rendezések — és ezáltal a termékek —, technikai pa­ramétereinek az emelése. Egy másik jelentős kez­deményezésük a devizát fel­emésztő anyagok hazaival történő kiváltása, helyette­sítése. Együttműködve ku­tatóintézetekkel páramen­tesítő és tömítőanyagokat dolgoztak ki, hogy a gépek­hez felhasznált alkatrészek­ről ne is beszéljünk. Az adottságok figyelembe­vételével a legszerencsésebb és leggazdaságosabb bevéte­li forrás a gyár számára, a szellemi export A salgó­tarjániak és orosházi test­vérvállalatuk versenytár­gyaláson elnyert algériai üzlet részesei, Thale váro­sában ezekben a napokban üzemelik be a Pittsbourg- technológiára épült üveg­gyár gépeit, kemencéjét. A megyeszékhelyről 3 gé­pész és egy olvasztár uta­zott az afrikai órszágba. Ugyancsak ezekben a na­pokban készítik elő nigé­riai vállalkozásukat, ahol a ragasztott- és biztonsági- üveg-gyártó technológiai so­rokat helyezik üzembe lfb-íileselc több településen Szigorúbb büntetés árdrágításért Hány forint egy mérnöknap? Megélénkült a tanácsi tes­tületi munka. Hétfőn Nóg- rád megye három városában és egy nagyközségében tar­tottak ülést a tanácsok vég­rehajtó bizottságai. Többek között szó esett Salgótarján­ban a nyugati városrész to­vábbépítéséről, az árellenőr­zési munka tapasztalatairól, Balassagyarmaton a tanácsi utak, járdák helyzetéről, be­építési tervekről, Pásztón a gazdaságfejlesztési tervről és költségvetésről, Bátonytere- nyén a szeptemberi tanács­ülés előkészítésével foglal­koztak. A salgótarjáni tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbb két évvel ezelőtt tájékozódott a tanácsi árellenőrzésről, s akkor arról határozott, hogy további előrelépés szük­séges az árellenőrzés minő­ségének, hatékonyságának ja­vítására. Tegnap a testület előtt a termelés-ellátás fel­ügyeleti és a műszaki osz­tály számolt be árellenőrzési munkájáról. E két osztály árhatósági hatásköre a ma­gánkisiparosokra, kereske­dőkre, vendéglátósokra, a gazdasági munkaközösségek­re, polgári jogi társaságokra és a magántervezőkre terjed ki. Az ipari ágazatban a vizs­gálandó egységek száma fo­lyamatosan nőtt. A szakigaz­gatási szervek erre az évre összesen 250 ellenőrzést ter­veztek, s ebből ez idáig 102 ellenőrzést tartottak: a kis­iparban 62-t, a gazdasági munkaközösségeknél 40-et. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy Éva a fiatal szakmunkások közé tartozik, de a szakmai tudása egyenértékű idősebb munkatársaiéval Sikeres tőkésexport A Páva Ruhagyár mátraterenyei üzeme első féléves tervét százhuszonhét százalékra teljesítette. A ter­vezett 64 millió forintos árbevételt 20 millióval nö­velte meg. A tőkésexporttervüket kétszáztizenegy százalékra teljesítették a varrónők. Az NSZK-ba és Svájcba 61 millió forint értékű női divatruhát szállí­tottak Jánosaknáról. Felvételeink a varrodában folyó termelést mutatják be. Balázs Istvánné és munkatársai szalagrendszerben készítik az exportra kerülő ruhákat. Kollár Ferencné és Várszegi Nándorné a Svájcba kerülő kosztümöt ellenőrzik. A nyugatnémet BOGNER cég részére szállítandó di­vatos blúzokat Lakatos Józsefné és Maruzs Alajosné vasalja. — Rigó Tibor képriportja —

Next

/
Thumbnails
Contents