Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 211. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 8., KEDD ............... " 1........................... M.'-'IQ'; A z elektronika „művésze" . (3. oldal) Áz éjszaka vége (4. oldal) Ami a sötétben zajlott (5. oldal)Áz Országgyűlés ipari bizottsága tárgyalta Síküveggyári távlatok: Módosító indítvány az adótábla ügyében Az Országgyűlés ipari bizottsága hétfőn a Parlamentben megvitatta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról készített törvényjavaslat tervezetét. A Pénzügyminisztérium részletes írásos tájékoztatójához fűzött szóbeli kiegészítést Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. Kiemelte: egyetértés alakult ki abban a lényeges kérdésben, hogy az adóreform bevezetése szükséges lépés. Ismét elmondta, hogy nem okolható kizárólag az adóreform a jövő évi várható életszínvonal-csökkenésért, hiszen az ennek hatására bekövetkező áremelés csak 5—6 százalékos lesz. A gazdasági környezet, a népgazdaság jelenlegi helyzete indokolja, hogy a jövő évre vonatkozó elképzelésekben 12—14 százalékos fogyasztói árindex-növekedés szerepel. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen két új adó bevezetéséről, hanem olyan változtatásról van szó, amely hosszabb időre meghatározza az adóstruktúra alakulását. S, mivel ez komplex folyamat, ha az adószerkezet átrendezését el akarjuk érni, a két új adóformát együtt kell bevezetni. A személyi jövedelemadóról kidolgozott elképzelések —. ahogy az várható volt — különösen nagy vitát váltottak ki. Módosult a tervezett adótábla, ma is vita van a kedvezményekről, sőt arról is, hogy a szociálpolitikai intézkedések milyen módon segítsék a legrászo- rultabbakat. Ha az adóreformot bevezetik, valószínűnek látszik, hogy a gazdálkodó szervezetek kétharmadának helyzete nem változik, vagy javul. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy nem nyújt mentőövet azoknak, akiket veszteséges gazdálkodásuk az új rendszerben még nehezebb helyzetbe hoz, egyebek között azért, mert dolgozóik fizetéseinek bruttósítását gondjaik ellenére saját erőből kell megoldaniuk. A jövő évi szabályozók legfontosabb elemeiről még nem született döntés, a tervezés folyamatában, a biztos pontok ismeretében (például, ha az Országgyűlés kedvező döntést hoz az adóreform bevezetéséről) dönt a kormányzat. Madarasi Attila végezetül elmondta azt is, hogy a személyi jövedelemadó bevétele a helyi tanácsoké lesz, mégpedig úgy, hogy mindenütt az ott élők jövedelemadóját használhatják fel. A vitában felszólalók számos részletkérdést érintettek. módosító javaslatot is beterjesztettek, és állást foglaltak az adóreform általános elvi törekvéseivel, bevezetésének előkészületeivel, s várható hatásaival kapcsolatban. Egységes volt az állásfoglalásuk abban, hogy indokolt az adóreform bevezetése, s ha az előkészületek hiányosságait bírálták is, egyetlen felszólaló sem indítványozta, hogy az ár- és adóreformot, vagy annak egyes elemeit később léptessék életbe. Mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy sem az állampolgárok. sem a képviselők felkészítése nem volt megfelelő. A sajtóban nyilatkozó pénzügyi szakemberek hibájaként rótták fel, hogy a válaszok időnként irritálták az érdeklődő olvasót, tévénézőt. A képviselők a bizottsági ülés napjáig sem az átdolgozott minisztertanácsi munkaprogramot, sem az adóreform végrehajtásával kapcsolatos jogszabályokat, sem pedig a kormány szociálpolitikai csomagtervét nem kapták meg, így —, mint rámutattak — nehezen foglalhatnak állást pusztán a törvénytervezetek ismeretében. Az ülésen konkrét indítvány hangzott el arra, hogy a személyi jövedelpmadó tervezett adómentes sávját 48 ezer forintról emeljék fel 70 ezer forintra. A javaslat szerint ez a módosítás az adózók 23 százalékát érintené kedvezően, az adóbevételeket azonban csak 4 százalékkal, 2—3 milliárd forinttal csökkentené. Elhangzott, hogy a nagycsaládosok támogatásának egyik módja lehet, ha a három- és többgyermekesek tízezer forintos jövedelemig nem fizetnek majd adót. Többen szóltak a láthatatlan jövedelmekről, a gazdasági növekedés élénkítését hátráltató béklyókról, például a keresetek visszafogásáról, valamint a felesleges kiadásokról, a sok helyütt megfigyelhető pazarlásról. Azt is megfogalmazták: célszerű lenne, ha az Országgyűlés évente, a költségvetés elfogadásakor határozná meg a lakásépítéssel kapcsolatos adó- kedvezmények összegét, a jelenlegi tervezetben szereplő számok reálértéke ugyanis rövid idő alatt csökkenni fogMadarasi Attila részletesen válaszolt a felvetett kérdésekre. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a nagycsaládosok tízezer forintos jövedelem alatt ne fizessenek adót, ugyanis ebben az esetben fizetésüket nem bruttósít- ják. s ez nehezítené helyzetüket. Kiemelte: a törvénytervezetben külön paragrafus kötelezi a kormányt arra, hogy a gazdasági körülmények megváltozásakor — tehát például az adótábla tételeinek elavulásakor — javaslatot terjesszen elő az Országgyűlésnek a módosításra. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a lakásfinanszírozás rendszerében más változások is napirenden vannak, a szociálpolitikai kedvezmény összege például várhatóan már 1988-tól a család nagyságához mérten növekszik. A láthatatlan jövedelmekkel kapcsolatban reális lehetőségnek nevezte egy olyan érdekeltség megvalósítását, amely ösztönzi a borravaló és a hálapénz, valamint az adóeltitkolás és a fusimunka eddigi haszonélvezőit arra, hogy bevallják jövedelmüket. Az adótábla módosítására tett konkrét indítványt az államtitkár visszautasította, megvilágítva, hogy itt sávos adórendszerről van szó, tehát a legalsó sáv eltörlése esetén nemcsak azok mentesülnének az adófizetés alól, akik a 48 ezer és a 70 ezer forintos szint közé esnek, hanem a maga1- sabb kategóriákba tartozó valamennyi adózó kevesebbet fizetne. Ez körülbelül 20 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene. A képviselők a válasz egyéb részeit elfogadták, az adótábla ügyében azonban — szavazás után — ragaszkodtak a módosító indítványhoz. így konkrét előterjesztést dolgoznak ki, amelyet pénteken a törvényjavaslatokat utoljára megtárgyaló állandó bizottsági ülés elé terjesztenek. Vegyes vállalatok, szellemi export Távlatok, abban az értelemben, hogy az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyára, mily módon készül a jövő megalapozására; természetesen a szerkezetváltás tükrében és napjainkban zajló folyamatként. Mert minden bizonynyal a legszebb feladat hárul majd arra a történetíróra, aki feleleveníti a gyár elmúlt két évében végbement változásokat. Manapság legtöbbet az üvegszálgyapot-gyártásra létrehozott — bár kormányszinten még nem szentesített — japán—magyar vegyes vállalatról szólnak a tömegkommunikációs források. Napjainkban pedig felfokozott érdeklődés kíséri az alapüveggyártás rekonstrukcióját megelőző tárgyalásokat, feltehetően valamely világcéggel, csúcs- technológia meghonosítására. Annyi mindenesetre ismert, hogy a világ élvonalába tartozó cégek a függőleges üveghúzással szemben a vízszintes módon előállított terméket részesítik előnyben, részben gazdaságossági és termelékenységi megfontolásból. A vegyes vállalat persze csak az egyik lehetőség a műszaki színvonal emelésére. Ennél lényegesen kevesebb anyagi forrást igényel a belső tartalékok mozgósítása, a meglévő berendezések — és ezáltal a termékek —, technikai paramétereinek az emelése. Egy másik jelentős kezdeményezésük a devizát felemésztő anyagok hazaival történő kiváltása, helyettesítése. Együttműködve kutatóintézetekkel páramentesítő és tömítőanyagokat dolgoztak ki, hogy a gépekhez felhasznált alkatrészekről ne is beszéljünk. Az adottságok figyelembevételével a legszerencsésebb és leggazdaságosabb bevételi forrás a gyár számára, a szellemi export A salgótarjániak és orosházi testvérvállalatuk versenytárgyaláson elnyert algériai üzlet részesei, Thale városában ezekben a napokban üzemelik be a Pittsbourg- technológiára épült üveggyár gépeit, kemencéjét. A megyeszékhelyről 3 gépész és egy olvasztár utazott az afrikai órszágba. Ugyancsak ezekben a napokban készítik elő nigériai vállalkozásukat, ahol a ragasztott- és biztonsági- üveg-gyártó technológiai sorokat helyezik üzembe lfb-íileselc több településen Szigorúbb büntetés árdrágításért Hány forint egy mérnöknap? Megélénkült a tanácsi testületi munka. Hétfőn Nóg- rád megye három városában és egy nagyközségében tartottak ülést a tanácsok végrehajtó bizottságai. Többek között szó esett Salgótarjánban a nyugati városrész továbbépítéséről, az árellenőrzési munka tapasztalatairól, Balassagyarmaton a tanácsi utak, járdák helyzetéről, beépítési tervekről, Pásztón a gazdaságfejlesztési tervről és költségvetésről, Bátonytere- nyén a szeptemberi tanácsülés előkészítésével foglalkoztak. A salgótarjáni tanács végrehajtó bizottsága legutóbb két évvel ezelőtt tájékozódott a tanácsi árellenőrzésről, s akkor arról határozott, hogy további előrelépés szükséges az árellenőrzés minőségének, hatékonyságának javítására. Tegnap a testület előtt a termelés-ellátás felügyeleti és a műszaki osztály számolt be árellenőrzési munkájáról. E két osztály árhatósági hatásköre a magánkisiparosokra, kereskedőkre, vendéglátósokra, a gazdasági munkaközösségekre, polgári jogi társaságokra és a magántervezőkre terjed ki. Az ipari ágazatban a vizsgálandó egységek száma folyamatosan nőtt. A szakigazgatási szervek erre az évre összesen 250 ellenőrzést terveztek, s ebből ez idáig 102 ellenőrzést tartottak: a kisiparban 62-t, a gazdasági munkaközösségeknél 40-et. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy Éva a fiatal szakmunkások közé tartozik, de a szakmai tudása egyenértékű idősebb munkatársaiéval Sikeres tőkésexport A Páva Ruhagyár mátraterenyei üzeme első féléves tervét százhuszonhét százalékra teljesítette. A tervezett 64 millió forintos árbevételt 20 millióval növelte meg. A tőkésexporttervüket kétszáztizenegy százalékra teljesítették a varrónők. Az NSZK-ba és Svájcba 61 millió forint értékű női divatruhát szállítottak Jánosaknáról. Felvételeink a varrodában folyó termelést mutatják be. Balázs Istvánné és munkatársai szalagrendszerben készítik az exportra kerülő ruhákat. Kollár Ferencné és Várszegi Nándorné a Svájcba kerülő kosztümöt ellenőrzik. A nyugatnémet BOGNER cég részére szállítandó divatos blúzokat Lakatos Józsefné és Maruzs Alajosné vasalja. — Rigó Tibor képriportja —
