Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
1987. szeptember 5., SZOMBAT NOGRAD 3 A HÓGRÁD kerekasztala A termelés megkezdésének 125. évfordulóját ünnepelte tavaly a nógrádi szénbányászat. Az ünneplést azonban beárnyékolta, hogy felröppent a hír és azóta is makacsul tartja magát a szóbeszéd, miszerint hamarosan befejeződik a szénmedencében a bányaművelés. Holott erről szó sincs! Ami tény: nehéz helyzetben lévő népgazdaságunk nem bírja el hosszabb távon az energiahordozók ,nagymérvű világpiaci árcsökkenésének hatására veszteségessé vált szénbányákat. A kormány ezért úgy döntött: további fejlesztésekkel, a lehetőségek jobb kihasználásával nyereségessé kell tenni az arra alkalmas aknákat, ugyanakkor gyorsított visz- szafejlesztéssel szükséges befejezni a bányaművelést ott, ahol nem térül meg a befektetés. Nógrád szénbányászata akkor maradhat fenn, ha a VII. ötéves terv végére — 1985- ös árszinten — gazdaságossá válik a termelés. Merre tart megyénk szénbányászata? Erről beszélgettünk Zsuffa Miklóssal, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatójával, Mákos Nándorral, a pártbizottság titkárával, Farkas Józseffel, a szakszervezeti bizottság titkárával, Drexler Károly kányási és Kiss Antal szorospataki frontbrigádvezetők- kel. A NÓGRÁD szerkesztőségét Kolaj László képviselte. NÓGRÁD: — Többszöri kényszerű változtatás, kiegészítés után készült el a vállalatnál a minisztertanácsi határozatból adódó és minden eddiginél feszesebb feladatokat tartalmazó szerkezetátalakítási program. Hol tart a program végrehajtása, milyen eredményeket ér el az öt és fél ezres kollektíva? Zsuffa Miklós: — Intézkedéseink sokirányúak. A vállalat és az üzemek igazgatóságának egyszerűsítésével, összevonásokkal tavalyhoz képest 7,7 százalékkal csökkentettük az alkalmazotti létszámot. Átcsoportosításokat hajtottunk végre Tiribesről és Szorospatakról a nagyrészt gépekkel termelő aknákra, Mén- kesre és Kányásra, hogy hatékonyabban folgalkoz- tathassuk dolgozóinkat. Ennek is köszönhetően 27 százalékkal növekedtek a fronti teljesítmények, s jelentősen mérséklődött lemaradásunk az országos átlaghoz viszonyítva. Bevezettük és már egész évben alkalmazzuk a folyamatos munkarendet, hozzájárulva ezzel a termelés növekedéséhez. A gazdaságosság javítása érdekében előtérbe került a takarékosság, a költségek mérséklése, megszüntettük a ráfizetéses külfejtéseinket. s nyereséget hozó külszíni bányát nyitunk Tóalján. Fejlesztjük a szénen kívüli tevékenységünket. bátrabban vállalkozunk. Olyan új elszámolási és érdekeltségi rendszert vezetünk be, amelynek vezérlő elve az eredménycent- rikusság. Mákos Nándor: — Pártbizottságunk a cselekvési programjában egyértelműen megfogalmazta: az ötéves ciklus végére — 1985-ös árszinten — veszteségmentessé kell tennünk a vállalat termelését. Igyekeztünk feladatainkat megértetni dolgozóinkkal, s úgy agitálunk: sorsunk a magunk kezében ván. Nehezítette a cselekvési egység megteremtését, hogy időközben 100 millióval, 195 millió forintra csökkentették az állami dotációt. Az intézkedés sok emberben bizonytalansági érzést keltett a jövőt illetően. Miközben a kollektív szellem erősítésén munkálkodtunk. folytonosan hangoztattuk: újabb intézkedésekre van szükség a tervek teljesítéséhez. Farkas József: — Mindmáig fontos feladatunknak tartjuk, hogy buzdítsunk a helytállásra, erősítsük az emberekben a bizalmat. Munkánk belső tartalmát hozzá kellett igazítanunk a gazdálkodási célkitűzésekhez, a szakszervezeti hármas funkciójában az érdekvédelmi feladat jellege módosult. Lehullott az a védőpajzs, amelyet a funkció jelentett a megválasztott tisztségviselőnek. Ugyanakkor különösen a fiataloknál vált fontossá a bányászhagyományok megtartása. A szociális célokra fordítható anyagi lehetőségeink romlottak, az idei jóléti, kulturális alap 10 millió forinttal csökkent. Ezzel együtt is a legmesszebbmenőkig törekszünk dolgozóink üdültetéssel, sporttal, kultúrával kapcsolatos igényeinek kielégítésére. Drexler Károly: — Brigádunk kötelességének tartja a munkaidőalap védelmét, a gépek állagának megóvását. Elfogadtuk, elfogadtattuk a folyamatos munkarendet, mert a jö- vőnkről van szó. Nálunk is akadtak kétkedők, akik egyre csak azzal foglalkoztak, mi lesz velük. Sikerült kedvezően megváltoztatnunk a hangulatot, amikor medencerekordot értünk el, majd ezt még meg is tetéztük. Most már mindenki tenni, dolgozni akar, de a vágathajtás visszaesése miatt késik annak a frontnak az előkészítése, ahol majd termelhetünk. Kiss Antal: — Helyesnek tartjuk, hogy a munkaidő- alap védelme érdekében csökkentették az igazolt távollétre fizetett műszakok számát. A mi üzemünkben engedéllyel is csak nagyon indokolt esetben lehet kiszállni a bányából és műszak közben elhagyni az üzemet. Azáltal is javult a munkafegyelem, hogy a munkájukat trehányan végzőket elküldték. Valóban, inkább legyünk kevesebben. de erősebbek. . Most viszont már azt tapasztalom, hogy olyanokat is felvesznek. akiknek tele van a munkakönyvük. Ezzel mi nem értünk egyet. Zsuffa Miklós: — Kénytelenek vagyunk engedményeket tenni, mert a múltév hasonló időszakához képest 7 százalékkal csökkent a fizikai létszám. Elsősorban a szénfaltól hiányzanak a fiatalabb szakemberek. Ennek is betudható, hogy a tervezettnél két ki- kilométerrel kevesebb vágatot hajtottunk ki az első léi évben. A széntermelési kötelezettségünknek viszont eleget tettünk, s az árbevételünk is meghaladta a tervezettet. Számottevően javult a gazdálkodásunk, a vállalat Zfitiffa Mikié* Merre tart megyénk szénbányászata? vesztesége 134 millió forinttal volt kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Ezzel az eredménnyel kilenc szénbányavállalat rangsorában elkerültünk az utolsó helyről, s a hatodik-hetedik helyre léptünk előre. A dotáció drasztikus csökkentését azonban nem tudtuk ellensúlyozni. A szénárbevétel és a költségek közötti különbség 119 millió forint volt, két és félszeresen haladta meg az időarányosan tervezettet. NÓGRÁD: — Az előzetesen ütemezettnél hamarabb, júliustól átszervezésekre került sor az üzemekben. Milyen elképzelések szülték ezeket az intézkedéseket, s érződik-e már remélt hatásuk? Mákos Nándor: — Négyöt hónap utón úgy láttuk, nem szabad év végére ha- lasztanunk az átszervezéseket. A tevékenységünk nem volt eléggé költségérzékeny, szervezeti, irányítási rendszerünkben gondok adódtak és bajok mutatkoztak a létszámgazdálkodásban. Vállalatunk életében még soha nem került sor év köbén ilyen mérvű változásra. Például a párton belül megszűnt egy pártbizottság, egy pártvezetőség, új önálló alapszervezetek jöttek létre. Belső szervezeti életünket hozzáigazítottuk a módosított gazdasági szervezethez, ugyanezt tette a szak- szervezet és a KISZ is. Különösebb gondok nélkül „vezényeltük le” az átszervezéseket, s hogy ez így megtörténhetett az dolgozóink nagyfokú politikai érettségét igazolja. Zsuffa Mikklós: — Az átszervezéseket az ésszerűség diktálta. A termelését szüneteltető Tiribest a bányaterületek szomszédsága miatt beolvasztottuk a kányási bányaüzem rendszerébe. Szorospatakon gyorsított ütemben végezzük a szén leművelését, s azért csatoltuk a ménkesi üzemhez, hogy koncentráljuk a vállalat energetikai szén. termelését, rugalmasabban alkalmazkodhassunk a piaci igényekhez. A külfejtések megszűntek, ezért az üzemet felszámoltuk. Fuvarozási-szállítási részlegét a nagybátonyi gépüzemhez csatoltuk, külfejtési részlege a kányási üzemhez került, míg a fuvarozási-kutatási részlege három részre válva, tervezőiroda, földmérési iroda és fúrási üzem néven, kisüzemi formában dolgozik és közvetlenül kapcsolódik a vállalat igazgatóságához. Az átszervezések eredményeként több mint 50 fővel csökkentettük a nem fizikai beosztásúak számát. Az évi bérköltség-megtakaMákul Nándor rítása 20 millió forint. A célszerűbben kialakított szervezetek hatékonyabban végezhetik majd a munkájukat és ettől további eredményjavulás várható. Kiss Antal: — Néhány átszervezést már magam is átéltem, éreztem cseppet sem örömteli hatását. Ez a mostani a vártnál kevesebb konfliktust okozott. Azt hiszem, megfelelően előkészítették és körültekintően hajtották végre. Dolgozóink túinyomó többsége megértette az intézkedések szükségességét. Farkas József: — Mi is ügy tapasztaltuk, viszonylag kevés volt a konfliktushelyzet, holott emberi sorsokról volt szó. Igyekeztünk humánusan, az érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig összeegyeztetve megkeresni minden érintettnek az új helyét és beosztását. Drexler Károly: — Nálunk az üzem vezetői fogadták az érkezőket. Mi is segítettünk nekik, hogy minél előbb sikerüljön beilleszkedniük. Az áthelyezettek hamar megszokták a jót, hiszen modern bányába kerültek. Jól is dolgoznak, például Egeresiék most a legeredményesebb vágathajtó brigád nálunk. NÓGRÁD: — A feladatok sikeres végrehajtása elképzelhetetlen megfelelő ösztönzők nélkül. Mit tett a vállalat a belső érdekeltség javításáért? Mákos Nándor: — Januártól kizárólagossá vált az eredményérdekeltség. Ha az üzem, a vállalat nem teljesíti ez irányú kötelezettségét. a vezetők nem kaphatnak prémiumot. Ugyanakkor a munkások is érdekeltek az előirányzott eredmény elérésében, mert ellenkező esetben a béreknek csak a 90 százaléka fizethető ki. Farkas József: — Erőteljesen mérséklődött vállalatunknál a bérfejlesztés lehetősége, az idén csak 3,7 százalékos lehet. A bérnövekedés viszont eddig mindössze 2 százalékos, mert így alakultak a teljesítmények. Ügy vélem, sikerült nálunk megteremteni a bérek és a teljesítmények összhangját. Zsuffa Miklós: — Az érdekeltség javításával szerves egységben korszerűsítettük a tervezési és a belső elszámolási rendszert. A vállalaton belüli társüzemi szolgáltatásokra az eddiginél reálisabb, a piaci értékítélet alapján kialakuló, úgyneParku JéMef vezett belső vállalkozási áron szerződnek üzemeink. Több területen előfordult, hogy az üzemek kalkuláltak és a külső cég szolgáltatását vették igénybe, mert az olcsóbb volt. A korszerűsített tervezési és belső elszámolási rendszernek döntő szerepe van abban, hogy az általános költségek emelkedését sikerült megállapítanunk. Mákos Nándor: — Ám vannak területek, ahol nem sikerült előbbre lépnünk az érdekeltségben. Vegyünk egy nagy létszámú brigádot, amelyből néhányan kiemelkednek a szaktudásuk, a munkaintenzitásuk alapján. A fizetési borítékjukban azonban nem látszik meg ez a különbség. Lehet, hogy az autonóm brigádokban, sikerül majd megoldani ezt a kérdést. Kiss Antal: — Az új bérezési formában megpróbálunk differenciálni. Nem kis bátorság lesz ezt megtenni. s ehhez segítséget kell kapnunk a vezetéstől. Zsuffa Miklós: — Egyösszegű megállapodást kötünk majd a brigáddal adott munkára. Minden brigádnál nem alkalmazhatjuk ezt az új ösztönzési rendszert, mert keresetszínvonal- szabálvozás van nálunk érvényben. Eel kellene oldani a korlátokat, lehetőséget kellene kapnunk a bértömeg-szabályozásra, hogy elterjeszthessük az egyösszegű elszámolást. Ebben a kormányzati szerveknek is bátrabban kellene lépniük. NÓGRÁD: — Hogyan segíti a gondok enyhítését, a gazdaságosság javítását a szénen kívüli tevékenység? Zsuffa Miklós: — Meghatározó jelentőségű célkitűzésünk elérésében a szénen kívüli tevékenység. Az árbevétel 45 százalékát biztosítja. Az idén közel 40 millió forint nyereségnek kell belőle származni. Hosszú évek óta következetesek vagyunk abban, hogy a szénen kívüli tevékenység csakis nyereséges lehet. Az új helyzetben fokozottan fennáll ez a követelmény. Éppen ezért szelektíven fejlesztjük a szénen kívüli tevékenységet. Az utóbbi időszakban dinamikusan fejlődött a villamosipari munka és mérsékeltebben a faipari. Megszüntettük az építészetet, míg a vasipari termelés szinten maradt. Az első fél évben 50 százalékkal, 90 millió forintra növeltük a szocialista exportot, s az Drexler Károly éves célkitűzés 190 millió. Nyugati kivitelre is kilátásaink vannak. Mákos Nándor: — Januártól létezik a vállalkozási és kereskedelmi irodánk. Egyfelől kereskedelmi és piacfeltáró tevékenységet lát el, másfelől árbevétel- és eredményorientált vállalkozásokat folytat. Jelenleg négy fővállalkozói megrendelés érvényes, három előkészítés alatt áll, a több témában tárgyalnak szakembereink. NÓGRÁD: — Milyen esélyt látnak arra, hogy 1990-ben már régi hírnevéhez méltóan, gazdaságosan termel majd a Nógrádi Szénbányák? Zsuffa Miklós: — Az Ipari Minisztériummal kötött megállapodás óta jócskán megváltozott a racionalizálási program végrehajtásának feltételrendszere. Nemcsak az állami dotáció csökkent. hanem a fejlesztésekre fordítható pénz is kevesebb 50 millió forinttal. Ezek a külső körülmények megnehezítik feladataink végrehajtását. Nincs más választásunk, csakis önmagunkra támaszkodhatunk, s mi mindent megteszünk tartalékaink feltárásáért és hasznosításáért. Üzembe helyezzük a szénmosót, ezáltal visszaállítjuk a kányási szén jó minőségét. Beindítjuk az új külfejtést. Következő lépés a kányási akna termelési kapacitásának javítása. Minél előbb üzembe kell állítanunk az új lejtősaknát. Az ez évre tervezett 124 ezer tonnánál több lakossági szenet kívánunk adni, ezzel tőkésimportot váltunk ki. Mákos Nándor: — Szeptember végéig el kell készítenünk az MSZMP KB július 2-i határozatából adódó feladataink végrehajtásának programját. A kormányprogram elfogadása után szükséges lesz ismét átgondolnunk vállalatunk VII. ötéves tervét. A mai generáció kezében van a döntés, hogy megmarad-e a bányászkodás Nógrádban. Ügy érzem. megvalósítjuk célkitűzéseinket. Farkas József: — Csak jobb eredményekkel állíthatjuk vissza régi hírnevünket. A 12 ezer nyugdíjasunkat sem hagyhatjuk cserben, az ő anyagi gondjaiknak enyhítését is fel kell vállalnunk. Végre kell hajtanunk a programot! Kiss Antal: — A létünkért. a jövőnkért alapvető érdekünk küzdenünk. Mi, nógrádi bányászok, már többször bizonyítottunk. Ezúttal is így lesz... Kim Antal
