Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

CnADT .í SPORT SPORT Készülnek a karatézók Űjabb erőpróbákra ké­szülnek a Salgótarjáni Sho- tokan Karateklub sportolói. Jelenleg a városi sportcsar­nokban tréningeznek, a jö­vő hét elejétől viszont a Bolyai János Gimnázium tornatermében folytatják az edzésmunkát. Megkezdték az új tagok felvételét is. A sportág iránt kedvet érző fiatalokat szeptember végéig minden hét hétfő-szerda-pénteki napján délután öt órára várják a gimnázium torna­termébe. A napokban Andreas Schölz személyében rangos szakember érkezett a tar­ján iákhoz a felső-bajor ka­rateszövetség elnöke és fia, Michael — akii az NSZK juniorbajnokságának 2. he­lyezettje volt idén — a for- maigyakorlatokra készíti fel a kara tékákat. Felvételeink a klub egyik edzésén készültek, — bp — Andreas Sehölz bemutató közben Védekezés-támadás női karatékák előadásában Kovács Ferenc bizakodik Az MLSZ elnökségének döntése értelmében, decem­ber másodikéig irányítja a magyar olimpiai labdarúgó­válogatott szakmai munká­ját Kovács Ferenc, a Video­ton vezető edzője. A mester­edző 1978-ban és 1979-ben, nyolc mérkőzésen már volt szövetségi kapitány az „A” együttes élén. Kovács Ferenc ezen az őszön, két igen fontos olim­piai selejtezőn ül majd a kispadon. Jövő szerdán örebróban Svédország, no­vember 18-án — szintén idegenben — Spanyolország lesz az ellenfél. A magyar ötkarikás együttes eddig pontveszteség nélküli éllo­vas csoportjában, alapos te­hát a remény a jövő ' évi döntőbe jutásra. Ehhez azonban örebróban és Ibé­riában is pontot vagy pon­tokat kell szerezni a meg­levő nyolc mellé. — Képes lesz-e erre a magyar csapat? — Igen nagy megtisztel­tetésnek érzem kinevezése­met —, kezdte Kovács Fe­renc. — A magyar labda­rúgás mai helyzetében, óri­ási szükség lenne arra, hogy az olimpiai csapat folytassa remek sorozatát. Én, mint szakvezető, és játékosaink is szilárdan hiszünk abban, hogy a két őszi találkozón, méltó mó­don folytatjuk azt, amit a korábbi szakvezetők, Novák Dezső és Verebes József „megalapoztak”. Egyértelmű célunk, hogy ott_ legyünk az 1988-as olimpiai döntőben, és erre képesek is vagyunk. — Mit tud a svédekről? — A Videotonnal, a múlt­ban több alkalommal is ösz- seemérhettük tudásunkat klubcsapataikkal. Tisztában vagyunk játékerejükkel, nem tartunk tőlük. Igaz, nagyválogatottjaik közül bizonyára többen is szóhoz jutnak majd ellenünk szer­dán. de a mi csapatunk rendelkezik annyi rutinnal és korábbi sikerélménnyel, hogy megoldja ezt a nehéz feladatot. Evezős OB Szegeden Pénteken, a szegedi Maty- éri pályán, megkezdődik az ■országos evezősbajnokság. Huszonegy számban, majd további öt túrakategóriában avatnak magyar bajnokot. Az idei magyar bajnok­ság hosszú idő után, új időpontban kerül megren­dezésre. A szakemberek vi­táit követően, ezúttal a vi­lágbajnokság befejezése után rendezik meg a leg­nagyobb hazai evezősese­ményt. Jogos volt az eddi­gi kritika, hiszen a váloga­tottakon kívül, valamennyi sportoló már augusztusban befejezte az evezést. A Koppenhágában szere­peit kilenc válogatott ver­senyző, izgalmas csatát vív­hat majd. A női egypár­evezős mezőnyében, egymás ellen fog harcolni a vb-n, egy hajóban szereplő, ötö­dik helyen végzett Bertényi, Sarlós, Cserey. A férfi négypárevezősök is külön- külör. hajóban rajtolnak, el­döntik, ki a legjobb egyes­ben. Nagy csatát ígér a férfi nyolcas döntője. Az OB műsora: péntek, 9.00 ó: előfutamok. 15.00 ó: döntők. Szombat, 9.00 ó: előfutamok. 15.00 ó: döntők. Vasárnap, 9.30 ó: előfuta­mok. 14.30 ó: döntők. Akik nem félnek a magasban Hegymászóklub az Ipoly partján Nehéz meghatározni, mi is valójában a hegymászás. Sport, hobbi, vagy megszál­lottság? Esetleg mindhárom? Lehet. Az viszont biztos, hogy nem a tömegek ked­venc időtöltése. Néhány megszállott emberen kívül nemigen keresi föl más a magasabbnál magasabb he­gyeket, csúcsokat. Az újságok oldalain ke­vés szó esik róluk. Többnyi­re a legmagasabb csúcsok megmászására indult expe­díciók élménybeszámolóiról olvashatunk. Az emberek kö­rében nem az ő tevékenysé­gük a fő beszédtéma. Ta­lán ezzel is magyarázható, hogy kevesen tudják — nem­csak megyénkben — még Balassagyarmaton is, hogy az Ipoly-parti városban hegy­mászóklub működik.. Nem is olyan rég, egy klub fogta össze a megyénk hegy­mászóit: a salgótarjáni. En­nek tagja volt három éven keresztül öt gyarmati fia­talember is. Bejártak Tar- jánba, majd onnan a kü­lönböző hegycsúcsokra. Jól érezték magukat a megye- székhelyen, de az állandó utazások fárasztóak' voltak. Elhatározták, hogy létrehoz­nak egy önálló klubot. Elképzelésüket tett követ­te. Ez év májusában 11 tag­gal megalakult a, balassa­gyarmati hegymászóklub. Az alapítók közül öten a Magyar Hegymászó Szövet­ség igazolt hegymászói: Nagy László, Kiss Gábor, Lendvai László és dr. Petőcz József, valamint a klubvezető Pol­dauf Ferenc. Közülük az or­szágos rangsorban — a hegy­mászóknál is van ilyen! — a_ 22 éves Kiss Gábor áll a legelőkelőbb helyen: a sport­mászók közvetlen élmező­nyébe tartozik! (Itt kell meg­jegyezni: a Magyar Hegy­mászó Szövetség megkülön­böztet hegymászást és sport­mászást. A kettő közti kü­lönbség: míg a hegymászók­nál a magasság, addig a sportmászóknál a sziklafal nehézségi foka a döntő. A falak nehézségét 1—9 foko­zatban állapítják meg. Egy­két foknál még lehet termé­szetes, segédeszköz nélküli mászást alkalmazni, de a magasabb fokozatú, nehe­zebb sziklafalakra már csak technikai mászással, kötelek, ékek, karabinerek segítségé­vel lehet nekivágni. Kiss Gábor már 7. fokozatú fal megmászásáig jutott.) A klub éves tervet készí­tett, mely programjaikat tar­talmazza. Azokat a progra­mokat, amelyekre a hét vé­geken — ekkor van szabad idejük a tagoknak — kerül sor. Hazánkban a mátrakeresz- tesi mászóiskolára, a bá­ránykői sziklacsoportra és a Pilisben, az Oszolyra, il­letve a Bükkben található Dédes sziklafalaira járnak. A külföldi hegycsúcsokat is látogatják a gyarmati hegymászók. Voltak már az NDK-beli Szász-Svájc he­gyeiben és igen gyakran jár­nak a közeli Tátrába. Mász­tak már a Csehszlovák hegy­mászó-válogatott stacniki gyakorlóiskolájában is. De honnan van pénzük? Miből fedezik az utazáshoz és a hegymászáshoz feltét­lenül szükséges anyagiakat? Az évi 250 forintos tagdíj még egy kisebb útra sem elég. így a klub különböző munkákat vállal, hogy fedez­ze költségeiket. Van a klubnak egy má­sik részlege is: a turiszti­kai. Ez 15—20 embert foglal­koztat. A turisztikaiak ré­szére is készítettek egy prog­ramot. Nagyon gyakran együtt utaznak a hegymá­szók és a túrázók. De míg a mászók a falakat mász- szák, addig a turisták vala­mivel könnyebb terepen jár­nak., A klub szívesen fogad je­lentkezőket akár egy-egy tú­rára is. Lehet, hogy a ké­sőbbiekben valaki már a hegymászással is megpróbál­kozik. Mint mondják,, gyö­nyörű a természet és úgy gondolják, hogy rriások szá­mára is az, ha egyszer ki­próbálják. A jelentkezőket minden csütörtökön a mű­velődési központban várják, délután fél 6-tól. Ahhoz, hogy újabb, ma­gasabb csúcsokra jussanak fel, támogatókra. szponzo­rokra lenne szükségük. [A legfrisébb hír: a Nagy László—Dr. Petőcz József és a Puldauf Ferenc—Kiss Gá­bor párosok sikerrel meg- mászták a 2550 méter ma­gas késmárki (Magas-Tátra-) csúcsot.] Szombaton játszik az SBTC A labdarúgó NB Il-ben szereplő Salgótarjáni BTC labdarúgócsapata — az MLSZ és a hét végi ellen­fél, a Szolnoki MÁV MTE hozzájárulásával — nem va­sárnap, hanem szombaton vívja bajnoki találkozóját. A módosítás fő oka: a ha­gyományoknak megfelelően a bányásznapi ünnepségek programsorozatába illeszke­dik a hazai találkozó, s ezért hozták egy nappal előre. Most már a csapaton a sor, hogy lelkes szurkolótáborá­nak tényleg ünnepi hangula­tot varázsoljon. Ne olyat, mint egy évvel ezelőtt, ami­kor a Szarvas megtréfálta a csapatot és a focigálát váró közönséget. Az SBTC—Szolnok össze­csapás szombaton, 16 óra 30 perckor kezdődik a sal­gótarjáni Kohász-stadionban. A Szovjetunióban minden évben hagyományosan meg­rendezésre kerülő ifjúsági sakkbajnokságon idén új tehetség mutatkozott be, Gata Kamszkij. Mindenki a tizenhat-tizenhét évesek kö­pött kereste á leendő győz­test, nem számítva a szen­zációs eredményre, a tizen­két éves leningrádi kisfiú győzelmére. Azok a sakknagymesterek, akik jelen voltak a verse­nyen, hazatérvén, nagy lel­kesedéssel beszéltek a vá­ratlan sikerről. Szerintük ilyen fiatalon még Garri Kaszparov és Anatolij Kar­pov sem játszott ennyire erősen, mint most ez a le- mingrádi fiú. Egyébként Gata Kamsz­kij kinézetre is még gyerek. Verseny közben még le sem ért a lába a székről. De ar­ca, korát meghazudtolóan komoly. Nemcsak a sakk­ban ért el korán ilyen kiváló eredményt. Szü­lei szerint kétéves volt, amikor megtanult olvasni, ■hatévesen pedig meglehető­sen bonyolult zenedarabo­kat játszott pianínón. Is­kolai tanulmányait mind­járt a harmadik osztállyal kezdhette. Idén már a he­tedik osztályt fejezi be. Gata édesapjával él, aki spártai szellemben neveli gyermekét, de nagy-naigy szeretettel. Szigorúan meg­követeli a feladatok mara­déktalan teljesítését, ugyan­akkor a kisfiú testi fejlő­dését is nagy gonddal ki­séri figyelemmel. Gata rendszeresen részt vesz a versenyeken, sokat gyakorol, hiszen az elmélet mellett a legfontosabb, hogy állandóan edzésben legyen. Kamszkij felnőttverse­nyeken is részt vesz, igen kiváló eredménnyel. Képün­kön : Gata Kamszkij a Szov­jetunió 12 éves ifjúsági baj­noka. Döntése végleges! Kardos távozik r az Újpesti Dózsától Nagybátonyból indult, majd útja az SBTC-n ke­resztül az Újpesti Dózsába vezetett. Sokáig a váloga­tott biztos pontjának szá­mított, Kardos József, a hazai labdarúgóéit egyik legismertebb alakja. A lila-fehér színekben futballozó játékos körül az utóbbi időben sok mende­monda kering. Két hete nem játszott csapatában. Vajon miért? Ezt kérdeztük Kar­dostól, aki a hírek szerint búcsúzni készül a Megyeri útról. — A szálak a Siófok elle­ni mérkőzéshez vezethetők vissza — mondta. — 1—0-ás vezetésünk után Göröcs ed­ző a szünetben azt az utasí­tást adta, hogy álljunk be védekezni. Ezt be is tartot­tuk, de ezzel magunkra hoz­tuk ellenfelünket, s végül 2—1-re kikaptunk. A meccs után mondtam Titinek, hogy a találkozót ő taktikázta el. Akkor nem szólt semmit, de a következő, MTK-VM elle­ni bajnoki előtt a csapathir­detésnél odaszólt nekém: „Kard, kövér vagy, nem játszol!” Azóta nem is vett figyelembe egy mérkőzésen sem. — És tényleg kövérnek érzi magát? — „Megállapított” Ver­senysúlyom 87,5 kg. Most 90 kilogramm vagyok. Ki­robbanó erőben érzem ma­gam! Nem tudom, miért a testsúlyommal kell problé- mázni. Nem értem, miért nem a játékommal foglal­kozik az edzőm? Bár, ahogy említettem, sejtem az okát... — Hogyan tovább? Követ­kezik a fogyókúra? — Nem! Távozni akarok Újpestről, s erről már tájé­koztattam a vezető edzőt és a szakosztály elnökét. Ök elengednek, most már csak az elnökségen múlik, hogy mehetek-e. vagy sem. — Melyik csapathoz iga­zol? — Csupán elképzeléseim vannak, konkrét választ még nem mondhatok. Valószínű, hogy egy NB Il-es csapatnál folytatom. Ha enged a Dó­zsa —, s miért ne engedne —. s a két klub is megegye­zik, már ebben a hónapban pályára lépek, új együtte­sem színeiben. — Ügy gondolom, nem ilyen búcsút képzelt el a lila-fehérektől? — így van. Ugyanakkor látom, hogy nincs értel­me itt maradnom. Ennek ellenéje sem Göröcsre, sem játékostársaimra nem ha­ragszom. Jól éreztem ma­gam a Megyeri úton. A pá­lyán és azon kívül is jó közösséget alkotó csapat a mostani bajnokságban is a dobogón végez. — Végleges tehát elhatá­rozása? — Döntésemet csak az elnökség gátolhatja meg. Nem hiszem, hogy megten­nék, hiszen az edzőm nem számít rám, én pedig játsza­ni akarok! A f^ci a minde­nem, az életem. — S mi lesz a testsú­lyával? — Új csapatomnál előre megmondom, hogy verseny­súlyom 90 kilogramm. Egyébként sem ezt, hanem mutatott tejesítményemet, a játékhoz való hozzáálláso­mat nézzék elsődlegesen. Szilágyi Norbert *

Next

/
Thumbnails
Contents