Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
4 NOGRAD 1987. szeptember 26., SZOMBAT A lelakatolt strandfürdő Szó. ami szó, nem sok község mondhatta el magáról az 1930-as években Nógrád vármegyében, hogy kiépített strandfürdővel rendelkezik. Ezen kevesek közé tartozott azonban Diós- Jenő, ez a csodálatosan szép földrajzi környezetben található település, mely már abban az időben is közkedvelt pihenő- és kirándulóhelynek számított. Nem véletlenül döntött tehát a község a strandépítés mellett, amely jelentős lakossági összefogással valósult meg. Silózógödrökre hasonlítanak A strandot kezdettől fogva a helyben levő természetes források és a közvetlen közelben csörgedező kistály- tiszta hegyi patak vize táplálta. A létesítmény mai formáját az 1950-es években nyerte el, akkor épült ki véglegesen a két, egyenként 50x20 m-es betonmedence, és a szociális részleg. A későbbiek során több öltözésié alkalmas kabint is építettek, a medencék körül pedig kellemes zöldterületet alakítottak ki. A községben élők és a környékbeliek, sőt az egyre nagyobb számban idelátogató idegenek is szívesen éltek- és bizonyára élnének még ma is a strand adta lehetőséggel. ha lenne. A strandot ugyanis két éve bezáratta a KÖJÁL, mivel —. mint indokolták —r, jelen körülmények között a szükséges vízcsere nem volt biztosítható. Mostanság meglehetősen lehangoló látvány tárulkozik azok elé. akik forró nyári napokon egy kellemes fürdőzés reményében felkeresik az egykor szebb napokat megért strandfürdőt. Állagmegóvás híján, a medencék inkább amolyan elhagyott silózógödrökre hasonlítanak, ahol a beton repedéseiben jókora kórók éktelenkednek, messziről hirdetve az elhanyagoltság sivár valóságát. Az egykor szépen rendezett környék pedig már jórészt csak a képzelet világában létezik. Ha csak nem számit rendezésnek a .strandkertben levő jegenyesor fáinak derékban való leíűrészelése... Az idegenforgalmi hivatal kiadványában, melyben Di- ósjenő és Bánk környéke által nyújtott üdülési és turisztikai lehetőségekre hívják fel az. érdeklődők figyelmét, a diósjenöi strand ma is meglevő és igénybe vehető lehetőségként szerepel. És valójában milyen lehetősége marad annak, aki esetleg fürdőzésre szánja magát? Egy mindenesetre kínálkozik. Ez. pedig nem más, mint a meglehetősen eliszaposodott és fürdésre egyébként sem éppen alkalmas halastó, mely a községhez tartozó üdülőterület mellett található. Igaz. évekkel ezelőtt elhelyeztek ott egy tilté) táblát, hogy a tóban fürdeni tilos —:. ez azonban nem rettentette el túlzottan a fürdeni vágyókat és a vízi sportok alkalmi szerelmeseit. Pedig a tó nem veszélytelen, amit a korábbi évek súlyos. esetenként halálos balesetei mutatnak. Megállt az idő ? Furcsa ellentmondás, gondolhatja a szemlélődő — hisz. az utóbbi években nemcsak a község, hanem annak idegenforgalma is dinamikusan fejlődött. Itt található a környék talán legszebb és nem kevesebb, mint 350 férőhelyes kempingje, ahol a hazai és külföldi vendégek egyaránt nagy számban megfordulnak. De említést érdemel a példásan rendezett üdülő- terület is. ahol közel háromszáz üdülőtelek talált gazdára az utóbbi tíz-tizenöt évben. A strand fölött pedig megállt volna az idő? — A probléma sokkal árnyaltabb és összetettebb, mint első látásra tűnik — magyarázza Lénárt János. a Diósjenöi Községi Tanácselnöke. — A strand rekonstrukciója ugyanis a MÉLY- ÉPTERV által a múlt évben elkészített tervek és költségvetés alapján mintegy huszonhatmillió forintba kerülne. Jelen körülmények között ez a feladat meghaladja a község erejét. Többek közölt ezért is kezdeményeztük már a korábbiakban a létesítménynek a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak való átadás it. Ez két évvel ezelőtt megtörtént. Saját lehetőségeinkkel mi is támogatjuk és szorgalmazzuk a mielőbbi felújítást. A Közép- dunavölgvi Intéző Bizottság ötmillió forintos támogatást nyújtott. Végül is különféle támogatásokból és egyéb pénzekből tízmillió forint állt a vállalat rendelkezésére ebben az évben a rekonstrukció megkezdéséhez. Ha pénz is van, nem is kévés, akkor vajon miért maradt állóvíz az idén is a strand ügye? Domos Lajos, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója így jellemezte a strandrekonstrukció körül kialakult helyzetet: Talán 1989-ben — Korábbi elképzelések szerint a felújítás több lépcsőben valósult volna meg, eéo ütemben a medencék elkészítésére, a későbbiek során pedig a vízvisszaforgató beépítésére került volna sor. Nem járható út viszont a strand ivóvízzel való üzemeltetése. mivel ez jelen körülmények között veszélyeztetné a nyugat-nógrádi községek ivóvízzel történő biztonságos ellátását. Elmondta: a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi létesítési engedély is egyértelműen rögzíti, hogy a strand csak a vízvisszaforgatóval együtt helyezhető üzembe. A feladat ilyen formában való végrehajtására viszont meu- lelelő fedezet nem áll rendelkezésre. Ezért: most új terveket kell készítenünk és olyan megoldást kell keresnünk, amely a rendelkezésre álló- pénzből megvalósítható és megfelel a hatósági előírásoknak is. A tervek elkészítésére a NÓGRÁDTERV kapott megbízást és ígéretük szerint a tervszállításra még az idén sor kerül. Ha minden zökkenőmentesen megv. a kivitelezés a tavasszal megindulhat, s 19Í19 nyarán sor kerülhet a megnyitásra is. . . Dudás György Szüreti napok Sopronban A világhírű kékfrankos — szőlőfürtben és kiforrva, lopóban ....... (MTI-fotó Matusz Károly) KINEK A Ny ARA ? Hozónkban ezeket a heteket a vénasszonyok nyaranak nevezik, sok helyén a világnak sokkal szebben, „indián nyárnak" mondják. En csak egy gondolatba szeretnék kapaszkodni, amit nyolcvanéves nénikémtől kaptam ajándékba: „Mindegy, hogy hogyan mondják, de egy biztos: a szeptemberre még nagy szüksége van az öreg embernek. És jó, ha szüksége van, mert az azt jelenti, hogy tud örülni még néhány szép napnak az esztendőből. Még élvezni tudja az őszt Ígérő napsütést, és így az őszt is könnyebben el tudja fogadni." Igen, ilyenkor telnek meg a vállalati és a SZOT-üdüiők nyugdíjasokkal. Ilyenkor cseh- desebb már a Balaton partja is. Egy a fontos: a csend ne jelentsen magányt. Inkább azt jelentse, hogy az idősebb emberek megkeresik egymás társaságát tereken, klubokban; barátnőkkel a kispadon, vagy a cukrászdában. A férfiak leülnek egy-egy ultipartira, vagy sakkozni; itt az ideje a horgászatnak is. Élvezni kell minden évszakot, az őszt is. És ezt az tudja igazán becsülni, akinek - az élet törvénye szerint is - mór kevesebb van belőle hátra, mint amennyit megért. (sárdi) „Nyugdíjas” buszból múzeum A képen látható autobus/. 19*1 -töl több mint 10 esztendőn át szolgált a Nógrád Volánnál. „Nyugdíjaztatása" után a balassagyarmati Balassi Bálint nevét viselő karbantartó szocialista brigád 2000 társadalmi munkaóra során készítette fel új funkciójára az IK—55- iist. Vállalásukat az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére tették, napjainkra viszont felújították a „faros" motorját is. így saját kerekén hirdetheti szerte az országban a vállalat történetét a benne elhelyezett gazdag fotó- és írásos anyag segítségével. Jó utat öreg GC 5(i—13! Kép: Bencze Péter Nem is veszett el a Luköcs zászlós szolgálata nyúl Huszonegy éves volt akkor a fölsőegrespusztai legény. amikor három évre bevonult a határőrséghez az ötvenes esztendők elején. Édesapja a fronton maradt, odahaza a Szirák melletti pusztán édesanyja és két testvére birkózott a földdel. És bármennyire is tetszett volna a fiatal katonának a fegyveres szolgálat, nem maradhatott. — Kemény szolgálat volt az. akkoriban a pécsi határ- örkerületben. de aki lelkiismeretesen ellátta a feladatéit megbecsülték. Ezért is éreztem kedvet ahhoz, hogy a katonaság után fegyveres szolgálatba lépjek. De nem tehettem. Az öcsémet is behívták katonának, haza kellett mennem segíteni, a földet művelni — emlékezik vissza Lukács József rendőr zászlós, aki mégis immár közel harminc évet tudott le a fegyveres erők szolgálatában. Felelevenítjük a kezdeteket. Lelkesen, izgalommal emlékezik. Élénken él benne az az idő, amikor jelentkezhetett rendőrnek. Mert az akart lenni. A rend őre. — Amikor édesanyám és a földje is bekerült a termelőszövetkezetbe, nem volt akadálya, hogy elmenjek jelentkezni. 1958 októberében volt. Elmentem a kötelező vizsgálatra. Kérdezi tőlem az orvos, mi a foglalkozásom. Földműves, felelem neki. És nézett rám hitetlenkedve, hogy ezt a munkát, ahol szabad levegőn, nyugodt tempóval . dolgozhatok, fel akarom cserélni a rendőri szolgálattal. Felcseréltem. Lukács József akkor már nős ember volt, megszületett első gyermeke. Felesége lélkomolyan, féltréfásan mondta neki, azért még/ talán rendőrnek, hogy ne kelljen dolgoznod. De ez csak olyan csipkelődés volt, ami szőrmentén emlegetve itt-ott még ma is járja. Mert valójában inkább büszke volt férje kitartó elhatározására. — A sziráki őrsre osztottak be. Itthon lettem járőr. Tizenegy községet kellett naponta bejárni. Az első időkben három-négy bicikliből szereltünk össze egy használhatót. Azzal ka- rikáztunk. — Sokszor gyalog jártunk. Mert mi volt a dolgunk már akkor is! A megelőző szolgálat. Lássák minél többen a rendőrt, legyen a lakossággal mindennapi kapcsolata. Akkoriban a rendőrnek még előre köszöntek. Ezt nem azért mondom. hogy mi nem köszöntünk volna, hiszen úgy tartottuk magunkban, hogy nevünkben benne van a hivatásunk: a rendnek az őre. Ezzel pedig a köszönés is együttjár. Az egyenruhás járőrt, Lukács Józsefet jól ismerték. Nemcsak a gyerekek, az idősebbek is úgy mondogatták: Jön a Józsi bácsi! S ha elmaradt, hiá,- nyolták. — Egy ízben üzent értem az egyik faluból az esperes, hogy elveszett a nyula. No, gondoltam magamban, ez meg, hogy lehet, a paptól még a cigánygyerekek sem mernek lopni. Ezt meg kell néznem! Elmentem hozzá. Mi van azzal a nyúllal, kérdezem. Semmi, mondja erre, csak igen régen láttuk már errefelé a Józsi bácsit. .. Teljes tíz évig tartott ott a járőrözés. Miután megszűnt a sziráki őrs, Pasztán folytatta a járőrszolgálatot négy évig. Megint kihelyezett járőr lett. kör- zetmegbizott Bujákon. Húsz év járőrözés után osztályügyeletes, hat év múlva, központi ügyeletes beosztásba »került a pásztói kapitányságon. Két évvel ezelőtt betöltötte az ötvenöt évét. Nyugdíjba mehetett volna. De azt mondta, három évet még rátesz a szolgálatra. A kapitány kérdezte meg, maradna-e, ha egészsége engedi. Azt mondják, igen ritka, hogy két évtizednyi járőrözés után valaki meghosszabbítsa szolgálatát. Lukács József zászlós közéjük tartozik, A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatának tulajdonosa. Idén Kiváló rendőr jelvényt — belügyminiszteri kitüntetést kapott. Fiatalokat osztottak be mellé éveken át. Együtt járőröztek. Sokan közülük előbbre léptek, rangban, beosztásban. Lukács József pedig kitartóan rótta a köröket, újabb fiatal rendőrökkel. Egyszer meg is kérdezte tőle ismerőse. — Nem furcsa az neked, hogy te még csak főtörzsőrmester vagy, a fiam meg, aki veled kezdett, már hadnagy? — Nem furcsa — felelte. — Ö már érettségivel jött ide. Az én szolgálatom az is, hogy a magam tapasztalatával segítsem a tanultabb fiatalokat. Lukács József zászlósnak ma sem furcsa, hogy . a fiatalok előbbre léptek. Tudta és tudja, mi a szolgálata. És büszkén jegyzi meg, hogy mindhárom gyereke középiskolát végzett... Zsély András
