Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
2 NOGRAD 1987. szeptember 21., HÉTFŐ Elfogadta az Országgyűlés az adótörvényeket ' (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő mértéket tartsunk. A kedvezményeket ugyanis az adózók fizetik meg. Sokan megfogalmazták azt a kérdést is, melyek a feltételei annak, hogy a személyi jövedelemadórendszer kifejtse a kívánatos hatásokat. Medgyes- sy Péter erre úgy válaszolt: az adórendszer hatékonysága nagymértékben múlik a kormány munkaprogramjának következetes végrehajtásán, a megfogalmazott gazdaságpolitikai célok és teendők következetes érvényesítésén. Az, adórendszer hatásait rontaná, ha nem társulna hozzá következetes gazdaságpolitika, ha elmaradna a reform folytatása. A továbbiakban a pénzügyminiszter konkrét képviselői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. Á kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon — mondotta —, hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja. hogy a bevezetendő személyi jövedelem- adó-rendszérben első lépésként a három- és több- gyermekes családok esetében, gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét — ha kismértékben is — javítja. Ennek ellenére vannak olyan képviselők, akik komolyabb intézkedést tartanak szükségesnek. Egy javaslat szerint például minden gyermek után számoljanak el 8400 forintos évi adókedvezményt. Ennek azonban nemcsak az a hátránya, hogy a javaslat megvalósítása esetén szigorítani kellene az adótáblát, hanem a leginkább rászorulók — a három- és többgyermekesek — számára is kedvezőtlenebb feltételeket biztosítana. Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedeHatározathozatal következett. Az Országgyűlés elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó, 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül 19-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem érkezett, az Ország- gyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavaztak: a képviselők, a bizottságok és a kormány — együttesen kezelt — 19 módosító javaslatát az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelyeket a kormány és az országgyűlési bizottságok nem fogadtak el, illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmaztak (a nyugdíjasok adózására és a lakásépítéssel kapcsolatos adókedvezményre vonatkozóan). Boldizsár Iván és Zsigmond Attila képviselők együttesen javasolták, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a művészekre vonatkozó szalemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesszék ki — folytatta a miniszter — azt jelentené, hogy az állampolgárok 44 százaléka nem fizetne adót, sőt, az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe véve ez az arány 50 százalék fölé is emelkedhetne. Így igen hátrányosan érintené az adófizető rétegeket. Emellett e megoldás alkalmazása esetén a 70 ezer forintnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezők fizetését nem bruttósítanák. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter — még a szavazás előtt ^Ennek a megoldásnak az is hátránya, hogy a kedvezmények egy bizonyos körét semlegesítené. Ilyen lenne a fiatalok egy részéné] a lakásmegtakarítási kedvezmény, vagy a közművel kapcsolatos kedvezmények, illetve a nagy- családosok kedvezményeinek egy része is. Ilyen indokok miatt az indítványt nem támogatja a kormány. Egy másik javaslat szerint a 48 ezer és a 120 ezer forint közötti évi jövedelemadó kulcsa lineáris legyen, a progresszív elvonás helyett. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása azonban igen nehéz helyzetbe hozná az alacsony átlagbért fizető ágazatokat, a többi között a könnyűipart. Elhangzott olyan vélemény is, hogy támogassuk a viszonylag alacsonyabb mértékeket tartalmazó adótáblát, s ugyanakkor a magasabb lakás- megtakarítási kedvezményt fogadja el az Országgyűbályozást változtassák meg: 200 ezer forint helyett 400 ezer forint jövedelemig adózzanak keresetük 35 százaléka után és csak ezen összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen visszavonta módosító javaslatát. Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) indítványozta, hogy az újításból származó jövedelem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevonás nélkül, 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. Az Országgyűlés — 21 ellenszavazattal és 11 tartózkodással — a kormány eredeti javaslatát fogadta el. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990- től vezessék be. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodással a kormány eredeti javaslatát támogatta. Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három- és többgyermekes lés. Érthető ez a fajta közelítés is, — mondta a miniszter —, azonba nem biztosít igazi alternatívát. Elfogadása ugyanis másfélkét milliárd forintos terhet jelentene a költség- vetés- számára, s ennek finanszírozására jelenleg nincsenek meg a források. Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügyminiszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. így lehetőségük van arra, hogy olyan díjakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelemadót is. Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyi kormányzat egyébként készen- áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségek nagyobb mértékű elismerésére. A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony, sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a nyugdíjas évi jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot, akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az ilyen korlátot állító variáció elfogadását. A vitában elhangzott egy olyan képviselői javaslat is, amely kérte, hogy az adó- befizetés elmulasztásánál az első évben — ha ez nem szándékosan történik — ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben. Végezetül ismét megköszönte a képviselők észrevételeit, javaslatait, és Széchenyi István gondolataival zárta válaszát: „Éljenek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak”. családok adóalap-csökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szentágothai János (országos lista) indítványozta, hogy ezek a családok három gyerek után 5 ezer forint és minden további gyerek után újabb 5—5 ezer forint adó-visszatérítésben részesüljenek. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) azt javasolta, hogy a családban élő gyermekek, Valamint minden eltartott időskorai után — akinek havi jövedelme a minimális nyugdíj összegének 80 százalékát nem éri el — havi 700, összesen évi 8400 forint adóalap-csökkentést állapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) indítványozta, hogy az egy családban élő gyermekek számától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalap-csökkentő kedvezményt. Szentágothay János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila pedig fenntartotta javaslatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viola Károly javaslatának a gyermekekre vonatkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az Országgyűlés — a képviselői / indítványokkal szemben — a kormány állásfoglalását támogatta. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem között egy külön megállapítandó lineáris kulccsal történjék az adózás. Az Országgyűlés a képviselő javaslatát elvetette. Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a képviselők. Az eredeti törvény- tervezet egy A) és egy B) változatot javasolt. A határozathozatal eredményeként az Országgyűlés szavazattöbbséggel a B) variációt fogadta el. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) arra tett javaslatot, hogy ha valaki egy évben több közműtársulásban is részt vesz, magasabb összegű adókedvezményben részesüljön: az eredeti 30 százalék helyett 40 százalékot. A javaslatot az Országgyűlés szavazattöbbséggel elvetette. Elek József (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 13. vk.) ehhez a ponthoz azt javasolta, hogy az egészséges ivóvíz bevezetésére létrehozott társulás tagjai által kifizetett összeg az adóból egészében visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel sem értett egyet és az Országgyűlés támogatta ezt az álláspontját. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.) azt javasolta, hogy ha az adóhiányt gondatlanság okozta, akkor 1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot. Az Országgyűlés a képviselői javaslatot szavazattöbbséggel elvetette. E témakört lezárva, a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat egészéről szavaztak: a törvényhozó testület — 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással — általánosságban és részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot. A továbbiakban az általános forgalmi adóra vonatkozó — a képviselők, a bizottságok és a kormány által előterjesztett módosító javaslatok egy részéről együttesen szavaztak, e javaslatokat elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között. Búzás József né (Szolnok m., 14. vk.) indítványozta, hogy a zsűrizett népi ipar- művészeti termékek — a kormány által javasolt — 25 százalékos forgalmi adókulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómentesek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elvetette. Várt Miklós (Csongrád m., 16. vk.) azt javasolta, hogy a tűzoltókészülékek „0” kulcsos besorolását fogadják el, szemben a kormány 25 százalékos javaslatával. Az OrEzután Sarlós István bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az evangélikus egyház kezdeményezésére javaslatot tett az országos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére. A HNF OT elnöksége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelölte. A jelölést az Országos Választási Elnökség megvizsgálta és törvényesnek találta. Az ügyrend idevonatkozó paragrafusa szerint ezt követően titkos szavazás következett volna, ám a testület egy képviselői indítvány nyomán a nyílt szavazás mellett döntött. Ennek eredményeként az Országgyűlés Nagy Gyulát — hét ellenszavazattal és tizenhárom tartózkodással — soraiba választotta. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről. Az elnöklő Sarlós István közölte: Polgári István (Hajdú-Bi- har m., 7. vk.), a kisiparosok és kiskereskedők házastársának alkalmazottként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván intézni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. A képviselő kapott szó. Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csak segítő családtagként foglalkoztathatók, s ez több hátrányos jogkövetkezménnyel jár. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatatl elnöke válaszában jogosnak és időszerűnek ítélte a kérdést. Mint mondta: valóban kialakult egy olyan joggyakorlat, amely az elmúlt időszakban a házastársak alkalmazottként való foglalkoztatását — mindenekelőtt családjpgi és vagyonközösségi szempontból — kizártnak tekintette. Tájékoztatta a képviselőket, hogy még ebben az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítását. Sarlós István ezután bejelentette: az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a költségvetési reformra vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés ezt tudomásul vette. A bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett ad hoc bizottság az adóügyi törvények kezelésére. A testület Sarlós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozására. Végezetül a képviselők jóváhagyták — Boldizsár Iván (országos lista) javaslatára —, hogy az Országszággyűlés a kormány álláspontját támogatta. Hasonlóképpen elvetették a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyek arról szóltak, hogy az építőipari szolgáltatás „0” adókulcsos legyen, illetve a villanyáram, a gázszolgáltatás kapjon fogyasztói ár- kiegészítést. Ezután került sor a döntéshozatalra: az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással, általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára ismertette a bizottság véleményét —, amelyet a plénumon írásban is eljuttattak a képviselőkhöz — Szirtesné dr. Tom- sits Erika képviselőnek, az Országgyűlés június 26-i ülésén az ügyrenddel kapcsolatban tett javaslatáról. A bizottság véleményével a javaslattevő képviselő is egyetértett. Arról is beszámolt dr. Bölcsey György, hogy a szóban forgó képviselői javaslat kapcsán a bizottság tá- gabb kitekintésben is foglalkozott az Országgyűlés ügyrendjének kérdésével, s úgy foglalt állást, hogy a későbbiekben szükséges létrehozni egy olyan bizottságot, amely előkészítené az ügyrend egészének felülvizsgálatát, illetőleg módosítását. A bizottság jelentését — egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett — az Országgyűlés elfogadta. gyűlés irodája az őszi ülésszak négynapos munkájáról kiadványt jelentessen meg. Ezzel befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jóváhagyták a kormány munkaprogramját, valamint törvényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról. Az ülésszakon Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt. Pihen az elnöki csengő. Az adótörvények módosító indítványainak szavazása azonban azt sejtette: még egy kis élénkülés a parlamenti munkának és sok dolga akad a csendet kérő csengő6zónak is. Dr. Miklós Zoltán, Salgótarján városkörnyékének képviselője (bal oldalon) társaiVal a tanácskozás szünetében Szavazás a törvényjavaslatokról és az indítványokról Képviselőválasztás Kérdés az államtitkárhoz
