Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-17 / 219. szám

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Kádár János beszéde szebb és jobb jövőjének út­Kopolyi László: 0 racionális cselekvés a modernizáció elengedhetetlen feltétele zzászólások jan. Én bízom a jövőben. Pár- \ tunk, népi rendszerünk fe­lelős kormányai már voltak ennél nehezebb helyzetek­ben, megoldottak nehezebb feladatokat is. Ezzel nem akarom csökkenteni mosta­ni teendőink súlyát, de azt igenis mondom, hogy most több és nagyobb az erőnk, mint a korábbi nehéz hely­zetekben volt. Nagyobb az erőnk azért is, mert népünk ■»sokat tanult a történelmi ta­pasztalatokból, s politikailag érettebbé vált. Értékeli ed­dig elért, alapvető vívmá­nyainkat, és ennek tudatá­ban lát hozzá a mostani feladatok megoldásához — fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét Kádár Já­nos. ul az elmúlt években több jelentős fejlesztést hajtott 'végre és ennek eredménye­ként az idei exportja meg­haladja a 100 millió dollárt. Igen sok pénzt fektetett az ország az idegenforgalomba is, s az eredmény nem ma­radt el: 1985-ben, az idegen- forgalom konvertibilis bevé­tele 286 millió dollár volt, 1986-ban pedig már 364 millió dollár, s az idén a számítások szerint ez az összeg eléri az 500 millió dollárt. Tehát a jó célokra, a jövőben is érdemes külföl­di hiteleket felvenni, vagy le kell mondani arról, hogy a magyar gazdaság fölzár­kózzon a fejlettebb orszá­gokhoz. Apró Antal (Csongrád m., 1. vk.), az Országgyűlés nyu­galmazott elnöke, az MSZBT elnöke felszólalásában java­solta, hogy a kormány vizs­gálja felül az Országos Terv­hivatal tevékenységére vo­natkozó törvényeket, rende­leteket, és az intézmény el­nökét mint minisztereinök- helyettest kötelezné arra, hogy évenként egyszer, a zárszámadás idején — rend­szerint júniusban —, az Or­szággyűlésen számoljon be a munkaprogram végrehajtá­sáról. Javasolta azt is, hogy a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság tevékenységé­ben kapjon fontos helyet a kormányzati munkaprogram végrehajtásának ellenőrzé­se is. A KNEB-en belül hozzanak létre olyan csopor­tot, amely figyelemmel kí­séri, hogy a szükséges ren­deleteket, állami intézkedé­seket az üzemek, vállalatok számára időben elkészítsék, és végrehajtásának meneté­ről a kormányt informálják. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki • és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára, a kormánymunkaprogram leglényegesebb elemének azt tartotta, hogy felismeri a korszakváltással kapcsola­tos tennivalókat, és követ­kezetesen cselekedni is kí­ván. Helyesen ítéli meg a műszaki fejlesztés és a re­álértelmiség szerepét, éppen ezért számíthat alkotó rész­vételére a végrehajtás so­rán. A képviselő hangsúlyoz­ta: a tennivalók sorában, az elsők között kell vissza­állítani a tudás becsületét. PARLAMENTI PILLANATOK Fogadónapon az ülésszakról Sokan és sokszor leírták az elmúlt napokban: példátlan érdeklődés kíséri az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát. A 10 órai megnyitó előtt számosán ezt közvetlen közelről is érzékelhették, a sajtópáholyból csaknem kicsordultak a parlamenti tudósítók. A késve helyükre igyekvő képviselők alig tudtak átvergődni a toliforgatók hadán. Az utat kérő képviselők némelyike, meg is kapta a tréfás megjegyzést: „attól függ, hogyan fog szavazni”. Az érdeklődés természetesen korábban is élénk volt. A tanácskozás első szünetében idézték a nógrádi képvise­lőt, hogy az elmúlt hetekben a választóikkal folytatott pár­beszéd témája is a mostani ülésszak napirendje volt. Dr. Szilágyi Tibor Salgótarján déli városrészének országgyűlési képviselője, a városi pártbizottság titkára említette: — Igen sok taggyűlésen is megfordultam az elmúlt idő­ben, általában az volt a jellemző, hogy utána ott maradtak az emberek. Kérve: váltsunk szót a kormány munkaprog­ramjáról. az adóreformról. Tözsér Gáspár, a bátonyterenyei székhelyű választókerü­let képviselője ugyancsak kapott útravalót választóitól. — Nagybárkányban tartottam a többi között fogadónapot, és arra is volt példa, hogy valakit nem panasz hozott el a találkozóra. Egyszerűen a parlamenti előkészületekről kí­vánt beszélgetni. Egyoldalú érdeklődés (Folytatás a 2. oldalról) Ennek semmi köze sincs' a reformizmushoz. Mi úgy akarjuk megválaszolni az új kérdéseket és úgy aka­runk változtatni a gyakorla­ton, hogy rendszerünk, po­litikánk állandó elemei vál­tozatlanul fennmaradnak. Hazánk nemzetközi téren is aktívan dolgozik, ápolja kapcsolatait a szocialista or­szágokkal, a világ haladó erőivel. Én is csatlakozom Grósz elvtárs megállapítá­sához: nem könnyű, de vi­lágtörténelmi jelentőségű az a megújulási folyamat, amely most végbemegy a szocialista világban. Pártunk, kormányunk ak­tívan tevékenykedik a nem­zetközi küzdőtéren. Erejé­hez, lehetőségeihez képest Ho Az ebédszünet után foly­tatódtak a képviselői felszó­lalások. Fodor László (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 19. vk.), a Népszava főszerkesztője ki­jelentette, hogy a kormány munkaprogramjának fő tö­rekvéseit — megyei képvi­selőként, s a SZOT-elnökség tágjaként is — támogatásra és elfogadásra alkalmasnak tartja. Ezt követően rámutatott: ahhoz, hogy a program va­lóban iránytűként működ­hessen és ne váljon puszta jókívánságok halmazává, három követelménynek kell megfelelnie: legyen reális, tartsa fenn a gazdaság mű­ködőképességét és növelje hatékonyságát, legyen a tö­megek számára politikailag elfogadható. \ Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója hangsúlyozta: a parlamenti ülést megelőző viták során két ponton keletkezett fe­szültség: a bizalom és a ga­rancia pólusán. A kormány bizalmat kért, a törvényho­zók garanciákat. Mindkét igény jogos. A program — a képviselő megítélése sze­rint — kimunkáltsága mel­lett is szándékprogram, azt ugyanis most még nem le­het tudni, hogy milyen mélyre rágta magát a nyil­vánvaló gazdasági és a lap­pangó társadalmi válság. A helyzetfelismerés és a szán­dék azonban tiszta és vi­lágos. Méhes Lajos (Budapest, 44. vk.) a SZOT nyugalmazott főtitkára elmondotta: fon­tos, hogy a jelenleginél tisz­tább, áttekinthetőbb politikai, gazdasági, kormányzati viszo­nyok alakuljanak ki. így lehet a közóhajnak megfe­lelően az irányítás minden szintjén jobban megkövetel­ni a rendet, a fegyelmet, a szervezettséget és a névre szóló felelősséget. A gazda­sági hatékonyság növeléséért elsősorban a vállalati taná­csok. a gazdasági vezetők a felelősek. A szociálpolitika ellenőrzése pedig továbbra is a szakszervezet feladata. Ennek során azonban figye­lembe kell venni azt, hogy a szociális igények kielégíté­se csakis a nyereségből tör­ténhet. Kapolyi László ipari mi­niszter felszólalásában hang­súlyozta: az ipar felelőssége a kormányprogram végrehaj­tásában a súlyából adódik. Hazánk gazdasági szerkezeté­ben — hasonlóan a többi szocialista országhoz — az. ipar képviseli a legnagyobb részarányt, a megtermelt nemzeti jövedelem mintegy harmadát, a bruttó termelés kiveszi a részét a béke és a haladás közös céljaiért foly­tatott harcból. Tisztelt Országgyűlés! Kijelentem, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt minden erejével támogatni fogja a kormányt 1990 vé­géig szóló munkaprogramjá­nak és a kormányelnök nyi­latkozatában elhangzott tö­rekvéseknek a megvalósítá­sában. A párt számít arra, hogy a társadalmi és tömeg­szervezetek — a szakszerve­zetek, az ifjúsági szövetség, a népfrontmozgalom — is segíteni fogják ezt a folya­matot. S mindenekelőtt épí­tünk népünk megértésére, cselekvő támogatására. A kibontakozás lehetővé teszi, hogy tovább haladhassunk a szocialista fejlődés, népünk Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 11. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a becsületesen dolgozó emberek tudomásul veszik, hogy áldozatokat kell a jövőben hozniuk, ha lát­ják, hogy ennek a jövő meg­alapozása érdekében van ér­telme. Őszinteséget, teljes nyíltságot, igazságos megol­dásokat, következetességet várnak a kormányzattól, ha­laszthatatlanul szükségesnek tartják a ..kiskapuk" teljes bezárását, az intézményesí­tett ügyeskedés megakadályo­zását. Felszólalásában szólt mun­katerületéről, a tanácsok munkájáról is. A munka­programból az tűnik ki, hogy a tanácsoknak a jövő­ben megnövekedik önállósá­guk. Bár tudják, hogy a ter­veiket módosítani kell, a költségvetésből származó pénzforrásaik apadnak, vál­lalják az ezzel járó megnö­vekedett feladatot. Pásztohy András (Somogy m. 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Tsz elnöke indítvá­nyozta, hogy az Országgyű­lés az eddigieknél határo­zottabban és következeteseb­ben ellenőrizze a kormány­zati munkát, kísérje jobban figyelemmel az elfogadott törvények, programok vég- renajtását. Választói nevé­ben javasolta az elmúlt másfél évtized gondjainak feltárását, hogy az eddig el­követett hibák a jövőben ne ismétlődhessenek meg. Megfontolásra ajánlotta: hosszabb távon a mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­si árát úgy állapítsák meg, hogy a rosszabb minőségű földekkel rendelkező gazda­ságok is képesek legyenek az önfinanszírozó gazdálko­dásra, a bővített újraterme­lésre. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között hangsúlyoz­ta: hazánk tőkeszegény or­szág lévén, mindenképpen rászorul arra, hogy hitele­ket vegyen igénybe, de azo­kat jó fejlesztési célokra kell felhasználni. A hiba nem általában a hitel fölvé­telében, hanem a külföldi kölcsönök helytelen felhasz­nálásában keresendő. A Ti­szai Vegyi Kombinát példá­60 százalékát, a tiszta jöve­delem felét adja. Idén az év első 8 hónap­jában az ipari termelés a tervezettnél nagyobb ütem­ben, 2,8 százalékkal emel­kedett. Növekszik a konver­tibilis kivitel, mérsékeltebb javulás következett be a szo­cialista exportban. Az ipar által felhasznált konvertibi­lis import gyakorlatilag szin­ten maradt, a rubelelszámo­lású behozatal pedig a bá­zishoz képest csökkent. Az ipar jövedelemtermelése, mintegy 4 milliárd forinttal javult a múlt esztendő első fél évéhez képest. A szűkös erőforrásokat szelektíven, a már ma is hatékony, versenyképes, s a nemzeti jövedelem gyors bővítésére képes termelési kultúrák intenzív fejleszté­sére koncentrálják, előmoz­dítva a progresszív ipar­ágak, szakmakultúrák, vál­lalatok fejlődését. Kijelölték azokat a visszafejlesztendő területeket is, amelyek kor­szerűtlenségükből, piaci hát­rányaikból, gyártókapacitá­saik kihasználatlanságából eredően rontják a gazdálko­dás hatékonyságát. Megin­dult a bányászat és a ko­hászat gazdaságosabb ter­melési szerkezetének kiala­kítása, ez számos termelő- egység leállítását vonta, il­letőleg vonja még napjaink­ban is maga után. A jövő­ben központilag támogat­ják a gyorsuló műszaki fej­lődés egymást kölcsönösen erősítő területeit, elsősorban az atomenergiát, a mikro­elektronikát, a robottechni­kát, a távközlést, az infor­matikát, a biotechnikát, a méréstechnikát és az auto­matizálást. Kapolyi László rámuta­tott: az ipari beruházáso­kon belül növelni szükséges a feldolgozóipar részesedé­sét, mégpedig elsődlegesen az alacsony anyag- és ener­giaigényes technológiákét. A jövőben elsőbbséget kap­nak a korszerűséget javító, viszonylag kis ráfordítást igénylő beruházások, ki­emelten fejlesztik a számí­tógéppel segített tervezést, gyártást és irányítást, az összes behozatalon belül nö­velik a konvertibilis vi­szonylaté fejlett technika és technológia importját Ki­emelt figyelmet fordíta­nak a vállalatok Közgaz­dasági feltételrendszeré­nek kialakítására, hogy az hosszabb távon is kiszám.t- ható gazdasági környezetet adjon, s a vállalatok érde­keltsége egybeessék a nép- gazdasági szintű célok meg­valósításával. Az adóreform eredmé­nyeként a költségvetési be­vételek nagy része ezentúl a forgalmi szférából szár­mazik majd, egyidejűleg mérsékelni lehet a vállalati erőforrásokra vonatkozó adókat, ugyanakkor meg­nőnek a munkaerő-foglal­koztatással kapcsolatos ter­hek. Vállalatainknál a bér- és a növekedési érdekekkel szemben ma nem hatnak profitérdekeltség jellegű ellenerők. Ez szüli például a keresetszabályozás kény­szerét, amelynek fokozatos kiiktatása a kiemelkedő egyéni és vállalati teljesít­mények elismerésének alap- feltétele. Ezért meg kell teremteni a fogyasztási ér­dekekkel szembenálló szo­cialista tulajdonosi érde­keltséget, a vállalati vagyon megőrzésének és gyarapítá­sának kényszerét, illetve a feltételeket a vagyonnak a gazdaságtalan területekről a gazdaságos vállalatokhoz va­ló átcsoportosításához. A stabilizációs program sikere a vállalatoknál dől el. Nemcsak a termelési, ha­nem a fejlesztési célokat is — a piac igényeinek alá­rendelten — a vállalatoknál kell kijelölni, vállalva a fej­lesztések kockázatát is. Az emberi tényező meg­növekedett szerepéről szólva kiemelte: értékének, jelen­tőségének megfelelő helyre kell állítani a műszaki ter­vező, és általában a szelle­mi alkotó munkát. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy az ipart fej­leszteni a társadalom mo­dernizálása nélkül elképzel­hetetlen. A racionális cse­lekvés, a teljesítmények ér­tékelése és elismerése a mo­dernizáció elengedhetetlen feitétele. Ezt az összefüggést, igazságot mindaddig hang­súlyozni kell, amíg annak érvényesülését nem érzékel­jük a társadalom valóságos folyamataiban — mondotta végezetül Kapolyi László. Az esti órákban szólalt fel Devcsics Miklós, a Nóg- rád Megyei Tanács elnöke, Salgótarján északi városré­szének országgyűlési képvi­selője. (Hozzászólását terje­delmi okok miatt holnapi számunkban közöljük.) A tanácskozás ma folytatódik. A képviselők és válasz­tóik találkozása fölöttébb tanulságos, ezt is igazolja a parlamenti beszélgetés. Csaknem minden nógrádi képviselő azt mondja: min­denkit csakis az adóreform, még közelebbről a személyi jövedelemadó érdekelt. Az általános forgalmi adó­ról már kevés az ismeret. — Alapvető hiba, hogy nem rendszerben nézik az emberek a most napirend­re került témákat, holott szerves egységről van szó. Az egyoldalú érdeklődés okain lehet meditálni. A megállapításhoz azonban még hozzátették: — Az országgyűlést meg­előző találkozások, fóru­mok, beszélgetések azt iga­zolták, hogy a közvélemény jobban ismeri a Központi Bizottság állásfoglalását és kevesebb figyelmet szentel­tek a kormánytervezet munkaprogramjának. Tözsér Gáspár nagy figyelemmel hallgatja a miniszterelnö­ki expozét Cservenka Ferencné és Bányász Rezső, az ülésteremben

Next

/
Thumbnails
Contents