Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... ÉRKEZETT. .. Kisebb létszámmal — nagyobb elismeréssel Szakszervezeti érdekképviselet a tanácsoknál A tanácsok munkájában figyelemre méltó eredmények születtek az eltelt időszakban. Mindez tapasztalható a települések fejlesztésében, a nyíltabb város- és községpolitikában, s a működés demokratikus vonásainak erősödésében. Látható az előrelépés a határidőn belüli ügyintézésben, az állampolgárok helyzetét megkönnyítő ügyfélfogadásban és az ügyintézés egyszerűsítésében is. Mindez' azért említendő, mert a tanácsi szervek és dolgozóik bonyolultabb körülmények között, kevesebb pénzzel látják el feladataikat, s érzékenyebbé, kritikusabbá válik a közvélemény. Ebben a helyzetben milyen célkitűzések állnak ma a szakszervezet előtt a megyében, működő tanácsok apparátusának feladataival és a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatban? — Erről kérdeztük df. Farkas Miklóst, a köz- alkalmazottak szakszervezeté megyei titkársága mellett működő munkaszervezési és továbbképzési munkabizottság vezetőjét. — Egyetért a titkárság a nem termelő területeken folyó tevékenység korszerűsítésével, támogatja a megyei tanács végrehajtó bizottságának erre vonatkozó döntését. Indokoltnak tartjuk viszont ráirányítani a figyelmet arra, hogy a konkrét helyzetek elemzésétől független. mechanikus létszám- csökkentés bizalmatlanságot szülhet és akadályozhatja a jó irányú folyamatok kibontakoztatását. — Nincs tehát szükség, vagy lehetőség a tanácsi apparátusban a létszámcsökkentésre? — Nem így fogalmaznék. Arra van szükség, hogy az átgondolt létszámmegtaka- ríiásban legyen anyagilag is érdekelt az igazgatási szervezet, és ez tegye lehetővé az apparátusban a bérarányok koncentrált javítását. Ehhez és a korszerűsítési intézkedésekhez is azonban szerveinek meg kell teremteniük a fórumok lehetőségeit. Mind a döntéshozatalban, mind a végrehajtásban. — Mégis, mi a cél? Mire irányulnak a korszerűsítési törekvések? — Egy mondatban: kisebb létszámmal, de nagyobb elismeréssel dolgozzon az államigazgatás. Ezentúl pedig a közalkalmazottak megyei titkársága is támogatja, a nagyobb felkészültséggel rendelkező apparátus kialakítását szorgalmazó elképzeléseket, megoldásokat. A községekben például kevés a felső fokú végzettséggel rendelkező szakember. A tanácsi munkának nincs vonzereje. Ez abból is látható, hogy e tekintetben a községekben levő gazdálkodó szerveknél jobb a helyzet. » — Tehát inkább a gazdálkodó egységeknél keresnek munkát a fiatal diplomások nagyobb bérért? — Ügy tűnik. Mindenesetre tény, hogy a községi tanácsoknál nagy a fluktuáció, a munkaerő-elvándorlás. Elmennek a felső fokú végzettségű szakemberek. Pedig a célunk az, hogy stabilizálódjon a gárda, ezért támogatni kell a szakemberek letelepedését, lakásépítését. A szakszervezetnek is az a célja. hogy a megnövekedett feladatoknak és nagyobb követelményeknek feleljen meg egy felkészült apparátus. — A megnövekedett követelményeket említette. Mit ért ez alatt? — Vegyük példának a tanácsi munka egyik jelentős területét, a hatósági igazgatást. Ennek a minőségére a közvélemény igen érzékeny. Általában elmondható, hogy ez a munka törvényes és szakszerű. E területien a szakszervezeti szervek közreműködésével megyénkben is több intézkedés született. Például a városokban és nagyközségekben kiépültek az ügyfélszolgálatok, s az itt dolgozók munkája jónak minősíthető. Ám azt is el kell mondani, hogy elismertségük nem megfelelő. Ugyancsak a megnövekedett követelményt jelenti a rövidített ügyintézési határidő bevezetése, ami gyorsabb, körültekintőbb munkát követel. Avagy a társadalmi munkaidőalap védelmére kialakított meghosszabbított ügyfélfogadási, ügyintézési rendszer. — Ez utóbbi nem váltott ki egyöntetű lelkesedést a tanácsi dolgozóknál. Milyennek látta a szakszervezet a fogadtatását? — Egyértelműen látható, hogy a meghosszabbított ügyfélfogadás többletterheket okoz a helyi tanácsoknál. Ezt az intézkedést különösen a községi tanácsi apparátus nem fogadta egyértelműen kedvezően. Oka ennek, hogy a helyi tanácsoknál dolgozó ügyintézők többsége nő. Náluk a hoszabbított félfogadás időpontja már a házi munka, a gyermeknevelés ideje is egyben. Rájuk nézve, a leghátrányosabb ez a félfogadási rendszer. — Mit tud ebben tenni, segíteni a szakszervezet? — A közalkalmazottak megyei titkársága feladattervében határozta meg, hogy a tények alapos és körültekintő számbavétele után elemezni kell a meghosszabbított ügyintézés tapasztalatait, az év végéig. Ügy véljük, hogy különösen a községekben, nagyközségekben a sajátosságokat figyelembe véve, helyi döntéssel célszerű az ügyfélfogadás idejét meghatározni és a tényleges szükségletekhez igazítani. Zs. A. Rétságon a település központjában 36 lakásos épületegyüttes készül. Az elmúlt év őszén elkezdődött építkezés kivitelezője a Rétsági ÉPSZÖV, s várhatóan az év végére 16 lakást át is adnak. Új joghurtcsalád Üj joghurtcsalád kísérleti gyártását kezdte meg a Fejér és a Komárom Megyei Tejipari Vállalat. Különleges technológiai eljárással készül tejszínes, illetve ízesített — epres és meggyes — változatban, s tetszetős, kehelyforma műanyag poharakban kerül a hűtőpultokra. A vita csupán enyhült, de nem zárult le. A magyar bélyegeket gyűjtők népes tábora mindmáig nem tudott megegyezni abban: mikor készült az első magyar bélyeg? A vitának a kívülálló számára is érdekes magyarázata van: 1867 áprilisában írták alá az ideiglenes postaegyezményt, melynek értelmében, a magyar posta ugyanabban az évben, május elsejétől önállóvá vált. Csakhogy, a függetlenített szervezet nyomda hiányában, bélyegkiadásra nem vállalkozhatott. így az egyezmény a következőképpen rendelkezett: a Bécs- ben felségjel nélkül kinyomott háromkrajcárosokat forgalmazzák Magyarországon. Surányi László, a hazai bélyeggyűjtők jeles képviselője szerint, az első sorozatok durva nyomású papírra készültek, és kizárólag az önálló magyar postahivatalok forgalmazKÖlLEKEPESBIITOHSnC Időskorúak a közlekedésben öregszünk. Pontosabban: egyre gyarapszik éveink száma. Legalábbis ezt igazolják azok a statisztikai kimutatások, amelyek szerint hazánkban a 60 éven felüliek aránya jócskán emelkedett, meghaladja a 18 százalékot. Megyénkben még erőteljesebb ez a növekedés, az időskorúak aránya is magasabb. Ez a tendencia mindennapjaink közlekedésére is kihat. Mindez azt jelenti, hogy mind a közlekedésbiztonsági szerveknek, mind a közlekedőknek — járművezetők és gyalagosok — kiemelt figyelmet kell. hogy fordítani az időskorúakra. Alábbi összeállításunkban e korosztály közlekedésbiztonsági tapasztalatairól szólunk. Mindennapi veszélyforrásaink Megyénkben évente mintegy 50 közúti balesetnek van 60 éven felüli résztvevője — részint mint okozó, másfelől pedig mint „áldozat’’. Amint a Nógrácí Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács megállapította és tényekkel bizonyította: az idős emberek balesetei számos sajátosságokat is tartalmaznak. Vigyázat, gyalogos! A Nógrád megye közútjain történt személyi sérü- léses közúti közlekedési baleseteknek átlagosan 5— 6 százalékát okozzák 60 éven felüli személyek, ez évente 20—25 .balesetet jelent. A balesetek közel 80 százaléka lakott területen történik. Jellemző az is, hogy az idős emberek balesetei évszakhoz, naphoz, sőt napszakokokhoz is jobban kötődnek, mint például a fiatalabb korosztályé. Például a legveszélyesebb hónapok a május, június, július és augusztus... A legtöbb balesetet szerdai napokon okozzák. De pénteken és hétfőn is gyakoriak a szerencsétlenségek. Ugyancsak fontos tudni, hogy legtöbbször délelőtt 7—12 óra között történnek ezek a balesetek. Az idős emberek közlekedési szokásaira az is jellemző, hogy zömmel gyalogosan. vagy egyszerűbb járművekkel (kerékpár, segédmotor-kerékpár) közlekednek, ámbár épp az utóbbi időben egyre többen ülnek a gépkocsik volánjaihoz. Előfordult például, hogy egy 71 éves és egy 85 éves (!) járművezető volt a baleset okozója. A teljes képhez tartozik, hogy az idősek körében jóval alacsonyabb az alkoholos állapotban bekövetkezett balesetek aránya, mint más korosztálynál. Súlyosabb kimenetel... A közúti balesetek során megsérült 60 éven felüliek száma évente félszáz közötti, az összes sérültek 8—10 százalékát teszik ki. Itt is igen magas a gyalogosok aránya, s alacsony a járművezetőké. Figyelemre méltó, hogy a sérülések kimenetele lényegesen kedvezőtlenebbül alakul. Az elmúlt öt év átlagát tekintve az idős sérültek az esetek 50 százalékában súlyosan megsérültek, s csaknem minden ötödik-hatodik meghalt... A közúti balesetek következtében meghalt 60 éven felüliek (41 fő), mintegy 60 százaléka volt gyalogos. A szakértői« véleménye .,ÓVATOSABBAK, KÖRÜLTEKINTŐBBEK ÁM KEVESBE ÉRZÉKELIK A VESZÉLYT.'’ A Nógrád Megyei Köxlekedésbi/.t onsági Tanács értékelő, elemző szakbizottsága az idős emberek közlekedéséről, illetve baleseteiről az alábbi megállapítást tette egy tanulmányban : „Népességen belüli arányuk növekedésével egyre több idős ember vesz részt a közúti közlekedésben. A közúton tanúsított magatartásuk. alnpjaban kedvezőbb mint a fiatalabb korosztályé. Óvatosabbak, körültekintőbbek. kevésbé fegyelmezetlenek. Ezt igazolja az. hogy vezetői engedély nélkül nem. ittas állapotban csak elvétve ülnek gépjárműre, nem alkalmaznak a megengedettnél nagyobb sebességet. Kevesebben okoznak balesetet, ugyanakkor többen szenvednek sérülést közlekedési baleset következtében. Ehhez hozzájárul az időskorra gyakran jellemző megromlott egészségi állapot (gyengébb látás. -tompább reflexek, egyensúly- zavar stb.) aminek következtében kevésbé érzékelik a veszélyt, a kialakult veszélyhelyzetben lassú a reakciókészségük. ütközés, esés alkalmával könnyebben sérülnek. Sérüléseik súlyosabbak, gyakoribb a halálos kimenetelű baleset. Közlekedési szokásaikkal összefüggésben baleseteiét többsége nyáron, hétköznap a délelőtti órákban történik. Nagy részük gyalog, vagy kerékpárral közlekedik. Leggyakoribb típusú baleseteik a gyalogos elütése. keresztező irányba haladó járművel ütközés, felborulás járművel.'’ Egy kis statisztika Nézzünk előbb néhány összehasonlító adatot! Megyénkben az elmúlt esztendőben több mint háromezer bűncselekmény vált ismertté, ez csaknem 12 százalékkal -több a korábbi esztendőnél. A közlekedési bűn- cselekmények száma 362 volt, zömüket ittas jármű- vezetés és a közlekedési balesetek adták. Ami a gépjárművek számát illeti: több mint 50 ezert tartanak nyilván, ám hozzá kell tenni, hogy meglehetősen sok a 8—10 éves kort meghaladó autó. .. Évről évre emelkedik a forgalomba bekapcsolódó járművezetők száma is, tavaly például 3786-an tettek sikeres vizsgát. Érdemes utalni egy jelentésre, amely szerint a gépjárművezető-képzés színvonala a megyében az országos átlagnál kedvezőbb. És még egy adat: a küzle- kedésrendészet évente 15— 16 ezer állampolgárral szemben alkalmaz helyszíni bírságot, míg a megelőzést segítő figyelmeztetések száma eléri a 23 ezret. Jubiláló filatelisták ták. A néhány héttel később kiadott háromkrajcá- ros bélyegek már finom nyomású papíron kerültek piacra, és osztrák területen árusították. így — érvelnek egyesek — az 1867-est nyugodtan tekinthetjük az első magyar bélyegnek. A másik tábor azt mondja: az első önálló magyar bélyeg 1871-ben született meg, mivel azt az időközben Budán felépült Állami Nyomda nyomtatta. Mindenesetre mindkét bélyeget és számos más bélyegritkaságot szemügyre vehetnek az érdeklődők a szeptember 18-án nyíló, 60. bélyegnapi országos kiállításon, Budapesten. A rendkívüli látnivalókat a 40. születésnapját ünneplő Fi- latéliai Szemle és a 35 esztendős Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége kínálja a MABÉOSZ VI. kerületi székházában. A Vörösmarty utcában természetesen nem csupán a 130 ezer hazai felnőtt és gyermek gyűjtőre számítanak, és a kiállítók között is számos külföldi található. Rendkívüli anyagot mutat be az Amerikai Egyesült Államokból érkező Arató István, Ettre László, és dr. Fráter István, az angol R. Gordon Frost, a magyarok közül Visnyovszky Gábor, Dallman Béla, Vas István és Lovász András. A jubileum más csemegéket is ígér. A Magyar Posta „60. bélyegnap'’ elnevezéssel ünnepi sorozatot és blokkot hoz forgalomba, köztük kisebb számban fo- gazatlanokat. A budai vár reneszánsz íaragványát, Mátyás király címerét és Budavár fametszetrészletét bemutató munka Lengyel György és Zsitva Szabolcs grafikusművészeket dicséri. A Filatéliai Szemle születésnapjára alkalmi levelezőlap jelenik meg. Míg a szövetség, mindhárom eseményre gondolva, a* 1867. évi három krajcáros emléknyomatát jelenteti meg. Rendhagyó mórion, a kiállítás ideje alatt, mindennap alkalmi bélyegzéssel látja el a küldeményeket a Magyar Posta. A megnyitó napján lap- és a bélyegtervezők dedikálnak is. Az ünnepi kínálat és látnivaló bizonyára számos új hívet toboroz a bélyeggyűjtők sorába. Rájuk is gondolva, ígérik a rendezők: a kiállításon a kezdők éppúgy elleshetik a bélyeg- gyűjtéshez szükséges, legfontosabb módszereket, mint ahogy a jártasabbak bepillantást nyerhetnek a gyűjtés legmagasabb régiójába. Elkészült a Magyar i'ila- téliai Vállalat 11)88. évi. Kuriózumnak számító bélveg- reprodukciós naptára, amelyet Szent István halálának 950. évfordulójára jelentetett meg. A rajzokat a nemrégiben elhunyt Legrariy Sándor grafikus -it. . — la. , i
