Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

2 NOGRAD 1987. augusztus 13., CSÜTÖRTÖK Továbbra is feszült helyzet az öbölben Irén továbbra is ragasz- Ikodiilk ahhoz, hogy az 'ENSZ Inakat aigresszanmak minő­sítse és megfelelően meg­büntesse. Teheran ENSZ- nagykövete íkedden adita át bíz iráni vezetés hivatalos válaszát a Biztonsági Tanács három héttel ezelőtt elfoga­dott tűzszüneti' fehívására. Irak már korábban bejelen­tette, hagy elfogadja a itűz- szüneti határozatot. Az .iiránii váltasz szövegét még nem hozták nyilvános­ságra, de részletek már ked­den, este ismeretessé váltak. Radizsai Khorasszani, Imán ENSZ-naigykövete, újságírók­nak New Yorkiban kiijeteni- itette: Reméllii, a nemzetközi testület (a. Biztonsági Ta­nács) ésszerű magatartást tanúsít és elszánja magát az agmesszor megbüntetésére. Khorasszani azt (is kiiije- ilentette: amerikai vadász­repülőgépek jobban tennék, ha ezentúl nem tűzetnének iránt repülőgépekre. Imán visszalőne, és az ő rakétái nem tévesztenének célt. Is­meretes, hogy az utóbbi na­pokban az Egyes ült Álüla- mofc vadászgépei két raké­tát lőttek imárni katonai gé­pekre, de egyik esetiben sem találták el a célpontot. . Vederio Zanone olasz had­ügyminiszter keddien este hangsúlyozta: kormányénak továbbra is meggyőződése, hogy a világszervezet a leg- hiváitobtabb testület az öböl menti válság megoldáséra. Weinberger amerikai had­ügyminiszter kedd este is­mét leszögezte, hogy az Egyesült Államok az iráni fenyegetések hatására nem fbgja eltávolítani hadihajóit lés repülőgépeit az öböl tér­ségéből. Ceausescu—Arafat találkozó Bukarestbe várják az izraeli miniszterelnököt Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökével tárgyalt kedden a romániai Snagov- ban Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román köz­társasági elnök. A legújabb Ceausescu—Arafat találko­zó néhány nappal előzte meg Jichak Samir izraeli miniszterelnök tervezett és bejelentett romániai hivata­los látogatását. Románia, mint ismeretes, 1967 után is fenntartotta diplomáciai kapcsolatát Izraellel, ugyan­akkor aktív kapcsolatokat ápol a PFSZ-szel és az arab országokkal. A PFSZ VB- elnöke legutóbb két hónap­pal ezelőtt járt Romániái ban. A Bukarest közelében lévő üdülőhelyen a román és a palesztin vezetők ismételten síkraszálltak a közel-keleti probléma tárgyalások útján történő átfogó, igazságos és tartós rendezéséért. Fon­tosnak mondták, hogy . az ENSZ égisze alatt szervezze­nek nemzetközi konferenciát minden érdekelt fél, köztük a PFSZ és az ENSZ BT ál­landó tagjai képviselőinek részvételével. A palesztin és a román vezető leszögezte: hasznos lenne előkészítő bizottságot létrehozni, amelynek tagjai között ott lennének az ér­dekelt arab államok, a PFSZ és Izrael, valamint a Bizton­sági Tanács állandó tagjai­nak képviselői. Pershing 1A — állásfoglalások Wolf von Bundeswehr Baudissin, a nyugállomá­nyú tábornoka nyomatéko­san felszólította az NSZK kormányát: álljon el attól a törekvésétől, hogy ra­gaszkodik az amerikai nuk­leáris robbanótöltettel fel­szerelhető 72 Pershing 1A rakétához. A rakéták meg­tartása — mutatott rá — teljes mértékben alapot adna annak a szovjet ag­godalomnak, hogy az NSZK. ban újraéled a revansizmus. Így az NSZK-t elszigetelő­dés, valamint nemzetközi tekintélyének elvesztése fe­nyegetné — hangsúlyozta Wolf von Baudissin. Az NSZK-ban telepített rakétáknak az Egyesült Ál­lamokhoz tartozó 72 nuk­leáris robbanótöltetét bele kell foglalni a szovjet— amerikai megállapodásba, s meg kell őket semmisíte­ni, ugyanúgy, mint a Szov­jetunió megfelelő rendsze­reit — szögezte le a Nor­vég Szocialista Baloldali Párt Thorvald Stoltenberg külügyminiszternek kül­dött üzenetében. t ☆ Hans Engell, dán hadügy­miniszter szorgalmazta, hogy, kössenek szovjet— amerikai egyezményt a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról. A Berlingske Tidende című dán lapnak adott nyilatko­zatában rámutatott, hogy ez a most megtehető lépés olyan történelmi lehetőség, amelyet nem szabad elsza­lasztani. Angolai javaslat Angola kész meggyorsítani az országban tartózkodó ku­bai csapatok távozását, ha az Egyesült Államok és Dél-Afrika beszünteti az an­golai ellenforradalmárok tá­mogatását és elfogadja az ENSZ BT 435. számú, Na­míbia függetlenségére vonat­kozó Határozatát — jelentet­te kedden az ANGOP ango­lai hírügynökség. . Jósé Eduardo Dos Santos angolai államfő a múlt hé­ten havannai tárgyalásai után bejelentette, hogy or­szága a namíbiai kérdés meg­oldása érdekében kész ru­galmasabbá tenni Dél-Afri- kával kapcsolatos politiká­ját és átfogó javaslatot ter­jeszt elő Washingtonnak. Angola már eljuttatta javas­latát az Egyesült Államok­nak. Charles Redman, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője kedden Washing­tonban csak annyit közölt, hogy az Egyesült Államok tanulmányozza a javaslatot. Kettős mérce A japán társadalom iro­dalmi érdeklődéséit jól is­merőik száméira is bizonyára fejtörést Okoznia az a kér­dés: milyen könyv vezette a bestselleristát a felkelő nap országéiban júliusiban. Íme a válasz: a COCOM-kézi­könyv. A 615 oldata® mű ára 253 dollár, s azokat az áru­ikat tartalmazza, amelyeket a nyugati országok Párizs­ban székelő különb izottsága itiiltóilisítária helyezett. Vagy­is nem szállíthatók a szocia­lista országokba. Népszerűségét e könyv, a Toshiba-botránynak köszön­heti, amely nemrég pattant ki, s megrázta az egész ja­pán belpolitikai és gazdasá­gi életet. Az történt ugyan­is, hogy a Pentagon, még a múlt év decemberében^ egy listát adott át a japán kor­mánynak, azokról a cégek­ről, amelyek az amerikai hadügyminisztérium szerint megsértették a COCOM-elő- írásotkat. Az ügy nagy port vert fél. Amerikai -honatyáik a Capitolium lépcsőjén Toshi. ba-gyártmányú rádió­kat zúztak ízzé-por- rá, s Olyan törvény­javaslatot készülnek beter­jeszteni a partementben, amély szankciókat helyez kilátásba, ha a japán kor­mány nem rendszabáilyozzá meg a szabad kereskedelem elvei szerint működő válla­latokat. Megint mások, így a New York Herald Tri­bune cikkírói a japán—ame­rikai szövetségi rendszer fe­lülvizsgálatát javasolják. Emlékeztetnék ró, alig hat esztendeje annak, hogy Zen- ko Suzuki miniszterelnök igen _ kényes helyzetibe ke­rült és külügyminiszterét le­mondásra kényszerítette az országos méretűvé dagadt felháborodás amiatt, hogy egy hivatalos amerikai—ja­pán közleményben megje­lent a szövetség kifejezés. Ugyanezek a szakértők — egy politológus és egy egye­temi tanár —, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az amerikai kormány sem mindig a kölcsönös érdekek A Toshiba cég elnöke — amerikai nyomásra — kény­telen volt lemondani. A képen az új elnök, Adi Joicsi figyelembevételével csélek- szdlk. Ha ugyanis, a katonai együttműködésről van szó, akkor nagyobb kiadósokra és szorosabb együttműkö­désre sarkallja a japán kor­mányt, ha viszont gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok­ról van szó, megköveteli, hogy Japán saját érdekeit alárendelje az amerikaiaké­nak. A japán reagálás igen ve­gyes. A kormány szigorú vizsgálatot rendelt el, s az egyik minisztérium fcezde- ménvezte a bevezetőben em­lített bestsei,Lenk onyv ki­adását lis. A Toshiba-cég, attól tartva, hogy gazdasági érdekei súlyos csorbát szen­vednek az Egyesült Álla- mokiban, első lépésként me­nesztette elnökét, helyeseb­ben, >az „önként” távozott. S ment Washingtonba!? még mindig törték- zúzták a Toshiiba-készüüékefcet és szankciókat követeltek a honatyák, egyes amerikai lapokban fizetett hirdetések jelenték meg, amelyben a Toshiba-cég „elnézést kért az amerikai néptől, amelyet megsértett”, a Szovjetunió­val kötött üzlet megkötésé­vel. A japán partement ellen­zéki pántjai viszont felhábo­rodottan tiltakoznak a meg­alázkodás és a kor mány szi ­gorító intézkedéseket tartal­mazó rendelettervezete el­ten, amelyről szeptember 8- án szavaz a parlament. Hangsúlyozzák — így a szo­cialista pánt minapi nyilat­kozataiban is —, hogy a ja­pán gazdasági érdekek sú­lyos csorbát szenvednek, be­zárulnak előttük jelentős ke­leti piacok, ha az amerikai­ak kénye-kedvére cselek­szenek. A Toshiba-boitirány csupán a jéghegy csúcsa. Az ame­rikai kormány politikai és gazdasága nyomóssal igyek­szik rábírni szinte válameny- nyli nyugati partnerét — mindenekelőtt ' szövetsége­seit —, hogy egyetlen olyan árucikket se adjanak el a szocialista országoknak, ame­lyek a technológia és a technika fejlesztését szol­gálják. S .erre számtalan példát lehetne emíteni, köz­tük azt is, hogy az egyik nagy nyugati cég amerikai nyomásra tagadta meg a magyar telefonhálózat fej­lesztésében való együttműkö­dést, noha ezzel jelentős üz­lettől esett el. Üj abban a semleges Ausztriára is nagy nyomás nehezedik, hogy, tartsa magát a CQCOM-sza- bályokhoz a keleti országok­kal folytatott kereskedelmé­ben. Washington az eddigi­nél is szorosabbra akarja húzni a COCQM-présit. Ez az eljárás jól érzékel­teti az amerikai politika kettősségét. Miközben ugyan­is az amerikai kormány és képviselői nemzetközi fóru­mokon az emberék és esz­mék szabad áramlását szor­galmazzák és a szabad keres­kedelmet hirdetik — s azt védik is, ha saját érdekeik­ről van szó — lépten nyo­mon akadályozzák a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok fejlődését. Ugyaniakkor eltekintenek még a CQCOM- előÍTásoktól is, ha amerikai cégek előtt nyílik lehetőség arra, hogy jelentősebb üz­letet kössenek valamely szo­cialista országgal. Kanyő András Robbantás mm m mm _ mm f mm csütörtökön Az Egyesült Államok csü­törtökön újabb föld alatti atomrobbanitást hajt végre a nevadai sivatagban. Az ame­rikai energiaügyi minisztéri­um bejelentése szerint a robbantást közép-európai idő szerint délután 16 órakor hajtják végre, hatóereje 20 —150 kilotonna között lesz. Az energiaügyi miniszté­rium szóvivője bejelentette, hogy a robbanás okozta föld­mozgásokat a kísérlet szín­helyétől távolabb — így a mintegy 120 kilométerre lé­vő Las Vegasban — is érez­ni lehet majd. Mai kommentárunk Á nyolcak Kezdetben mindenki tudta, hogy a tízek — később már a tizenkettők — fogalmán a Közös Piacot kell érteni, Azután lassan megtanultuk, hogy a hetvenhetek a fej­lődő országokat jelentik, a hatok pedig azok, akik álta­lános enyhülésért tesznek erőfeszítéseket. Most újabb számnévvel, azaz csoporttal kell megba­rátkozniuk a külpolitika iránt érdek löd őkn ek: a nyol­cakkal ők már eddig sem voltak ismeretlenek az újság­olvasók előtt, legföljebb Contadora-csoportként és az ókét támogató limai csoportként emlegetette őket a vi­lágsajtó. Mostanáig főként a közép-amerikai válság meg­oldására született különböző béketervek révén szere­peltek a nemzetközi politikai élet színpadán. Legfris­sebb elképzeléseik azonban már túlnőnek ezen a kere­ten. Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó; Panama,, Peru, Venezuela és Uruguay külügyminiszterei elhatá­rozták, hogy ezentúl minden évben csúcstalálkozóra gyűlnek össze a nyolcak államfői. Az első ilyen esemény idén novemberben lesz Mexikóban, a következő házi­gazdájaként pedig Uruguayi tünteti föl a Brazíliából származó hírügynökségi tudósítás. A napirendről csak annyit lehet tudni, amennyi a külügyminiszterek tárgyalásairól * kiadott közleményben szerepel: a külföldi adósságok problémája mellett a tér­ség gazdasági fejlődésének kérdései állnak majd a meg­beszélések homlokterében. Természetesen nem kizárt, hogy egyéb, politikai jellegű témákra is jut majd idő, például a közéf>-amerikai béketerv végrehajtásával kap­csolatos ügyekre. A tanácskozás érdekességét az adja, hogy első ízben „felejtik el” a latin-amerikai országok meghívni az Egyesült Államokat egy hasonló jelentőségű és témakörű csúcsértekezletre. Ez annak a jele, hogy a Reagan-admi- nisztráció minden erőfeszítése ellenére —, vagy talán részben ennelc is köszönhetően — egyre nő a latin-ame­rikai összetartozás és függetlenség érzése. Lassan új értelmet kezd nyerni az „Amerika az amerikaiaké” szállóige és már-már a „Latin-Amerika a latin-ameri­kaiaké” változatban is szárnyra kap. A la tin-amerikai öntudat kialakulásában persze ki­emelkedő szerepet játszik a gazdasági együttműködés erősítése. Hiszen amíg szinte a térség összes állama Washington segélyező kedvétől függ, hiába a politikai szándék, nem lehet szó igazi önállóságról. Az első lépé­sek mindenesetre megtörténtek. A folytatás többesé­lyes —, de nem reménytelen. Horváth Gábor Az ENSZ Társaságok Világszövetségének közgyűlése Az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetségének (WFUNA) közgyűlését augusztus 17-e és 23-a között Ottawában tartják. A tanácskozáson a Magyar ENSZ Társaságot Simái Mihály elnök és Gömbös Ervin főtitkár kép­viseli. A közgyűléssel párhuza­mosan nemzetközi tudomá­nyos szimpóziumot is ren­deznek, gmelyen a WFUNA 65 tagszervezete és más nemzetközi szervezetek képviselőin kívül vezető ENSZ-tisiztviselők és nemzetközileg ismert po­litikusok és tudósok vesz­nek részt. Mindkét tanács­kozás központi témája: az ENSZ-rendszer működése — leszerelés, fejlődés és emberi jogok, amelynek ke­retében értékelik az ENSZ tevékenységét és feladatait a XX. század végének nem­zetközi politikai és világ- gazdasági viszonyai között. A tanácskozás nemcsak ér­tékelni kívánja a világ- szervezet helyzetét és ele­mezni problémáit, hanem segítséget kíván nyújtani erősítéséhez, amelyre ko­runkban különösen nagy szükség van. A közgyűlésen a WFUNA- nak a következő két évre szóló programja mellett egy hosszú távú, 2000-ig szóló tervet is kidolgoznak, va­lamint foglalkoznak a vi­lágszövetség működésének korszerűsítésével, és tevé­kenységének bővítésével, hogy az új feladatoknak mind jobban eleget tegyen. Szovjet vélemény a líbiai—csádi konfliktusról A szovjet külügyminisz­térium mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a n,dzsamenai kormány semmibe veszi az Afrikai Egységszervezetnek az erő­szaktól való tartózkodásra intő felhívását és elutasí­totta a tekintélyes szerve­zet felajánlott jószolgálatait. A külügyminisztérium helyzetelemzése rámutatott arra, hogy bármi motiválja is, a folytatódó összecsapá­sokat, nem szolgálják sem a líbiai és a csádi, sem pe­dig általában az afrikai né­pek érdekeit, veszélyeztetik az adott térség és az egész földrész biztonságát. Vilá­gos, hogy a haladó, füg­getlen politikát folytató tripoli kormányzat elleni újabb destabilizálási törek­vésről van szó: azt, amit tavaly nem tudtak elérni északról, most délről, má­sokat felhasználva próbál­nak megvalósítani bizonyos erők.

Next

/
Thumbnails
Contents