Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON BBC TELEXEN ÉRKEZETT. Ötmillió forintos készlettel várja vásárlóit a N0GRÄDKER salgótarjáni Taurus Márka­boltja. A különböző típusú gépjárművek gumiköpenyéin kívül műszaki gumiáruikból is vásárolhatnak a vevők. — kj — Védőnőszemmel * Reggeli helyett zsebpénz... Egészségmegőrzésről, élet­módról sok szó esik manap­ság. Társadalmi gond az egészség védelme, és annak tudatosítása, hogy ez kinek- kinek saját ügye is. Megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani azonban a jövő nemzedék, a ma még legki­sebbek iránt. A védőnők so. kát fáradoznak azon, hogy zökkenőmentes legyen a sok „kis ember” fejlődése. Észre­vételeikkel az elkerülhető hi­bákra figyelmeztetnek. — A gyerekek körében is a kötetlen beszélgetés a nép­szerűbb — vélekedik Bartus Kálmánná, aki Mátratere. nyén védőnő. — Iskolásokkal is gyakran szót ejtek, így tudtam meg azt is, hogy mi­lyen sokan indulnak el üres gyomorral reggelente hazul­ról. Az anyu készítette reg­geli elfogyasztására nem jut idejük, ehelyett zsebpénzt kapnak, ami szépen el is fogy a mindennapi betevő fagylaltra, édességre. Az ebédnél ez azzal folytatódik, hogy kerülnek minden rágó. sabb falatot, mert az bizto­san nincs jól átsütve- Innen már szinte egyenes út visz a fogorvoshoz. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) által meg­hirdetett Egészséget minden, kinek 2000-re célkitűzés el­érésére felméréseket készí­tettek megyénkben a felnőt. tek és a- gyerekek szájápolá­sáról. Az eredmény nem túl .biztató. . . — Már a legkisebbek fo­gainak épségét is veszélyez­teti a sok édes, pépes étel — tolmácsolja tapasztalatait Bartus Kálmánná. — Pedig sárgarépa, alma, karalábé minden háznál akad, és a kicsik oly szívesen majszol, ják ezeket. A fogmosást is szépen elsajátítják az óvodá. ban, de az otthoni rendszer­telenség leszoktatja őket er­ről. Hozzá kell tennem, a mamák az édességfogyasztás, tói egy ideig óvják is a cse­metéiket, minélfogva ha be­leszabadulhatnak, a kis pá- kosztosok, két kézzel tömik magukba a cukrot, csokolá­dét. — Talán éppen hasonló okok miatt terjedt el a skandináv országokban az a szokás, hogy ha a gyerek úgy kívánja, időnként egye magát degeszre csokoládéból, csak ne maradjon el utána a fogmosás. Mert a kevésbé tiltott gyümölcs már nem olyan kedves.. . — A nagyobbaknál már összetettebb feladatok je­lentkeznek — folytatja a vé­dőnő. — A már lecsapódott rossz hatások ellen nehéz hadakozni felvilágosító elő­adásokkal. Mindenekelőtt, a szülőknek kell jó példával elöljárniuk. Ha az apa vagy az anya nem iszik, nem do­hányzik, kevésbé valószínű, hogy a gyerek „kipróbálja” ezeket. Szabó Józsefné hosszú évek óta járja Mátraszelét és kör­nyékét, ismeri az\ itt élők apraját-nagyját­■— Tarjániak vagyunk, de mi is éltünk falun. Az én gyerekeim szerint a város­ban könnyebb, falun jobb élni. Kimondhatatlan köny. nj’ebbség az anyukáknak is, hogy gyerekeik naphosszat kint játszhatnak, futkároz- hatnak a szabadban, különö-' sebb felügyelet nélkül. Ma nálunk a legjobb oktató-ne­velő intézmények az óvodák. Az óvónők tudnak a legtöb­bet a gyerekekről, tisztában vannak azzal, hogy szemé­lyiséget csak személyiséggel lehet- nevelni. A .tanítók már rosszabb helyzetben vannak. Szabó Józsefné a gyerekek helyzetét így ítéli meg: — Az óvodásoknak jól szervezett minden napja, ez. zel a korosztállyal nincs gond. A kisdiákoknak is megoldott az étkeztetése, az elfoglaltsága, nekik viszont több mozgásra nem telik az időből. A napköziben készül­hetnek a másnapi órákra, s ez nagy könnyebbség a szü­lőknek, akik sokszor csak késő délután szakíthatnak egy kevés időt arra, hogy csemetéiknek a körmére néz­zenek. Mocsári Zoltánná, megyei vezető-védőnő az alábbiakkal egészíti ki kolléganői észre­vételeit: — Nemegyszer hallottam tnár gyerekek szájából, hogy ők másként szeretnének élni majd, mint a felnőttek. El­gondolkoztató ez a korai ha­tározottság, s arra enged kö­vetkeztetni, hogy a családok­ban baj van az emberi kap­csolatokkal. Ha ez nem így lenne, a kamaszok bátrab­ban elmondanák gondjaikat otthon, és nem a barátaik­hoz fordulnának segítségért. A majdani családalapításra is az első benyomások hat­nak döntően. Persze, időn­ként kell a segítség a mi ré­szünkről, az óvónőktől, a ne­velési tanácsadótól, de még­is a személyes példamutatást tartom a legfontosabbnak a helyes szemlélet kialakításá­ban. a gyermekek egészsé. gének megóvásában. Ellenőrzés Posztón Szabálytalanságok a kisiparban A gazdasági életben meg. növekedett az ellenőrzés sze­repe, hiszen gyakoribbá vál­tak a negatív jelenségek, a jogtalan anyagi előnyszerzés különböző formái, növeked­tek a szabálytalanságok. Ért­hető, ha a közvélemény ér­deklődése is fokozódott az el­lenőrzések iránt. Pászlón a városi hatáskör­be tartozó termelőket a ha. tóságok különböző időközön­ként ellenőrizték; 1982—86 között — összesen 196 eset­ben —»»alapos. sokrétű vizs­gálatokat folytattak, melyek jórészt kisiparosokat érin. tettek. Ennek tapasztalatai szerint a feltárt szabályta­lanságok egyike a megren­delések és a beszerzések do­kumentálásának hiánya. Az egységek sok esetben ngm határozták meg, hogy a vál­lalt munkát milyen feltéte­lek mellett végzik el. Nem állapodnak meg a vállalko­zás végösszegében, a kezdési és a befejezési határidőben, nemegyszer a garanciális fel­tételekre sem utalnak. Sok az egy összegben kiállított számla, melyből nem lehet meghatározni, hogy az ipa­rosok milyen egységárakat számoltak. Ä pénztárköny- •vek naprakész, előírásszerű vezetése, az éves összesítések sem mindig történnek meg. A nyilvántartások, az üzlet- könyvek, a menetlevelek, a felmérési napló több esetben nincsenek hitelesítve. A kereskedelemben és a szolgáltatóiparban a legtöbb gondot az okozta, hogy a használati és a kezelési út­mutatókat. az áruk eredetét, származását nem tüntették fel. Az árellenőrzésekkor ki. emelt feladat volt a jog­szabályok betartásának meg­figyelése. Az árnyilvántartá­sokat sokan elmulasztják, a vezetett kimutatások is kifo­gásolhatók. A gazdasági munkaközösségek az árkép­zési szabályokat többnyire betartják, áraikat a piaci vi­szonyok figyelembevételével, és a megrendelővel kötött megállapodás alapján hatá­rozzák meg. Az ellenőrzések alkalmával az is kiderült, hogy a lakos­ság nem elég tájékozott az üzleti kapcsolatok létesítésé­nél- Nem merik megkövetel­ni a számlát, a feltételek írásban való rögzítését. A KIOSZ helyi szervezetei által megtartott tájékoztatókon csak kevesen vesznek részt. Szabálysértések elkövetése­kor a kiszabott bírságok ösz- szege nem ösztönzi az elkö­vetőt a hibák kijavítására, felszámolására. TÁRSKERESŐK „Hatvanas, fiatalos értel­miségi asszony vagyok. Ha­sonló, káros szenvedélytől mentes, megbízható, lakással ,rendelkező .társat keresek 65 évesig. Nyár jeligére...” .„Magányos jó megjelené­sű, 70 éves intelligens és tevékeny háziasszony ke­res 70—75 éves, közös életre vágyó élettársat. Jóban, rosszban jeligére...” „68 évest 163 cm, 59 kg, kulturált, zenét, irodalmat szerető', becsülétes, sok min­dent elveszített férfi va­gyok. Komoly havi jövedel­mem, kocsim Van. Hasonló helyzetű, karcsú hölgy isme­retségét keresem élettársi, vagy házastársi kapcsolat céljából. Szeretet jeligére. . Az újságok apróhirdetései között a férjet, féleséget ke­reső rovatban naponta tucat­jával olvashatjuk a magá­nyos emberek üzeneteit, akik* társaság hiányában, ily mó­don próbálnak kapcsolatot teremteni. Szinte minden második hirdető már túlvan élete delén, köztük nem rit­ka a hatvan-, sőit a hetven­évesnél idősebb özvegy. Több a nő, minit a férfi, nem azért, mintha a nőik nehe­zebben tűrnék a magányt, s a férfiak jobban beletörőd- ^nének az agglegényi élet­módba, hanem azért, mert több az idős nő. mint á fér­fi. A 60—69 és a 70—79 éve­sek, továbbá a 80 év felet­tiek közül 100 férfihoz vi­szonyítva 127, 148, ’ illetve 201 a nők aránya. Mivel a férfiak általában idősebbek a feleségüknél, ráadásul a ..gyengébb nem” átlagos élet­kora legalább 6—8 évvel hosszabb, mint az „erősebb nemé”, így a feleségek sok házasságban túlélik a férjü­ket. Aki megszokta, hogy 30— 40 éven át társsal, élit, min­den gondot, örömet naponta megoszthatott a párjával, együtt ültek le a vacsora­asztalhoz, (közösen nézték a televíziót, az a rászakadt magánytól menekülni ákar, mert egyedül félembernek, elesettnek érzi maigáit. Csend- börtönéből, a négy fal kö­zötti bezártságból, ki alkar törni, s ezért keres elvesz­tett társa helyett egy mási­kat, azt remélve, ha több­re nem, hát egy jó barátra lel, akivel (közös az érdek­lődési (körük, aki ha nem is tudja feledtetni (korábbi pár­ját, azért kellemessé, iköny- nyebhé teheti az életét már a jiélenilétével is. Hiszen sok­szor az is elég, ha a másik Ott ül a szobában és olvas, vagy valamivel foglalatosko­dik, nem fontos a beszéd, elég a jelenlét, hogy ott van, ott lélegzik. De hol találjunk társra, idős (korban? Az apróhirde­tésen kívül ismerkedésre ad­nak alkalmat az utazási iro­dák által szervezett 1—2 na­pos belföldi programok; á nyugdíjasklubok is össze­hozhatják a magányosokat; néha a szomszédok, ismerő­sök volt munkatársak, boro- nálják össze az özvegyeket. Ritkább, amikor a szülőt felnőtt gyermeke biztatja ar­ra, hogy ne maradjon egye­dül. Az idős emberek házasság- kötését a fiatalabb nemzedék nehezen érti még, mert ne­vetségesnek tartják ebben a korban az új 'kapcsolatokat. Nem értik, mennyire fontos, azzal érvelnek, hogy miért lenne erre szükség, amikor általában nincs már szexuá­lis vonzotta a közös életnek. Előfordul, hogy önző érdek­ből' ellenzik a nyugdíjas szü­lő újrahúzás,odési terveit. Pe­dig számtalan példa bizo­nyítja, hogy sírig tartó, bol­dog kései házasságok is lé­teznek. S ehhez a boldogság­hoz joga van az egyedül ma­radt idős szülőnek, ha új kapcsolatot alkar teremteni, ne gátolják meg ebben. Vitathatatlan: hatvan, sőt még hetven év felett a pár- választás sokkal nehezebb, mint fiatalon. Zárkózottab­bá, nehezen ikimozdíthatóvá válunk, kialakult életstílu­sunkon. szokásainkon nem szívesen változtatunk. A bi­zalmait,lanság másokkal szem­ben a korábbi csalódások kö­vetkezménye. Egy új társ­hoz alkalmazkodni kell. S lesz-e hozzá elég türelmünk? Nem beszélve a házasság in­tim oldalairól... Tehát meg­gondolandó, hogy két nyug­díjas, esetleg hosszabb ma­gányos élet után él tudja-e viselni az életébe belépő új társ állandó jelenlétét, sze­reti-e annyira, hogy meg­ossza vele otthonát? Nem jelentkezik-e majd az „ez az én váram” önző-féltő érzé­se, ha a mástilk a (lakásban bármihez is hozzányúl, használ bizonyos tárgyaikat, amelyeket valóságos ereklye­ként őriz tulajdonosa. Sokam éppen ezért nem égetnek fél mindent maguk mögött; óvatosságból megtartják ré­gi. biztonságot nyújtó kis szigetüket,, a lakást, hogy ha nem sikerül összecsiszolódni, legyen visszaút. Nem egy idős ember a gyermekeivel él .együtt, s oda visszamen­ni kész pokoljárás: a jól időzített, gúnyos megjegyzé­sek. a sértő' tréfálkozások megkeserítik hátralevő éle­tét. Ezért félelemből inkább lemond a társkeresésről Az élet minden időszaká­ban kockázattal jár a váiltoz- tatás. Nem mindegy azon­ban:, hogy lemondd sokból, meghátrálásokból vagy sike­rek és kudarcok váltakozásá­ból szövődik életünk. Nem nehéz eldönteni, hogy me­lyik a tartalmasabb, ,a .gaz­dagabb életforma. Ezért hát „naplemente előtt” is elfo­gadhatjuk az élet kínálta te­hetőségeket. csak egy kis bá­torság kell hozzá. Fogadjuk meg Seneca bölcs mondását: „Virtus in a'stra tendit, iin mortem timor. Vita, sinti seias, longa est.” Azaz: „A bátorság a csillagok felé, a féltettem a halálba visz. Az élet hosszú, ha élni tudsz vele.” H. A. Süllyedés Szegeden Egészségügyi beruházások Az egészségügyi beruházd, sok féléves helyzetéről adott tájékoztatót az Egészségügyi Minisztérium. Mint elmond­ták, a terveknek megfelelő­en halad az Országos Onko­lógiai Intézet diagnosztikai tömbjének és központi élel­mezési üzemének építése. Az ez évi munkákra 150 millió forintot irányoztak elő. AZ összesen 630 millióba kerülő beruházás egyik része hama­rosan elkészül, az élelmezé­si üzem befejezési határide­jét ugyanis várhatóan több hónappal előrehozza a fő- vállalkozó. A szegedi 410 ágyas klini­kai tömb építése — amely egymilliárd forintba kerül — azonban nem úgy alakul, ahogy tervezték. Az épület­nél ugyanis süllyedés, indult meg, ami miatt a közelmúlt­ban le kellett állítani a mun­kálatokat. Szakemberek vizs­gálják, hogy megállítható-e ez a folyamat. Jelenleg az építkezést ismét folytatja a MEDINVEST, de állandóan műszerekkel ellenőrzik az épületet. Emiatt a befejezési határidő várhatóan fél évet csúszik. A harmadik kiemelkedő beruházás a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem kül­ső klinikai tömbjének re­konstrukciója, amelynek so­rán felújítják a pszichiátriai és neurológiai, valamint az urológiai klinikát. E több évig tartó munka ez évi üte­me jócskán elmarad a tervektől. A lemaradás nagyrészt azzal magya­rázható, hogy a fővállalkozó Szolnoki Állami Építőipari Vállalatnál ez év elején át­szervezést hajtottak végre, s ezért viszonylag nehezen kez­dődött el a rekonstrukció. A kisebb összegű beruhá­zások közül jó ütemben vég­zik. a Városmajor utcai ér­sebészeti klinika felújítását. Az 500 milliós beruházás egyik része már elkészült, a műtőblokkot tavaly üzembe helyezték, a diagnosztika épületét az I. fél évben ad­ták át. Jelenleg a régi épü­letek felújításán dolgoznak. Sokakat érdeklő téma a hévízi tófürdő helyreállítása. A munkálatok második üte­mének tervei elkészültek, s a fürdési szezon végeztével hozzálátnak a végleges hely­reállításhoz. Befejezéséhez közeledik Balassagyarmaton a Szontágh Pál utcában egy újabb 70 lakásos épülettömb első szaka­szának építése. 35 lakásl októberben foglalhat­nak el az új lakók, kö­zöttük két család a leg­felső szinten lévő műte­remmel is ellátott ott­honba költözhet be. A PEVA-szerkezetű épület kialakítása a Nógrád Megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakem­bereinek újszerű fel­adatokat jelentett, mert a már ismert techno­lógia alapján a koráb­biaktól eltérő megjele­nésű házat kell megva­lósítaniuk. J —mihalik—

Next

/
Thumbnails
Contents