Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

Akiről beszélnek CtCtCt Homályban marad-e a drégelyi vár titka? r----------------------------------------------------------------------- \ várható eseményei Hétfőn a szécsényi tanács végrehajtó bizottsága a gazdaságfejlesztési és költségvetési terv első félévi teljesítéséről tárgyal; koncerttel zárul az országos amatőr muzsikus tábor Balassagyarmatom; Kása Fe­renc: „Az utolsó szó jogán” című filmjének bemuta­tója, majd ankét lesz a salgótarjáni November 7. Filmszínházban; megyei cigány művelődési tábor kez­dődik Visetgrádon. Kedden a megyei párt-végrehajtóbizottság a gazda­sági-társadalmi kibontakozás kormányprogramját vi­tatja meg; összeül a megyei országgyűlési képviselő- csoport. Csütörtökön a HNF megyei apparátusa az alkot­mánynapi ünnepségeket készíti elő. Pénteken az idősek megsegítésére jótékonysági bált rendeznek a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban. Szombaton több megye részvételével mozgáskorlá­tozottak autós ügyességi és biztonsági -túra-versenye lesz Salgótarjánban'; nemzetközi tájékozódási futóver­seny kezdődik Balassagyarmaton; megyei eszperantó­tábor nyílik a salgótarjáni Furák Teréz Kollégium­ban. v _____________________________________/ S zabálysértési helyzetkép Szécsényben Alacsonyabb a bírságolási átlag... Ha valaki arról faggatóz- na Balassagyarmaton, hogy kik a legnépszerűbb embe­rek a városban, Kamarás Jó­zsef nevét bizonyára az el­sők között említenék. A 78 éves férfi neve azon­ban ismerősen cseng a me­gye határain túl is a régé. szettel, műemlékvédelemmel foglalkozók és a geológusok ■körében. Mert Kamarás Jó­zsef olyan munkába fogott néhány évvel ezelőtt, ami később országos érdeklődést váltott ki a szakemberek kö­rében, amikor is hozzákez­dett a Drégely várától 3 ki­lométerre fekvő Babat-hegyi alagútrendszer feltárásához. Azt reméli, hogy az ása­tások révén sok érdekességet tudhatunk meg a környék törökkori vagy annál is ré­gebbi helyzetéről. Dolgozó, szobája telis-tele van doku­mentumokkal : fényképekkel, levelekkel, oklevelekkel s lá­tok az asztalán egy Ortutay- emlékérmet is, amivel azokat jutalmazzák, akik a honis­mereti munka terén kiemel­kedő tevékenységet végez­tek. — Fiatal koromban sok­szor jártam Drégely váránál — emlékezik vissza az idős férfi —, többek között Mi­chel Gyarmatival is felkeres­tük, aki egy szép cikket írt az egykori Nógrádi Hírlap­ba a várról. Már akkoriban nagyon megszerettem a kör. nyékét. Később, már nagy­apaként, elvittem az unokái­mat is magammal- Aztán a környékbeliek felhívták fi­gyelmemet egy „rókalyukra”, s azt mondták, ez régészeti szempontból érdekes lehet. A honismereti kör megbí­zott, hogy kezdjek kutatáso­kat azon a területen. — A vöm barlangász, őt is érdekelte a dolog, így te­hát nekiláttunk kiásni a gödröt. Nem volt hiábavaló, mert egy alagútrendszerre bukkantunk. A munkálatok­ban sok vállalat és intéz­mény segített, a Műemlék- védelmi Felügyelőség támo­gatta a feltárást, és a Ma­gyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Múzeum is érdeklődik a munkánk iránt. — Milyen céllal készült vajon az alagút? Ezt sajnos máig sem tudtuk kideríteni. Lehet, hogy még a tatárjá­rás korában építették, de nem mondhatunk semmi biz­tosat. Félek, egyhamar nem is fejtjük meg a titkát, mert nincs pénz, társadalmi segít­ség a további feltáráshoz. Csak a remény marad. Mi­óta megépült a külső kapu, azóta, úgy látszik, senki nem foglalkozik tovább a megkez­dett munkával. Magamra ma­radtam — legyint csügged­ten­— Pedig, higgye el — foly­tatja némi töprengés után s szeme ismét csillog az aranykeretes szemüveg mö. gött —, a nógrádi várak kö­zül Drégely érdemelné meg igazán a törődést. Egyedül Szondi György nem futamo- dott meg a török sereg elől, példát mutatva ezzel a töb­bi várkapitánynak, s az utó­doknak is. Alakja sok költőt, zeneszerzőt megihletett, de manapság az emberek hajla­mosak megfeledkezni a múlt értékeiről. — Nem vágyom pénzre, anyagi jólétre. Egyedül azt szeretném elérni, hogy foly­tathassuk a megkezdett mun­kát, s közelebb jussunk a rejtély megoldásához. Remé­lem, hogy e téren szerzett tapasztalataim nem száll­nak majd velem együtt a sírba. Bálnarejtély nyomában A báltarejtiélyit, a tengeri emlősök saokaitüam viselke­dését kutatják amerikai biollágusak,, akik moslt úgy érzik, hogy végre köizeilebb kerülitek a tiltok myiitjiálhotz. Sikerült ugyanis meggyógyí- itamiuk hámom úgynevezett öngyilkos ibéilnáit aizok kö­zül, amelyek tavaly decem­berben» eddig megmagya­rázhatatlan módon, tömege­sen partra vetették magukat aiz Ajtlaniti-óceán menti Ca­pe Ood közelében. A három lengeni emlőst június 29-én egy kuitaltőha- jóról visszalettek aiz Atlamti- óoeánbai, de előzőleg nyom­követő berendezéssel:, külön­leges adókészülékkel szerel­ték fél őket. James Meade, a washingtoni természettudo­mányi múzeum kutatóinté­zetének szakértője a vámható adátoktól alat reméli, hogy gyökeresen áitformáilják majd az ismereteket e tengeri em- üősökmőtt. Vannak olyan tudóisok, akik már most is sikeresnek tartják az akciót, hiszen a .bostoni New England Aqua­rium fel tudta gyógyítani a három sokkos növendék bál­náit, s végül a kísériJeiti álla­tok annyima felépültek, hogy túlélhették a visszatérést a tengerbe. Igaz, történt egy kisebb „baleset”: az egyik bálna elvesztette adóberen­dezését. A másik két nyom­követő berendezés azonban sértetlen sőt, az egyik béli- mám két szerkezet is van, s az egyik aliyan. etemmel mű­ködik, amely akár hait hóna­pig is üzemképes. Már ko­rábban is megpróbáltak fog­ságból szabadon engedni del­fineket, bálnáikat, de egy-két esetitől eltekintve, nem le­hetett megállapítani, hogy életben imamadífcak-e. Most pedig először kísérleteznek úgy, hogy egyszerre hámom bálnát mentettek meg, s jut­tattak vissza a itenger.be, ami rendkívül megnövelte túlélé­si esélyüket. Ha csak egy állat kerüli vissza természe­tes köziegébe, csavarogni kezd, s előbb-utóbb megsé­rül» mivel a többi állat nem fogad be idegent csoport­jába, Sőt bántalmazza az ismeretlent. lEzit a szokást többször megfigyelték már. Ha azonban egyszerire hámom álját jut vissza a .tengerbe, önálló csoportot formálnak, s ugyanolyan szokásokat vesznek fél, minit az eredeti „őshonos” bálnacsapatok, s ugyanolyan nehézségeik van­nak. „Jó esély van lehalt ar­ra, hogy megtudjuk,, mi tör­ténik ezekkel az állatokkal” — mondta James Meade. A kutatók gondosan eltervez­ték az akciót, s olyan he­lyen engedték öl a bálnákat, ahol! több méis bálna tartóz­kodik. A nyomkövetés segít­het beigazolni egy széles'kör­ben igaznak tartott feltétele­zést, miszerint a visszasegí- feitit bálinak társaik közt szé­pen fejlődnék. Szécsényben, az elmúlt két esztendőiben több mint más­fél száz szabálysértési felje­lentés érkezett az illetéke­sekhez. S bár .169 személy ellen indult eljárás, végül is csak 115 esetben szabták fcil a bírságéit. Ami az összeget illeti, 1985-ben 1608, tavaly 1475, az idén pedig eddig 1415 forint a bírságátlag. Ez jóval alacsonyabb a megyei átlagnál amelynek összege 1700 forint A kihágások zöme a tulaj­don ellen irányul, gyakori példáiul az önkii szolgáló bol­ti lopás. E szabálysértési ka­tegóriában fiatalkorúak élilen ebben az évben nem történt feljelentés. Ugyanakkor gond,, a tankötelezettségi tör­vény egyes rendelkezéseinek a megszegése, az elmúlt két és fél évben 13 feljelentés érkezett a tárgyban, többnyid­re cigány sízáirmazásúak, ala­csony jövedelműek ellen. El­enyésző volt a köztisztasági a környezetvédelmi szabá­lyok be nem tartása. Ám, a .télljes képhez tartozik, hogy a rendőrséggel közösen tar­Hatvan ország hatezer kül­döttje vett részt Varsóban, a eszperantista világkongresz- szuson. Soós Károly, salgó­tarjáni pedagógus képzőmű­vészt megbízták az Eszpe­rantista Képző- és Iparmű­vészek Világszövetségének el­nöki teendőinek ellátásával az UALE közgyűlésén részt rtott .környezetvédelmi őrjára­tok során többször szabtak ki helyszíni bírságét. Ügy vélik az illetékesek lils, hogy a jogosuülatlan ke­reskedésnél, árdrágításnál és a vásárlók megkárosításá­nál szaporítani kell az ellen­őrzések száimát, mert mindén bizonnyal több szabálytalan­ságot követnek el, mint, amennyire fény derült. Egyébiránt: a helyszíni foírságolásak javuló tenden- Oiát mutatnak, ennek során kiemelt figyelem illeti a kör­nyezeti kultúra megóvását, a a tiltott fürdőzést. Tavaly­előtt például 37, tavaly 10 esetben szabtak ki büntetést emiatt. A szabálysértési munka álapvető célja azonban nem a bírságolás, hanem az ál­lampolgári fegyelem erősíté­se, a megelőzés. Ennek ér­dekében fontos a cselek­mény súlyához és az elkö­vető személyi körülményei­hez igazítani a büntetést, fo­kozni a felderítő munkáit, nö­velni az ellenőrzések szá­vevő művészek. A salgótar. jáni úttörők is sikeresen sze­repeltek a kongresszus gyer­mekeknek hirdetett rajz- és plakátkiállitásán. A rendező szervek elismerő oklevéllel jutalmazták Nagy Enikő és társai munkáját, akik mind. annyian a Petőfalvi Lajos Általános Iskola tanulói. —varga— Tanácsi hozzájárulásból festik Salgótarjánban a Pécskő utcai játszóteret a város­gazdálkodási üzem dolgozói. fotó—Tácsik Nórá­mét. r Nógrád megyei eszperantisták sikere Földrengés­előrejelzés A Los Alamos Nemzeti La­boratórium kutatói a föld­rengések korai jelzésére hi­vatott — két fényvezető szálból álló — érzékelőt pró­báltak ki. Egy aknában az egyik szálat szorosan hozzá­erősítik a kőzethez, míg az ugyanakkora hosszúságú má­sik szálat szabadon hagyják. Mindkét szálba lézersugarat vezetnek be. Ha a közelben feszültségek támadnak, a kő­zethez erősített szál valame­lyest megnyúlik, úgyhogy a fény benne hosszabb utat tesz meg, mint a másikban. A két szálból kilépő fény emiatt interferál egymással, s az interferenciaképből rop­pant rövid hosszváltozások is leolvashatók. Külföldi szójafajták — hazai termesztésben Az egészséges táplálkozás jegyében az élelmiszer-ipari üzemek igyekeznek fokozni a fehérjében gazdag termé­kek arányát és az állatte­nyésztés is nagy mennyiség­ben igényli — különösen a fiatal állatok takarmányozá­sához — a magas biológiai értékű anyagokat. A MÉM tervei szerint a VII. ötéves terv időszakának végéig megháromszorozódik a hazai szója termő terűiét a jelenlegi 22—24 ezer hektárról mint­egy 70 ezer hektárra növek­szik, jeléül annak, hogy a fölhasználok mindinkább ha­zai alapanyaggal igyekeznek pótolni azt, amit eddig kül­földről hoztak be. A program keretében új szójafajták köztermesztésére adott engedélyt a minisztéri­um az illetékes fajtaminősítő tanács javaslatára. Újabb három, fehérjében gazdag növényfajta szolgálja 'a kö­vetkezőkben a fehérjeprog. ram sikerét. Az egyik szója. féle, a Crusader, kanadai eredetű, honosításával a Bo- lyi Mezőgazdasági Kombinát foglalkozik. Az eredmények arról győzték meg a mező­gazdászokat, hogy a fajta itthon is jól termeszthető, alkalmazkodik az itteni ter­mészeti körülményekhez és a talaj összetétele is megfele­lő számára. A másik két szója az Egyesült Államokból „érkezett”. Mindkettő jó ter­mőképességű, az egyik közü­lük azért különösen figye­lemre méltó, mert a közép, érésű növények csoportjába tartozik és mint ilyen, hi­ányt pótol a hazai mező­gazdaságban. Az eddig ren­delkezésre álló egyik szója. féle, a Merit viszont immár alkalmatlannak bizonyul; nem tud annyit, mint a je­lenleg is fölhasználtak, vető­magjának szaporításával sem foglalkoznak már, ezért visz- szavonták a hivatalos minő­sítési engedélyt. Az új növények közül ket­tő az idén már a szántóföl­dén is bemutatkozott, még mielőtt a hivatalos döntést meghozták- Erre fönnálló rendelkezések lehetőséget ad­nak, mivel a nagyüzemi pró­ba is egyfajta biztosíték ar­ra, hogy később a nagyobb mértékű fölhasználásnak sem lesz akadályai A jelek sze­rint ez a próba is sikeres, -ezt bizonyították a nyár kö­zepi határszemlék. Nyáron ritkábban, de több könyvet kölcsönözve for­dulnak meg az olvasók a bátonyterenyei Bányász Művelődési Központban lévő szakszervezeti könyvtár­ban. A 25 ezer kötet mellett félszáznál Is több folyó­iratot találnak az érdeklődők, akik mintegy ezren vannak. Sokan veszik igénybe a fonotéka szolgálta­tásait, ahol a híradástechnikai eszközök segítségével zenei programok hallgatására nyílik lehetőség. Ké­pünkön: Nagybakos Istvánné könyvtárvezető a fono- tékában lemezt tesz fel. — kulcsár —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents