Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

2 NÖGRÄD 1987. augusztus 6., CSÜTÖRTÖK Hirosima és Nagaszaki évfordulóján Együttélés a nukleáris kér proiiivinaivCii A Hirosima és a Nagasza­ki elleni atomtámadás 42. évfordulójához kapcsolódva, „Együttélés a nukleáris kor problémáival” címmel elő­adói konferenciát rendezett az Országos Béketanács tudományos és kulturális bi­zottsága szerdán a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában. A tanácskozás cél­ja az volt, hogy új megkö­zelítésekkel és szemlélettel járuljon hozzá egy olyan ha­tékony érvrendszer kialakí­tásához, amelyét a békemoz­galom a hazai és a nemzet­közi munkájában egyaránt alkalmazhat, s ezáltal a köz- gondolkodás megújítását, a tudomány és a kultúra kü­lönböző területei közötti együttműködést is elősegít­heti. Óriási felelősség Az egész napos tanácsko­zást Szentágothai János aka­démikus, az Országos Béke­tanács elnökségének tagja, az OBT tudományos és kul­turális bizottságának elnö­ke nyitotta meg. Az embe­riség története jelentős ha­tárnapjának nevezte 1945. augusztus 6-át, a Hirosima elleni atomtámadás időpont­ját. Ugyanakkor hangsú­lyozta: az emberiségnek együtt kell élnie az atom­energiával, mert a hagyomá­nyos energiahordozók kor­látozott mennyisége miatt a világ nem mondhat le a nukleáris energia békés célú felhasználásáról- Ha nem lennének atomerőművek, már má is súlyos energiagondok- kál kellene szembenézniük az egyes országoknak — tet­te hozzá. A jövő útja a fú­ziós energia, ennek gyakor­lati alkalmazása azonban minden bizonnyal még hosz- szabb ideig várat magáré. A továbbiakban az előadó idézte a neves drámaíró, Dürrenmatt gondolatát, mi­szerint: amit egyszer fölta­láltak, azt nem lehet meg nem történtté tenni. Az a tény, hogy a tudomány ké­pes az atomenergia felsza­badítására, egyben fölveti azt a veszélyt is, hogy az egész civilizáció eltörölhető a föld színéről. Márpedig tudomásul kell venni, hogy a maghasadás törvényszerű­ségeire vonatkozó ismerete­ket már nem lehet kitöröl­ni az emberiség , tudatából, s épp ezért napjainkban óri­ási felelősség terheli az atom­erőművel rendelkező nagy­hatalmakat, s a nukleáris fegyvereket birtokló más országokat — hangoztatta Szentágothai János. Vitaindító előadásában A szovjet Legfelsőbb Bí­róság 15 agrárközgazdász tudóst rehabilitált, akik még a sztálini időkben vesztették életüket, erősí­tette meg szerdán Alek- szandr Nyikonov, a mező- gazdasági tudományos aka­démia elnöke. A Lityeratur- naja Gazeta című hetilap­nak nyilatkozva emlékezte­tett arra, hogy ez a tudós- csoport aktívan részt vett a terménybeszolgáltatás ter­ményadóval történő felvál­tásában, s harmincas éve­kig véleménye meghatározó volt az agrárpolitikában. A rehabilitáltak között van A. Csajanov a szövetkezeti moz­galom elméleti szakembe­re, N. Kondratyev, a kon­junktúrakutató intézet ve­zetője, A. Cselincev, a mezőgazdasági infrastMik­Sztanyik B. László profesz- szor, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kuta­tóintézet főigazgató főorvo­sa, az Országos Béketanács elnöke Hirosima és Nagasza­ki tragédiáját felidézve, utalt arra, hogy a pusztítás áldozatainak száma jóval nagyobb — megközelítőleg a duplája — a hatvanas évek­ben közzétett adatoknak. Az elmúlt négy évtized alatt — mondotta — felvetődött a gondolat: a tudósok vajon mennyiben felelősek eze­kért a fejleményekért. Elvonják a forrásokat Erre többnyire az volt a válasz, hogy a haditechnika fejlődésének következmé­nyeiért nem a tudósok a fe­lelősek, hanem az adott társadalom, amely felhasz­nálja a tudományos eredmé­nyek alkalmazásával készí­tett tömegpusztító fegyve­reket. A tudományos kutatók felelősségének kérdését bon­colgatva, a továbbiakban több jeles tudósnak, köztük Albert Einsteinnek és Szi­lárd Leónak az atombomba előállításában játszott sze­repéről, illetve arról a tö­rekvésről szólt, amellyel igyekeztek megakadályozni hogy az atombomba a náci Németország kezébe kerül­jön. Idézte Frederic Joliot- Curie-nek azt az indítványát, hogy vonják be a tudósokat a felfedezéseik felhasználá­sáról folyó nemzetközi ta­nácskozásokba. Kifejtette: a második világháború idején éppen a tudósokból tevő­dött össze az állampolgárok­nak az a kis töredéke, amely tudatában volt annak, milyen veszély fenyegeti a nukleáris energia felszaba­dításával az emberiséget- Ezt ismerték fel a nyolcvanas évek elején a világ tudósai, s ezért emeltek szót a tudo­mány eredményének békés célú felhasználása mellett. Az előadása elején feltett kérdésre válaszolva, végül is az OBT elnöke kifejtette: a tudósok felelősséget éreznek azért, hogy segítsék megállí­tani a világ sodródását a nukleáris háború felé, s a társadalom felelőssésén be­lül, az ő felelősségük na­gyobb, mint a hétköznapi embereké. Bognár József akadémikus, az MTA világgazdasági ku­tatóintézetének igazgatója felszólalásában hangsúlyoz­ta: ha a saját maga terem­tette technika kormányzá­túra szakembere, N. Ma­karov, a paraszti kisgaz­daságok emléleti szakembe­re, L. Jurovszkij közgaz­dász. A szovjet mezőgazdász emlékleztetett arra, hogy az agrártudományok művelőit a Szovjetunióban mindig is nagyon sok, jórészt meg­alapozatlan bírálat érte. Nyikonov környezetvé­delmi kérdésekről szólva elmondta, hogy a Szovjet­unió számos területén meg­bontották az ökológiai egyensúlyt, a szántóföldek, és a parlagon hagyott te­rületek arányát. Nyiko­nov szélsőséges vélemények­re reagálva kifejtette, hogy a vegyszerek alkalmazá­sát a mezőgazdaságban nem lehet teljesen elvetni. A földnek, a víznek ér­téke van, de eddig nem volt sára nem képes az emberi­ség, annak súlyos következ­ményei lehetnek. Ilyen pél­dául a fegyverkezési ver­seny is, amely jelentős anya­gi forrásokat von el a tár­sadalmaktól, s tartóssá, in­tézményessé teszi a munka- nélküliséget a kapitalista világban. Ezenkívül gazda­sági gyengüléshez vezet, az egész társadalom javát szol­gáló iparágak rovására át­csoportosítja az innovációt, a szellemi tőkét a hadiipar­ba. Mindezen túl, a fegy­verkezési hajsza kísérőjelen­ségei a gazdasági egyensúly jelentős zavarai, az eladóso­dás a költségvetési mérleg­hiány. További súlyos kö­vetkezmény, hogy a fegyver­kezés — a bizalomhiány mi­att — hátráltatja a nemzet­közi munkamegosztás, együtt­működés. a korszerű keres­kedelmi formák kibontakozá­sát. A kiélezett nemzetközi légkör nem alkalmas az em­beriséget sújtó globális prob­lémák megoldására, elodázza az olyan súlyos gondok or­voslását, mint például a bioszféra szennyeződése, az erdők pusztulása, a jövedel­mek újraelosztása a szegény országok javára — fejtette ki az előadó. Áz élet minősége A konferencia további részében Hubay Miklós író, az OBT elnökségének tagja felszólalásában a természet- tudósok és a humán kultú­ra, a művészetek képviselői közös fellépését szorgalmaz­ta a nukleáris kor veszé­lyeivel szemben. Deák Péter ezredes, a Honvédelmi Mi­nisztérium tudományos osz­tályvezetője a katonapoliti­kus szemszögéből tekintette át az atomenergiával együtt élő emberiséget veszélyeztető problémákat, Makkai László akadémikus. történész a nukleáris fenyegetettség er­kölcsi kérdéseivel foglal­kozott előadásában. Szabó István filmrendező, az OBT elnökségének tagja a mű­vészek — ezen belül, a film­művészet alkotóinak — fe­lelősségéről szólt, míg Ba­logh András tanszékvezető egvetemi tanár, az OBT el­nökhelyettese arról fejtette ki véleményét, milyen sze­repet játszhatnak a kis nem­zetek a nukleáris háború el­leni küzdelemben. Végezetül Kiss Dezső, a Központi Fizi­kai Kutató Intézet főigaz­gató-helyettese a természet- tudományok művelőinek szerepét vázolta fel az élet minőségét előtérbe helyező közgondolkodás kialakításá­ban- (MTI) ára, s ennek megfelelően bántak vele. Ez a helyzet hamarosan megváltozik — mutatott rá Nyikonov. Ki­tért a meliorációs munká­latokkal kapcsolatos aggá­lyokra is, és kiemelte: nem mindig a hatalmas öntöző­művek jelentik a megoldást, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a kisebb lé­tesítményeknek, tavaknak, patakoknak is. Alekszandr Nyikonov végezetül rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelés megszervezésében megkez­dődött változások — azok a munkaformák, amikor meghatározott földterüle­tek növeléséért brigádok, kisebb csoportok, családok felelnek — kedvező ha­tást gyakorolnak az öko­lógiai helyzetre is. Berecz János látogatása Zala megyében Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Zala megyében. Ked­den Zalaegerszegen Karva- lits Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára tájé­koztatta az országrész gaz­dasági és társadalmi hely­zetéről. A vendég a szerdai napot is a megye székhelyén töl­tötte. Először a Zala Bútor­gyárat kereste fel. Az utób­bi három évben 170 millió forint költségigei, folyama­tosan korszerűsített, 1400 dolgozót foglalkoztató üzem eredményeiről, gondjairól, és terveiről Kurusa László vezérigazgató számolt be. A program következő ál­lomása az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat volt, ahol Farkas Imre igazgató egyebek között elmondta, hogy évente 240 ezer ser­tést, és 20 ezer szarvasmar­hát dolgoznak fel. Termé­keik 11 tőké-országba jut­nak el. Idei exporttervük 12 millió dollár, ebből 6,3 mil­liót teljesítettek az első fél évben. Délután a városi sport- csarnokban és a szeptember 1-jén megnyitandó 24 tan­termes gimnáziumban járt a Politikai Bizottság tagja, majd rövid városnézést kö­vetően a helyi kábelteleví­zió stúdióját tekintette meg. Berecz János zalai láto­gatása befejezéseként a lan- dorhegyi körzeti párthelvi- ségben tájékoztatáspolitikai aktíváé rtekezleten találko­zott a szakterület megyei irányítójával, és munkatár­saival. Chissano Kijevbe utazott Joaquim Chissaino, a Fre- limo párt elnöke, Mozambik államfője szerdán Moszkvá­ból Kijevbe utazott. Chiissamo párt- és állami küldöttség élén tartózkodik hivatalos, baráti látogatá­son a Szovjetunióban. Elutazása előtt a Kreml Nagy Palotájának György- termében Joaquim Chissa- nótól Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vett búcsút. (MTI) Ro Te Vu az esélyes Ro Te Vut választották szerdán a dél-koreai kor­mánypárt, a Demokratikus Igazságpárt új elnökévé, Ro Te Vu az államfő, Csőn Tu Hvan helyébe lép, aki a jú­niusban kirobbant és több hétig tartó zavargások után mondott le pártelnöki tisz­téről, Ro Te Vu egyben a párt elnökjelöltje is, és a Szöulban szerdán tartott «választási gyűlésen a mint­egy 1600 küldött egyhangú­lag választotta meg a párt vezetőjévé. Csőn Tu Hvan, miután július 10-én lemondott párt­elnöki tisztjéről, közölte: hivatali idejének lejártáig, jövő februárig az állam­fői teendőket pártonkívüli platformról kívánja ellát­ni. A párt vezető testületé most Csőn Tu Hvant a párt tiszteletbeli elnökévé választotta. A júniusi zavargások ide­jén Ro Te Vu volt az, aki a kormányzó párt tagjai közül elsőként javasolta, hogy engedjenek az ellen­zéknek, vagyis az elnökvá­lasztás eddigi elektori rend­szerén változtatva legkö­zelebb közvetlenül válasz­szák meg az ország új ál­lamfőjét. (MTI) Nagyobb figyelem a környezetvédelemre a Szovjetunióban Elégedetlenség és erőszak Forrongó Haiti Napnthy dandártábor­nok eddig nem sok ígé­retét valósította meg. Az afro-amerikai négerek rejtelmes vallási kultuszá­nak, a néprajzkutatók egyik kedvenc témájának, a vudunak az istenei seho­gyan sem akarják a kegyeik­be fogadni Haiti sokat szen­vedett és ma is nyomorgó népét. Bő másfél évvel a gyűlölt diktátor Jean-Claude Duvalier (Baby Doc) dicste­len távozása után a helyzet változatlan a kis karibi or­szágban. Mintha csak pár esztendővel visszalapoznánk a történelemben, most is ut­cai barikádokról kormányel­lenes jelszavakat skandáló felvonulásokról és sajnos, egyre több véres összecsapá­sokról érkeznek jelentések a fővárosból. Poirt-au-Prince- ből. A karhatalom lőfegy­vert használ a tüntetőkkel szemben, a vidéki oligarchia pedig bérgyilkosokat fogad fel a földosztást követelő pa­rasztok „lecsillapítására”... Az olvasó talán elcsodál­kozik azon, hogy ismét az erőszak eseményei uralják a haiti híreket. Hiszen amikor a! Henri Namphy tábornok vezette háromtagú ideigle­nes kormányzótanács beköl­tözött az üresen maradt el­nöki palotába, a nép szá­mára még szépnek tűnt a jövő (nem gondoltak per­sze arra, hogy csak a sár­kány fejét vágták le, a re­zsim alapjai változatlanok maradtak.) Demokratizálási ígéretekben, nagyszabású földosztási tervekben nem volt hiány akkoriban, meg­született, s hamarosan a la­kosság is áldását adta az új alkotmányra. Az ez év augusztusára, illetve novem­berére tervezett helyhatósá­gi. majd általános és el­nökválasztások ténye is fel­csillantotta a tömegek szá­rpára a szabad akaratnyil­vánítás Haitiban ritka lehe­tőségét. Már egy független polgári bizottság is meg­kezdte tevékenységét, hogy megszervezze a szavazáso­kat és ellenőrizze azok tisz­taságát. Éppen e bizottság miatt izzctt fel a katasztrofális gazdasági helyzet és a már szinte kibírhatatlan életkö­rülmények miatt amúgy is növekvő népi elégedetlen­ség zsarátnoka. Történt ugyanis, hogy a tábornok — korábbi ígéretét alaposan megszegve — váratlanul a bel- és hadügyminisztert bízta meg az említett bizott­ság teendőinek ellátásával, azaz kecskére bízta volna a Hazamentek a A krími tatárok csoport­jai elhagyták Moszkvát, és visszatértek állandó lakhe­lyükre. — Közölte szerdán Moszkvában a szovjet fővá­ros belügyi sízerveinek ille­tékese. Mint arról beszámoltunk, krími tatárok csoportjai az utóbbi hetekben tö«bb meg­mozdulást rendeztek Maszk­káposztát... Talán nem té­vedünk nagyot, amikor megkockáztatjuk kijelente­ni: a szavazóurnák plombái nem maradtak volna sértet­lenek a voksok végleges összeszámlálásáig... így gondolkodhattak az ország demokratizálását sür­gető erők is, akik egy szé­les koalícióban tömörítik erejüket — kezdve a kom­munistáktól a katolikus egy­házig — s ismétlődő több­napos sztrájkok, tömegtün­tetések után részleges visz- szavonulásra kényszerítet­ték a katonákat; a függet­len választási testület foly­tathatja a munkáját. Nem hajlandó viszont — egyelő­re — idő előtt felállni ideig­lenes elnöki bársonyszéké­ből Namphy tábornok — ezért folytatódnak hát to­vább a kormányellenes meg­mozdulások, újból és újból eldördülnek a fegyverek. A hatóságok állami terrorral válaszolnak a tömegek jo­gos számon kérésére: ugyan milyen konkrét és hathatós lépést tett a vezetés a szét­zilált gazdaság talpra állí­tására és például — mert ezer egyéb más dolgot is le­hetne említeni — a hatvan- hetven százalékos munkanél­küliség enyhítésére. Ezt követelték a Duvalier- klántól is s a diktátornak — még ha amerikai nyomásra és forgatókönyv szerint is, de — távoznia kellett. A karibi időzített bomba gyújtózsinórját tavaly feb­ruárban sikerült elvágni. Haiti azonban ismét forrong, s kérdés, hogy a világnak ebben az egyik legszegé­nyebb országában megis­métlődnek-e az események. Az elégedetlenkedő néptö­megeket mindenesetre csak egy gyökeres változás csil­lapíthatná le. i Ám a helyzet elemzésekor azt mindenkép­pen látnunk kell,, hogy a játszma megoldása közel sem csak a haitiek kezében van: sok függ a legfőbb pat- ronus, az Egyesült Államok magatartásától. Hiszen a mostani apróbb — bár sok értelmetlen ál­dozatot követelő — politikai rengések előjelei lehetnek egy nagyobb robbanásnak is — ez pedig nyilvánvalóan nem fér bele Washington elképzeléseibe. Ezért, ha mű­téti úton most nem is avat­koznak bele a „gyógyítás­ba”, Namphy tábornok a Fehér Ház receptje szerint feltehetően lazít majd az elnyomás és erőszak kötelé­kein — máskülönben ve­szélybe kerülnek a segély dollármilliói is —, s talán pár hónappal még hama­rább is, mint 1988 február­jában, átadia helyét a nép által meeválasztandó utód­jának. Nos, ehhez persze egy olyan csekélység kívá­natos, hogy ez az utód a nép jelöltje legyen. Sajnos gyengíti ennek a változat­nak a valószínűségét és si­kerét. hogv az 57 (!) szer­vezetből álló ellenzéki nem­zeti koalíció politikai palet- táia túlságosan is sokszínű, s a számtalan (ön)jelölt té- nve csak tovább forgácsol­ja esélyeiket. Bárha egyszer a népharag tengere igazán viharossá válik bármi tör­ténhet, .. Daróczi László krími tatárok váiban, követelve, hogy ál­lítsák helyre a tatárok egy­kori autonom köztársaságát. Andrej Gromiiko, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége elnöke — aki a tatárok ügyé­nek kivizsgálására létre ho­zott bizottság vezetője is — július 27-én fogadta a Vö­rös tér mellett tüntető ta­tárok képviselőit.

Next

/
Thumbnails
Contents