Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 183. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. AUGUSZTUS 5., SZERDA Kell a jó bányamunkás! (3. oldal) Embermesék (4. oldal) Á nevelő édesanya (5. oldal) A kemerouoí küldöttség programja Tapasztalatcsere a tanácsi és a politikai munkáról Kemcrovól vendégeink látogatása a salgótarjáni öblösüveg­gyárban. — Kép: Bencze — Három kisszövetkezetben Milyen eredményeket várnak önmaguktól? Három kisszövetkezet vezetőjétől arra kértünk vá­laszt, hogy az első fél évben elért eredményeikkel miként alapozták meg a mostani, a harmadik ne­gyedévet, milyen feladatok elvégzésével kívánják to­vább javítani elért termelési, gazdálkodási pozíció­jukat, illetve miként tudják, akarják a lemaradást pótolni? Szabad bankválasztás Fél év a bankrendszer éle­tében nem nagy idő. E né­hány hónap alatt jószerivel csak az új pénzintézetek lét­rehozására, munkájuk meg­szervezésére futotta. Pedig július elsejével újabb for­dulóponthoz érkezett a ma­gyar pénzintézeti szféra; hosszú évtizedek óta először ismét megvalósul a szabad bankválasztás álma. Az előzményekről nemárt röviden elmondani, hogy mintegy két esztendei el­készítő munka után a kor­mányzat a bankrendszer kor­szerűsítése mellett döntött, s célul tűzte kii a kétszintű­ség kialakítását. Ez egysze­rűbben fogalmazva azt je­lentette, hogy kereskedelmi bankok jöttek létre. A Ma­gyar Nemzeti Bank a to­vábbiakban jegybankként — központi bankként — funk­cionál, a vállalatok hitele­zését, számláik vezetését egyáltalán mindenféle szol­gáltatást a kereskedelmi bankok végeznek. Az első fél évet minden­képpen átmeneti időszaknak tekintették a szakemberek. Hiszen az újonnan létrejött bankok eleinte szinte kivé­tel nélkül az átszervezés problémáival voltak elfog­lalva, s például csak nagy nehézségek árán találtak új épületeket, amelyeket a fo­lyamatos munka mellett újítottak föl s tettek alkal­massá a speciális tevékeny­ségre. Miután e nehézsége­ket előre lehetett látni, azért döntöttek úgy, hogy a sza­bad bankválasztás lehetősé­gét csak 1987. július elseje után kapják meg a vállala­tok és a szövetkezetek. Ügyelni kellett arra is, hogy minden bankhoz egy­formán kerüljenek nyere­séges és veszteséges cégek, s egyik se váljék eleve ága­zati bankká, tehát minden­hová kerültek mezőgazda- sági üzemek, nagy és kis áparvállálaitck, kereskedők ■ás szolgáltatók is. E hat hónaip egyébként elegendő volt arra, hogy a vállala­tok megismerjék a bankju­kat és eldöntsék a további­akban maradnak-e vagy mennek. Egyelőre érdekes módon nem tapasztalható robba­násszerű átrendeződés. Ta­lán aizért sem, mert még nem különülnek el élesen egymástól a kereskedelmi bankok, illetve nincsen sa­játos jellege üzletpolitiká­juknak. Másrészt a vállalat bankjához ezer szállal kö­tődik, kapcsolatuk nemcsak szoros, hanem bizalmas jel­legű is, hiszen a pénzinté­zet tökéletesen áttekintheti a vállalat helyzetét. Éppen ezért ilyen szálakat elvág­ni csak hosszas megfonto­lások után érdemes. A másik probléma sok­kal inkább gyakorlati je­lentőségű, de szintén a moz­gás gátja lehet. Az új ke­reskedelmi bankok között a Magyar Nemzeti Bank vi­déki hálózatát osztották szét. Mondanunk sem kell, így még a nagyobb városokban sem nyílt minden kereske­delmi banknak fiókja. Ez viszont nagyon megnehezí­ti a változtatni akaró cé­gek sorsát. Természetesen a legna­gyobb vonzerőt a magas be­téti kamatok és az olcsó hi­telek jelenthetnék, ám e területén nagyon kevés moz­gásteret ad a szigorú jegy­banki szabályozás. De az egyéb hitelfeltételekkel, pél­dául a törlesztési idővel már versenyezhetnek egymással. A megyénkben tartózko­dó kemerovói tanácsi kül­döttség keddi programja so­rán Nógrád megye és Salgó­tarján politikai és tanácsi munkájával ismerkedett- Előbb Salgótarjánban meg­koszorúzták a szovjet fel­szabadítók hősi emlékművét, majd a megyei pártbizott­ság székházába látogattak. Itt a megye párt- és álla­mi szerveinek vezetői fo­gadták a vendégeket, s előbb Cóczi János. a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a megye társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről, majd Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács el­nöke szólt a tanácsi munka megyei tapasztalatairól, idő­szerű kérdéseiről. Géczi János kiemelten szólt a párt által kezdeményezett társadalmi, gazdasági ki­bontakozás országos és helyi feladatairól, az MSZMP KB július 2-i állásfoglalásának megyei fogadtatásáról. Utalt arra, hogy nagy figyelem övezi nálunk is a Szovjet­unió bel- és külpolitikai tö­rekvéseit, amelyek népünk teljes egyetértésével találkoz­nak. A két ország közötti együttműködés jó lehetősé­gét kínálják a testvérmegyei kapcsolatok, mondotta a me­gyei pártbizottság első tit­kára, s hozzáfűzte, hogy ezek sorában nagy jelentő­ségű a húszéves múltra visz- szatekintő Kemerovo—Nóg­rád közötti együttműködés. E kapcsolat évről évre új elemekkel gazdagodott, és ma már a kereskedelem, a szolgáltatás a városépítés és a termelés területeit is áthatják, jelenleg hét nógrá­di és kemerovói üzem kö­zött áll fenn szorosabb gazdasági együttműködés. Ugyanakkor, tette hozzá Gé­czi János, a kapcsolatok to­vább bővíthetők, s jó alkal­mat kínál erre a mostani látogatás is. A tanácsi munka megvál­tozott feltételei és az ennek következményeként adódó időszerű teendőket tekintet­te át tájékoztatójában Dev­csics Miklós, Nógrád Megye Tanácsának elnöke- Szólt a tanácsi gazdálkodás újszerű törekvéseiről, hangsúlyozva a A hirosimai atomrobbantás áldozataira emlékeznek csü­törtökön országszerte. A fő­városi békeközösségek ^ak- tivistái az Országos Béketa­nács ifjúsági bizottságának szervezésében a kora hajna­li óráktól a tragédiát fel­idéző árnyékalakokat feste­nek a Felszabadulás téren a járdára, a Károlyi Mihály utca felé eső részen- Ezzel az akcióval és szórólapok­kal emlékeznek meg a pusz­tulásról, s hívják fel a fi­gyelmet az atomfegyverek veszélyére.. Délelőtt a gyer­mekek békevágyát kifejező léggömböket eregetnek a legkisebbek a Felszabadulás téren. A fővárosi békekö­vállalkozói, a kezdeményezői szerep megerősödését, a gaz­dasági körülményekhez igazo­dást, s az intézmények önfinanszírozási tevékeny­ségének előtérbe kerülését. Kitért a tanácsok káderhely­zetére, a vállalatokkal való együttműködésre, a lakos­sági ellátásban betöltött sze­repre. A tájékoztatókat követő­en, élénk eszmecsere alakult ki. Kemerovói vendégeink, egyebek között • a munkaerő­gazdálkodás időszerű kérdé­sei, az új választási rend­szer tapasztalatai, a környe­zetvédelmi szankciók, a kötvénykiadás feltételei iránt érdeklődtek. Vlagyi­mir Nyikitovics Poleckov, a Kemerovói Területi Tanács elnöke a delegáció vezető­je beszédében áttekintést nyújtott a Szovjetunióban végbemenő belpolitikai vál­tozásokról, hangsúlyozva, hogy a „peresztrojka”, a la­kosság legszélesebb rétegé­nek egyetértésével, támoga­tásával találkozik. Tájékoztatta a vendéglá­tókat a kemerovói gazdasá­gi, társadalmi célkitűzések első félévi eredményeiről, a lakossági ellátás jobbítására tett intézkedésekről. Részle­tesen taglalta a Kemerovo— Nógrád testvér-megyék kö­zötti együttműködés további lehetőségeit, különös tekin­tettel a gazdálkodóegységek kapcsolatainak fejlesztésé­re, elsősorban a termelés te­rületén. Hozzátette, hogy a zösségek kulturális műsor­ral — versekkel, dalokkal — tisztelegnek az 1945. augusztus 6-i atomtámadás áldozatai előtt. Este fél ki­lenckor a hirosimai és a nagaszaki tragédia áldoza­taira emlékezve, és a nuk­leáris fegyverkezés elleni tiltakozásul a béke hívei gyertyát, mécsest gyújthat­nak az árnyékalakok mellett. A fővárosi rendezvények­re az ország több településé­ről érkeznek fiatalok. Számos más városban — így például Boglárlellén, Békéscsabán, Dunaújvárosban, Kazinc­barcikán, Érden és Nagyka­nizsán — is megemlékeznek a hirosimai és a nagaszaki atomrobbantás áldozatairól. kemerovói vállalatok részé­ről nagy az érdeklődés a nógrádi üzemek iránt, s az átalakítási program a ko­rábbinál jobb lehetőséget kí­nál az együttműködésre. Délután a salgótarjáni öb­lösüveggyárban folytatódott a kemerovói delegáció prog­ramja- A vendégeket Kazin­czy Gyula igazgató kalauzol­ta el az üvegfúvó, a csiszoló-, a festőüzemekben, majd meg­tekintették a gyár terméke­it, videofilmen nézték meg a technológiai folyamatokat. Különösen érdeklődtek a kemerovóiak a gyár meg­rendelési kapacitásáról, a dolgozók jövedelmi és kere­seti viszonyairól. Ezt követően Salgótarján Város Tanácsára mentek, ahol dr. Balogh Miklós el­nökhelyettes adott tájékoz­tatót a tanácsi munka gya­korlatáról, a lakossággal va­ló kapcsolatról. E találko­zón bensőséges keretek kö­zött adta át Győrffy Dezső elnökhelyettes Vlagyimir Nyikitovics Poleckovnak, Ke­merovo Területi Tanácsa el­nökének a Salgótarján dísz­polgára kitüntető oklevelet. A salgótarjáni program városnézéssel folytatódott, a" küldöttség tagjai megte­kintették a város közszolgál­tatási és kereskedelmi egy­ségeit, főbb nevezetességeit. Végül a Nógrád Volánhoz látogatta^ itt Huszák Artúr igazgató beszélt a vállalat munkájáról, a megye közle­kedési helyzetéről. Hazánk egyik legmele­gebb éghajlatú megyéjében, Csongrádban az őszi árpa után befejezték a 72 000 hek­tárnyi búza aratását. A gaz­daságok tizenöt munkanap alatt vitték malmokba, mag­tárakba a kenyérnekvalót. Egyelőre még nem térhet minden kombájn pihenőre, mert a 7000 hektáron vetett rozsnak, a homokvidék utoljára érő kenyérgabo­nájának mintegy negyven százalékát kell még levágni és a tavaszi árpa egy része ugyancsak arató-cséplő be­rendezésekre vár. Ehhez azonban már nincs szükség nagy gépi apparátusra. Most a gazdaságok előtt álló leg­főbb feladat az úgynevezett járulékos munka: a szal­mabetakarítás, a tarlószántás. Túlórákra is szükség lesz A Pásztói Faiipari Kis­szövetkezet dolgozói az el­ső fél évben alapvetően jól oldották meg termelési, gazdálkodási feladataikat. Kevesebb létszámmal, ta­karékos anyagfelhasználás­sal, a termelési terv teljesí­tésével, a nyereség 7 száza­lékos túlteljesítésével ala­pozták meg a harmadik ne­gyedév sikerét. Az elképzeléseknek meg­felelően szeptember 30-ig, csaknem 8 millió forint ter­melési értéket állítanak elő. Az ehhez szükséges meg­rendelések bőven megvan­nak. Júniusban időarányos termelési, gazdálkodási cél­jaikat megvalósították. Ha­sonló eredményre számíta­nak augusztusban és szep­temberben. Pásztón a Ta­nértnek iskolabútorokat ál­lítanak elő. Az e héten le­gyártott mennyiségből 250 ezer forint értékben a sal­gótarjáni iskolákba is szál­lítanak. Pásztón az OTP- nek és a biztosítónak egye­di berendezéseket gyárta­nak. Néhány pásztói és az ecsegi iskolában pedig szakipari munkákat végez­nek. Mivel termelési kapacitá­sukat teljes egészében ki­töltik a megrendelések a vállalt feladatokat csak túlórákkal tudják teljesíte­ni. De csak akkor, ha a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát telje­síti a szállítási szerződésben vállaltakat: időre elküldi a kívánt faanyagokat. Gyorsítják a tempót Az első fél évben a bá­zishoz képest 6 százalékkal növelték termelésüket a Salgótarjáni Ruházati Kis­szövetkezet dolgozói. Ez azonban kevés ahhoz, hogy éves tervük időarányos ré­szének is eleget tegyenek. A lemaradás okaként az elér­hetőnél magasabb mércét, valamint a konfekcióüzem­ben a gyakori termékátál­lással járó és begyakorlás­ból adódó lassúbb tempót, illetve kiesést említik. En­nek ellenére 400 ezer forint nyereséget könyveltek el az első hat hónapban. A harmadik negyedévben gyorsítják a tempót a kész­árutermelésben, és nagyobb bevételre számítanak a közületi méretestevékeny­ségben. A terveknek meg­felelően 19 ezer szoknyát, 5000 női ruhát gyártanak szovjet megrendelésre. Az NDK. részére pedig 2000 dzsekit állítanak össze. Júliusi eredményük azt mutatja, hogy a szabadsá­golások ellenére sem rom­lott, de nem is javult a korábbi helyzet. Ügy szá­molnak, hogy szeptember végére újabb 400 ezer fo­rinttal növelik nyereségü­ket, a bázishoz képest pe­dig 10 százalékkal termel­nek többet. De még ez sem lesz elég az első félévi lemaradás teljes behozásá­ra. Nyújtott és szombati műszakokkal A Salgótarjáni Faipari Kisszövetkezet kollektívája 10 millió forint árbevételi terv elérését tűzte célul a harmadik negyedévben. Eb­ből júliusban 3,5 millió forintot teljesítettek. A be­vétel nagyobb részét az Arany János úti iskolában végzett munka adja. Az előbbiek mellett 500 ezer forint értékben csomagoló­eszközöket gyártottak a Nógrádi Szénbányák bá- tonyterenyei üzemének. Szakítottak időt a kért bú­torjavítások elvégzésére, az egyéni és kis megrendelé­sek teljesítésére. Termelé­si, árbevételi és nyereség- tervük elérése érdekében a nyári szabadságolások mi­att kiesett munkaidő pót­lására, nyújtott és szomba­ti műszakokat is szervez­nek. A Salgótarjáni Faipari és Szolgáltató Kisszövetkezet­ben az év első negyedében helyezték üzembe a fur­nérösszevarró gépet, amellyel csökkenthető a tech­nológiai átfutási idő és növelni lehet vele a termelé- kenyscget. A képen Angyal Péter furnérlemezeket il­leszt össze az új gép segítségével. —RT— Hirosimái emléknap Megemlékezés országszerte Learatták a búzát Csongrádban

Next

/
Thumbnails
Contents