Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-31 / 204. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Akiről beszélnek ctCtCt iratnti Mtatär Kazári értékmentők és közösségépítők A helyi tanács és a pártszervezet vezetőségének nem okozott gondot, kire adják a voksuikat, amikor arról kellett dönteniük, ki. illetve kiik azok Kazáron, akiket méltán megillet a magas rangú elismerés. A közel ötvenesztendős múlt, a munkahelyi helytállás. mozgósítás és részt- vállalás minden társadalmi munkában, no meg a soksok fellépés, amely által hír át viszik az országban Kazárnak. A falu életének múltját őrzik viseletiben, táncban és zenében, s a mindennapokat teszik értelmesebbé, szebbé. — mondták a javaslattevők. Több fórum elismerte már a kazári hagyományőrző együttes értékmentő munkáját, s díjazták a csoport művészi teljesítményét is, ÍN ívódíjat kaptak legutóbb. Augusztus 20-a alkalmából pedig közéleti tevékenységért a Kiváló társadalmi munkáért plakettel tüntette ki a kollektívát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága. Az ünnep előestéjén ringó szoknyás, főkötős asszonyok, lányok sorjáznak a főúton lévő mozgalmi ház felé. Nemcsak az ünnepeltek parádés viselete pompázik rajtuk, hanem a színpadra lépőké is egyúttal, hiszen a jeles eseményen ki más léphetne a közönség elé. mint az együttes asszonykórusa. — Szívesen köszöntöttük volna mindannyian a nagy ünnepet és köszöntük volna meg egyúttal a kitüntetést — mondja Bozsik Lász- lóné, a csoport vezetője —, de holnap fellépünk Hollókőn, az amatőr együttesek bemutatóján, s a vasalt szoknya hamar törődik. Nem kis fáradság hat. vagy négy keményített gyolcs alsószoknyát rendbe tenni, sejtesinget igazgatna. Időt kíván, nem is keveset, amivel a csoport közel negyven tagjának is gazdálkodnia kell. Hiszen mezőgazdasági dolgozó és ipari munkás, gyesen lévő kismama éppúgy megtalálható közöttük, minit a nyugdíjas és a diáik. Dolga mind- annyiuknak akad bőven, hátha még azt is tudjuk, hányféle megbízatással tisztelik többüket a munkahelyi közösségek, helyi társadalmi és tömegszervezetek. — Brigádvezetők. munkásőrök, pártbizalmiak vannak közöttünk — sorol a sokféle elfoglaltságból Balogh Imréné. tanácsi dolgozó. S mivel az asszonyok többsége családanya, otthon is jut bőven a teendőkből. Ezt erősíti meg Nagy Jenőn?, aki még kissé gyorsan szedi a levegőt a nagy sietségtől. — Mostam, vasaltam mielőtt elindultam. Az öltö- zés és az öltöztetés — néz szeretettel a kezébe kapaszkodó népviseletbe öltözött kislányára — hosszadalmas. — Ügy iparkodunk mi asz- szonyak, hogy ha elutazunk. mint holnap is, akkor a család ne nagyon érezze hiányunkat; tiszta lakásban, ünnepi eledelt hagyunk. Ahol ott a nagymama. részt vállal időnként ő is a munkából, vigyázza a csemetéket próba és fellépés idején. Sokuknak a szomszédok, jőbará- tok is enyhítenek a sűrűsödő gondokon. Mert a falusiak magukénak érzik az együttest, s a kötődés nemcsak az egyéni segítség- adásban mutatkozik meg, hanem abban is. hogy ha bármilyen faluszépítő, -gyarapító munkára szólítják a falubélieket, szavuk nem marad hatástalan, fiatalt és idősebbet meg tudnak nyerni értelmes céloknak. Sokrétű szerep- és feladatvállalásuk a társadalmi munkás rangjára emeli őket, s ezáltal válnak többé. — gazdagítva önnön magukat és a környezetüket —. mint amatőr művészeti csapont. Értékmentők, amikor felöl tik a kasmír- szoknyát. fejükön a nagyrózsás főkötő pompázik, s közösségépítők is egyben, amikor a falu jelenéért és jövőjéért ténykednek. — tuza — Országos műemléki konferencia Az országos műemléki konferencia szombaton befejezte munkáját Pécsett. A tanácskozáson mintegy négyszáz szakember vett részt; a műemlékvédelem hivatásos és társadalmi dolgozói mellett ott voltak a városvédő egyesületek vezetői is. A szekcióüléseken három témacsoportot vitattak meg: a műemlékvédelem és a településfejlesztés kapcsolatát, a történeti települések XX. századi építészetét, valamint a műemléki helyreállítás eredményeit és gondjait. A záró plenáris ülésen a szekcióelnökök beszámoltak a végzett munkáról, s ennek során javaslatokat, ajánlásokat is megí ogal ma zta k. A konferencia állásfoglalása kiemelte: a történeti települések arculata különösen fontos érték, ezért a műemlékek védelme mellett, fokozott gondot szükséges fordítani az ott megjelenő új építészeti elemekre. Ezek harmonizáljanak a környezetükkel, de ne legyenek hivalkodók, ne hódoljanak divattúlzásoknak. Építészeti örökségünk fokozott védelmére hívták fel a műemléki albizottságokat, a városvédő egyesületeket és a többi érdekelt szervezetet, egyebek között az „egy üzem — egy műemlék” mozgalom népszerűsítésére és terjesztésére. A tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek a helyi védelem kérdésének. Hazánkban jelenleg kilenc és fél ezer épület, építmény élvez műemléki védettséget, ám ennek többszöröse azoknak az építészeti értékeknek a száma, amelyek az adott település története, vagy arculata szempontjából meghatározó jelentőségűek. El kell tehát érni, hogy ezek az objektumok helyi védettséget kapjanak, s a tanácsok gondoskodjanak megóvásukról, fenntartásukról. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága — a helyi szervekkel közösen — kétévenként más-más városban rendezi meg a műemléki tanácskozást. A pécsi találkozó immár a tizennegyedik volt a sorban. A konferencia határozott a következő helyszínről: 1989-ben Székes- fehérvár, a magyar királyok városa ad otthont a műemléki napoknak. címmel ezúttal könyvesbolti forgalomba kerül a Házi Jogtanácsadó különkiadása. Régi hiányt szeretnének kielégíteni ezzel a tartalmas és terjedelmes munkával, mivel korábbi, hasonló témájú kiadványaik mindmáig keresettek. A könyv sokféle témakörben kínál iratmintákat: államigazgatási, munkajogi, munkaügyi döntőbizottsági, és polgári jogi tárgykörben. Tartalmazza a legfontosabb szerződéseket, eligazítást nyújt lakásügyekben, a különféle kérelmek szabatos megfogalmazásában csakúgy, mint mondjuk egy meghatalmazás, tulajdonszerzési nyilatkozat, vagy magánvégrendelet hibátlan, sőt megtámadha- tatlan leírásában. Az IRATMINTATÁR 1987. szeptemberétől kapható az ország valamennyi könyvesboltjában, ára 60 forint. Kolenkás Dezsőné a hét végén mintegy 20 kilogramm gyűrűs csuprosgombát szedett a karancslapujtői erdőben. A rendszeresen gombázó asszony a salgótarjáni piacon értékesítette az étkezési csemegét. Draveczki Ferencné Mátra- almáson egy 25 centiméteres ágon talált 55 darab tőkegombát, amely levesnek elkészítve a legfinomabb. Ilyen nagy mennyiségű termés nem mindennapos, mondja a rendszeresen gombázó asszony. —Rigó — Könyvtári tervek Rétságon Módszertani központ és nemzetiségi báziskönyvtár is egyúttal a rétsági nagyiközségi könyvtár. A könyvtári feladatok szakszerűbb ellátása érdekében a helyi tanács művelődési osztálya szorgalmazza azt a tervet, hogy a munkát segítő technikai berendezéseket — video-, másoló- és sokszorosí- ító-eszközök — beszerezze az intézmény. A tervidőszak során fejleszteni kívánják a zenei részleget is; négy- iproigramos. tíz fejhallgatós (rendszer kialakítását tervezik. Az ECONORG Számítás- technikai Közös Vállalat salgótarjáni kirendeltsége közel féléves múltra tekinthet vissza, de az eltelt időszak is bizonyította lét- jogosultságát. A számítás- technika teljes vertikumával — a szoftverekről a szervizig — az észak-magyarországi területeket hivatott ellátni, de a vásárlók az ország más tájairól is felkeresik a vállalat második vidéki kirendeltségét, így a nógrádi vásárlók csupán 10 százalékát adják az összforgalomnak. — bp — \ iírj várható artí- I eseményei Kedden a szakszervezeti világnap alkalmából munkásgyűlés lesz a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban; béke-barátság napot tartanak Szécsényben; bányász kulturális és sporthetek kezdődnek Salgótarjánban és Bátonyterenyén. Szerdán a megyei országgyűlési képviselőcsoport, salgótarjáni ülésén, az új adórendszerről szóló törvényjavaslatot vitatja meg; népművelők 3 napos, megyei továbbképzése kezdődik a balassagyarmati KISZ- táborban. Csütörtökön a HNF megyei elnöksége a megyei népfrontbizottság ifjúságpolitikai munkájáról tárgyal. Pénteken élelmiszerboltot és presszót adnak át Zagyvarónán; Orosz László festőművész tárlatát nyitják meg a Bátonyterenyei Bányász Művelődési Központban; a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben leállítják a Quartó hengerlőgépet, hogy megkezdhessék korszerűsítését. Szombaton a bányásznap alkalmából átadják a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi szénmosó üzemét, majd ünnepi nagygyűlést tartanak az ottani Bányász Művelődési Központban. V ______________________________ Szociális gondozók nemzetközi tanácskozása A szombati záróüléssel befejezte munkáját az a nemzetközi konferencia, amely a nemzetközi kulturális intézet és a Magyar Gyógypedagógusok Szövetsége rendezésében foglalkozott a szociális gondozás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megtartott egyhetes tanácskozáson 30 ország 400 szakértője vett részt és hallgatott meg számos előadást, köztük dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkárét, aki áttekintést nyújtott a magyar egészségügy és szociálpolitika helyzetéről. Ez volt az első alkalom, hogy a világszervezet szocialista orzságban rendezte meg konferenciáját. Mindenki akarja, senki se csinálja? A randevú elmaradt,,. Órámra nézek, pór perc és ott leszek! Kellemesen süt a nap, s csodálatos a környék is. Körös-körül a tóparton horgászok lesik kitartóan a víztükröt, odébb a tisztáson gyerekek hancú- roznak, mások nyársaláshoz készülődnek. Ö, hát igen, itt lesz a randevú. Emlékszem, két-három éve kétszázan is eljöttek a környékről, sátrat vertek, bog- rácsozt.ak, szórakoztak, így búcsúztatták a nyarat. Mondták is akkor, hogy hagyománnyá kell tenni Palotáshalmon ezt a tóparti randevút. És úgy lett. Meghirdették az idén is. Igaz, előbb júniusban akarták, aztán áttették az időpontot júliusra, majd augusztus végére. Sebaj, mondanák a salgótarjáni beszterce-lakótelepiek erre, a lényeg, hogy lesz! Lesz? — kérdem, amikor a tóparti faházaknál söröz- gető kirándulókkal, munkásőrökkel, horgászó családokkal találkozom. De fiatalok sehol... Csak „mutatóban” van ott a pásztói KISZ-bizottság egyik tagja, aki közli, hogy ezt az időpontot is lefújták. S mivel a nyár tovább nem .várhat, így minden bizonnyal az idén végleg elmarad. Hogy miért marad el? Azt nem tudja, az elmúlt hetekben katonáskodott, így nincsenek információi. Meg nem is szívesen beszélne a dologról — mondja. Nekem sincsenek információim, fölkerekedek hát, keresem a palotáshalmiakat. Utcáról utcára lakodalmi menettel, kiöltözött fiatalokkal, sétáló párokkal találkozni. Ennek ellenére a művelődési házban is zajlik az élet: a tinik zsúroznaik, diszkóznak, foglalt a pingpongasztal is, megy a videón a tegnap késő esti film, A delfin napja, nyitva a büfé, akinek pedig kedve van, megnézheti a gyermek- rajz-kiállítást. Megérkezik Sziics Pál, a művelődési ház technikai alkalmazottja, akit — mivel más nem volt hajlandó elvállalni — megbíztak a pa- lotási KISZ-alapszervezet titkári teendőivel. Maga mondja, hogy nagyon gyengélkedik a szervezet, a korábbi harminc-negyven tagból jó, ha tízen vannak... — A tóparti randevú is azért maradt el, mert nincs, aki csinálja! — mondja kerek perec. — Régebben is néhány ember áldozatos munkájának köszönhetően sikerült megszervezni a környékbeli fiatalok számára. Előbb csak helyi rendezvénynek szántuk, aztán a pásztói városi KISZ-bi- zottság is „fantáziát” látott benne, így közös rendezvény lett. De valójában nekünk, pontosabban két-három embernek kellett volna megint megszervezni az egészet. Korábban többször segítettem, de most annyi az elfoglaltságom, hogy nem tudtam vállalni! Emlékszem, annak idején arról volt szó, hogy egy ilyen jelentős rendezvényt ne csak a helyet adó palo- tá »halmiak, hanem a résztvevők közösen szervezzék- rendezzék. Ismerős a képlet: mindenki akarja, de senki sem csinálja! * így aztán a tóparti randevú a hét végén Palotáshalmon csak néhány elkalandozott ponty, s ugyaneny- nyi kitartó horgász között jött létre. (tanka)
