Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

2 NOGRAD 1987. augusztus 26., SZERDA Az Egyesült Államok nélkül Világgazdaság Leszerelési ENSZ-konferencia Közös Piac — egységes adó ? A leszerelés, a féjlesztés és a biztonság szorosan Össze­függ — jelentette ki Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn New York­ban, a 'leszerelés és a fej­lesztés összefüggésének kér­déseivel foglalkozó nemzet­közi tanácskozás megnyitó ülésén. A szeptember 11-ig tartó tanácskozáson a világszerve­zet mintegy 130 tagállama, sok nem kormányszintű szer­vezet képviselője, az’ENSZ- nek és szakosított szerveze­teinek több vezetője vesz részt. Nem képviselteti ma­Geraszimov a Pershing- akadályról A Szovjetunió nem változ­tatja meg a nyugatnémet Pershing 1A rakéták nukle­áris robbanótölteteivel kap­csolatos álláspontját, nem tesz engedményeket ebben a kérdésben, mert ez ellent­mondana a kettős nullameg­oldásnak — jelentette ki ked­di sajtótájékoztatóján Gen- nagyij Geraszimov, a szov­jet külügyminisztérium in­formációs főosztályának ve­zetője. A szóvivő sajnálattal állapította meg, hogy az atom- és űrfegyverekről folytatott genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon az ame­rikai küldöttség nem törek­szik a kulcsfontosságú kér­dések, mindenekelőtt a Per­shing 1A rakéták amerikai robbanótöltetei által okozott problémák építő szellemű megoldására. (Folytatás az 1. oldalról) rádi kisiparosok. Autószere­lők, kőművesek, villanysze­relők, fodrászok és a terven felül a női szabók körében szerveztek szakmai tovább­képzést. A megyében tíz mestervizsga-bizottság előtt bizonyíthatták szakmai fel- készültségüket a mesterlevé­lért a kisiparosok. Az 1987 88. oktatási évben a hagyományos feladatok mellett ismét megszervezik a szakmai továbbképzéseket, melynek fő céljaként az egyes szakmákban az új technológiai el­járások megismertetését és New Yorkban gát viszont az Egyesült Ál­lamok. Pérez de Cuellar beszédé­ben közvetve bírálta ezt az álláspontot. A főtitkár alá­húzta, hogy a közgyűlés ko­rábbi határozatai alapján összehívott tanácskozásnak meg kell jelölnie azokat a módokat, amelyek további erőforrásokat juttatnak fej­lesztésre a leszerelés felsza­badította alapokból. „Sok százmillió ember van még megfosztva a legalapvetőbb szükségletek kielégítésének lehetőségétől — hangoztatta. A Perzsa- (Arab-) öbölben a szovjet kereskedelmi ha­jók is katonai oltalom alatt közlekednek — derült ki a Krasznaja Zvezdának, a szovjet hadsereg napilapjá­nak keddi számából. A lap az Indiai-óceánon tevékeny­kedő szovjet hajócsoport parancsnokával készített rá­dióinterjút. Ebben elhang­zott, hogy a szovjet hajók­nak néha az amerikai, az angol és a francia hadiha­jók közvetlen közelében kell eleget tenniük felada­taiknak, s a külföldi hajók mind tevékenyebben hasz­nálják a fedélzeti légierőt. A szovjet tengerészek gya­korta látnak felségjel nél­küli repülőgépeket, gyors­naszádokat, más kisebb úszó objektumokat. Ehhez járul még az aknák telepí­azok gyakorlati alkalmazását jelölték meg. A szakmunkás- képzésben pályaválasztási he­tek keretében igyekeznek na­gyobb propagandát kifejteni a tanulók körében. Több politikai rendezvé­nyek tartásával biztosítják a munka eszmei, ideológiai alapját. Egyebek között ki­emelt feladatként kezelik a bevezetésre kerülő adóre­form minél szélesebb körben való megismertetését. Befejezésül a megyei és az alapszervezetek első félévi költségvetésének alakulásá­ról tájékoztatta a résztvevő­ket Seprényi Gyuláné gaz­dasági főelőadó. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tagállamainak vezetői tartsanak csúcstalálkozót a leszerelés és a fejlődés prob­lémáinak megvitatása cél­jából — javasolta Mihail Gorbacsov, a konferencia résztvevőihez intézett keddi üzenetében. Az SZKP KB főtitkára ja­vasolta, hogy a világszerve­zet keretében hozzák létre a „Leszerelés a fejlesztésért” elnevezésű nemzetközi pénz­alapot, amelyen keresztül a leszerelés eredményeként fel­szabaduló eszközöket* átad­hatnák a fejlődő országok­nak. tése következtében keletke­zett veszély. A parancsnok elmondta, hogy ezen a környéken nyugodt körülmények kö­zött is nehéz a hajózás. A víz hőmérséklete eléri a 35 fokot, a hőség nagy pára­tartalommal párosul. A gyakori tropikus ciklonok miatt a látótávolság 50 mé­ternyire csökkenhet. Az amerikai, brit és fran­cia jelenlét fokozódása kö­vetkeztében növekszik a veszély bármely ország ha­jói számára. Előfordulnak incidensek, amelyek azt bi­zonyítják, hogy állandó a tüzérségi támadás vagy az aknárafutás veszélye. Mint ismeretes, a „Marsall Csuj- kov” olajszállító aknára fu­tott. Veszélyes helyzetbe ke­rült az „Iván Sepetko” a „Szovjetszkije Profszojuzi” és több más teherhajó. W Árvíz Belgiumban Árvíz öntött el négy tele­pülést Brüsszeltől 30 kilomé­terre délre, Charleroi iparvá­ros körzetében. Ideiglenes adatok szerint három ember életét vesztette. Az anyagi kárt több száz millió belga frankra becsülik. Hétfőn, nem sokkal éjfél előtt, a Biesme nevű, egyéb­ként jelentéktelen folyócska mellékága áradt ki hirtelen a heves esőzés következté­ben. Szintje tíz perc alatt két métert emelkedett és négy települést elborított, köztük a tízezer lakosú Gerpinnes-t. Az ár hidakat, töltéseket so­dort el, és helyenként félmé­ternyi hordalékot hagyott az utakon. Azóta, hogy 33 évvel ez­előtt Franciaországban elő­ször vezették be az érték- növekedési adót, az elvonás­nak ez a formája töretlen népszerűségnek örvend a vitáig legkülönbözőbb or­szágaiban. A közös , piaci tagországok a hatvanas éveik elején álltak rá alkalmazá­sára, az elmúlt években pe­dig öt földközi-tengeri or­szág csatlakozott az érték­növekedési adót kivető or­szágok klubjához. Spanyolország, Portugá­lia, Görögország, Törökor­szág és Marokkó vezette be újonnan ezt az adót, leg­utóbb pedig Indonézia, Taj­van, India és Üj-Zéland is alkalmazása mellett dön­tött. Természetesen az adott­ságok, a gazdaságpolitikai szándékok függvényében eltérőek az adóval szembe­ni várakozások, de közös az a vonás, hogy ez a forgalmi adófajta átfogó jellegű, je­lentős összegű jövedelmek elvonását teszi lehetővé ás főként nagyobb ingadozá­soktól mentes jövedelem- 1 forrást garantál a költség- vetés számára. Karrier és ellenszenv Nem véletlen, hogy ma már számos országban, így Franciaországban, vagy Nagy-Britanmiiábam a kor­mány bevételeinek nagyobb részét ebből az adóból szer­zi be — nem pedig a jö­vedelmi adókból vagy a vállalati profitokat terhelő adókból. Ismeretes, hogy az értéknövekedési adó hazai bevezetése mellett szintén ez a megfontolás is szól, nem beszélve az értéknöve­kedési adó „semlegességé­ről.” A nyereséget sújtó, és a vállalati teljesítmények­től függő adó helyett a szakemberek azért is alkal­masnak tartják ez.t az adó­formát, mert. fokozza a tisz­tánlátást. Nemcsak a költ­ségvetés tudja nagyobb biz­tonsággal kalkulálni, mek­kora bevételekre számít­hat, de a vállalatok is bíz­hatnak ..a nagyobb fokú adósftabili.tásban”. Abban, Feszültség Libanonban Robbanásveszélyes helyzet alakult ki Dél-Libanonban azután, hogy öt év óta elő­ször a szíriai légvédelem ra­kétákat lőtt ki a szíriai lég­teret veszélyesen megközelí­tő izraeli repülőgépekre. A dél-libanoni ellenállás közle­ménye szerint Libanon meg­szállt „biztonsági övezeté­ben” kilenc izraeli katonát sebesített meg egy távirányí­tással felrobbantott pokol­gép. hogy a gyakori költségveté­si elvonások, támogatósok helyett hosszabb időire vál­tozatlan mértékű teherrel kalkulálhatnak. Több országiban — a szán­dékok ellenére — nem ho­nosítják meg az értéknö- vekedésá adót, többek között Ausztráliában, Japánban, Kanadáiban sem, főként a kiskereskedői réteg jelentős ellenérzése miatt. Az adó alkalmazása ugyanis több­letköltségekkel terhelte vol­na meg a kisiparosak, kis­kereskedőik rétegét, hiszen a mostani gyakorlattal szemben az adó bevezetésé­vel minden eladásukról, vá­sárlásukról számlát kellett volna kiállítaniek. Ellanál- ilósukat nyilvánvalóan nem­csak a felesleges papírmun­ka elkerülésének szándéka, de áz adófizetés alóli kibújás is motiválta. Korszerűsítési tervek Tény, hogy az értéknö­vekedési adó növeli az ad­minisztrációt, brit felméré­sek szerint például a jöve­delemadó, vagy a profitokat terhelő adó elszámolása a bevételek 4,5 százalékát teszi ki, addig az értéknö­vekedési adó alkalmazásá­nak költsége a bevétetek mintegy 8 százalékára rúg. Az sem mellékes, hogy az értéknövekedési adó eseté­ben az adminisztratív ter­hek nagyobb része magát az adózót, nem pedig a költségvetést sújtja — mondják a szakértők, akik szerint az új forgalmi adók esetében az adófizetők négy* szer, ötször akkora költséget kénytelenek vállalni, mint az állam. Érdekes, hogy Dá­niáiban az adózó kereskedők térítést. kapnak az admi­nisztrálásért, Nagy-Britan- niában pedig az adózás ola- jozotfabbá tétele érdekében forgalmi értéket állapí­tottak meg, ami alatt a ke­reskedő nem köteles adóz­ni. sem részletes számlákat kiállítani. Nemzetközi felmérések szerint több országban, így Görögországban. vagy Tö­A Fehér Ház szerint az idén rendezhetnek ugyan szovjet—amerikai csúcstalál­kozót, de talán csak később, és így nem helytállóak azok a jelentések, hogy Mihail Gorbacsov főtitkár még szep­temberben elutazik az Egye­sült Államokba. Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője az újságírók kérdéseire válaszolva a Los Angeles Times értesülését rökorszáigban éppen a kis­vállalkozók adóztatásának lehetősége fokozta az adó népszerűségét. Éppen . a sízáimlaadások elmaradása, illetve az adócsalás kizárá­sának lehetősége tette von­zóvá szélesebb körben a forgalmi adót. „Áramvonalas" ellenállás Ismeretes, hogy a Közös Piac 1992-re szeretné meg­teremteni a „valóban egy­séges”, vagyis mindennemű korlátozástól mentes, a sza­bad tőke- és árumozgást megvalósító ' nyugat-euró­pai piacot. Ehhez több száz technikai, vám- és egyéb normát kellene egységesí­teni, legfőképpen pedig har­monizálni kellene az orszá­gonként eltérő mértékű for- galmiadó-rendszereket. A brüsszeli bizottság nem új adóreformot szorgalmaz, hanem a meglevő áramvo- nalasítását célozza meg. Eszerint 14 és 20 százalék közötti forgalmi adót kelle­ne bevezetni valamennyi közös piaci országban a leg­több termék esetében és emellett alkalmazni lehetne 4, illetve 9 százalékos csök­kentett forgalmi adót az alapvető fontosságúnak mi­nősített termékek esetében. A tagországok e sávokon be­lül maguk határozhatnák el, mekkora adót vetnek ki, sőt, átmenetileg kivétele­ket is alkalmazhatnának. A kormányok döntési jo­gát alig sérti tehát a ja­vaslat, a bizottság terve azonban máris ellenállást váltott ki egyes tagországok­ban. Jelenleg Nagy-Bri- tanniáiban több létfontossá­gú termék mentes az adó alól. Dániában pedig — más országokkal szemben — egyetlen forgalmiadó-kulcs van érvényben. Dániában emiatt az új adóra való át­állással jelentős bevételről kellene lemondani a költ­ségvetésnek. Angiéban pe­dig arról, hegy kivételeket érvényesítsenek az adózás­cáfolta meg. Azt mondotta, hogy a csúcstalálkozók ideje akkor jöhet el, ha szovjet- amerikai megállapodás szü­letik a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök­ről. Nem zárta ki, hogy a két vezető enélkül is talál­kozhat munkamegbeszélésen, de többször is aláhúzta, hogy a megállapodásról még foly­nak a tárgyalások, és a kö­zeljövőben ezek még aligha fejeződnek be. — Mai kommentárunk — ■ Lépéskén Felfokozott várakozás előzte meg Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes New York-i látogatását, így találkozóját Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Az immár hét éve tartó iraki—iráni háború történetében ez év júliusában első ízben csillant meg a lehetőség az esztelen öldöklés befejezésére. Igaz, a tűzszüneti kezde­ményezés nem a hadban álló felektől, hanem a világszer­vezet Biztonsági Tanácsában részt vevő nagyhatalmaktól indult ki. Majd féléves előkészítő munkával, érzékeny diplomáciai egyeztetéssel született meg, a BT július 20-i felhívása. A nagyhatalmi egyetértés a rendezés alapvető pontjaiban önmagában is hatalmas jelentőségű volt, hiszen nem pusztán két állam fegyveres konfliktu­sáról van szó. A Perzsa- (Arab-) öböl térsége stratégiai fontosságú. A BT határozata kedvező feltételeket kínált ebben az értelemben arra is, hogy nagyhatalmi egyetértéssel meg­előzzék a konfliktus kiszélesedését. Azóta több mint egy hónap telt el, s az események alakulása azt jelzi, minél tovább tolódik a tűzszünet megvalósítása, annál veszé­lyesebbé válik a helyzet az öböl térségében. Időközben a Perzsa-öböl haditengerészeti felvonulási színtérré vált: csupán az Egyesült Államok 41 hadihajót állomásoztat itt, de Nagy-Britannia és Franciaország is növelte je­lenlétét. A Szovjetunió maga is hasonló lépésre kény­szerült, miután a nyugati hatalmak elutasítóan reagáltak Mihail Gorbacsovnak arra a javaslatára, hogy a nem öböl menti országok — aknaszedő hajóik kivételével — vonják ki haditengerészeti erőiket. Mindez esetleg megelőzhető lett volna, ha a BT tűz­szüneti felhívása azonnal kedvező válaszra talál a két hadban álló félnél. Irak ugyan elfogadta a határozatot, Irán viszont eladdig nem mondott sem igent, sem egy­értelmű nemet, noha éz az álláspont valójában eddig a felhívás elutasításával volt a gyakorlatban egyenértékű. A következmény pedig, hogy azóta Irak maga is felújí­totta Irán gazdasági hátországának bombázását, sőt most hétfőn Bagdad már az iráni olajszállító hajók új­bóli támadásával fenyegetőzött. Ebben a vészterhes légkörben a hírmagyarázók —, ha csak minimális mértékben is —. de kedvező fejleményt látnak az iráni külügyminiszter-helyettes New York-i tárgyalásaiban. A megbeszélések még folytatódnak, vég­ső képet ezért még korai vázolni. Mindenesetre fontos fejleménynek látszik, hogy a teheráni diplomata ezúttal nem sorolta a háború befejezésének feltételei közé az iraki vezetés eltávolítását a hatalomból. Ugyanakkor kormánya nevében továbbra is fenntartásait hangoztatta: Irán csak olyan határozatot fogad el, amelyben megha­tározzák a probléma lényegét, azaz a világszervezet rög­zíti, hogy ki a felelős a hét éve húzódó konfliktus kirob­banásáért. Irán ezzel az igényével Irakot kívánná ag- resszorként megpecsételni. Ugyanakkor az arab világban, miként az Arab Liga külügyminisztereinek mostani tuni­szi tanácskozása is jelzi, erősödik az Iránt nyíltan el­marasztaló tábor hangja. (Ortutay L. Gyula) Damaszkuszban fontos tárgyalásokat folytatott az Perzsa- (Arab-) öböl helyzetéről és az iraki—iráni konfliktus békés rendezésének esélyeiről Asszad szír államfő (jobbról) és Szultán anNahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek el­nöke Szovjet hajók az öbölben Oktatják a legújabb technológiákat can. Marton János Fehér házi vélemény A szovjet—amerikai csúcstalálkozó várható időpontjáról

Next

/
Thumbnails
Contents