Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-25 / 199. szám

I NÓGRÁDI TÁJAKON... Megjelent a Statisztikai évkönyv Tovább csökken a lakosság Már nem idegenként... Lokálpatrióta lesz belőle? A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Statisztikai évkönyv, amely a KSH adatai alapján több évtizedre visszatekint­ve mutatja be a számok tük­rében a hazánk társadalmi és gazdasági szerkezetében, valamint a lakosság életkö­rülményeiben bekövetkezett változásokat. Az országnak 1987. január 1-én 10 621 100 lakosa volt, az előző évinél 18 900-zal ke­vesebb, a lélekszám 1981 óta csökken, akkor 10 712 800- an laktak hazánkban. Tavaly 128 204 gyermek született, 1996-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel megszakadt a születé­sek számának egyéves át­meneti emelkedése. 1986-ban 1374 esetben kettős, 26 al­kalommal hármas és két íz­ben négyes ikrek születtek. Az ikerszülések száma 1985- höz viszonyítva 54-gyel csökkent. Az új kismamák közül a legtöbben 20—24 éves korukban szültek. 1986- ban az előző évi 2632-ről 2346-ra csökkent a 17 éven aluli anyák száma, és 948- ról 954-re emelkedett azoké, akik 40—49 esztendős koruk­ban szültek. Ezer férfira 1072 nő jut, szemben a 16 évvel ezelőtti 1063-mal. Tovább emelkedett a 60 évesnél idősebbek szá­ma, 1985-höz viszonyítva tavaly 13 900-zal voltak többen. Ismét csökkent a közsé­gekben és növekedett a vá­rosokban élők száma. 1987. január 1-én a lakosság 19,7 százaléka a fővárosban, 39,2 százaléka a többi vá­rosban és 41,1 százaléka a községekben élt. 1975 óta a legtöbben tavaly változtat" ták meg állandó lakóhelyü­ket. Budapestnek 17 500-zal, a többi városnak együttesen 18 100-zal növekedett a lé- lekszáma, a községeké pe­dig 54 500-zal csökkent. Évről évre csökken a há­zasságkötések száma: tavaly 72 434-en járultak az anya­könyvvezetők elé, 804-gyel kevesebben, mint 1985-ben, és 24 178-cal kevesebben, mint 1970-ben. Míg két évvel ezelőtt valamelyest csökken­ni kezdett a válások száma, az utóbbi két esztendőben ismét emelkedett, tavaly 29 557 esetben mondták ki a válást, 248-eal többször, mint az azt megelőző évben. Hazánkban 1986-ban 69 248 lakás épült, 3079-cel keve­sebb, mint 1985-ben. 13 956 lakás megszűnt, 1466-tal több, mint a megelőző esz­tendőben. Az új otthonok 59,5 százaléka három- vagy többszobás, az egyszobások aránya 7,1 százalék, ez alig különbözik az előző évi aránytól. A tanácsok tavaly 40 779 lakást utaltak ki, s 1986. december 31-én még mindig 164 111 lakásigénylést tartottak nyilván. Tavaly 85 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 37 ezret pedig a közcsatorna-hálózatba. A gázt 22 ezer, a távfűtést pedig 30 363 lakásba vezet­ték be. A statisztikai adatok sze­rint az elmúlt esztendőben 1262 vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre, s ezzel számuk 21 527- re emelkedett. Ezekben az egységekben összesen 268 360­an tevékenykednek. A ma­gánszemélyek közül eddig összesen 10 920-an alapítot­tak gazdasági munkaközössé­get, s ezekben a gmk-kban 72 338-an dolgoznak. A kórházi ágyak száma 103 777, az előző évinél 1429- cel több. Az ország 148 kór­házában 12 892 orvos dol­gozik, számuk egy év alatt 295-tel gyarapodott. Tovább növekedett a táp­pénzes betegek száma. A keresők közül naponta álta­gosan 270 ezren voltak be­tegállományban, az 1985-ös 258 ezerrel szemben. Az egy dolgozóra jutó táppénzes- napok száma 17 volt, míg 1985-ben 16,2. Ismét több az alkoholista: számukat 1985- ben 435 ezerre, tavaly már 448 ezerre becsülték. Az utóbbiak közül az elmúlt évben 67 039 beteget tartot­tak nyilván az alkohol- és ideggondozó intézetekben. A kiadók tavaly 8206-féle könyvet adtak ki, 191-gyel többet, mint 1985-ben. A mozik 193 játékfilmet mutat­tak be, hárommal keveseb­bet, mint az előző évben. A filmeket 68 millióan tekin­tették meg, kétmillióval ke­vesebben, mint 1985-ben. Az ország 41 színházában 12 960 előadást tartottak, 122-vel kevesebbet, mint a megelőző évben. Az előadás- sokra 5 957 000-en voltak kíváncsiak, az egy évvel ko­rábbi 6 072 000_rel szemben. A hanglemez- és műsoros- kazetta-forgalmazás ismét növekedett: 1986-ban 7 085 000 hanglemez és 3 006 000 műsoros kazetta került a boltokba. (MTI) Ifjú csillagászok vetélkedője Hétfőn befejeződött az ok- itatási és közművelődési in­tézmények kötelékében tevé­kenykedő csillagászati és űr­kutatási szakkörök Győrött tartott országos vetélkedője. A sorrendiben immár nyol­cadik alkalommal megren­dezett versenyen mintegy 80 fiatal állít rajthoz, hogy írásban, szóban és gyakor­latban egyaránt összemérje tudását. Az utóbbiak kere­tében távcsöves csillagászati megfigyeléseket kellett meg­oldanánk a .résztvevőknek. Aiz ifjúsági korosztály csa­patversenyében az első he­lyezést a Planetárium csa­pata, a másodikat a győri Révai Gimnázium csillagász­köre, a harmadikat a diebre­oeni Magnitúdó kör nyerte. Az úttörő-korosztály csapat­versenyében első helyre ke­rült az Uránia trió, a má­sodik helyezést a debreceni Perseida kör, a harmadikat az Uránia második számú osillagászköne kapta meg. A négynapos program a szakkörök vezetőinek is fó­rumot adott arra hogy meg­vonják a mozgalom mérle­gét. Egyebek között megélla- pütottéiki, bogy a meglevő pénzügyi nehézségek ellené­re sikerült megállítani a szakkörök számának csökke­nését. Kiemelték a csilla- gászköröik. -csoportok isme- retgyarapításban, a termé­szet tudományos világlkép­aláikiításában betöltött sze­repét. Hangoztatták, hogy továbbra is gondot jelent a Meteor című havá lap rend­szeres megjelenése. A szak­emberek ezzel kapcsolatiban rámutattak: az Uránia csil­lagvizsgáló által kiadott pe­riodikát a mozgalom nem nélkülözheti, mivél rövid át­futási idővel elsőként közli a nemzetközi újdonságokat, ebből tájékozódhatnak a csillagászat iránt érdeklődők a tudományos kutatások leg­frissebb eredményeiről, s ugyanakkor a folyóirat szin­te egyedüli lehetőség az amatőrök tudományos érté­kű megfigyeléseinek publi­kálására is. (MTI) Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberei végzik a XIII. században épült hollókői vár felújítását. A megújuló történelmi nevezetesség helyreállítása a tervek szerint 1990-ben fejeződik be. —RT— füatal, szőke, szemüveges asszony ül a Salgótarjáni Vá­rosi Tanács szociálpolitikai előadói székében. Csendes szavú, megfontolt asszony. Jó benyomást kelt az em­berben. Dr. Petercsák Zsolt- nénak szüksége is van erre, hiszen akik hozzá fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, azok­nak gondjait csak megfon­toltan lehet elintézni. — Szociális otthoni beuta­lásokkal foglalkozom egy­részt, aztán a sorkötelesek, a tartalékos katonák érdek- védelme, a családtagok se­gélyezése tartozik hozzám — summázza feladatkörét a fiatalasszony. De hogyan is került Sal­gótarjánba dr. Petercsák Zsoltné? — A férjem a Borsod me­gyei Sajószentpéteren szüle­tett, én Bács-Kiskun megyé­ben, Kiskunfélegyházán. A férjemmel együtt Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egye­tem Állam és Jogtudományi Karán végeztünk. Csoporttár­sak voltunk. Megismerked­tünk, jött a diákszerelem. Az utolsó évben összeházasod­tunk. .. Munkát kerestünk. Számunkra fontos volt, hogy férjem miatt egy egészséges, jó levegőjű környezetbe ke­rüljünk. Ez meghatározta ál­láskeresésünket is. Felfigyel­tünk a Nógrád Megyei Ta­nács hirdetésére, megpályáz­tuk az egyiket. Eljöttünk Salgótarjánba és Bakos Já­nos, a megyei tanács akkori személyzeti osztályának ve­zetője bemutatta a várost, a környéket. Szólt a munka- lehetőségekről és mi Salgó­tarján mellett döntöttünk. Teljesen idegenként, ez év február 15-én kerültünk a megyeszékhelyre. Azóta van egy másfél szobás, ideigle­nesen kiutalt tanácsi bérla­kásunk. Megpályáztuk a fel­sőfokú végzettségű fiatalok számára a megyéi tanács ál­tal kiírt letelepedési támo­gatást. Ezért öt évre elköte­leztük magunkat Salgótar­jánhoz. A férjem is itt dol­gozik, a városi tanács szer­vezési és jogi osztályának előadójaként. Beszélgetésünk meg-meg- szakad. Ügyfelek lépnek a szűk szobába. Dr. Petercsák Zsoltné tanácsokat ad, ira­tokat lapoz. Majd egy szü­netben folytatja: — Az első benyomás a vá­rosról? Öröm volt idejönni. Barátságosak az, emberek az utcán, csakúgy mint az üz­letekben. Feltűnt a segítő­készség. .. A munkámon ke­resztül azonban látom az élet sötétebb oldalát is... Elgondolkodva meséli az eseteket. — Feltűnt, hogy az ügyek felében olyan idős embere­ket kell szociális otthonba beutalnom, akiknek családjá­ban öt-hat gyermek is fel­nőtt. Valahogy nem tudom megemészteni, hogy az idős néninek, vagy bácsinak ab­ból a 2600 forintos nyug­díjából kel) kifizetni a szo­ciális otthoni ellátást, amit kap, amikor az általa fel­nevelt öt-hat gyerek közül nem is egy, 20 ezer forint körüli havi jövedelemmel rendelkezik. Ennyiből egyet­len gyermek sem tudja az idős szülőt gondozni? Ez en­gem rendkívüli módon bánt. Sorolja tovább a példákat dr. Petercsák Zsoltné. A környezettanulmánytól a csa­ládfenntartási igazolás ki­adásáig. Nehéz eseteket mond el. Az elvált asszonyt, aki egyedül nevelte katona fiát: indokoltnak tartja a se­gélyezést. Egy 21 éves kis­mama, aki asztmás, jogosan kéri férje leszerelését, 0 fo­galmazott úgy, hogy ebben a munkakörben kudarc is előfordul, ezért ha segíteni tud, sikerélmény. A terveiről is szót vál­tunk. — Szeretnék gyereket szülni. Szerintem az ideális gyerekszám a három. Persze meghatározó lesz, hogy mi­lyen feltételeket tudunk te­remteni magunknak. Szeret­nénk a lakásgondunkat meg­oldani. Számításainkat meg­találtuk Salgótarjánban és ez azt jelenti, hogy távlati elgondolásainkban Salgó­tarján jelentős szerepet ját­szik. Annak ellenére, hogy az államigazgatásban vég­zett munka — érzésem sze­rint — nem talál kellő el­ismerésre, nemcsak itt per­sze, a jogot végzettek kö­zött; véleményem szerint a tanácsi jogi munkának meg kell kapnia elismerését... A városról? Modern, jól meg­tervezett, szép... Ezt nem­csak én mondom, hiszen már voltak vendégeink Debre­cenből, Kiskunfélegyházáról, más patinás városokból. Jó benyomást tett rájuk. Ez szintén meggyőzött dönté­sünk helyességében. Somogyvári László Helyzetkép a kereskedelmi ellátásról Fejlesztések és korszerűsítések Csaknem százezer ember mindennapi ellátásáról gon­doskodik a Palócker Válla­lat, melynek működése ti­zennégy közigazgatási terü­letre terjed ki, ahol 147 boltot üzemeltet, mintegy nyolcszáz dolgozójával. Ki­emelt szerephez jut a vál­lalat a megyeszékhely keres­kedelmi ellátásban, itt öt- venhét üzletet tart fenn. Hogy milyen az ellátás szín­vonala, miként alakul a for­galmazás, melyek a főbb fej­lesztési elképzelések? — E kérdések szerepeltek nemré­giben Salgótarján Város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága előtt, Gecse István igazgató előterjesztésében. Amint elhangzott: a kíná­lat mennyiségben és válasz­tékban egyaránt kiegyensú­lyozott volt. Bővültek az árualapok szárazáruból, tőkehúsból, ám bizonyos fűszerekből, konzervekből, kávéból, sörből, üdí­tőkből nem sikerült biz­tosítani mindig a folya­matos ellátást. Ugyanakkor tejből, kenyérből rendelke­zésre állt a megfelelő meny- nyiség. A társadalmi tulajdon vé­delmére és a fogyasztói ér­dekvédelemre megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak. Rendszeresek az ellenőrzé­sek, s súlyosabb esetekben nem marad el a fegyelmi fe­lelősségre vonás sem. Ugyan­csak folyamatosak a külön­féle üzletkorszerűsítések. Így Somoskőújfaluban, Zagyva- pálfalván, a városcentrum­ban, Somoskőn történtek je­lentősebb felújítások, átala­kítások. Az év hátralevő részében pedig Zagyvarónán, az 52. számú élelmiszerbol­tot helyezik üzembe, vala­mint felújítják a 103. számú rónafalui és az eresztvényi élelmiszerboltokat. Ez utób­bira például több mint egy­millió forint , jut. Ezeken kí­vül egy belkereskedelmi pá­lyázat keretében a Déryné úton, a salgótarjáni nagyál­lomásnál, a Pintér-telepen, Károlyaknán és a Csizmadia- telepen végeznek kisebb-na- gyobb korszerűsítéseket. Az elkövetkező két esz­tendő kiemelt fejlesztési el­képzelései között szerepel az öblösüveggyári ÁBC-áruház, amelynek beruházási költsé­gei meghaladják a huszon­nyolcmillió forintot. Várha­tóan a jövő év első felében kezdődnek az ÉVI II. üzlet­ház kiviteli munkálatai, a mintegy ötvenhatmillió fo­rintos költséggel készülő lé­tesítmény alapterülete eléri az ezer négyzetmétert, s minden bizonnyal lényege­sen jobbít a megyeszékhely kereskedelmi ellátásának helyzetén. Bélyegnqpi bélyegek A posta az idei bélyeg­napi kiállítás köszöntésére „60. bélyegnap” elnevezés­sel, két címletből — 2 és 4 forint — álló bélyegsoroza­tot és 10 forint névértékű bélyegblokkot hoz forgalom­ba szeptember 18-án. A bélyegek és a blokk Lengyel György és Zsitva Szabolcs grafikusművész ter­ve és metszete alapján, acél­metszet és ofszeteljárással készültek a pénzjegynyom­dában. A sorozatot 266 600 fogazott és 4700 fogazatlan, a blokkot 236 300 fogazott és 4700 fogazatlan példány­ban adják ki. A kétforintos bélyegen re­neszánsz faragvány látható a Budai Várból, a négyforin. toson Mátyás címere talál­ható, s mindkettő fölött kis táblán a bélyegnapra utaló felirat olvasható. A bélyegblokkon Schede Vi­lágkrónikájából Budavár fa­metszetének részlete látható és az „Oszlopfő Mátyás bu­dai könyvtárából” felirat olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents