Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-25 / 199. szám

^ '-.QC f fi p J KV* y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 199. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. AUGUSZTUS 25., KEDD ................. 1 Á stabilizálódás útján az SVT (3. oldal) Hi a haza ma? (4. oldal) Már nem idegenként... (5. oldal)­H mezőgazdaság korszerűsítésének programié ruezete Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tárgyalta A magyar élelmiszer-gazdaságnak és a faiparnak az elmúlt tervidőszakban elért jelentős eredményeire alapozva a kormány a mezőgazdasági ágazatok továb­bi dinamikus, ugyanakkor főként a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, szelektív fejlesztését szorgal­mazza — hangsúlyozta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfőn megtartott kibővített ülésén Váncsa Jenő, ,a tárca vezetője. A testület a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésében megvitatta az ágazatok 1988—1990-re szóló munka- programjának tervezetét; az ülésen részt vett és fel­szólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke és Kovács Imre, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának helyettes vezetője. A városkörzet! népfrontbizottságok munkája Salgótarjánban A vita alapjául szolgáló írásos beszámoló —, amely a képviselők észrevételeivel kiegészítve a kormány gaz­dasági -'tánsaidalm i stabilizá­ciós munkaprogramjának egyik melléklete lesz — főbb ímegáillapíitásaiiit öszefoglal- va, Váncsa Jenő rámuta­tott: az elképzeléseiknek megfelelően az éleim is zer- termeléssel és a fagazdaság­gal szemben támasztott kö­vetelmények érdemiben nem (térnek el a VII. ötéves terv­ben meghatározott céloktól: továbbra is alapvető fel­adat megőrizni a jó színvo­nalú belföldi ellátást, hoz­zájárulni a külgazdasági egyensúly javításához és nö­velni a jövedelemtermelő képességet. Ugyanakkor a munkaprogram sajátossága, hogy — a népgazdasági cé­lokkal összhangban — a tervidőszak első két évéhez képest feszítettebb ütemű növekedés t ír elő. Ezzel pár­huzamosan a itermeléspolliti- ka sarkkövévé válik a mi­nőség javítása, s a fokozot­tabb alkalmazkodás az ag­rártermékekből kialakult kínálati piachoz. Ennek igé­nye egyaránt érvényes a hazai ellátásra, a szocialis­ta országokba irányuló ag- márkiivitelne és a nem rubel­elszámolású forgalomra. A céloknak megfelelően ala­kítják az elkövetkezendő években az élelmi szer-ipari termelés feltételrendszerét. Ezt szolgálja egyebek kö­zött az általános forgalmi adó, s a személyi jövede­lemadó bevezetése, vala­mint az árreform, amelyek általános céljai a mezőgaz­dasági ágazatokban is ér­vényesülnek. Az eszközök közé tartozik az áru- és ter­melési kapcsolatok erősí­tése, a piaci viszonyok ki­bontakoztatása. Az export növelése a me­zőgazdaságtól is megkövete­li termelési szerkezetének megújítását. Ennek fő irá­nya a növénytermesztés és az állattenyésztés — a ga­bona-hús kapcsolat — ösz- szehangolt, kiegyensúlyo­zott fejlesztése. Az állattar­tás igényeinek megfelelően dinamikusan növekszik a fehérjetakarmány-növé­nyek termesztése, s ezzel párhuzamosan erőteljesen csökken ezek importja. A cél — fogalmazta meg a .tárca törekvését Váncsa Jenő —, hogy az ezredfor­dulóra hazánk önellátó le­gyen a növényfajtákból. A fo ©számolót hosszas, élénk eszmecsere követte, amelyben a mezőgazdaság jövőjét érintő kérdések szé­les köre került terítékre. A (képviselők —, akik közül többen mindennapi munká­jukban szerzett személyes tapasztalataikról is beszá­moltak — fokozott érdek­lődéssel kísérték a gazdál­kodás feltételrendszeréről, a tervezett adó- és árreform­ról szóló tájékoztatási. (Ezeknek a kérdéseknek rész­letesebb megvitatására a mezőgazdasági bizottság a közeljövőben újabb tanács­kozást szentel pénzügyi szakemberek részvételével. Az észrevételekre, kér­désekre válaszolva, a me­zőgazdásági termelés teljes értékének mintegy 35 szá­zalékát adó háztáji és kise­gítő gazdaságok helyzeté­ről szólva, Váncsa Jenő hangsúlyozta: a kisgazdasá­gok tevékenysége nélkülöz­hetetlen a lakosság ellátásá­ban, illetve az ágazat ex- pontkötelezettségeinek tel­jesítésében. További fejlődé­sük biztosítéka a kisterme­lést integráló nagyüzemek szervezőereje. A kisterme­lés jelentőségének elisme­rése tükröződik abban is, hogy az innen származó jö­vedelmek — az adóreform tervezetének megfelelően — 500 ezer forint árbevételig mentesülnek az adókötele­zettség alól. Az importtakarékosság várható következményeit értékelve a miniszter rá­mutatott, hogy az intézke­dések nem vethetik vissza a mezőgazdaság műszaki- tudományos színvonalát. Ennek megőrzése érdekében a beszerzési források kö­zött továbbra is helyet kap a tőkésbahozatal, ugyanak­kor a műszaki színvonal megtartása végett a szocia­lista országok szállítóival szemben Is nagyobb követ­kezetességet kell és lehet támasztani. Végezetül az elmaradott térségekben mű­ködő, hátrányos helyzetben levő gazdaságok jövőjét fel­vázolva, Váncsa Jenő rámu­tatott, hogy helyzetük nen- dlezésében jelentős szerep hárul az ipari tevékenység fejlesztésére, amit az érin­tett térségek ipartelepítési koncepcióiban is jobban fi­gyelembe kell venni. A városi népfrontbizoltt- ság testületi munkáját, a kölrzetí bizottságokat segítő tevékenységét értékelte a Hazafias Népfront Salgótar­ján Városi Elnöksége hét­főn megtartott ülésén. Petesházi Gábor városi titkár beszámoflójában el­mondotta, hogy az 1985-ben megválasztott ötvenkét tagú bizottság negyedévenként ülésezik. Ezek napirendjén az elmúlt időszakban a moz­galmi témákon kívül a város VII. ötéves és hosszú távú településfejlesztési ter­vezete is szerepelt. Részt vették a Iákló- és utcaibi- zottságofcról, valamint a la­kásgazdálkodásról szóló ren- déletek kidolgozáséban, vé­leményezésében. Ajánláso­kat tettek a véroSkörzeti Ülést tartott a SZOT elnöksége Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A ta­nácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. A testület a Miniszterta­nács elnökének vitaindítója és az írásos dokumentum alapján véleményt mondott a kormány gazdasági-társa­dalmi stabilizációs munka- programjának tervezetéről. Egyetértett annak fő céljai­val és hangsúlyozta, hogy végrehajtását a mozgalom aktívan támogatja. Az el­nökség tudomásul veszi és elfogadja a kibontakozás megvalósítása érdekében el­kerülhetetlen változtatáso­kat. A testület megfogalmazta a szakszervezetek észrevétele­it, javaslatait. Hangsúlyoz­ta, hogy továbbra is szük­ségesnek tartja a SZOT jú­lius 10-i állásfoglalásában fontosnak ítélt tennivalók figyelembevételét a stabi­lizációs munkaprogram vég­legesítésénél. (MTI) Tanácskozott a HNF OT titkársága Pozsgay Imre főtitkár ve­zetésével hétfőn kibővített ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkársága. Az ülésen részt vett és felszólalt Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. A tanácskozáson a testü­let tagjai állást foglaltak a kormány gazdasági-társadal­mi stabilizációs munkaprog­ramjának tervezetéről. Egyet­értés volt abban, hogy a stabilizáció és az azt köve­tő kibontakozás határozot­tabb cselekvést igényel. En­nek nélkülözhetetlen felté­tele a tennivalók pontos meghatározása és a hibák, a gyengeségek őszinte feltárá­sa. népfromitbizcxttságok éves munkatervének összeállítá­sához, ezek közül azonban csak néhány szerepel a prog­ramokban. Jó néhány bizottság tevé­kenységének (középpontjá­ban — helytelenül — azok a feladatok állnak, melye- Ikeit az elnökségnek, a veze­tésnek kellene végezni. így a mozgalmi és a lakóterü­leteken adódó kérdések meg­oldása háttéribe szorul. A testületi munka haté­konyságát növeli a fogyasz­tóik városi tanácsa, a város­politikai és a környezetvé­delmi munkabizottság mű­ködése. A közjogi bizottság főként a tanácsrendelet-ter­vezeteket vitatja meg, de al­kalmanként szakmai tanács­adással is foglalkozik. Á Magyamándori Állami Gazdaság gyümölcstermesz­tése nemcsak a nagyüzem alaptevékenységében meg­határozó, hanem ezzel a megye gazdaságai között is az elsők között van. össze­sen 365 hektárnyi területen terem itt a gyümölcs. A kertészeti főágazat tervezett idei árbevétele több mint 34 millió forint. A szeszélyes időjárás el­lenére várakozáson felüli termésre számíthatnak eb­ben az esztendőben a szak­emberek. Horváth Gyula főágazatvezetőtől megtud­tuk, hogy a korábbi száraz időben például optimális érettségben tudták betaka­rítani a cseresznyét és a meggyet, s így a két gyü­mölcs minősége is kiváló lett. Ennek eredménye, hogy a tavalyinál 15 száza­lékkal kisebb cseresznye- hozam mellett is több ke­rülhetett a kasszába. Az előirányzattól 70 tonnával termett több meggyből; en­nek csaknem 75 százalékát exportálta a gazdaság. Több mint két héttel ké­sőbb kezdhetik a szilva sze­dését a kései kitavaszodás miatt. A napokban megtar­tott próbaszedés alapján e csonthéjast illetően is bi­Az elnökség a munka­megosztás kialakítására, itö- rekszik. Ennek ellenére a feladatok megoszlása nem arányos. Üléseinek hang­neme nyílt és őszinte, a ta­gok bátran elmondják véle­ményüket. A bizottsági fó­rumokra ez az aktivitás nem mindig jellemző: Kevés a hozzászóló, az ellenvélemé­nyek kifejtésére ritkán ke­rül sor. Kiemelten fontosnak tart­ja az elnökség a választott tisztségviselőik felkészítését. A városkörzeti népfrontbi­zottságok képviselőit mun­kájukról meghatározott idő­közönként beszámoltatja, ment az értékelés, az irá­nyítás mellett a helyi sajá­tosságok megismerését is fontosnak tartja. zakodhatnak a nándoriak, hiszen jók a terméskilátá­sok. Várhatóan az értékesí­téssel sem lesz gond. A né- zsai hűtőházba 30 tonna kerül, a külföldi partnerek 1000 tonna megvételére kö­töttek szerződést. A ko­rábbi hagyományoknak megfelelően, a környéken lakók helyben is vásárol­hatják majd az ízletes faj­tákat. Nem ilyen derűlátóak az alma termését illetően a szakemberek, bár vélemé­nyük alapján a tervezett mennyiség a fán van. El­keseredésük oka, hogy az időjárás miatt a gyümöl­csök átmérője 10 millimé­terrel kisebb, mint a ko­rábbi esztendők hasonló időszakában volt. így csak ezekben a napokban dől el, hogy étkezési, ipari, vagy exportáru lesz-e az almából. Mivel a termés jelentős részét külföldön kívánják értékesíteni — ahol nagyon magasak a minőségi követelmények —, érthető az aggodalmuk. Hor­váth Gyula szerint az alma „hízásához” a napokban legalább 60 milliméteres csendes eső, utána pedig hét ágra szóló napsütés kellene. A SENIOR Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében készülő szabadidő-ruhák többsé­gét az NSZK-ba szállítják. A pásztói és a kazári gyáregységről szóló írásunk a 3. ol­dalon található. —Kép:RT— Magyamándori kertészek Bíznak az alma „hízásában”

Next

/
Thumbnails
Contents