Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
1987. augusztus 20., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 9 Magunk felelünk a minőségért Elsőre kell jól megcsinálnunk! Űj színfolttal — fehér ke- rítésű, rózsaszín épülettel — gazdagodott nemrégiben Romhány: a 2-es számú lakótelepen felépítették a község, új százszemélyes óvodáját. Az intézmény rövid krónikájából majdnem minden kiderül. Tavaly áprilisban a versenytárgyaláson hét cég pályázott a munkára; közülük a szécsényi GENERÁL Építőipari Gazdasági Mun- káközösség kért a legkevesebbet, őket bízták meg. Tizenhárommillió-hétszáz- ezer forintért vállalták. A szerződést csupán egy alkalommal kellett módosítani, az óvodának ugyanis nincs szüksége a háromszáz adagos főzőkonyhára. A munkát a kitűzött határidőre befejezték. Ennyi. A szűkszavú jelentésből csupán a lényeg maradt ki. Az, hogy egy kicsiny kollektíva egy év alatt egy óvodát teremtett. A versenytárgyalásokon olyan nagy cégeket előztek meg, mint például a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat, vagy a Szécsényi Építőipari Szövetkezet.. . Éppen a kicsinységük miatt kerültek előnybe a megye „mammut vállalataival” szemben. A két éve alakult kollektíva csupán tizenegy tagot számlál. így lehetőségük nyílt a tervezés, a kivitelezés és a műszaki ellenőrzés összevonására. Az épület terveit például a közösség egyik húzóembere, Borik Albert készítette el. Társadalmi munkában. — Debrecenben végeztem tizenegy éve — mutatkozott be. — Korábban a Szécsényi ÉPSZÖV osztályvezetője voltam, de immár ötödik esztendeje megváltam a cégtől. Az első főállású „géemkások” egyike lettem. .. Tapasztalatai meglátszottak a munka szervezésében is. A Rorhhányi Építési Kerámiagyár például termelői áron értékesítette számunkra a padló- és falburkoló lapokat. Az egyes munkákat, a villanyvezeték bekötését és a festés egy részét alvállalkozóknak, kisiparosoknak adták ki. — Négymillióval kértünk kevesebbet, ezért nyertük a versenytárgyalást — folytatta a gmk vezetője. — Főleg a munkában spóroltunk, hiszen nálunk mindenki mindent csinált. A kőműves, ha felrakta a falat, kezébe vette az ecsetet és festette azt.’ Ha ezzel is elkészült, a lambériát szögezte föl, azután pedig a beépített szekrényt rakta helyre. Az ezer négyzetméteres óvodában a foglalkoztatók és a szociális helyiségek mellett egy tornaterem is helyet kapott. A konyhát már építés közben változtatták kisebbre, mert a gyermekek étkeztetését a jövőre tervezett vendéglátó biztosítja majd. — Hogy mennyi dolgunk volt vele? Napi tíz, tizenegy óra munka, még szombatonként is, no és az utazás. A legtöbben Szécsény- ből jártunk le. Igaz, négy alkalmazottal dolgoztunk, de munka bőven jutott mindenkinek. Itt nem volt lazsálás, vagy sörözgetés. .. Mi magunk felelünk az építkezés minőségéért, tudniillik a géemká anyagi bázisa nem viselné el, ha garanciális hibák jelentkeznének. Elsőre kell jól megcsinálnunk. .. A romhányi tanács félmillióért vásárolt , a gyerekeknek új játékokat, asztalokat és székeket. Az utolsó napokban már az óvónők is segítettek rendbe tenni a termeket. — Nagyon szép lett — mondta Kisztner Sándorné, vezető óvónő. — Már hu- szonharmadikán birtokba veszik a gyerekek az új épületet, bár mind a négy csoportot. kilencvennyolc helyi gyermeket csak szeptemberre várjuk. Kilenc óvónő és négy dajka vigyáz majd rájuk. . . (romhányi) Mindent magunk csinálunk — a berendezést is. — képek: Kulcsár — „A tarka népek közt jé ülni a csöndben-----------,------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------G yerünk a moziba be! S a tarka képeket elnézni lé Száguldani a múltban és jövőben ■ M II n I rr \ r ■ uvelodes, ahogyan £b látni* hogy gyűl, s vész millió**. (Juhász Gyula: Moziban) azt a mozisok csinálják Mészáros Lászlóné és Hro- nyecz Zoltánná váltják egymást a pénztárban; üde, kedves arcuk ismerős a mozilátogatók előtt. Navratil Aladár, a gyakorlott gépész napról napra elfoglalja „trónját” a vetítőfülkében, s árgus szemekkel vigyázza a pergő szalagot. A nézőtérre nyíló ajtóknál, hol Rigó Istvánná és Kajzinger Istvánná, hol pedig Csáki Lázióné vagy Megyeri Mihályné gyűjti a bilétáikai és invitálja szíves szóval az olykor késve érkező vendégeket. Mindany- nyiiójuk vezetője, Tóth Endre sem hiányzik a mozis kollektíva éléről; naponta ott van ő is vetítések idején , no meg máskor is. Nem tudom másutt mi a szokás mozis berkekben, mindenesetre a „hőskorszak” családi vállalkozásait juttatja eszembe a balassagyarmati Madách Imre Filmszínházban dolgozók összehangolt munkálja,, aikik között jár-ikél, intézkedik és szervez a vezető. Minit ahogyan a zenekar éléről sem hiányozhat a karmester, az ő léte, ténykedése nélkül elképzelhetetlen lenne a munka itt. A munkaidejét — sokszor nem csak azt — a kollektívái, a közönség épülésére szánja. Budapestről érkezett éppen, a fővárosba készül ismét, mint oly sokszor évente. — Felelősek vagyunk az ízlésformálásért. Tudnunk kell a választékról, ami,t t&- lalni szeretnénk ,— sorolja a vezető. Ezént találkozik gyakorta f ilmforgai mazási szakemberekkel, nézi óraszám a bemutatásra szánt filmek! (tucatjait. De tévedés lenne azt hinnünk, hogy a mozi vezetőjének annyi a dolga osupómi, hogy a filmeket szemrevételezze. Közönségszervező, propagandista, gazdasági és politikai munkás egyiben; üzletember a, népművelő tulajdonságaival ötvözve, no és sokszor pszichológiai ismereteket sem nélkülözhet. — A város fiatalodik, új nézősereget ontanak a lakótelepek. Alkalmazkodnunk kell, sőt elébe kell mennünk az oktatási intézmények elvásárainak. Olyan filmeket igyekszünk beszerezni, amelyek az iskolai munkát, a gyerekek tudását gyarapíthatják és a szórakoztatás sem mellékes. Moziba ma már nemcsak azért mennek az emberek, hogy idejüket agyonüssék, hogy egy-egy estére kimozduljanak az otthon, a hétköznapok viliágából. Megváltoztak a mozival szembeni elvárások, igényesebbé vált a közönség. Művelődni és szórakozni akar; nevetni, de nem bugyuta nevetgéléssel. — Olyan műsort szándékozunk összeállítani, hogy a legszélesebb rétegek is találjanak maguknak valót; a művelődési szándék keveredhet az igényes szórakozással, s úgy hiszem, aki ide betér, megtalálja mindezt. A múzeum, a művelődési közponit azok az intézményiek Balassa gyarmaton, amel/ek a kultúra szerelmeseit kielégítik. No és a mozi, ahol sosincs uborkaszezon. Télen vagy nyáron egyaránt részt vállal a város közművelődési életéből. A film — mondhatjuk úgyis — kikerült az utcára; a legkülönfélébb rétegeik .találkozhatnak az alkotásokkal. S a „suttogó propaganda”, az emberek véleménye egy-egy mozis kezdeményezésről nyitott füleket talál a f i 1 mszí n ház munkatársainál. Megtenni minden (lehetségest a nézőikért; új és még újabb nézősereg megnyerése a cél, a kulturális és a gazdasági megfontolások végett is. A tizenévesek szenvedélyesen . vetik magukat a film ígérte kalandba, a harmincon felüliek már meggondolják, mivel töltik az amúgy is szűkre méretezett szabad idejüket. Aztán a nyugdíjaskorban megint visszalíér a vágy, megjön a kedv a mozira. — Miként érte el a kollektíva, hogy a növekvő jegyárak, a szűkös szabad idő ellen ére növekszik a látogatók száma és a filmszínház bevétele? Nem sókat töpreng, míg a választ fogalmazza, nyilván naponta foglalkoztatja ez a gondolat. — Az előzőekben szót ejtettünk a rétegművelődés" női: filmklubunk működik a nyugdíjasoknak, mintegy háromszáz taggal. Iskoláikkal, üzemek szocialista brigádjaival vannak kapcsolataink sorolja Tóth Endre. — Óvo- dásókmaik, iskolásoknak, napköziseknek indítunk sorozatot, természetesen a nevelők elképzelésével egyetértésben. Társadalmi problémáikra igyekszünk a film nyelvén reagálni, bármilyen rétegről, 'korosztályról legyen is szó; még az egyházi igényeket is figyelembe vesz- szüik, mint például a Ben Húrral. A balassagyarmati mozisok kilenctagú gárdája azt teszi, ami a feladata: szocialista brigádba tömörültek, s nem tűrik az eredménytelen tétlenséget. Sok ötletük van arra: miként, hogyan javíthatnék eredményeiket. Videót szeretnének a kínálat bővítésére, kamaramozlt az ínyenceiknek .. . S ha a kulturált környezetben százak figyelik a vásznat, nem marad el a filmszínház sem a magával szemben támasztott követelményektől. A sikereket bizonyítandó, álljon itt néhány adat: évente több mint kétszázezren látogatnak az otthonosan kialakított nézőtérre, bevételük öt esztendő alatt két és félszeresére, 3 millió 200 ezer forintra emelkedett. Biztos, hogy a televízió és a video ellenére is még sok ezer embert csalogatnak az elsötétülő nézőit érre. ahol az óriási vásznon pereg a kép. T. K. Hazai tájakon ^11 Pannonhalma - millenniuma előtt * A bazilika főbejárata a toronnyal Porta speciosa (Szűk Ödön felvételei) Pannonhalmáról a legalaposabb tudományos dokumentáció dr. Lévárdy Ferenc műve. Tőle tudjuk, hogy az ezeréves fennállásának ünneplésére készülő kolostor a magyar művészi múlt nagy tanúja. Hazánk védett műemléke. Az épületegyüttes csaknem minden részlete megfontolt gondolkodás alapján készült, forrástanilag jól dokumentált történelmi, építészettörténeti érték, amely a legkisebb építészeti beavatkozás esetén műemléki, történelmi, építészettörténeti, esztétikai meggondolásokat igényel. A Kisalföld fölé emelkedő dombtetőn 996 táján épült fel a Géza fejedelem által alapított kolostor a mai főmonostor legkorábbi építészeti előzménye. Innen indult István hadba a somogyi Koppány ellen. A hagyomány szerint a király fogadalmat tett, hogy győzelme esetén az apátságnak adományokat tesz. Az 1001- es keltezésű díszes oklevél az apátság levéltárának legrégibb irata. A pannonhalmi műemlékegyüttes, ma is a bencés szerzetesrend magyarországi központja, magába foglalja a rend főmonostorát, gimnáziumát, gyűjteményeit, ezen belül a 300 ezer kötetes könyvtárat, amely a világ legnagyobb bencés könyvtára, nemzeti kincseinket őrző levéltárat. Napjainkban részben idegen elemként ékelődik a kolostor egyik szárnyába a szerzetesrendek idős tagjainak ápolását ellátó állami kezelésben lévő szociális otthon. A pannonhalmi főmonostorban jelenleg 70 szerzetes, 100 szociális otthoni ellátott, 50 főnyi személyzet, 320 kollégiumi .diák lakik. Kilenc esztendő múlva ünnepli Pannonhalma fennállásának ezeréves jubileumát. A legfőbb cél a millenniumra, a műemléki együttes művészeti és műemléki feltárása és bemutatása a főapátság által megtestesített történeti, esztétikai és etikai értékekhez méltó színvonalon. Olyan módon, hogy a kolostori élet feltételei javuljanak, az oktatás, a diákok ellátása kielégítő színvonalú légyen. Gyűjteményei bemutathatok legyenek és ren- dezhetővé váljanak. S ami a legfontosabb, mód nyíljon a tudományos kutatásra. A főmonostornak a KÖZTI által elkészített teljes felújítási tervét a Miniszter- tanács és az Országos Tervhivatal jóváhagyta. 1973-as árakon 267 millió forintos anyagi támogatással. Mindehhez a rend saját erejéből évente 2 millió forintot fordít a rekonstrukciós munkálatokra. Természetesen a programnak megfelelően folyamatban van a pannonhalmi vár teljes felújítása. Jelenleg a gimnáziumi tetőteret építik be, ahol a diákok kényelmes szálláshoz jutnak. Összesen 12 ezer négyzet- méter nagyságú homlokzati részt állítanak helyre. A munka az északi részen már megkezdődött és ezer négyzetméter még az idén elkészül. A főmonostornak ezer ablaka van, — mindet kicserélik. A torony melletti szárny tetőterének beépítése is befejeződött. Megkezdődtek annak a szárnynak a külső felújítási munkálatai, amelyben a híres barokk ebédlő található. A főapáti szárny és a kolostor felújítását 1990- Ig végzik el. A legnehezebb feladatra 1990 után kerül sor a könyvtár, valamint a bazilika felújítási munkálataival. A középkori kolostorkerengő is eredeti állapotában díszük majd és 1996-ra visszakapja eredeti szépségét a középkori kolostorkert is. Megmarad a kert híres napórája is. Sajó Sándor írta egykoron Pannonhalmáról: „Mint drága ékszer aranykoszorúban, / Zajló habok közt szirtes, nyugalom. / A táj öléből égre tornyosultan. / Ügy áll e vár, ez ősmagyar halom”. A vár, az ősmagyar halom újabb évezredévének kezdetére készül... I. B.
