Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

1987. augusztus 19., SZERDA NOGRAD 3 Havonta 50 millió forint értékű árut fuvaroznak a Volán-vállalatok a salgótarjáni öb­lösüveggyárból. Felvételünkön a Promoritrovin Borgazdasági Vállalat megrendelésére rakodják az üvegeket. fotó—Tácsik Nóra Újabb erőpróba előtt Százmillió a vízhálózat bővítésére A nagy kánikulában ta­lán aktuálisabb lett volna az éltető vízről írni, minit most, a hűvösebb nyári idő­szakban. Ha viszont e té­mában korábbi emlékeim között kutatva jutok el Bognár József akadémikus másfél évtizeddel ezelőtti szavaihoz, mely szerint: — Ha önök jól akarják segíte­ni az ország javát, gyarapo­dását, akkor tollúkat szíves­kedjenek az ésszerű, taka­rékos anyag-, energia, és vízfelhasználás és -ellátás szolgálatába állítani — többszörösen időszerűnek tartom a mostani „vizes”- fémát. A tanulmányok szerint az országban Észak-Magyar- országon, köztük Nógrád- ban is, először vetődött fel a regionális — egy-egy bő­ségesebb víznyerő helyről számos lakóterületet ellátó — rendszerek kiépítésének a gondolata, mert a megyé­ben lévő folyók szeszélye­sek, a vulkáni hegyek kö­zött hamar lefolyik a csa­padék, a mészkőhegységek­ben pedig eltűnik a víz a karszt repedéseiben. — A megyében a hatva­nas években már nem lát­szott elégségesnek a mélyfú­rású kutakból nyert víz Sal­gótarján és környékének el­látására — utal az Észak- magyarországi Regionális Vízmű első jelentősebb, megyei szerepvállalásának kezdetére, a regionális rend­szer kiépítésének nyitányá­ra. a 25. évfordulóját ün­neplő Észak-magyarorszá­gi Regionális Vízmű ezen belül a 10 éves salgótarjáni üzemigazgatóság létrejötté­re Joó Miklós, salgótarjáni üzemigazgató. — Mihályger- génél megépítettünk egy új vízmüvet, amely az Ipolyból átemelt vizet megtisztítva továbbítja Salgótarjánba. Ez a napi ötezer köbméter vi­zet tisztító mű volt az első lépcsője a távlati terveknek. Később a hetvenes években napi 50 ezer köbméterre bő­vítettük az Ipoly-vízkiviteli mű teljesítményét, s a fo­lyó egyik mellékvölgyében. Nyitány a megyében Újabb 22 kilométeres vezeték Készül a harmadik ütem a Komra-völgyben pedig ki­alakítottuk a 4,2 millió köb­méteres tározót. A tovább­fejlesztés során a múlt év­ben állítottuk üzembe a hasznosi víztározót és víz­müvet. Ott a Kövecses-pa­tak völgyét elzárva 2,1 millió köbméteres tározót alakítottunk ki, ahonnan naponta 10, csúcsidőben pe­dig 15 ezer köbméter vizet játtatunk el Bátonyterenyén át Salgótarján déli részéig. Területünk — amelyhez az előbbieken kívül még hoz­zátartozik a Mátra térsége is — az igényeit eddig még kielégítettük... A rendszer továbbfejlesz­tése a mostani ötéves terv­ben újabb erőpróba elé ál­lítja a kollektívát. — Ebben az évben kezd­tünk hozzá a Mihálygerge és Szécsény közötti hálózat kiépítéséhez. A rendelkezés­re álló 100 millió forintból hozzuk létre a 22 km hosz- szú vezetéket. A munkála­tokkal 1989-re végzünk. Ekkorra Szécsényben, Nagy- lócon, Rimócon, Hollókőn, Pilinyben, Szécsényfelfalun, Endrefalván 15 ezer ember jut vezetékes vízhez. A be­ruházásra szánt összeg 50 százalékát a megyei tanács, másik 50 százalékát pedig vállalatunk biztosítja. Ezzel az általunk kezelt nógrádi rendszer vízszolgáltatása jelentősen nő, — utal a fej­lesztés várható, lakosság ja­vát szolgáló előnyeire az igazgató. A 350—400 főt foglalkoz­tató kollektívából 60 fő ügyel, vigyáz a vízellátás fo­lyamatosságára. — Évente 5 váratlan üzemzavar fordul elő, kija­vításának ideje attól függ, milyen hibáról van szó. Ál­talában 8, legfeljebb 24 órán belül megszüntetjük. Ebből is látszik, hogy a dol_ gozók többsége az építéssel foglalkozik. Az első fél évben 72 millió forint ér­tékű, munkát végeztünk el, ami 5 százalékkal haladja meg a tervezettet. Nemcsak az árbevételi tervet, hanem az eredmény-előirányzatot is teljesítettük. Az év vé­géig 133 millió forint árbe­vételt kell elérnünk — mondja a kétszeres kiváló címet kiérdemelt üzemigaz. gatóság vezetője. Mivel a megyében elég sok település nélkülözi a vezetékes ivóvíz előnyeit, ennek megfelelően a megyei tanács a VII. ötéves tervé­ben kiemelt feladatnak te­kinti a vízellátás további javítását. Így hát befejezé­sül a jövőre terelődik a szó. — A harmadik ütem — amely magába foglalja a Pásztótól felfelé húzódó fal­vakat — megvalósítása ese­tén kialakul a Salgótarjánt, a Szécsényt és Pásztói, va­lamint környékeiket magá­ba foglaló egész rendszer. Az ezzel kapcsolatos elő­készítő munkálatok már fo­lyamatban vannak. Elkép­zeléseink szerint 1995-re fe­jezzük be a munkákat. 500 millió forint felhasználásá­val. Az új vezeték és mű­tárgyak kiépítése mellett bővítjük a meglévő hálóza­tot és technológiai korsze. rűsítést hajtunk végre. Sze­retnénk erre az időre Bár- na, Nemti, Nádújfalu köz­ségeket is bekapcsolni a hálózatba — zárja mondan­dóját az igazgató. Venesz Károly Egymást segítették a gazdaságok Befejezéséhez közeledik az aratás i Befejezéséhez közeledik Nógrád megyében az ara­tás. Hétfőre, a negyvenezer hektárnyi kalászos gaboná­inak csaknem kilencven szá­zalékát betakarították. Je­lentős területeken áll még lábon a búza Nézsa és Al­sótold határában. A szokásosnál tíz nappal később kezdhették e fon­tos munkát a kombájnok a megyében és csaknem két­hetes késést eredményezett az időközbeni tíznapos eső­zés. Ez, valamint az erőtel­jes gyomosodás késleltette a folyamatos munkát. Az idei termés ennek el­lenére jónak mondható, megtermett a kenyérnekva- ló. Több mezőgazdasági nagyüzemben, így a Ma- gyarnándori Állami Gazda­ságban és a Mátraaljai Ál­lami Gazdaságban, a szé- csényi és a palotáshalmi termelőszövetkezetben ki­magasló terméshozamokat értek el. A minőséget ille­tően sem panaszkodhatnak a gazdák, a* aratás kezdeti időszakában jó, míg az utol­só szakaszban közepesnek ítélik meg a szakemberek a szemek minőségét. A megtermett gabona mi­előbbi magtárba kerülésé­nek érdekében jelentős volt a gazdaságok összefogása. Ez elsősorban a gépi segít­ség terén mutatkozott meg. Hatvanöt kombájn érkezett más megyékből, és harminc­ra tehető azoknak a gépek; nek a száma, amelyeket a gazdaságok egymásnak köl­csönöztek. A szárítóberen­dezések folyamatos üzemel­tetésében is szükség szerint kooperáltak a szövetkezetek. Ha az időjárás nem szól közbe, az új kenyér ünne­pére a megyében is mag­tárba kerül a búza. A gyorsítás ff el tetei rend szere Miért vari szükség bérreformra? írta: Halmos Csaba Az 1988. évi ár- és adó­reform előkészületei során soikszoir elhangzott a bérre­form szükségességét sürgető vélemény, itöbbnyire abban az összefüggésben, hogy ja­vítaná az ösztönzés feltéte­leit, segítené a személyi jö­vedelemadó befogadását. E vélemények — kimondatla­nul— a;zt sugallják, hogy a bérreform gyors végrehajtas­sa nyomóin növékedinéniék a reálbérek, javuIpáinak a ke­reseti arányok, nagyobb mozgástere volna a vállalati bérpolitikának. kedvezőbb megítélést kapna a lakos­ság Ikerében a tervezett adó­reform iis, ha párosulna egy bér ref ohmmá 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának állásfoglalása a ga zdasági -társad aim i ki ­bontaikozás programjáról rá­mutat a bérreform szüksé­gességének lényegére, ami­kor kimondja: ,,Az adó- és árreform mellett olyan bér­reformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elv ének ér­vényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a kereset­szabályozás kötöttségeit. Hosszabb távon olyan bér­arányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát.'’ Az egész gazdaságot érinti A bérreform szükségessé­gét nem vallószínű, hogy bár­ki is vitatná. Miért? Az okok nem egyszerűen a szé­les körű bér lemaradásokban, az alacsony átlagkeresetben keresendők. Bérezési viszonyainkban, bérgazdálkodási gyakorla­tunkban, bérpolitikai törek­véseink megvalósításában igen gyakran 'találkozunk megoldásra váró problémáik­kal, feszültségekkel. Első­ként kell megemlíteni, hogy a munkaviszonyból, szövet­kezeti tagsági viszonyból származó munkajövedelmek színvonala viszonylag ala­csony, a más forrásokból, például a főmunkaidőn kí­vüli tevékenységből, kis­vállalkozásból eredő jöve­delmekhez képest. Az el­múlt tíz év alatt a dolgozók számottevő részét megélhe­tési gondok is sújtották a bérek reálértékének csökke­nése miatt. A létfenntartási költségek növekedésénél las­súbb ütemű béremelkedés elsősorban azoknak akozott és okoz ma is gondot, akik­nek nincs ilehetőségülk jöve­delmük kiegészítésére. Ez az első jelentős feszültségfor­rás. A második az ösztönzés és elosztás bonyolult kérdé­seit érinti. Ismért, hogy a bérnek, il­letve tágabb értelemben a munkajövedelemnek nagy szerepe van a gazdaságpoli­tikai célok realizálásában. A megfelelő bérpolitika és bérgazdálkodás egyrészt ösz­tönző erőt hoz létre a tel­jesítmények javítására, más­részt a bérek, a munkajö­vedelmek képződése során olyan elosztási, illetve ke­reseti arányrendszer hoz­ható létre, amely segíti jö­vedelem-, illetve életszínvo­nal-politikai céljaink eléré­sét. E követelménynek sem tudott maradéktalanul ele­get tenni a bérpolitikai, a bérezési gyakorlat. Tehát a társadalmi-gazdasági re­formfolyamat lényeges vál­tozásokat igényel a bérpo­litikai, bérrendszeri ele­mekben is. De felvethető a kérdés: elégséges-e önmagá­ban a bérezési gyakorlat változása? A válasz: nem. A jelenle­gi bér-, illetve munkajöve- delmi folyamatokban igen sok feszültség, ellentmondás államtitkár, az Állami Hivatal elnöke halmozódott fel, ami sürge­ti az orvoslást. Az ellent­mondások jelentős részét vi­szont a gazdaság egészének kiegyensúlyozatlansága' hoz­za 1 étre, ezért a feszültsé­gék enyhítése, megszünteté­se nemcsak bérpolitikai, bér­rendszeri változtatásokat igényel; hanem az egész gazdaságot átfogóan érintő reformfolyamat következe­tes végiigvitelét. Elosztás, ösztönzés, érdekegyeztetés Mit éntünk konkrétan bér­reform alatt? A munka jövedelmek — ezen belül a bérek — kép­ződésénél továbbra is elsőd­leges alapelv a munka sze­rinti elosztás, a teljesítmé­nyek szerinti jövedelemke- iletkezés. A különböző mun­kajövedelem-szerzési szfé­rákban (főállás, szocialista szektorbeli kisvállalkozás stb.) vis>zont szükséges, hogy azonos teljesítménnyel azo­nos jövedelmek legyenek el­érhetők. Ettől eltérő jövede­lemtöbbletet kizárólag a va­lóságos vállalkozói magatar­tás (kockázatvállalás stb.) adhat. Továbbra is alapkö­vetelmény, hogy a kerese­tek, munkajövedelmek ösz­tönző szerepet töltsenek be. Az utóbbi évek fokozatosan eltorzuló felfogására, illetve gyakorlatára tekintettel azonban fel kell lépni az olyan nézetekkel szemben, amelyek lényege, hogy az ösztönzés azonos a többlet- bér juttatásával. Az ösztön­zés — minden szinten — mindenekelőtt világosan megfogalmazott, szigorúan érvényesített és ellenőrzött teljesítménykövetelményt je­lent annak kilátásba helye­zésével, hogy a kívánt tel­jesítmény létrejötte esetén (és csak akkor) meghatáro­zott bérmennyiség jár. Az ország gazdaságában — társadalmában — az egyik legsúlyosabb feszültségkel­tő tényező a neálbérszimt kedvezőtlen alakulása több­éves távon. A reálbérek (re­ál-munkajövedelmek) eme­lése a társadalmi-gazdasági előrelépés fontos feltétele. Ugyanakkor az ehhez szük­séges anyagi alapok csak fokozatosan teremthetők meg. Biztosítani kell, hogy a gazdaság egészének megújí­tására elsősorban hivatott szocialista szektor — illetve e szektor dinamikusan fej­lődő területeinek — kerese­ti pozíciója javuljon. A kereseti, munkajövedél- mi arányok gazdasági-társa­dalmi - po üt lkai szempo nt­ból kiemelkedő fontosságú­ak, ma nem fejezik ki meg­felelően a végzett munka társadalmi hasznosságát. A szocialista szektoron be­lüli elsősorban a munkaköri kereseti arányokat ikell ja­vítani, az indokolt kereseti szinttől nagymértékben el­marad az érdemi, alkotó munkát végző, illetve álta­lában a diplomás szakembe­rek (mérnökök, orvosok, közgazdászok, pedagógusok stb.) keresete. Hasonlóan nem kapják meg a kívána­tos kereseti többletet a ma- gasf dkú kva li f ikó ltságga 1 és a nehéz munkaikörülmé­nyek között tevékenykedő fizikai dolgozóik. Nem javuil érdiemben a közép- és alsó­szintű vezetőik, termelésirá­nyítók kereseti pozíciója. Olyan feltételeket kell mi­előbb teremteni (például va- gyonérdekeltség. kemény gazdálkodási körülmények, piaci verseny stb.) amelyek mellett a bérgazdálkodás ke­reteit a vállalat saját ha­táskörben, hatékonysági megfontolások alapján dönt­heti el. A döntési jogkörök Bér- és Munkaügyi megosztásának változtatá­saival kapcsolatosam valia- mennyi szinten fokozni kell a bárdönitések demokratiz­musát. Ki ikell alakítani az általános tájékozottságra épülő, szervezetében szabá­lyozott, intézményesített ér­dekegyeztetés mechanizmu­sait. v A bérpolitikai célok meg­valósítása változtatást köve­tel az eszközrendszerben is. A bér-, illetve ikeresetszabá- lyozési réndszer szerepét a gazdaságii , környezet egé­széinek, aiz érdiemii érdek- egyeztetésnek kell átvenni. Ez azt jelenti, hogy a bér­nek,) mint költségnek a meg­különböztetett szerepe meg­szűnik és azáltal a közpon­ti, óhatatlanul bonyolult, bürokratikus szabályozás szerepét valós érdekek és azok hordozói (munkaadók, munkavállalók, szakszerve­zet. kormány stb.) veszik át. Indokoltak a változások a vezetők érdekeltségéiben, az alapbér-besorolási és tarifa- rendszerben,, és nem utolsó­sorban a vállalati bérrend­szerben (pótlékok, jutalma­zás stb.). Fokozatos megvalósítás Mikor kerülhet sor a bér­reformra? A bérreform a gyakorlat­ban nem függetleníthető a gazdaság helyzetétől, az ál­talános reformfolyamat ak­tuális állomásaitól, ennek megfelelően nem lehet egyet­len év eredménye. A bérre­form fokozatos — a reform­folyamat egészébe illeszke­dő — megvalósításakor bi­zonyos korlátozó tényezők­kel kell számolni. Így a bérreform;, a bérrendszer át­alakítása önmagában csak átmeneti vagy látszólagos hatásokat tud kiváltani. Amennyiben a gazdaság egésze nem a kívánt irány­ban hat, s ennek nyomán a gazdaság objektív viszonyai nem közelednek az egyen­súlyi viszonyokhoz, a bér- és munkajövedelmi folyama­tok elsősorban ezek negatív következményeit fogják tük­rözni. nem pedig a bérrend­szer módosításának valósá­gos céljait. A másik fontos dolog, hogy a bérreformot indokolt­tá tevő feszültségék nagy része csak fokozatosam szüntethető meg. Belátható, néhány éven belül még nem alll rendelkezésire olyan for­rás. amely lehetővé tenné a reálbérek jelentős emelését, a kereseti feszültségek fel­számoláséit. Csökkenő reál­bérek mellett a bérátcsopor­tosítások érdemleges lehető­sége is nagyon korlátozott mind a szocialista szektoron belül, mind a szocialista szektor javára a második gazdaság jövedelméből. A vállalatok igazi vállalkozás­sá alakítása indokolttá ten­né, hogy felhasználható bér­eszközeik meghatározásában a mainál sokkal nagyobb szabadságot élvezzenek. A közeljövőben, például 1988- ban ez még nem oldható meg, mivel a gazdaság egyensúlyi helyzetét súlyo­san rontó keresetkiáramlás­sal járna. 1988-ban még csak a bérreformhoz szük­séges előkészítő lépéséket lehet megtenni. Mindez nem teszi kétségessé azt az irányit, amely felé haladiva, a bérpolitikai napi gyakor­lat a mainál jobban talál­kozik az egyes emberek jgazsáigérzetével. számol a megélhetési költségeinek át­alakulásával, de mindenek­előtt elősegíti a hasznos, jól végzett munka, — a telje­sítménnyel arányos — anya­gi elismerését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents