Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-17 / 193. szám

1987. augusztus 17., HÉTFŐ NOGRAD 3 Folyóirat a Nógrádi Fórum pillanatok alatt gazdára ta­Hetedik éve jelenik meg a TIT, MTESZ, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Jogász Szövetség Nógrád Megyei Szervezetének ösz- szeállítása a Nógrádi Fó­rum. Mostantól kezdve évente négy alkalommal folyóiratként jelenik meg a kiadvány. Ahogy dr. Kecs­keméti Sándor, felelős szerkesztő, a folyóirat első számában írta: követik az elmúlt évek jó hagyomá­nyait. A megyében élő, itt tevékenykedő szakembe­rek, értelmiségiek folya­matos tájékoztatását szol­gálják, s publikálási lehe­tőséget is kínálnak szá­mukra. Ennek a célkitűzésnek igyekszik megfelelni a fo­lyóirat most megjelent el­ső száma is. A közgazda- sági rovatban dr. Bocsó Klára Berend T. Iván elő­adását ismerteti, amely a fiatal közgazdászok sal­gótarjáni országos tanács­kozásán hangzott el Re­form-szocializmus — 'gaz­daság címmel. A Szegeden megtartott országos elmé­leti konferenciáról Gyür­Túl teljesítette első félévi, 238 milliós termelési ter­vét a Ganz-MÁVAG mát- raterenyei gyáregysége. A kollektívának az év máso­dik hat hónapjában az eddi­ginél is jobban kell dolgoz­nia ahhoz, hogy eleget te­gyen a rá háruló jelentős feladatnak. Ugyanis nem kevesebb, mint 415 milliós értéket kell előállítania, s a gyártmányok hozzávetőle. gesen háromnegyedét kül­földre, nagyobb részben tő- késpiac-ra kell szállítania. Az export értéke mintegy 300 millió forintra rúg. En­nek közel a felét az Egyip­tomba készülő vasúti forgó­vázak teszik ki. összesen A 27-es számú szécsényi gyógyszertár KISZ-szerve­zete a fiatal közösségek kö­zé tartozik; 1981-ben alakul­tak. A tagság jó része már a harmadik évtizedét fo­gyasztja. Ezért a dolgozó fiatalok problémái — lakás- hoz jutás, családalapítás — kevésbé jellemzőek rájuk, így több idő marad a KISZ-re. — Ha marad, akkor első­sorban a KISZ-re marad — vélekedett Kocsis Ildikó, gyógyszertári asszisztens, az alapszervezet titkára. — Itt „hivatalból” mindenki a Vöröskereszt tagja, s az ösz- szes ifjúkommunista a szo­cialista brigádban is tevé­ken ykedik. Vidékről csak négyen járunk be, az uta­zással tehát nem megy el számottevő szabad idő. De pontosan a megállapodott- ság miatt nehéz mozgatni az embereket. Első a csa­lád, ugye ... ? A fiatal szervezet mun­kájáért azonban 'tavaly mé­gis kiérdemelte a legmaga­sabb elismerést: a KISZ Központi Bizottsága Vörös V áindorzászlajá t. — Szeretnénk itt tartani a lobogót a patika ékessé­geként — folytatta a KISZ- titkár. — De csak ezért nem szerveztünk több rendez­vényit. A mozgalmi munkát •nem lehet csupán az elis­merésért csinálná... így is ky Zoltán tollából jelent meg írás, A szocializmus fejlődése hazánkban cí­met viseli. A tanácskozás kapcsán a szerző az eltelt 30 éves folyamatot elem­zi, amely hazánkban a szo­cializmus építése során, a párt vezetésével végbement. Az egészséges életmód­dal, az emberek közötti kapcsolattal több figyelem­re méltó írás foglalkozik, Dr. Kadosa Ildikó Az al­koholizmusról szól a felké­szült, értő szakember mód­ján. Hazánkban az elmúlt 20 év alatt az alkoholizmus elérte a népbetegség szint­jét. Nógrád megyében 11— 12 ezer alkoholbeteg van, akik orvosi kezelést igényel­nek. Az írás szól az alko­holizmus társadalmi, egész­ségügyi problémáiról, az al­koholbetegek gyógyításá­nak szükségességéről és le­hetőségeiről. Mintegy ki­egészítve a megyei tapasz­talatokat, dr. Kocsis Edit az alkohológiai gondozás salgótarjáni tapasztalatait adta közre. Peregi István pedig a munkahelyi italo­zás kezdeti, de alapvetően százat gyártanak ezekből a berendezésekből, s ha min­den rendben halad, szep­tember végére befejeződik a megrendelés teljesítése. Tuniszba kőszállító ko­csik alvázát exportálja a gyáregység. Ebben a hónap­ban kezdtek hozzá a mátra- terenyeiek a munkához. A tennivalók közé tartozik 30 vasúti forgóváz legyártá­sa az indiai félnek. Ugyan­ennyit kell elkészíteni a bangladesi partnernak. Pa­kisztánba egyelőre két for­góvázat exportál a gyártó, s amennyiben a megrendelő elégedett lesz a termékkel, úgy számottevő üzlet meg­kötésére kerülhet sor. eléggé elfoglaltak vagyunk, a taggyűlések és vitakörök mellett szakmai továbbkép­zéseiket is tartunk délutá­nonként, amikor új gyógy­szer kerül a piacra. . A patinás patika a me­gye ötödik legnagyobb gyógyszertára, huszonhetein dolgoznak itt. Tizenkilencen elég fiatalnak gondolták magukat ahhoz, hogy belép­jenek a KISZ-be. Töretlen jókedvvel (tervezgetnek, csu­pán egyetlen tényt hagynak figyelmen kívül: a mai gár­da már nem változik, egye­lőre nincs további fiatalítás. Végtére is a KISZ-tagság nincs felső korhatárhoz kötve. — Azért igyekszünk fia­talosnak maradni. Nemré­giben a Családi Lapban ta­láltunk egy felhívást a ti- szadadai hátrányos helyze­tű óvodás gyermekek megse­gítésére. Mindenki hozott valamit, harminc kilányi ruha és játék gyűlt össze. Ez az egészségügyiek akció­ja volt, de minden KISZ-es megmozdulásban részt ve­szünk. Indultunk például a VIT-vetéikedőn és segítet­tünk a „Jövőnk a tét!” ak­ció lebonyolításában ás — sorolta a titkár. Legtöbbet az egészség- ügyisek felvilágosító munká­jából vállalnak magúikra a gyógyszertár dolgozói. Az iskolákban az egészséges életmódról, a helyes tiápláil­kedveíto változásáról írt. Gt/zdag tartalommal je­lent meg a művelődéspoliti­kai rovat is. A közoktatás fejlődését és feladatait a nyolcvanas években dr. SzalánCzay György tekin­tette át. Tényekkel igazol­ja azt a tartalmi és szerve­zeti átalakulást, amely az elmúlt években végbement. Szól többek között az erő­teljes iskolaépítő, intéz­ményfejlesztő tevékenység­ről, amelynek eredménye a tartalmi munka folyamatos javulása. A megyében az általános iskolát végzett tanulók 94—95 százaléka továbbtanul. A középfokú intézmények tanulóinak jó fele, szakmunkásképző in­tézetben kap bizonyítványt. A kedvező tapasztalatok összessége mellett helyet kapnak az írásban az okta­tó-nevelő munkában, a te­vékenység hatékonyságá­ban, megítélésében fellel­hető feszültségek is. A pénz­ügyi és számviteli főiskolán folyó üzemgazdászkép­zésről, annak gazdasági, társadalmi hasznáról ír Lukácsy Dezső. A jelentős feladatok vég­rehajtása az eddiginél jobb munkaszervezést igényel. A belső kooperáció javítása elengedhetetlen a sikerhez, ám a külső partnerekkel va­ló együttműködésben is szük­séges előbbre lépni. Az év vé­gi hajrá elkerüléséhez rend­kívül fontos az anyagellátás folyamatosabbá tétele. A ta­karékosság, a költségek csök­kentése állandó követelmény, mert csak így érhető el a remélt gazdasági eredmény. Éves szinten 70 millió fo­rint nyereségre számítanak, a tervet ugyanakkor szeret­nék' túlszárnyalni. Ikozásról, a itest- és fogápo­lásról, az üzemekben, in­tézményekben az otthoni gyógyszertárakról, egyes or­vosságok mellékhatásairól tartanak előadásokat. Ta­valy tizennégy, az -idén hat (esetben hívták őket, és sen­kinek sem mondtak ne­met ... — A szervezet működésé­hez valamennyi pénz is kell — említette Kocsis Il­dikó. — Most jól állunk, mert a vörös vándorzászló­val tizenötezer forintot is kaptunk. Inságesebb időben könyvéket árultunk. A be­vétel tíz százalékát kaptuk a szécsényi könyvesbolttól. Jelenleg csak vöröskeresz­tes kiadványok kaphatók nálunk. Persze nemcsak a K ISZ-rendezvényekre (kell a pénz, küldtünk belőle az idősek napközi otthonának és az SOS-gyenmekfalu számlájára is befizettünk ezer forintot. Segítő szándékukról már korábban is számot adtak a patikusok. A> művelődési ház építéséire például csak­nem tízezer forintot — a szécsényi intézmények Iközül a legtöbbet — ajánlottak a városi tanácsnak. „öreg KISZ-esek” — mondhatnánk az „öreg ka­tona” kifejezés példájára. Pedig ez talán jobban illik rájuk: örökifjú KISZ-esek. Romhányi Tamás /gondosam elrendezett íe­” hér építőkockák a szürke pusztaságban — ilyen a magasból a Tengizben dolgozó magyarok lakótele­pe. A kisebb kockáik aiz úgynevezett esi magházak, az első közülük tavaly má­jusban készült el. A nah gyöbb építőkockák az alu­li ázak, 200—200 ember szá­mára épültek. A telep kö­zepén, a rádiótornyon ma­gyar zászló. Tavaly márciusban érke­zett a kazah sztyeppére az első szállítmány Magyaror­szágról gépekkel, anyagok­kal, berendezésekké!. A (kormányközi megállapodás alapján a magyar szakem­berek részt vesznék a Kasz- pi-alföld egyik legjelentő­sebb olaj- és gázlelőhhlyé­nek kiépítésében. Magyaror­szág pedig viszonzásul 2008- ig sok millió köbméter föld­gázt kap Szibériából. — Tengizben a fő feladat az, hogy 1988-ban felépül­jön az olajszeparációs köz­pont, amelyben megtisztít­ják a kémhidrogéntőil és más szennyező anyagoktól a nyersanyagot — mondta Né­meth László, az építkezés vezérigazgató-helyettese. — Mindenekelőtt azonban la­kóházak kellettek. Alig több mint egy év alatt el­készült a lakótelep, már csak az utolsó épület van hátra, megnyílik az üzlet és megindul a kenyérgyár. Minden héten újáibb szak­emberek érkeznek Magyar- országról, egyre több mun­káskézre van szükség. Egye­lőre kényelmetlenül utaz­nak, Moszkvában át kell szállni másik repülőgépre, aztán a megyeszékhelyitől Gunjev városig négyórás zötykölődés autóbusszal'. A Tengiztől 100 kilométerre le­vő járási központban, Kul- száriiban épül a repülőtér, így majd lesz közvetlen Bu­dapest—KuLszári járat is. Gurjevben Juhász János­sal találkoztunk, aki nem­rég érkezett meg Tengizbe. — Az előőrsök, akik első­nek érkeztek, mesélték, ho­gyan láttak munkához a pusztaságban, amikor lajt- ikocsi hozta' a vizet, és ho­gyan alakult ki lassan a,la­kótelep. Ma ezt már elkép­zelni is nehéz, merít kényel­mes, összkomfortos házak­ban élünk, van étkezde, bü­fé, könyvtár. Az egyik házban kaptunk helyet, ahol minden szobá­ban 3 ember lakik, összesen 33-an. A könnyűszerkezetes épületek jól állják a 40 fo­kos hideget, a nyári hőség­ben pedig 'légkondicionáló működik. A szobák kényel­mes társalgóba nyílnak, ahol lehet pihenni, olvasni, sak­kozni. December óta műkö­dik a kábeltévé és estén­ként zenés programokat, vi­deofilmeket vetítenek. Megérkezésünk napján je­lent meg a helyi újság első száma. Ennek jelentőségét azok értik meg igazán, akik hónapokra elszakadnak a megszokott otthoni körül­ményektől. Amikor tavaly itt jártam, elmesélték, hogy rongyosra olvasták az újsá­gokat, amelyeket az „újaik” hoztak otthoniról. Ma már rendszeresen érkeznek a központi magyar lapok és ezekhez társul a Tengizi tü­kör. A helyi újság címére pályázatot írtak ki, ennek nyertese Kerekes József, postás lett. Az újságot Xeroxon sokszorosítják és Iáit az 550 példány. Most újabb pályázatot hirdettek — mondta Tóth László párt- ititkár, a zsűri egyik tagja. — Telepünknek még nincs neve. Több tucat javaslat született, de ezek nem az igaziak. Nem is könnyű jó nevet találni, amiben kife­jeződik a magyar és a ten­gizi motívum is, így hált űjabb indítványokat várunk. Az ebédlőben ismerked­tünk meg a kulturális köz­pont vezetőjével, Bánki Ár­páddal. Kollégáival napon­ta háromszor ad a helyi rá­dión információs, zenei ösz- szeállítást, beszámol a világ és Magyarország eseményei­ről, elmondja milyen idő van Budapesten és Tengizben. Bánki Árpád tavaly novem­berben járt Tengizben, riportokat készített a ma­gyar televíziónak az épít­kezésről. Januárban pedig megérkezett, mint a kul­turális központ vezetője. — Lélektanilag nagyon fontosnak tartom a munká­mat — mondta Bánki Ár­pád. — Tengizben nehezek a feltételek, állandóan fúj a szél, így aztán zenével, tré­fával igyekszünk jó hangu­latot (kelteni. Az autóbuszok minden reggel útnak indulnak a munkahelyekre. A lakótelep elkészültével minden fi­gyelmüket az ipari objektu­mok építésénék szentelik. Elkészült már két betonke­verő, Tengiz sós homokjá­ba mélyednek a cölöpök, amelyéken az idén és jövő­re felépülnek az objektu­A magyar konyha termékei igen kedveltek. A termékek háromnegyedét exportálják „Öreg KISZ-esel." Senkinek sem mondtak nemet t Magyarok Tengizben '• '*'4 ... . w"!S?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents