Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

SPORT CDADT brUH 1 SPORT Népszerű a grundfoci Már három hete zajlik a salgótarjáni és városkörnyé­ki grundfocibajnokság. A -nyári szabadidős-sportna­pok részéként rendezett verseny száznál több álta­lános iskolásnak nyújt rendszeres mozgási lehe­tőséget. A küzdelemsorozatra 12 baráti közösség, utcacsapat nevezett. Nemcsak a néha izgalmas mérkőzések jelen­tenek üde színfoltot a mér­kőzéseken, hanem a gyere­kek által kiválasztott csa­patnevek is. Így részt vesz a pontvadászatban a Nyugat SE, az Unió, a Bayern, a Köln és a King gárdája is. Ez idáig hét fordulót ját­szottak a gyerekek. Az élen a ’61 SC II. csapata áll 13 ponttal, megelőzve a Pécs- kő út legénységét. A harma­dik a Nyugat SE. Felvételünk a grundfoci­bajnokság egyik izgalmas je­lenetét Örökítette meg. Kettesfogathajtó-verseny Háromnapos nemzetközi kettesfogathajtó-verseny kez­dődött pénteken a Balaton melletti Szántódpusztán, az idegenforgalmi és kulturális központban. Az első napon délelőtt szépségversenyre vonult fel a 30 fogat — köz­tük osztrákok és olaszok is —, majd idomítási pró­ba következett. Ma több mint 20 kilométeres távon pusztai terepversenyt ren­deznek, vasárnap pedig aka­dályokkal nehezített pályán robognak végig fogataikkal a versenyzők. A nyáron szo­kásos vetélkedő helyszínén kirakóvásár lesz. VISSZHANG Milliók és aláírások Bevallom — s most egy kicsit hadd személyesked­jem — a labdarúgás uborkaszezonjának történései jobban érdekelnek az izgalmakban hol igen, hol nem bővelkedő bajnokságnál. A nyári hónapokban sok in­formációt szerez be az ember, s némelykor olyan hí­reket ismerhet meg a nagy nyilvánosság, amelyek el­gondolkodtatják az érdeklődőket. Jómagam újabban a játékosok adásvételével foglal­kozom behatóan. Már-már megpróbáltam a klasszis labdarúgók áruba bocsátását összehasonlítani az ókori rabszolgákéval, de nem jutottam dűlőre. Bár azonos­ságot felfedeztem mind a focisták, mind a szolganép eladásában, pénzügyekben nem tudtam összehasonlí­tási alapot teremteni. Ezek után más megközelítéssel próbálkoztam. Nem történelmi példáért nyúltam, hanem napjaink más foglalkozásaival kerestem párhuzamot. Mielőtt azon­ban elképzeléseimet lejegyezném, az érthetőség ked­véért nézzünk egy-két mintát a labdarúgóéletből! Itt van Détári! A Frankfurthoz való átigazolása már lerágott csont. Tény viszont, hogy az érte ka­pott összegből megyénk — talán — mindegyik egye­sülete egy,évig eléldegélne! Vagy a szekszárdi Varga esete. Ö a másodosztály egyik — nem is legkiemelke­dőbb — focistája. Másfél millió forintért akarják el­passzolni Kaposvárra. Lehotáról, a Dunaújváros olim­piai válogatott csatáráról most ne is beszéljünk! Az elterjedt kilencmillió forintos eladási összeg már-már hihetetlen... Summázatul csak annyit: a labdarúgók sok pénzt érnek. Bizonyára az egyes szakmák legkiválóbbjai is kincsnek számítanak, így nem lenne meglepő, ha más területen foglalkoztatottak adását és vételét is beve­zetnék. Kicsit abszurdnak tűnik, de íme egy lehető­ség. Jó barátom tanár. Jelenleg kevesebbet keres egy közepes képességű labdarúgónál. Közte és a focisták között — tisztelet a kivételnek — annyi a különbség, hogy ismerősöm már doktorált. Szeretne más helyen érvényesülni. Mostani munkaadójával elégedetlen, többre vágyik. Legalább egy főiskolai tanársegédi ál­lásra. Miért ne lehetne őt is — a szakmán belül — át­igazolni? Tudnám tovább sorolni a példákat. Egy mérnök, egy orvos, egy közgazdász, vagy egy mezőgazdász mi­ért nem mehet át más céghez, hasonlóan nagy össze­gért? Ha a vevőnek megéri? A labdarúgóknak van még egy előnyük. A jól ér fé­sűitektől, legfőképpen sportvezetőktől, egyesületi szak­emberektől tudom, hogy — már az NB lll-ban is! — egy-egy aláírásért pénzt vesznek fel a játékosok. Ma­gyarul: amikor átigazolási lapjukat szignózzák, meg­kapják az autogramért általuk kért összeget. Tíz-, százezreket... Az imént tudatosan hagytam ki a szakmai felsoro­lásból az újságírókat. Azért,, mert az átigazolás — minden külön juttatás nélkül — nekünk is megadatik. Többségünk azonban kötődik szűkebb hazájához. Alá­írásunk ellenében ,nem kapunk százezreket. Pedig írásaink után vállaljuk nevünket. Ezért, minden szá­mítás nélkül ezt teszem most is: Vaskor István Campomcmes jött, látott és -— elment III. HUNGAROIL FÉRFI EGYÉNI sikk ­VILÁGBAJNOKI ZÓNA KÖZI DÖNTŐ 1987. Július 18 - nugusxlus II. HOTEL KISTÉL! SZÍIIÁh Campomanes beszéde az ünnepi megnyitón Szenzációk Párizsból A nagy érdeklődéssel várt párizsi nemzetközi atlétikai viadalon, kedvezőtlen, esős időben fs szenzációs ese­mények történtek csütörtö­kön a késő esti órákban. A 2000 méteres síkfutás­ban az 5000 méter olimpiai bajnoka, a marokkói Said Aouita 4:50.81 percre javí­totta az angol Steve Cram 1985. augusztus 4-én Buda­pesten elért 4:51.39 perces világcsúcsát. A 400 méteres gátfutás­ban egyeduralkodó ame­rikai Edwin Moses 10 év alatt második vereségét szen­vedte el, 122 győzelem mel­lett. Párizsban is biztos győztesnek látszott,, az utolsó előtti akadálynál azonban hibázott, és helyezetten tett. A győztes nem az amerikai Danny Harris, Moses múlt hónapi legyőzője volt, ha­nem a szenegáli Dia Ba. A 200 méteres síkfutásban a brazil da Silva négy nap alatt másodszor győzte te a világbajnok amerikai Smith-t. Meglepetés, hogy az amerikai Reynolds, a 400 méter kiemelkedő egyénisé­ge ebben az idényben el­szenvedte első vereségét. Le­győzője a nigériai Egbunike. Tízezer méteren az angol Thackery győzött, míg a vi­lágcsúcstartó portugál Ma- mede csak kilencediknek fu­tott be. Dorogiak az IBV-csapatban Az elmúlt heti felnőtt ma­gyar birkózóbajnokság öröm­teli jelensége volt a „kis egyesületek” jelentkezése. Dunakesziből, Esztergom­ból is érkezett nevezés. A dorogi élénk birkózóéletre bizonyíték: a hét végén, a bulgáriai Haszkovón sorra kerülő szabadfogású ifjúsá­gi barátságversenyen sző­nyegre lépő két dorogi fia­tal, Kövecs és Rajos is kép­viseli a magyar színeket. Mindketten szoros váloga­tókon, csepeli birkózók elten (Rusz, illetve Láng rovására) harcolták ki helyüket a vá­logatottban. Elkezdődött a felkészülés Romhányban A július eleji ismerkedés után elkezdődött a komoly edzésmunka a Romhányi Ke­rámia NB III-as labdarúgó­csapatánál. Napközis rend­szerben, napi két edzéssel,' egyelőre hazai környezet­ben alapoz a húszfős keret, Majnik János, az új vezető edző irányításával. Alakulóban van a játékos- állomány. Jelenleg csak a távozók névsora biztos. Ka- liczka és Tréznik Balassa­gyarmatra kerül, Szlezák pedig az Üjpesti Dózsa szí­neiben folytatja pályafutá­sát. A lila-fehérekkel kiépí­tett jó kapcsolat eredmé­nyeként a romhányiak első előkészületi mérkőzésüket is lejátszották a Megyeri úton. A háromszor 30 per­ces talákozón először az NB I-es felnőttcsapat, majd a juniorok voltak az ellenfe­lek. A rangosabb hazai csa­pat Kardos fejesgóljával győzött 1—0-ra. Szlezák már a Dózsában játszott. A rom­hányiak között hat új szer­zemény mutatkozott be, de a folyamatban tevő átiga­zolások miatt még hevekről nem nyilatkozott a szakve­zető. A további felkészülés fő gerince az egyhetes balaton- fűzfői edzőtábor tesz. A ter­vekben 12—15 edzőmérkő­zés szerepel, az augusztus 16-i rajtig. Addig kell Maj­nik edzőnek megtalálni az alaposan átalakulóban tevő iátékoskeretből az ütőképes kezdő csapatot. — reznicsek — Mielőtt a III. Hungaroil férfi egyéni sakkvilágbajnoki zónaközi döntő nyitónapjá­nak eseményeivel foglalkoz­nánk, visszapillantunk a csü­törtöki nap késő esti ese­ményeire. Történt ugyanis, hogy a hivatalos sorsolásra és a technikai értekezletre három nagymester — az an­gol Nunn, a svéd Andersson, és az izlandi Hjartarson — nem érkezett meg. Távollé­tük nem jelentett akadályt a szervezőknek. Rajtszámaikat a legközelebb ülők húzták ki. Persze nem keltett so­káig aggódni miattuk, hisz hamarosan mindhárman megérkeztek. A technikai értekezleten döntöttek az öttagú verseny­zői zsűriről is. A résztvevők egyetértésével ezt a felada­tot Beljavszkij, Christiansen, fortisch, Ljubojevics és Fle- ar látja el. Utóbbi húzta ki egyébként elsőként rajtszá­mát, a tizenhetest. Pénteken a reggeli órák­tól nagy volt a forgalom a Kastély Szállóban. Nemcsak érdeklődők érkeztek, hanem a posta is: a viadal emblé­májával ékesített levelezőla­pokat, képeslapokat árultak, első napi bélyegzéssel együtt. Közben az idelátogatók meg­tekinthették Hevertle József sakkvilágbajnokokról szóló bélyegkiállítását, amely egye­dülálló a világon. A FIDE elnökének sajtótájékoztatója Florencio Campomanes sze­reti a nyilvánosságot. Ezért is vállalkozott arra, hogy a sakkórák indulása előtt saj­tótájékoztatón válaszol az újságírók kérdéseire. Beve­zetőjében mondta is; nagyon élvezi az ilyen eszmecseré­ket, mert ezeken az alkal­makon „hozni tudja formá­ját”. Nos, erről a résztvevők személyesen is meggyőződ­hettek. Az alábbiakban a FIDE elnökének feltett kérdések­ből és válaszaiból idézünk néhányat. — Köztudott, hogy az Ácsán elszállásolt verseny­zők nem szívesen vállalkoz­tak az állandó utazgatásra. Sikerült-e velük ■ békésen megegyezni? — A technikai értekezle­ten feltettem a kérdést: van- e kívánságuk? A teremben csend volt, tehát egyértelmű hogy mindenki elégedett az elhelyezésével. Egyébként én is Ácsán töltöttem három éj­szakát s nagyon jól érez­tem ott magam. — Milyen reményeket fűz a következő évben induló sakk Grand Prix sorozathoz? — A válaszadásra nem is én tennék a legilletékesebb, hanem a nagymesterek ta­nácsa. Talán Portisch Lajos vagy Ljubojevics többet tud­na mondani. Abban viszont biztos vagyok, hogy a GT- sorozat tovább népszerűsíti a sportágát. A FIDE-nek el­lenben a világbajnoki ciklus versenyeinek sikeres lebo­nyolítása, a napi gondok megoldása jelenti a legfőbb feladatot. — Mi a véleménye az 1985-ben alakult európai sakkszövetségről? — A FIDE mindenkor tá­mogatta az új kezdeménye­zéseket. Minden földrésznek megvannak a saját problé­mái, így a legilletékesebbek miért ne foglalkozhatnának ezekkel? Más kérdés, hogy minden szervezet annyit ér, amennyit mennyiségileg és minőségileg dolgozik. Ha pezsgő étet van benne, ak­kor van értelme, ha nem, akkor előbb-utóbb elsor­vad. .. — Megfelelőnek tartja-e a jelenlegi sakkvilágbajnoki rendszert? — A 125 tagállamot felöle­lő FIDE legutóbbi kongresz­Töprengés szusa hagyta jóvá ezt a le­bonyolítási formát. Elnök­ként, ki kell állnom emelleitt, bár tudom, hogy nem léte­zik tökéletes rendszer. Mó­dosításra pedig csak az évenkénti kongresszusokon van tehetőség. — Terveznek-e gyorsítást a sakkversenyek rendezésé­ben? Sokan ugyanis úgy vé­lik, hogy /ez az egyetlen sport, amely a mai felgyor­sult életritmust nem követi megfelelően. — Három éve vezettük be az egyórás gondolkodási ide­jű mérkőzéseket, s tavaly Dubaiban — épp legutóbbi kongresszusunkon — a fél­órás partik ötletét is elfo­gadtuk. Rendeztünk már ilyen versenyeket. A sakk e formáinak népszerűsítése bi­zonyára újabb nyolcmillió­val növelné az aktívan sak­kozók táborát. Ezzel tehető­ség nyílna arra, hogy ha­sonlóan a többi sportághoz, a sakk is hét végi időtöltés­sé váljék. — Miként ítéli meg az elektronika betörését a sport­ágba? — Örömmel üdvözlöm a számítógépek megjelenését. A komputereknek nagy sze­repük van a játszmák meg­jelenítésében és az ered­ményközlésben. Használa­tuk feleslegessé teszi a sakk­könyvtárak állandó haszná­latát. Tavaszi budapesti látoga­tásomkor például egy nyu­gatnémet számítógép segítsé­gével az első „kérő” szóra megtekinthettem egy koráb­bi Korcsnoj—Short játszmát. Röviden az elektronika be­törésének örülni kell, nem szabad tartózkodni tőle. Elindultak a sakkórák Campomanes úr a sajtó- tájékoztatót követően köszö­netét fejezte ki a verseny rendezőinek, majd az ünne­pélyes megnyitót követően minden hivatalos ceremónia nélkül — kezében utazótás­kájával és a szinte elhagy- hatatlan teniszütővel — Bu-' dapestre utazott, majd eltá­vozott hazánkból. Termé­szetesen a zónaközi döntő befejezésére újra Szirákra érkezik. Délután három órakor el­indultak a sakkórák. Első­ként Szalov lépett, majd kö­vették őt a többiek is. A Beljavszkij—De la Villa ta­lálkozót a szovjet nemzet­közi nagymester betegsége miatt későbbre halasztották. (Az első forduló eredményei lapunk első oldalán megta­lálhatók.) (V.) Fotó: Bencze Péter Vajon milyen sorszámot rejt az aszúsüveg alja? 4

Next

/
Thumbnails
Contents