Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

2 NÖGRÄD 1987. július 14., KEDD YSZ—NATO tanácskozás Á stabilitás nem lehet öncélú Hétfőn, az NSZK bécsi nagykövetségén tartották a VSZ és a NATO országai­nak szokásos heti tanácsko­zását, amelyen az európai hagyományos leszerelési fó­rum előkészítéséről tárgyal­tak. Az ülésen a NATO- j avaslat állott előtérben, amelyet pénteken terjesztet­tek be a bécsi európai utó­találkozón a bizalom- és biztonságerősítő, illetve a hagyományos haderőket érintő tárgyalásokról. Az utóbbiaknak — a NATO megfogalmazása szerint — „a hagyományos stabilitást” kell szolgálniok. A VSZ or­szágainak képviselői a ta­nácskozáson egy sor kér­dést tettek fel a nyugati ja­vaslattal kapcsolatban,, el­sősorban arról, mi értendő valójában a „stabilitás” fo­galma alatt. Választ várnak azokra a kérdéseikre is, ho­gyan gondolja a NATO a helsinki folyamat többi or­szágának tájékoztatását a tervezett tárgyalásokról, mi­után azokon, javaslatuk sze­rint, csak a két katonai szövetség tagjai vennének részt. Ugyancsak nyílt kér­dés a harcászati nukleáris fegyverek bevonása a tár­gyalásokba, amint ezt a VSZ javasolta. Amennyiben a NATO leg­alább annyi megértést ta­núsít a másik fél szempont­jai iránt, mint fordítva, nem lehet akadálya tartal­mas, kölcsönösen elfogadha­tó tárgyalási mandátum ki­dolgozásának, hangoztatta az ülésen hazánk képviselő­je. Mint rámutatott, a NATO által használt, a „hagyományos stabilitásra” vonatkozó elnevezés nem segíti a szándékok jobb megértését, hiszen elfedi a lényeget: hogy t.i. a ter­vezett tárgyalások célja az európai hagyományos had­erők és fegyverzetek érde­mi csökkentése. A stabilitás fontos eleme ugyan a kato­nai egyensúlynak, de nem lehet öncélú. A VSZ — mu­tatott rá képviselőnk, a bu­dapesti felhívásban és azó­ta tett politikai nyilatkoza­taiban — tervet terjesztett elő, milyen keretekben, mi­lyen időrendben kívánja csökkenteni a haderőket. Amennyiben a NATO még mindig az egyensúly hiá­nyát emlegeti, az újólag el­vont vitákhoz vezethet, hol­ott a közös feladat: a két fél javaslatainak egybevágó elemeit ötvözve megkezdeni a tárgyalási mandátum ki­dolgozását. Véleményünk szerint e kérdésekben nin­csenek kibékíthetetlen el­lentétek a két oldal között, hangoztatta a magyar kép­viselő. A következő ülésre július 20-án, a kanadai nagykövet­ségen kerül sor. (MTI) Kohl találkozott Csao Ce-janggal Helmut Kohl, az NSZK kancellárja — aki vasárnap érkezett egyhetes hivatalos látogatásra Kínába — hét­főn Pekingben megkezdte tárgyalásait. A kétoldalú gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztése volt a központi témája Kohl és Csao Ce-jang kormányfő hétfői, első megbeszélésének. A politikusok megbeszé­léseivel párhuzamosan, a két ország közötti kapcso­latok bővítéséről, elsősorban új beruházásokról és a két­oldalú kereskedelem fejlesz­téséről. Az NSZK Kína ke­reskedelmi partnereinek lis­táján, a negyedik helyet foglalja el, Hongkong, Ma­cao, Japán és az Egyesült Államok után. Hivatalos kínai adatok szerint, a két ország közötti kereskede­lemben Peking oldalán, az 1986-os mérleg kétmilliárd dolláros hiánnyal zárult. Nyugatnémet forrásokból származó értesülések szerint a látogatás alatt jelentős szerződések aláírása várha­tó: a többi között egy atom­erőmű felépítéséről Sanghaj közelében, egy műholdas együttműködési program és egy Siemens-gyártmányú számítógépes telefonköz­pont felszerelése is. (MTI) Izraeli—egyiptomi közeledés Kairóba érkezett vasárnap Avraham Tamir izraeli ka­binetfőnök, hogy előkészítse Eszmat Abdel-Megid külügy­miniszter esetleges izraeli látogatását, öt év óta nem járt Izraelben egyiptomi kül-# ügyminiszter. Tamirt elkísérte Mohamed El-Basszjuni, Egyiptom Tel Aviv-i nagykövete. Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök és Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter, a múlt héten Genfben állapodott meg a látogatásban. Ennek célja egyfajta közel-keleti rendezés lehetőségeinek egyeztetése. f (MTI) Magyar—amerikai kamarai tárgyalások építésére törekednek a ten­gerentúlon, ezt szolgálja az őszi magyar gazdasági ren­dezvénysorozat is az Egye­sült Államokban. A főtitkár kívánatosnak mondotta, hogy az áruforgalom bővítése ér­dekében a magyar vállala­tok a jövőben kevesebb megkötöttséggel exportálhas­sanak a tengerentúli ország­ba. Richard Lesher arról szólt, hogy jó benyomásokat szer­zett hazánkban, és l^özös erőfeszítésekkel bővíthető az együttműködés. Fontosnak tartja olyan tartós, hosszú távra szóló szabályok kidol­gozását mindkét országban, amelyek serkenthetik az üz­leti kapcsolatokat. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy szorgalmazzák amerikai üzleti delegációk magyarországi piacfeltáró útjait, amilyenekhez hason­lót tettek a közelmúltban a K—Mart áruházi lánc és a McDonald's képviselői. A COCOM-listáról szólva kifej­tette, hogy az embargós ter­mékek köre az utóbbi egy évben szűkült, kevesebb gyártmány szerepel a listán. Az amerikai hivatalok fel­gyorsították az importenge­délyezések folyamatait is. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) tartott világgazdasági kér­désekről, és az amerikai gazdasági törekvésekről. Richard Lesher találkozott Havasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a budapesti pártbi­zottság első titkárával, Be~ recz Frigyes és Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tesekkel, Kapolyi László ipa­ri és Medgyessy Péter pénz­ügyminiszterrel, Ballai Lász­lóval, a KNEB elnökével, Kovács László külügy- és Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettessel, to­vábbá a magyar—amerikai üzleti tanács vezetőivel, és a kamarai kisvállalkozó ta­gozat képviselőivel. A magyar—amerikai ka­marai tárgyalások befejezté­vel hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. Lőrincze Péter, a kamara főtitkára egyebek között elmondta, hogy a két­oldalú áruforgalom tavalyi csökkenése után az idén az év első öt hónapjában 25 millió dollárral nőttek az export- és importszállítások a múlt év azonos időszaká­hoz képest. A forgalomban továbbra is magyar aktívum mutatkozik. A magyar vál­lalatok — a kamara közve­títésével — új vevőkör ki­Rakéták az ellen­forradalmároknak Afgán tiltakozás Az afgán külügyminiszté­rium hivatalosan tiltakozott amiatt, hogy Nagy-Britannia Blowpipe típusú föld—levegő rakétákat ad az afgán el- leníorradalmároknak. Az er­ről szóló jegyzéket vasárnap nyújtották át Kabulban a brit ügyvivőnek. A dokumentum megálla­pítja: Nagy-Britannia a fegyverszállítással kirívóan beavatkozik egy szuverén ország belügyeibe és ezzel hozzájárul az afgán kor­mány ellen vívott hadüzenet nélküli háború kiterjesztésé­hez. Afganisztán követeli, hogy Nagy-Britannia azon­nal vessen véget a nem­zetközileg elfogadót normá­kat sértő fegyverszállítások­nak. Az afgán kormány ellen harcoló ellenforradalmárok­nak az Egyesült Államok és n'agy tételben szállít fegy­vereket. Mint a TASZSZ, a UPI amerikai hírügynökség egy hírére hivatkozva jelen­tette, az Egyesült Államok az idén újabb 600 Stringer típusú, irányítható légvé­delmi rakétát készül átadni az ellenforradalmároknak, akik már 1986-ban is kaptak 600 ilyen rakétát. Ez a tí­pus a legkorszerűbb ame­rikai fegyverek közé tar­tozik, és éppen ilyennel lőt­tek le a terroristák a közel­múltban egy afgán polgári repülőgépet. (MTI) Ellentétek az ellenzékben Lemondások Dél-Koreában A szöuli kormánypárt öt minisztere és a kormányfő benyújtotta lemondását az államfőnek. Csőn Tu Hvan, a hírek szerint egyfajta „semleges hivatalnokkormány” kine­vezésére kényszerül, olyané­ra, amely mentes minden­féle pártpolitikai kötődéstől. A hírről beszámoló Jonhap dél-koreai hírügynökség je­lentése szerint, a demokra­tikus igazságpárt leköszönő kormánytagjai között van Ko Kon bel- és Li Sze Ki sportügyi miniszter. A mi­niszterelnök megrendült egészségügyi állapotára hi­vatkozva akar távozni. A lemondások előzménye az, hogy az ellenzék — lát­hatóamerikai rokonszenv bir­tokában — a reformígéretek megvalósításának biztosíté- *kául pártatlan kabinet ki­nevezését szorgalmazza. Az ellenzék polarizálódá­sának jele az, hogy hétfőn Szöulban nemrég szabadult politikai foglyok hatoltak be az ugyancsak kormányel­lenes „demokratikus párt az újraegyesítésért” épüle­tébe. Félbeszakították Kim Jung Szám pártelnök sajtó- értekezletét, és azt követel­ték tőle, hogy mindaddig függessze fel tárgyalásait a kormány 'által ígért refor­mokról, amíg az összes po­litikai bebörtönzött vissza nem kapja szabadságát. A jelentések szerint dulakod­tak is Kim Jung Szám hí­veivel, de komolyabb össze­tűzésre nem került sor. A kedélyek lecsillapodása után Kim Jung Szám foly­tatta nyilatkozatának fel­olvasását. Kijelentette, hogy a kormánynak szabadon kell engednie az összes po­litikai foglyot, ha valóban elkötelezte magát a demok­rácia helyreállítása és a nemzeti megbékélés mel­lett. Mint ismeretes, a kor­mányzat eddig csak 530 po­litikai foglyot bocsátott sza­badon és 2335 ellenzékinek állította helyre politikai jo­gait. (MTI) Kazah kinevezés A Kazah SZSZK Minisz­tertanácsa A. A. Ahmetali- mavot nevezte ki a köztár­sasági minisztertanács in­formációs ügynöksége igaz­gatójává — jelentette szom­bati, hétfőn Moszkvába el­jutott számában a helyi orosz nyelvű pártlap, a Ka- zahsztanszkaja Pravda. (MTI) Zavargások Bangladesben Harminckét órás általá­nos sztrájk, tízezres tüntetés és utcai összecsapások vol­tak a hét végén Banglades­ben. Néhány szakszervezet, ma­gasabb béreket követelve, vasárnapra 24 órás munka- beszüntetést hirdetett meg, de a sztrájk hamarosan kor­mányellenes megmozdulá­sokba nőtt át, amikor a szak- szervezeteket az ellenzéki erők is támogatásukról biz­tosították. Vasárnap mintegy tízezer ember vonult a parlament felé a bangladesi főváros­ban így tiltakozva egy tör­vénytervezet ellen, amely a hadsereget is bevonná a helyi közigazgatásba. A fel­fegyverzett rendőrosztagok erőszakkal megakadályoz­ták, hogy a tüntetők eljus­sanak a törvényhozás épü­letéig. Az összecsapások so­rán 50 ember megsérült, százat letartóztattak. A nyolcpárti ellenzéki koalíció válaszlépésként újabb — hatórás — sztrájkra szólí­totta fel a lakosságot. Az ellenzéki szövetség sze­rint a törvény „militarizálja a demokráciát”. A törvényja­vaslatot a kormánypárti többségű parlament össze­sen hatpercnyi vita után el­fogadta, mire az ellenzéki képviselők tiltakozásképpen kivonultak a parlament ülés­terméből. (MTI) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A lengyel társadalom összefogásával Chopin-központ Zelazowa Wolában Chopin szülőháza: évente 300 ezer látogató „... szívében lengyel, te­hetségében világpolgár”, — írta Cyprian Kamii Norwid, az 1821-től 1883-ig élt ki­emelkedő lengyel költő Fry­deryk Chopinről, a legna­gyobb lengyel zeneszerzőről. Chopin munkássága rend­kívül nagy hatással volt a nemzetközi zene fejlődésére, Lisztre, Wagnerre, Debussy- re. A világon ma alighanem egyetlen zongorista sincs, aki ne játszaná a nagy ze­neszerző műveit. Nemzet­közi Chopin-zorgorav'erse- nyeket, Chopin-íesztiválo- kat rendeznek. Chopin 1810-ben, a Varsó­tól nem messze eső Zela­zowa Wola faluban született, s jóllehet nem sokáig lakott itt, rövid életének (1849-ben halt meg), / nagyobb részét Párizsban töltötte, szülőhe­lye itt van, ebben a falusi udvarházban. Apja, Mikolaj a Skarbek család kúriájában volt franca nyelvtanár, s Fryderyk itt töltötte gyer­mekkorát. Ma ez a kúria Chopin-emlékmúzeum. Cho­pin zenéjének rajongói és a turisták bejárják a Chopin család portréival díszített termeket, megszemlélik a nagy zeneszerző életével kap­csolatos dokumentumokat, emléktárgyakat. .A nyári idényben Chopin-hangver- senyeket tartanak itt, jeles lengyel és külföldi művé­szek előadásában. A Zela­zowa Wola-i udvarházat, va­lamint a körötte elterülő A nagy zeneköltő emlékműve Varsóban parkot évente több mint 300 ezer vendég keresi fel a világ minden részéből. Nemrég terv született, hogy Zelazowa Wolát Cho- pin-központtá alakítsák át. Ezzel a kezdeményezéssel lépett fel a varsói Zycia Warszawy napilgp, meghir­detve az országos Chopin- alap létrehozásának tervét, amelynek célja anyagi esz- özök gyűjtése a Zelazowa ola-i Chopin-központ ki­alakítására. Meg kell tisz­títani a parkon áthaladó Utrata folyót, amelynek vi­zét a környező ipari üze­mek szennyezik. Tekintettel a nagyszámú vendégre szük­ség lesz szállodára, kereske­delmi és vendéglátó-ipari egységekre. kö W< Csehszlovákia Gazdaságos Csehszlovákiában a köz­lekedés a nemzetgazdaság jelentős ágazatának számít. Fejlettségi szintje nagy­mértékben befolyásolja a többi ágazat fejlődését is, mi­vel összekötő szerepet tölt be az egyes gazdasági szer­vezetek, valamint a terme­lés és a fogyasztás között is. Csehszlovákiában a köz­lekedés feltételei meglehe­tősen bonyolultak és ösz- szetettek. Földrajzi helyze­ténél fogva — európai szem­szögből tekintve — fontos helyet foglal el a kontinens térképén, nyúlt alakja pe­dig megköveteli a közleke­dés hosszanti, kelet—nyuga­ti irányú megszervezését. Közlekedési szempontból nem kevésbé kedvezőtlen, hogy a termelési alapbázi­sok távol vannak egymás­tól. Az ipar területi megosz­tottsága és az ebből követ­kező szállítási-vásárlási kap­csolatok az okozói, többek közt a csehszlovák nemzet- gazdaság magas közlekedési energiaigényességének. A hetedik ötéves tervben sikerült a közlekedési ener­giaigényeket 8,2 százalékkal mérsékelni. Hogyan? Emel­ték az energetikailag elő­nyösebb vasúti és vízi szál­lítás részarányát. A csehszlovák közlekedés­ben döntő szerepet játszik a vasút: a szállítások több mint felét bonyolítják le rajta. A vasúti hálózat hosz- sza meghaladja a 13 ezer kilométert. A közúti közle­kedés fő feladata a rövid tá­vú teherszállítás és a sze­mélyi forgalom lebonyolítása — á dolgozók munkahelyre ' szállítása. A folyami közlekedés fel­adata elsősorban az ömlesz­tett tömegáruk szállítása az ország olyan területein, ahol az ipari termelés és fogyasz­tás központjait ■ hajózható vízi utak kötik össze. Csehszlovákia közlekedési rendszerének további része­sei a légi forgalom és a tö­megközlekedés. A takarékos- sági intézkedések itt is el­sősorban az üzemanyag-fel­használásban mutatkoztak meg. A légi közlekedésben bevált a belföldi járatok korlátozása, a ráfizetéses vo­nalak üzemeltetését csökken­tették. Helyettük gyorsjáratú -autóbuszvonalakat indítot­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents