Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 161. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚLIUS 10., PÉNTEK Kell a helyreigazítás (5. pipál) Válasz margarin­es citromügyben (5. oldal) Akar a Kastély Szálló vendége lenni? (7. oldal) taR, Viszontlátásra jövőre! Befejeződött a nemzetközi ifjúsági nyári egyetem Sokoldalúan kell hasznosítani vízkincsünket Megkezdődött a hídrológusok országos vándorgyűlése Salgótarjánban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezetének rendezésében — karöltve több országos állami és társadalmi szervezettel — csü­törtökön befejezte munkáját a salgótarjáni nemzet­közi ifjúsági nyári egyetem, huszonkét ország több mint két és fél száz érdeklődője vett részt az előadá­sokon, konzultációkon és vitákon, valamint a kiegé­szítő szabadidős — sport- és kulturális — rendezvé­nyeken, a megyei és országjáró kirándulásokon. A június 30-tól július 10-ig tartó kurzus utolsó munkanapján fórumot szer­veztek az ifjúsági, az egész­ségvédelem és a szenvedély- betegségek témakörében. Az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatalt Rácz Gábor, a nem­zetközi kapcsolatok osztály- vezetője, és Erdélyi István osztályvezető, a KISZ Köz­ponti Bizottságát Árendás László, az egészségnevelési tanács titkára, a SZOT-ot Raub János osztályvezető­helyettes, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságot Lóska Szilárd titkár, a Ma­gyar Ifjúság Országos Ta­nácsát Agócs Klára főtit­kár, a Művelődési Minisz­tériumot Bernád István, a gyermekvédelmi osztály cso­portvezetője képviselte. Me­net közben kapcsolódott az eszmecserébe Hutás Imre egészségügyi államtitkár. A fórumot Bandúr Károly, a megyei oktatási igazgatóság vezetője, a TIT megyei szer­vezetének elnöke vezette. Ezen a találkozón is be­bizonyosodott, hogy a nyári egyetem témaválasztása so­kakat érdeklő, aktuális té­makörök megvitatására nyújtott lehetőséget. Az írásban és szóban feltett kérdéseket a tervezett idő keretei között nem is sike­rült megválaszolni. Ebben az esetben azonban senki sem sajnálta a további per­ceket, mert olyan újabb ismeretekhez juthatott, ame­lyek elmélyítették, gazda­gították korábbi tudását. Nem csupán a problémá­inkról, negatív tendenci­ánkról... Jól esett hallani, hogy az utóbbi évek következe­tesebb fellépése folytán je­lentős mértékben csökkent a munkahelyen történő italo­zás, ennek következtében a sérüléses, és halálos balese­tek száma. Egy felmérés szerint 1985-ben a dolgozók­nak közel tíz százaléka vé­gezte ittasan a munkáját, addig tavaly 3,7, idén pedig 2,7 százaléka. A korlátozó intézkedések eredményt hoz­tak. Éppen úgy, mint a munkahelyen kívül érvény­ben lévők például a délelőtt kilenc óráig tartó szeszáru­sítási tilalom. Egyetérthet- tünk ugyanakkor azokkal a megjegyzésekkel, amelyek szerint tiltó, adminisztratív intézkedésekkel igazán tar­tós és mély hatású eredmé­nyeket nem lehet elérni. Ezeknek párosulniuk kell a meggyőzéssel, a felvilágosí­tással, a szellemi, érzelmi ráhatással. Többen érdeklődtek a ha­zai kábítószer-fogyasztás a már hallottakon túlmutató (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön nyitó plenáris üléssel megkezdte munkáját a Magyar Hidrológiai Tár­saság VII. országos vándor- gyűlése Salgótarjánban. A November 7. Filmszínházban mintegy négyszáz hazai és külföldi vízügyi szakember gyűlt össze a dombvidéki vízgazdálkodás, a vízkész­letvédelem és a regionális vízművek témakörében meg­rendezendő országos szakmai tanácskozás megnyitásán. A hidrológiai társaság or­szágos vándorgyűlését Ben- csik Béla, a Magyar Hidro­lógiai Társaság elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett arról, hogy a társaság het­ven évvel ezelőtt kezdte meg munkáját, s alakulása­kor 87 főt számlált, míg je­lenleg a társaság tagjainak létszáma négyezer fölött van. Mindez azt is jelzi, hogy növekedett a társaság társadalmi súlya, s mára, a vízgazdálkodási tevékeny­ség társadalmi bázisává vált. « Az ünnepélyes megnyitót követően Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyette­se a megyei párt- és állami szervek nevében köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit és eredményes munkát kí­vánt. Szólt a szakmai tanács­kozás jelentőségéről, hiszen a vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzése, opti­mális hasznosítása mind­annyiunk közös érdeke. S, mai körülményeink között egyre jobban előtérbe kerül a vízgazdálkodás fontossága. Üdvözölték a hídrológusok tanácskozását a Német Szö­vetségi Köztársaságból és Csehszlovákiából érkezett vízügyi szakemberek is. Ez­után Kovács Antal állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a magyar vízgazdálkodás időszerű kér­déseiről tartotta meg a ván­dorgyűlés nyitó előadását. Áttekintette a vándorgyűlés szakmai programját az ál­lamtitkár elöljáróban ki­emelte, hogy az a vízgazdál­kodás minden lényeges terü­A megye vízellátásában je­lentős szerepe van a Közép- Nógrád Mátravidéki Regio­nális Vízmű hasznosi tározó­jának és tisztítóművének — kép: kulcsár — létével foglalkozik az elkö­vetkező napokban. A tudományos, társadalmi ellenőrzés növeli azt a biz­tonságot, amit a hidrológiai társaság nyújt és nyújthat — hangsúlyozta elöljáróban Kovács Antal. A társadalom azt várja el a szakemberek­től, hogy az ország vízkin­csét sokoldalúan állítsák a népgazdaság hasznára. A vízügyi ágazatban a fejlesz­tési lehetőségek háromne­gyed részét évek óta a köz­művesítésre fordítják. A szennyvízelvezetés, -csator­názás és -tisztítás azonban elmarad az ivóvízvezetékek kiépítésének ütemétől. Ezért fontos célkitűzés, hogy 1990- ig negyven százalékkal növe­kedjen a tisztítók kapaci­tása, s a 2000 utáni első évtizedekben bezáruljon a közműolló. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke szólt a vízkincs ésszerűbb kihasználásáról, megemlítve azt, hogy az ipar, de a lakosság és a kommunális intézmények is a szükségesnél indokolatla­nul több vizet használnak. Elmondta, hogy vannak még kihasználatlan lehetőségek az öntözésben és a vízi szál­lításban, de a vízierő kihasz­nálásában már elmozdultunk a holtpontról. Az utóbbira példaként hozta fel a dunai vízlépcsőrendszer építését. Elismeréssel szólt arról is, hogy a balatoni vízgazdál­kodási munka eredményei immár mérhető eredménye­ket hoztak. Az államtitkár nyitó elő­adását követően dr. Pados Imre, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság vezetője Észak-Magyaror- szág vízgazdálkodási felada­tairól és terveiről tartott előadást. Az igazgatósághoz tartozó Heves, Borsod és Nógrád megyét csapadékvi­zeinek mennyiségét tekint­ve a szélsőségek jellemzik, s az iparosodással itt is nagymértékű vízigény jelent­kezett. A térségben az el­múlt 25 évben 73 víztáro­zót építettek, s az utóbbi évtizedben dinamikusan fej­lődött a lakossági vízellátás. A vízügyi igazgatóság ve­zetője előadásában kitért arra is, hogy nemegyszer pazarló módon vesszük igénybe vízkészleteinket, pedig a lakosság egyötöde még nincs egészséges ivó­vízzel ellátva. Éppen ezért is fogalmazódott meg a jö­vőbeni cél a veszteségek csökkentésére és a fogyasz­tási kultúra javítására. El­mondta azt is, hogy Nógrád megyében is kicsi a szenny­víztisztító kapacitás, de eb­ben a tervidőszakban jelen­tősebb bővítések várhatók. Végezetül szólt arról, hogy méltatlanul bánunk gyógy- és hővizeink hasznosításával, pedig mértéktartó, összehan­golt társadalmi tevékenység­re lenne e téren is szükség. Az előadásokat követően társasági díjakat, emlékérme­ket és kinütetéseket adtak át. Jó kedvben, hasznosan töltötték itt napjainkat a huszon­két ország fiataljai Ülést tartott a KISZ KB Fiatalok a megújulásért Felkészültek az aratásra Ülést tartott csütörtökön a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség székházá­ban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MSZMP KB titkára. Hozzá­szólásában átadta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét és köszönetét a „Jövőnk a tét!” akció lebonyolításáért. A KISZ vezető testületét Hámori Csaba első titkár tájékoztatta az MSZMP KB július 2-i üléséről, s a ta­nácskozás résztvevői megvi­tatták az ott elfogadott gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozás programját. Ezzel ösz- szefüggésben a KISZ KB ál­láspontja hangoztatja: a magyar fiatalok döntő több­sége teljesítményen alapuló, hatékonyan működő, bizton­ságot adó, demokratikus, szocialista társadalomban akar élni. Ezért az ifjúsági szövetség részt vállal az. MSZMP KB programjának megvalósításában. A KISZ-tagsága, a fiatalok a „Jövőnk a tét!” akció so­rán az elmúlt fél évben fel­mérték szűkebb és tágabb környezetük helyzetét, keres­ték az előbbre lépés lehető­ségeit. Az akció összegzése­ként a KISZ KB javaslato­kat fogalmazott meg, ame­lyek bizonyítják, hogy a fiatalok képesek és készek felelősségteljesen részt ven­ni az országos és helyi dön­tések meghozatalában és megvalósításában. A testület az akció egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy a javaslatokat az MSZMP KB figyelembe vette a kibonta­kozási program megfogal­mazásakor. A KISZ KB kezdeményezi, hogy ezeket a javaslatokat a végrehajtást_ szolgáló kormányzati intéz­kedések kidolgozásában is hasznosítsák. A KISZ, a fiatalok alkotó energiáinak mozgósításával, az ifjúság felkészítésével is segíteni akarja a szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődés gyorsítá­sát, a hatékonyság javítását. A testület véleménye sze­rint vállalni kell az élet- színvonal átmeneti csökken­tést is,, ha ez hozzájárul egy későbbi tartós növekedés megalapozásához. A testület támogatja a program meg­valósítását szolgáló káderpo­litikát, szorgalmazza a fiata­lok vezetői megmérettetését. A szociálpolitikában —, a ki­bontakozási programban is rögzített módon — elsősor­ban a nagycsaládosokat és a kisnyugdíjasokat szükséges támogatni. Emellett ki kell alakítani a veszélyeztetett és halmozottan hátrányos hely­zetű fiatalok segítésének formáit is. Az ifjúsági szö­vetség nagy jelentőséget tu­lajdonít az oktatás anyagi és szellemi fejlesztésének, ami hozzájárul a munka- kultúra növeléséhez, a ha­tékonyabb gazdálkodáshoz. A lakásgazdálkodás átfogó fejlesztéséhez kapcsolódva a KISZ KB vállalja azt, hogy részt vesz az elképzelések kidolgozásában, s ebben tá­maszkodik a KlSZ-szerveze- tek új javaslataira is. A KISZ KB úgy döntött, hogy a KISZ-szervezetek szeptember 15-ig dolgozzák fel a párt állásfoglalását, határozzák meg saját fel­adataikat. Az ország és a társadalom megújulása — hangoztatja végezetül a KB állásfoglalá­sa — elképzelhetetlen a fia­talok cselekvő támogatása nélkül. A mezőgazdasági nagyüzemek felkészül­tek az aratásra, a nagy nyári munka az idén a szokásosnál valami­vel később kezdődik meg —, erről tájékoz­tatta az újságírókat Ma­gyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes csütörtökön a MÉM- ben. A késői kitavaszodás mi­att a kalászos gabona te- nyészideje alaposan lerövi­dült, a búzánál ez három és fél hónapot tesz ki 1987- ben. Sem az őszi, sem a kora tavaszi szezon nem kedvezett a növények ke­lésének, fejlődésének. Ám a tavasz második felében a folyamatos esőzések és az átlagosnál hűvösebb „kí­mélő” időjárás végre segí­tette a gabona növekedését. A nyári kánikulai forró­ság, amely csapadékhiány­nyal párosult, sajnos ron­totta a terméskilátásokat — most arra lenne szükség, hogy mérséklődjék a meleg, és vízutánpótlást is kapja­nak még a gabonatáblák. A tél végi, illetve a ko­ra tavaszi állapothoz ké­pest a búza viszonylag el­fogadható terméssel kecseg­tet: közepes termés ígérke­zik ebben az esztendőben, ám a hozamok végső ala­kulását alaposan befolyásol­ja még az elkövetkező 3—4 hét időjárása. Az őszi bú­zát 1,3 millió hektárról vágják majd le. A betakarí­tás még csak szórványosan, néhány gazdaságban kez­dődött meg. (Tavaly ilyen­korra már a terület 10 szá­zalékán végigmentek a kombájnok.) A több mint 100 ezer hektárnyi őszi ár­pa termésének 40 százalékát hozták le eddig a földekről (1986-ban 98 százalékát.) A kalászos gabonák összes te­rülete 1 650 000 hektár. A nagyüzemek felkészül­tek a munkára. összesen 12 500 kombájnnal rendel­keznek, az arató-cséplő gé­pek kétharmada a nagy teljesítményű géposztályba tartozik. Figyelmeztető azon­ban, hogy egyharmaduk hét évnél idősebb, azaz már meglehetősen koros és ezért alkatrészellátásukat jó szinten kell biztosítani. Min­dent egybevetve, lesz ele­gendő alkatrész a nagy munkához, ám csapágyból, ékszíjból, gumiköpenyből és néhány motoralkatrészből időszakos ellátási zavarok adódhatnak. A gabonát 865 átvételi helyen fogadják, naponta 350—360 ezer tonna termés fogadására képesek az ipar és a gazdaságok létesítmé­nyei. Az elmúlt évben be­vezetett minőségi átvételi rendszer előírásai, szabá­lyai erre az esztendőre is érvényesek.

Next

/
Thumbnails
Contents