Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
1987. július 9., CSÜTÖRTÖK / 3 NOGRAD Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás a 2. oldalról) nyék között kell élni, dolgozni. Ez várhatóan nem kis feszültséget okoz a lakosság körében, amelyet éppen a kibontakozás, a biztosabb jövő érdekében kell vállalni. Megerősítette,, hogy a program sikeres végrehajtása átgondolt döntések, intézkedések sorát igényli. Ennek megfelelően szólt az irányítás folyamatos korszerűsítéséről, s olyan érdekeltségi rendszer kimunkálásáról, amely differenciáltan ösztönöz, a jól dolgozó gazdasági egységeket támogatja. Hiszen — ahogy erre a program is utal — a gazdaság nehéz helyzetéből csak a gazdálkodóegységek hatékonyabb munkájával, jövedelemtermelő képességének növelésével juthatunk ki. Befejezésül a pártszervek, az alapszervezetek munkájáról szólt, elismerve törekvéseiket, amelyeket a gazdaságpolitikai, társadalom- politikai célkitűzések érdekében tettek. Ugyanakkor elmondotta, hogy egyrészük nem tudott eleget tenni az élet által támasztott követelményeknek. Sem a politikai, de az ideológiai, a propagandamunkájuk sem tartott lépést a változásokkal. A politikai munka feltételeinek, hatékonyságának folyamatos javításáról szólva, kiemelte a pártszervek be- avatottságát a politikai döntésekbe, az egyértelmű munkamegosztást a párt- és gazdasági szervek között, továbbá a helyi politikai munka felelős támogatását, önállóságának erősítését. Döntésre várva Pongrácz József, a rétsági termelőszövetkezet elnöke, a mezőgazdasággal és az élelmiszeripari kérdésekkel foglalkozott. Helyeselte azt az álláspontot, hogy egy rövidebb, stabilizációs folyamat kialakítása mellett törekszünk a hosszabb távú kibontakozás létrehozására. A gabonatermesztés esetleges további fokozására szükségesnek nevezte az exportérdekeltség további növelését, majd szólt azokról a fehérjenövényekről, amelyek termesztésével sikeresen foglalkozhatunk. A növénytermesztésben — a továbblépés végett — véleménye szerint indokolt megvizsgálni az egyes művelési ágak arányát, ezen belül Nógrádban feltétlenül foglalkozni kell az intenzív gyeptermesztéssel, valamint a szántóként gazdaságosan nem hasznosítható területek erdősítésével. A hozzászóló kifejtette, hogy a mezőgazdasági üzemek konkrét döntésre várnak: a tej- és hústermelés további fokozására, körülményeink között mennyire van szükség? A konvertibilis elszámolású export- növelése kapcsán beszélt arról, hogy a bogyósgyümölcstermesztés Nógrádban további exportlehetőségeket ad. Éppen ezért ennek közA vitát hallgatva ponti támogatása is feltétlenül indokolt. Pongrácz József felvetette a különböző adózási formák egyszerűsítésének igényét is, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői ne a különböző adók kivédésére koncentráljanak, hanem konkrétan foglalkozzanak a mezőgazda- sági termelés jövedelmezőségével. Segítség, bizalom A testületi ülés vitájában szót kért Grósz Károly. Átadta a Központi Bizottság üdvözletét a pártbizottsági ülés résztvevőinek, rajtuk keresztül Nógrád megye párttagságának, lakosságának. Mint mondotta, jóleső érzéssel tapasztalja, hogy a térség kommunista közösségére az elkövetkezendő időkben is számíthat a Központi Bizottság, a kormány. Az ország helyzete nehéz, bonyolult, s ha valamikor, akkor most szükség van a segítségre, a támogatásra, a bizalomra. A nagyrabecsülés hangján, szólt arról a bizalomról, amely a pártbizottsági ülés előterjesztésében és. a vitában egyaránt megfogalmazódott, amely egyben az igényt is jelzi a kormány munkája iránt. Egyetértéssel beszélt a pártbizottsági ülés előterjesztéséről, a Központi Bizottság üléséről elhangzott tájékoztatóról, a kibontakozás történelmi jelentőségű társadalmi, gazdasági programjáról. Mint mondotta: megértése és végrehajtása erősíti a párt szervezeti, cselekvési egységét, növeli tömegbefolyását. Végezetül Grósz Károly elemezte az ország jelenlegi helyzetét, és szólt azokról a készülő kormányintézkedésekről, amelyek a Központi Bizottság határozatának, a kibontakozást szolgáló cselekvési program megvalósítása érdekében látnak napvilágot. Következetesen Boldvai László, a megyei KISZ-bizottság első titkára többek között a Jövőnk a tét! akció Nógrád megyei tapasztalatait összegezte. A fogadtatás differenciált volt Nógrádban. A felhívásra a KISZ-szervezetek negyven százaléka tudott érdémben reagálni, az arány a termelői területen a legjobb. A nagyüzemekben két végletet tapasztaltak: az aktivitás a ’jó, azaz a felszálló ágban lévő üzemekben, illetve a nehéz gazdasági körülmények között lévő vállalatoknál volt a legnagyobb. A megyei KISZ-bizottság első titkára kifejtette, hogy jelentősen nőtt a vállalatoknál a közösségi célú munkavállalás. Mint mondotta, arról van szó, hogy a vállalat érdekei alapján a fiatalok KISZ-es csoportjai vállalkozási szerződést kötnek egy-egy meghatározott munka elvégzésére. — Ügy ítélem meg, hogy a kibontakozás programja sok olyan elemet tartalmaz, amely korábbi pártdokumentumokban is megtalálható. A végrehajtásban azonban már nem lehet alternatíva, ezt következetesen, fegyelmezetten, a legjobb tudásunk szerint végre kell hajtani. A hozzászóló azzal érvelt, hogy vállalni kell az élet- színvonal néhány éves csökkentését is. így fogalmazott: „Azon a véleményen vagyok, hogy akkor járunk el helyesen, ha a hosszú távú érdekekből indulunk ki. Ha azt akarjuk, hogy öthat év múlva egyáltalán szóba kerülhessen az életszínvonal emelése, akkor annak feltételeit, anyagi alapjait ma kell. megteremtenünk.” Nagy a kihívás Dr. Juhász Gyula, az ÜM. Salgótarjáni Síküveggyárának igazgatója így kezdte hozzászólását: „Mi azon gazdasági egységek közé soroljuk magunkat, amelyek a gazdasági és társadalmi kibontakozás követelményrendszerébe szeretnének illeszkedni.” Kifejtette, hogy az üvegipar világviszonylatban fellendülő ágazat, s ez roppant nagy kihívás is. Ha ugyanis most elkésnek a technológiaváltással, a jól átgondolt fejlesztési elképzelések megvalósításával, akkor a piacon kegyetlenül helyükbe lépnek mások, s néhány év múlva az üvegipar a leépítendő ágazatok közé sorolható. Ma lehetőség van arra, hogy jobb helyet töltsön be a gyár a megyében, átvegyen export- és foglalkoztatási feladatokat; Ezzel számolva a 80-as évek kezdetétől — a megye vezetésével együtt — dolgoztak a finomüveggyapot-gyár felépítéséért. A gyárigazgató reményét fejezte ki, hogy 1989-ben megindult a termelés a salgótarjáni üveggyapotgyárban, világszínvonalú termékcsaládot adva a magyar iparnak — és exportra. A gyár igazgatója az alapvető célkitűzések között említette, hogy mindenekelőtt meg kell maradni a magyar járműipar háttérbázisának, meg kell védeni a jelenlegi bel- és külföldi síküvegpiacokat, sőt bővíteni is szükséges azt. Jelenleg a piacokon jó pozícióban van a gyár. Ameny- nyiben azonban nem korszerűsítik a jelenlegi technológiát, a floattechnológi- ára a 90-es évek kezdetén elvész a piac. Ezzel együtt a járműipar üvegkielégítésének importja az elviselhe- tetlenségig fokozódna. Ehhez kell a technológiaváltás, s ezért kell megszerezni az új technológiát — hangsúlyozta a salgótarjáni síküveggyár igazgatója. Az átalakítási folyamat beindítása és továbbvitele komoly feladatokat ró a megye valamennyi állami és társadalmi szervére, így a népfrontra is — kezdte hozzászólását Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. — A népfront mai szerepe, tevékenysége arra a történelmi tanulságra épül, hogy politikai tömegmozgalomként mindig az időszerű társadalmi, politikai kérdések megoldására kell fordítani erejét. Ezekhez kell megnyerni a lakosság túlnyomó többségének egyetértését... A cselekvő egyetértését, amire ma minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Letovai Ildikó kifejtette, hogy az előrehaladás egész társadalmunktól áldozat- vállalást, fegyelmezett munkát követel. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszellem javítására. A mozgalom munkamódszerére való utalás után a vita résztvevője sürgette, hogy a társadalom életében fontos események, jelenségek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai és gazdasági döntéseket megelőző széles körű előrevivő társadalmi viták rendszerét. Nagyon fontos e téren a továbblépés: a megfelelő témáról a megfelelő helyen, a kellő időben kerüljön sor a vitára. Végezetül ezzel kapcsolatban az előforduló átfedésekről, párhuzamosságokról szólt Letovai Ildikó, majd azt hangsúlyozta, hogy a mozgalomnak is kezdeményezőbbnek kell lennie. Az alkalmazkodás helyett a reagálásnak, a várható következményekre való időbeni figyelemfelhívásnak kell jellemeznie a munkát, a már megjelenő problémák utáni kullogás helyett. Géczi János zárszavában kiemelte: a Központi Bizottság határozatának megértetése, végrehajtása folyamatos munkát ad a pártszerveknek, ' az alapszervezeteknek, a gazdasági egységeknek. Szükséges. — éppen a határozat szellemének megfelelően —. hogy a gazdasági munka gyakorlata mellett változzon . a szemlélet, s változzanak a politikai munka módszerei is. A pártbizottság a Központi Bizottság üléséről ádott tájékoztatót, ezzel összefüggően a megyei tennivalókat tudomásul vette. Megerősítette az elhangzott javaslatot a határozat feldolgozására, a párt- és állami szerveknél, a társadalmi és tömegszervezeteknél. Elutazott hazánkból I. János Károly Prágában a spanyol király Hivatalos magyarországi ,4 látogatása befejeztével szerdán elutazott hazánkból I. János Károly, Spanyolország királya, aki Németh Ká- rolynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. Az uralkodó és felesége, Zsófia királyné délelőtt megtekintette a Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének világhírű festményeit. A múzeumlátogatás után a királyi párt, a Parlament előtt, a nemzeti zászlókkal fellobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták. I. János Károly búcsúztatására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügy-, Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Markója Imre igazságügyminiszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint hazánk politikai, állami és társadalmi életének több más vezető személyisége. I. János Károly és Zsófia királyné Németh Károly és felesége kíséretében fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és a spanyol himnusz elhangzása után az uralkodó ellépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen elköszöntek az ünnepélyes búcsúztatáson megjelent spanyol, illetve magyar személyiségektől, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepség katonai díszmenettel zárult. Az uralkodó és kísérete ezután a Ferihegyi repülőtérre indult. A magyar és spanyol nemzeti lobogókkal díszített repülőtéren Németh Károly és felesége köszönt el a királyi pártól. Jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi, Javier Rubio, Spanyolország budapesti, valamint Ondrej Durej Csehszlovákia magyarországi nagykövete. A spanyol uralkodó és kísérete különrepülőgépe 11 óra után néhány perccel szállt fel Ferihegyről csehszlovákiai úticélja felé. ☆ Gustáv Húsúk csehszlovák köztársasági elnök meghívására szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Prágába érkezett I. János Károly spanyol király és felesége, Zsófia királynő. A csehszlovák fővárosban nagy várakozással tekintenek Gustáv Husák és a spanyol uralkodó tárgyalásai elé. Prágában emlékeztetnek arra: mind intenzívebben fejlődik a kétoldalú viszony a diplomáciai kapcsolatok 1977-es megújítása óta. Az érintkezés eddig külügyminiszteri szinten folyt, s most első alkalommal kerül sór államfői találkozóra. (MTI) Nyikolaj Rizskor Becsben Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő szerdán négynapos hivatalos látogatásra érkezett Ausztriába. A miniszterelnököt felesége, valamint Borisz Arisztov külkereskedelmi miniszter, Anatolij Kovaljov első külügyminiszter-helyettes és más ■ vezető személyiségek kísérik. A vendégeket Franz Vranitzky kancellár és Alois Mock alkancellár-külügymi- niszter üdvözölte a schwe- chati repülőtéren. Nyikolaj Rizskov az osztrák rádiónak adott rövid nyilatkozatában kitűnőnek minősítette a szovjet—osztrák kapcsolatokat és rámutatott, hogy látogatása alkalmából a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak fejlesztése áll előtérben. A szovjet kormányfő megérkezése után látogatást tett Franz Vranitzkynél és Alois Mocknál, majd a délutáni órákban a két kormányfő kísérete bevonásával tárgyalt. Nyikolaj Rizskov ellátogat Linzbe és Salzburgba is és szombaton sajtóértekezlettel fejezi be ausztriai látogatását. ’ (MTI) Kalászosgabona-fermesztési tanácskozás Érsekvadkerten Csökken a növénytermesztés jövedelmezősége Kalászosgabona-termesztési tanácskozást és bemutatót rendezett szerdán Érsekvadkerten a Nógrád Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Gödöllői Agrárfejlesztő Közös Vállalat (GBBR) és a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezetének növénytermesztési szakosztálya, valamint a helyi Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz. A mezőgazdasági szakembereket Honti István, a TE- SZÖV gazdaságpolikai titkárhelyettese köszöntötte, majd vázolta szűkebb pátriánk kalászosgabona-ter- mesztésének helyzetét. Mint elmondta, szövetkezeteink az elmúlt tervidőszakban jelentős eredményeket értek el, s a kalászosok szántóterülete elérte az összterület 43 százalékát. Ezen belül a búza részaránya meghaladta a 32 százalékot és a gazdaságok 4,3 tonna hektáronkénti átlaghozamot takaríthattak be. Ám — mint a- továbbiakban elemezte — a fejlődés üteme az elmúlt két évben megtört, amelynek okai között éppúgy szerepelnek az árrendszerben fellelhető feszültségek, mint az aszályos időjárás, illetve a helyi adottságok. Példaként említette, hogy tavaly az őszi búzát 22 termelőszövetkezet, a tavaszi árpát 15 üzem 1.6 millió forint veszteséggel termelte. A növénytermesztés jövedelmezőségének csökkenése az ipari termékek beszerzési árának jelentős növekedésében is keresendő. Ezt a mezőgazdasági termények értékesítése során nem lehetett érvényre juttatni. A TESZÖV elnöksége területi felár, vagy árkiegészítés bevezetését tartja szükségesnek, a termelési rendszereknek pedig javasolta, hogy az üzemi sajátosságok figyelembevételével törekedjenek az egyensúly . biztosítására a jövedelmezőség és a szükségszerű hozamnövelés között. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy maguk a tsz-ek sem tesznek meg mindent a feszültségek csökkentésére. Ezt követően Lindmayer Nándorné, a GBBR gabona- termesztési ágazatvezetője ismertette a vetőmag-szaporítással kapcsolatos legújabb ismereteket. Az egyes minősített fajták terjedése örvendetesen javult, ami azt mutatja, hogy a gazdaságok nemcsak felismerték, hanem hasznosítják is az eredményeket. A fajtaválasztékot tekintve, jó az ellátás, bár a megye adottságai behatárolják termesztésüket. Végezetül Gyimesi János, az érsekvadkerti termelő- szövetkezet termelési elnök- helyettese vázolta a növény- termesztésben elért fejlődést, illetve az utóbbi években bekövetkezett megtorpanás okait. A szakemberek határjáráson vették szemügyre megyénk egyik legnagyobb gabonatermesztő szövetkezetének kalászosait. (németh) t