Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... másokért Miért örül a tanácselnök? A bejárati ajtó melletti kisszéken „öreg néne” ül­dögél. Sötét ruháját szürké­re fakította az idő. A kony­hában egy másik idős asz- szony, de jóval fiatalabb az előbbinél. — Ketten vagyunk — mondja az ifjabbik —, az édesanyámmal. Kilencven- három éves. .. Közben betopog a nénike, korához képest még sebe­sen viszik a lábai. Jövete­lünk célja iránt érdeklődik, de leánya gyorsan kitessé­keli. Meglepődünk a hangos­ságon. — Sajnos, nagyot hall, nem lehet vele beszélgetni, csak kiabálni. Azért is mond­tam neki, hogy üljön vissza a helyére. Egyébként érdek­li minden, ami a házban történik, és nincsen baj az egészségével sem. A hetvenkét esztendős Horváth Józsefné több mint négy évtizede él özvegyen. Két gyermeket nevelt fel. — A házasság hét éve alatt is sokat volt a család­tól távol a férjem — mesé­li az asszony. — Háborús idők jártak, s tizenegyszer hívták be katonának. Utol­jára 1944-ben. Akkor már nem jött vissza, megbetege­dett és elpusztult a fog­ságban. A fiam hat-, a lá­nyom négyéves volt. Hár­masban maradtunk, én hu­szonkilenc évesen. Néhány hold földön gaz­dálkodott Horváthné. Ugyan­úgy, mint a többi benczúr- íalvi szegény. Korábban meg, a felszabadulás előtt napszámoskodott, az uraság­nál, ahogyan ő mondja. Szabatos meghatározás szerint fejfájásnak az agy­koponyán belül érzett fáj­dalmat nevezzük. Itt kü­lönösen érzékeny területek vannak: a bőr, a bőr alatti kötőszövetek, a szemgolyó, a szemüreg kötőszövete, az orrmelléküreg, a kemény agyburok és az erek. E szer­vek mindegyike a legkü­lönbözőbb behatások követ­keztében izgalmi állapot­ba kerülhet, és ezzel fejfá­jást válthat ki. Szinte alig van olyan em­ber, akinek egy-egy alka­lommal ne fájna a feje. A probléma inkább a tartós, vagy az időszakos, de rend­szeresen ismétlődő fejfájá­soknál van. A fejfájásnak ugyanis nagyon sok oka le­het, de legtöbb esetben jel­zése valaminek, esetleg tár­sul valamely betegséghez, illetve annak kísérő tünete, Oka lehet — többek között — érbeidegzési zavar; fer­tőző lázas betegség, agyűri folyamat (agyhártya-, agy- velőgyulladás, daganat, agy­vérzés), ésetleg a szem tö­rési hibája (mely szemüveg­gel megszüntethető), rossz szemüveg viselése; vagy a lül, az orr, a fogak, a mel­léküregek megbetegedése, a gerinc nyaki elváltozásai, (amelyek többnyire mesze- sedéssel járnak); sérülés, agyrázkódás, a fej, az arc, a tarkó tájékán fellépő idegbántalmak, ideggyulla­dás stb. Okozhatja napszú- rás vagy frontbetörés is. Azt a fejfájást, amely nem tünete valamilyen más be­tegségnek, hanem önálló kórkép, az orvostudomány migrénnek nevezi. Bár el­sősorban a nők betegsége, amely már a serdülőkorban kezdődik, és jóval túlmutat a klimaxon, mégis nem egy férfi is szenved benne. Ve­zető tünetei: általában fél­özv. Horváth Józsefné szí­vesen tölti szabad idejét a konyha- és virágoskertben. (Fotó: Tácsik Nóra) , — Ezt a régi házat — mu­tat körbe — ötvennégyben vettem. Addig az anyóso- méknál laktunk, a Rozma­ring utcában. A ház korábbi évtizedek ízlését, divatját tükrözi. Külső megjelenésében és belső berendezésében is. A falakon családi fényképek: a fiatalasszony a férjjel és a két gyerekkel. Ha a vi­lágban nem is volt nyuga­lom, a képeken ez nem tük­röződik. Azokon harmónia uralkodik. Horváth Józsefné özve­gyen maradva, gyerekeinek és a munkának, a közösség­oldali fejfájással jár, hány­ingerrel, hányással szokott párosulni, és rohamokban jelentkezik. Egy-egy roham tarthat viszonylag rövid ideig, de tarthat órákig,, sőt napokig is, bár ez utóbbi ritka. Súlyos esetekben ve­getatív zavarok, ritkán akár idegrendszeri működésbeli kiesési tünetek (kettőslátás, átmeneti bénulás, beszédza­var) is előfordulnak. Súlyos migrénnél a fény- és a zaj­ingerek fokozzák a fájdal­mat, ezért ilyenkor tanácsos sötét, csendes szobában lefe­küdni. Egyébként a migrén­re való hajlam általában öröklődik. Mindenféle heveny fejfá­jás esetében (akár migrénes természetű, akár nem) indo­kolt a fájdalomcsillapítók alkalmazása. Ma már — egy-egy doboz erejéig — a viszonylag erős fájdalom- csillapító gyógyszerek is megvásárolhatók vény nél­kül is. Abban az esetben, ha a hányinger következtében a szájon át bevehető gyógy­szerek nem jöhetnek szóba, célszerű lehet a fájdalom- csillapító kúpok alkalmazá­sa. Egy-egy doboz ezekből is vény nélkül kapható. Mindazonáltal a fájdalom- csillapítók valóban csak ar­ra valók, hogy az akut fáj­dalmat csillapítsák. Sem­mi esetre sem jár el helye­sen az, aki rendszeresen je­lentkező fejfájásai ellenére nem megy orvoshoz hanem a tüneteket — újra meg újra, — valamilyen fájdalomcsil­lapító gyógyszerrel nyomja el. Különösen fontos ez olyan embernél, akinek ko­rábban nem igen fájt a fe­je, hiszen itt valószínűleg olyan probléma húzódik meg a háttérben, ami orvosi ki­vizsgálást igényel. Dr. Kempler Kurt nek szentelte az életét. Min­dig szókimondó, talpraesett asszony volt, nem csoda, hogy amikor a helybeli ter­melőszövetkezet megalakult sokféle társadalmi szervezet­be beválasztották. A szövet­kezeti bizottságokba, a nő­tanácsba, a Vöröskeresztbe, még a téesz vezetőségébe is. Tizenhat évig volt tanács­tagja a falunak, egyfolytában 1964-től 1980-ig. Tanácsi bi­zottságokban tevékenyke­dett, népi ülnökösködött a bíróságon. — Elvállaltam szinte min­denféle megbízatást, mert szerettem az emberekért tenni. Így éreztem a társa­dalom hasznos tagjának ma­gamat. S, ha reggelente el­megyek tejért a boltba, még ma is hosszasan elbeszél­getek az emberekkel, fiatal­lal, öreggel. Értem az itte­niek nyelvét, ők az enyé­met. Tanácstag is az ő aka­ratukból lettem, ők jelöltek. özvegy Horváth Józsefné 1975-ben ment nyugdíjba. Járandóságát közepesnek tartja. Édesanyja szintén kap nyugdíjat a postás férje után; egyiken sem szenved­nek hiányt semmiben. — Három unokám van — mondja Horváthné. — Mind lány... A fiam sajnos, már meghalt. — Rákban... Csak édesanyám van velem. Fi­gyelmetlenebb, körülbelül már egy éve. .. Vigyázni kell rá. Egész életem lemondás­ból állt. De nincs keserűség bennem. Tettem és tehettem másokért. Bírom még ma­gamat és ez mindennél töb­bet ér. Habosított csomagoló­anyagok Keszegről A Nézsai Május 1. Ter­melőszövetkezet több mint egy évtizede hozta létre a gazdaság területén lévő Ke­szeg községben a műanyag­üzemet. A termelési részleg idei tervezett árbevétele 22 millió forint. A habosított poliészter alapanyagú esztétikus, kor­szerű csomagolóanyagot egyebek között a budapesti ORION Gyárnak, a BRG- nek készíti három műszak­ban a huszonöt tagú kollek­tíva. Az elkövetkező években ütemesen növeli termelését a kisüzem. Ennek alapja, hogy három éve teljes fel­újításba kezdtek Keszegen, többek között új üzemcsar­nokot, raktárt építettek. Négy présgéppel korszerűsödött a gyártósor is. Aranyos Ferenc mátrate- renyei tanácselnök alig fél -éve tölti be e tisztét. — Magam sem hittem vol­na, hogy ilyen jól fogom érezni magam — mondja. — Pedig, amikor elvállaltam, aggódtam, nem is kicsit. — Nos, mitől van jó ked­ve manapság egy tanácsel­nöknek? — Azt nem tudom, a töb­binek mitől és egyáltalán jó kedve van-e. Én azért ér­zem jól magam, mert élet van Mátraterenyén. Minden él, mozog, fejlődik. — Sok a pénzük... — Hiszen éppen ez az! Nekünk sincs több mint másnak, mégis fejlődik a község. — Például? — Hát itt van az iskola, amelynek tavaly télre meg­épült a központi fűtése úgy, hogy a tanácsnak alig ke­rült pénzébe. Anyaggal, eszközzel, mérhetetlenül sok társadalmi munkával segí­tett a tsz, a helyi Ganz-MÁ- VAG gyár, a jánosaknai Pá­va ruhaüzem, kisiparosok, a szülők. Most ugyanígy tor­natermet építünk Homokte- renyén. —- Azt is társadalmi mun­kában? — Javarészt igen. A ki­használatlan homoktere- nyei művelődési házban két­száz négyzetméteres tor­natermet alakítunk ki, új parkettával, bordásfallal, tornaszerekkel és különböző szerelvényekkel kispályás labdajátékokhoz a teremfo­citól a kosárlabdáig. A ta­nácsi költségvetésből fél­millió forintot adunk, de a létesítmény legalább másfél milliót ér. Gyakorlatilag en_ nél többet, hiszen megold­ja az iskola rég vajúdó tor­natermi foglalkozásait: a .,!yukas''-órákban a Ganz- MÁVAG helyi labdarúgócsa­pata használhatja erőnléti edzésekre. Tág tere lesz a lakossági tömegsportnak: u kispályás teremfoci-, a röp­labda-, a tollaslabda- és a kosárlabda-mérkőzéseké* a lelátóról a közönség 's élvez­heti. Még egy kamara'erem­re is futotta: házasságkötő Tíz évvel ezelőtt Bécsben megalapították az Osztrák Szemiotikái Társaságot, mely­nek célja, hogy lehetővé te­gye a tapasztalatcserét a tudósok között, és a diákok­kal megismertesse a jelel­méletet. A jelelméletet mind teremnek, videózásnak, író­olvasó találkozóknak. És mindez a tanács félmillió­jából és a lakosság, a szö­vetkezet, a gyárak társadal­mi munkájából. — Ügy tűnik, mindennek elsősorban a településköz­pont, Homokterenye a ha­szonélvezője. .. — Szó sincs róla! Hiszen a nováki, jánosaknai gyere­kek is ide járnak iskolába. Arról nem beszélve, hogy a mátranováki alsó tagozatos iskolának éppen most épí­tünk szabadtéri tornapályá­kat, egy felhagyott bánya­épületben pedig fedett tor­natermet. Nem, nem! Egy test, egy lélek ez a telepü­lés, amelynek életkörülmé­nyeit szeretnénk magasabb színvonalra emelni. — Mégpedig? — Bevezetjük például a vizet. — Ezt is társadalmi mun­kában? — Nem, ezt nem. — Akkor hogyan? — Pénzünk volt rá, de azért ez sem ment egysze­rűen. Versenytárgyalást hir­dettünk, de megbuktunk ve­le. A tanács 48 milliós kí­nálatával komolytalan 90 milliós ajánlatokat szegeztek szembe. Mindegy, no, lefúj­tuk a pályázatot. Megkeres­tük az Észak-magyarországi Regionális Vízmű vezetőit, akik elvállalták a munkát 55 millió forintért. A ge­rincvezetéket a Nógrád Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat mátraszelei kútjai- tól májusban kezdték fek­tetni. Nagyon finoman dol­goztak. nem túrták fel a falut és máris megépült az összesen 23 kilométeres el­osztóvezeték egy része, Ho­mokterenye közepéig. .. — Miért ez a sietség, ami­kor a befejezés határideje 1989 júliusa? — Az elején meglódult a munka, mi kértük is. A Nóg­rádi Szénbányák leendő tó­aljai külszíni fejtése itt lesz a szomszédban. A szén­réteg elég mélyen van, és már a fedőréteg kitermelése elején elszökött sok homok- terenyei ház kútjának a a mai napig nem oktatják az osztrák főiskolákon és egyetemeken. A társaság eddig öt szim­póziumot rendezett, a hato­dikat A nemek szemiotikája címmel 1987 végén Salz­burgban fogják megtartani. vize. A vízvezeték-építés el­ső szakaszában tehát ezt mindenképpen pótolnunk kell. Július 15-re megcsordul­nak a közkifolyók! De köz­ben természetesen épül a hálózat többi része is. Hát ennyit a vízről. — Miért, van még vala­mi? — Igen, de az egyelőre a jövő zenéje. Kacsintgatunk a földgáz felé, közel van egy főelosztó. Dehát ez a mai pénzszűke világban sokáig nem lesz aktuális. . — Mi az, ami viszont idő­szerű? — Például az idegenforga­lom. — Idegenforgalom Homok- terenyén? Nem túlzás ez? — Idegenforgalmon nem külföldieket értünk. Megál­lapodtunk például a szente­si tanáccsal. Nettó műszaki értéken eladtuk nekik a mát- racserpusztai volt iskolaépü­letet, udvarával együtt, ahol ők állandó úttörőtábort lé­tesítenek. Helyrepofozzák a főépületet, faházakat raknak le. sportpályákat, játszóte­ret alakítanak ki. Nekünk ez már idegenforgalom. Kifelé megyünk a ta­nácsházából. Lent a tóaljai völgyben földgépek, dömpe­rek, teherautók nyüzsög­nek, a 11 hektáros területet már jócskán kimélyítették. — Mondják — szólal meg Aranyos Ferenc —, július­ra elérik a szenet, megkez­dik a kitermelést. Látja, ez is hozza majd a látogatói­kat. Már most megállapod­tunk a bányával: ha a ki­termelést befejezték, rekul- tiválják a területet. A Zagy­va duzzasztásával tavat ala­kítanak ki, amit nemes hal­fajtákkal betelepítünk. Horgászparadicsom lesz itt. Nem tudom, meddig tart egy ilyen külszíni fejtés ki­aknázása, pár évig biztos, de ha hiszi, ha nem, én már látom a stégeket, a horgász­tanyákat, meg a pecázó em­bereket a homokterenyei tó Jutalomtáborozás (Tudósítónktól) Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-haszno­sító Vállalat hagyományosan ez évben is jutalomtáboro­zásban részesíti azokat az úttörőket, akik kiemelkedő eredményeket értek el a hasznosítható hulladékanya­gok gyűjtésében. A Borsod, Heves és Nóg­rád megyében lévő általá. nos iskolák tanulói a gyűj­tési akciókban — a leg­utóbbi értékelés szerint — 5100 tonna vas- és fémanya­got, 2500 tonna papír- és 64 tonna textilhulladékot adtak át a MÉH-telepeken, -átve­vőhelyeken, melynek értéke megközelíti a tízmillió fo­rintot. A Borsod Megyei Úttörő­elnökség és a MÉH Nyers­anyag-hasznosító Tröszt által biztosított keret alapján a csanyiki nemzetközi úttörő­táborban 12, az NDK-beli Treshwitzben 32, a csille­bérci úttörőnagytáborban 40, Balatonfenyves-alsón pe­dig 30 fő úttörő táborozhat. A pajtások — a pihenés és szórakozás mellett — a különböző szakprogramo­kon megismerkedhetnek a MÉH munkájával, feldolgo­zási tevékenységével is. Délelőtti sétán az etesi óvodások. —RT— Oruosí tanácsok Á fejfájás és gyógyszeres kezelése körül. Cs. G. Előkészületben a „nemek szemiotikája1

Next

/
Thumbnails
Contents