Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
1987. július 8., SZERDA NOGRAD 3 Az DM. Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában 5500 méter száliitósodronyt készítenek évente. Az erősített kivitelű, hegesztett szélű terméket a vevő igényének megfelelő mű-" szaki paraméterekkel gyártják. — bp — Józanság mérték, az egészség érték! Interjú az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság titkárával Az Ifjúság — egészségvédelem — szenvedélybetegségek című salgótarjáni nemzetközi nyári egyetem egyik sokat emlegetett témája az alkoholizmus. A szenvedélybetegségeknek ugyan ez csupán egy köre, mégis (eddig) a legtöbbet lehetett hallani róla. Magyarázata egyszerű; indokolja az alkoholfogyasztás tradicionális eredete és gyökere, az utóbbi évtizedek mértéktelenségének felerősödése, a fogyasztás szerkezetének negatív átalakulása, a gátlástalan ivászat káros társadalmi és egyéni következményeinek terjedése. Az alkoholizmus kérdésköréről Lóska Szilárddal, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság titkárával készítettünk beszélgetést. — Előadásában meglehetősen sok és elszomorító, tettekre serkentő adatot közölt. Ezek közül azt emelném ki, hogy tavaly minden magyar lakos 11,3 liter alkoholt fogyasztott tiszta szeszre átszámítva. E mennyiség azt jelenti, hogy ötödikek vagyunk a világranglistán. S emlékezetem szerint — szerencsére — ez visszaesés. .. — Kétségtelenül így van. 1984-ben például 11,7 literről beszélhettünk. Tehát bizonyos visszaesés, illetve stagnálás mutatkozik. Persze, ha a húsz évvel korábbi 6 literes fogyasztást vesszük, igencsak megmutatkozik a tennivalónk. Ugyanakkor a fogyasztás súlypontja áttevődött a legkárosabb alkoholfajtára, a tömény szeszre; ez teszi a 48 százalékot. S az égetett szesz már önmagában enyhe kábítószer. Nagyon oda kell figyelnünk az alkoholra. Magyarországon több mint 500 ezer alkoholbeteg van, tehát, aki függőségben él, és egymillió körüli azoknak a száma, akik túlzott mértékben fogyasztanak alkoholt. A fogyasztás rendkívül súlyos következményekkel járhat a családokra, a generációkra nézve. — Miért vagyunk, mi magyarok, ennyire iszákosak? — Az okok természetesen összetettek. Belejátszik a hagyomány is, hiszen klasz- szikus bortermelő ország vagyunk (csak éppen a bor- fogyasztásról szoktunk le). Az okok között azonban mindenekelőtt az utóbbi évtizedek jelentős urbanizációs változásait kell megemlítenem. Ez a folyamat több millió embert érintett, munka- és lakóhelyet változtattak. S, kikerülve a megszokott közösségből, bizonyos erkölcsi normák fellazultak, illetve beilleszkedési zavarok keletkeztek. Világviszonylatban magas nálunk a dolgozó nők száma, s ennék is vannak káros következményei : nagyobb a# leterheltségük, nem elég fejlett a szolgáltatóhálózatunk, a férfiak a terhekből keveset vállalnak át. A beilleszkedés, a harmónia megtalálásába esetenként értékzavarok is belejátszanak... Persze meg kell jegyeznem, • hogy fogyasztásunkban torzító tényező lehet a jelentős idegenforgalom, ám a probléma ennek ellenére megmarad. A gazdasági helyzet nehézségei nem jelentenek kellő magyarázatot. Voltunk már rosszabban is, mégsem volt annyi alkoholista. Valahogyan egyénileg és társadalmi méretekben kellene megtanulnunk a gondokra megoldást találni, humánus válaszokat adni — nem pedig azonnal a pohár után nyúlni. — Többen szóltak a túlzott alkoholfogyasztásról, amiből következik az is, hogy van, egy természetes mértéke. Mi lehet ez általánosságban? — Nyilván személyenként változhat a mennyiség, de amelyik még nem árt meg, nem fejleszti ki a függőségi viszonyt, az a kívánatos. A mértékletes, alkalomhoz kötött alkoholfogyasztás elviselhető, de az absztinenciát is tudjuk értékelni. Sőt van, ahol el is várjuk. Például a munkahelyeken, a közlekedésben. Adminisztratív — tehát tiltó — eszközökkel érünk el eredményt, de egyre nagyobb súlyt fektetünk a meggyőzésre, a tudatosításra, mert ennek sikere értékesebb. Ebben az alkoholellenes klubok, egyesületek és alapítványok sokat segíthetnek, főleg az egyénnek, hiszen tudott, nagyon könnyű a betegségbe visszazuhanni. A mostanában kidolgozott egészségmegőrzési program jó hátterét adja a munkának. Célul tűzi a megelőzés és az ellátórendszer együttes fejlesztését. Mindebben nagy szerep jut a tömegkommunikációnak is. Meg kell változtatnunk a tudati viszonyokat, az értékrendet. S, ez hosszú átgondolt feladatsort jelent, a felvilágosítást a legifjabb korosztályoknál kell kezdeni. — Befejezésül, •mit tanácsol, ha „megszomjazunk”? — Józanság mérték, az egészség érték! — felelte Lóska Szilárd, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság titkára. Sulyok László Kétszeres termelékenység A KGST tevékenységének átalakítása — A KGST-tagországok 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítása sajátos katalizátorként hatott a testvéri országok közötti együttműködés új, progresszív formáinak keresése és széles körű alkalmazása során — jelentette ki Vjacseszlav Szicsev, a KGST titkára. Széleskörűen fejlődnek a közvetlen kapcsolatok a szocialista országok tudományos intézményei és vállalatai között, aktívabb lett a közös vállalatok létrehozására irányuló munka. Vjacseszlav Szicsev emlékeztetett arra, hogy a komplex program összes feladatának teljesítésével, a KGST-tagországok több mint 1500-fajta új technikához, közel 500 korszerű technológiai folyamathoz, 400-fajta új anyaghoz jutnak. A tudományos-technikai haladás más eredményeivel együtt ezek lehetővé teszik, hogy a KGST- tagországok munkatermelékenysége legalább kétszeresére növekedjen. Az ilyen széles körű program megvalósítása, természetesen nem mentes a nehézségektől, és maradnak megoldatlan kérdések is. A szocialista gazdasági integráció elmélyülése megköveteli a KGST egész tevékenységének korszerűsítését is. Jelenleg konkrét intézkedéseket készítenek elő a KGST tevékenységének átalakításához. Ezt a komoly és nehéz munkát már ebben az évben befejezik. Ennek lényege, hogy áttérnek a mélyreható termelési kooperációra és a közvetlen gyártókat bevonják ebbe a folyamatba. 0 H mUm WUPWS™ ImVSIId *i^E3 kockáztatni /gazdaság: fejlődésünk megtorpanása az ^ utóbbi években kérdések sorát veti fel: miért elégtelen a műszaki megújulás, miért alacsony a hatékonyság, miért nem vagyunk képesek határozottabb tempójú előreha’adásra? Többek között ezt elemezte a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a térség üzemeinek tevékenysége alapján. Noha a politikai munkában még eltérőek egy-egy, gazdasági egységben a tapasztalatok, ám mindinkább érződik a magasabb követelményekhez való igazodás szándéka, s az a felismerés, hogy a gazdasági munkát újszerű elemekkel szükséges javítani. Az országos tapasztalatokhoz hasonlóan, a rétsági térségben is a politikai munka pezsdülése érezhető, azonban ennek tömeges, elemi erejű megnyilvánulása még várat magára. A rossz beidegződések miatt nem elég gyors a realitásokhoz való alkalmazkodás. Általános jellemző, hogy az érdekfeltárással, -ütköztetéssel járó kockázatot nem vállalják a vállalatok. Helyette inkább a feszültségek kompromisz- szumok árán történő feloldására hajlanak. Az üzemek termelésében egyaránt találhatók kedvező és kedvezőtlen jelenségek. Nagy a cégek közötti differenciálódás. Míg a Romhányj Építési Kerámiagyárban, a rétsági Fémbútor, a diósjenői Villtesz, és a Drégelypalánki Szondi Ipari Szövetkezetben a termelésnövekedés 20—66 százalék között mozog, más egységek csak a tervezett szintet érték el. Az üzemek által előállított termékek exportrészaránya 22 százalék, a múlt év hasonló időszakához képest 5,5 százalékkal több. A konvertibilis elszámolású kivitel másfélszerese az első féléves tervben meghatározottnak;, A rubelelszámolású exportot az előirányzatnak megfelelően teljesítették a vállalatok a Fémbútor ipari szövetkezet kivételével. A mezőgazdasági nagyüzemek első féléves munkáját csak részlegesen értékelte a testület. A korábbi évekhez viszonyítva az időjárás miatt most rosszabb volt az évkezdet. A tavaszi vetések 3—4 hetet késtek. Az őszi búza a körülményekhez mérten biztató képet mutat, míg a tavaszi árpánál és a kapásnöványeknél egyenetlenebb a fejlődés. Megfelelő a napraforgó- és a lucernavetések állapota. A nehezebb gazdálkodási körülmények olyan üzemen belüli hiányosságokat is a felszínre hoztak, mint a szakmai, agrotechnikai problémák, vagy a gyengélkedő növényvédelem. Az elhasználódott gépek egy- egy munkatorlódásnál gyakran meghibá- sodtak, termelési zavarokat okoztak. Az állattenyésztési ágazatban korábban jelentkező kedvezőtlen folyamatokat csak részben sikerült megállítani. A fajlagos tejtermelés minden termelőszövetkezetben kevesebb a tervezettől. Ehhez a tartási, tenyésztői munkán túl a legeltetés késői kezdése is hozzájárult. Az alapon kívüli tevékenység Diósjenőn, Nógrádon, Nagyorosziban és Rétságon kiemelkedő. Nem mellékesek a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában a tárgyi és személyi feltételek sem. A tárgyi feltételek legfontosabb tényezőjeként a termékszerkezet alakulását emelte ki a beszámoló. A gazdálkodók a keresett termékek arányának növelésére, az exportárualap bővítésére, az import ésszerű helyettesítésére, az anyaggal, energiával történő takarékosabb gazdálkodásra törekedtek. Kezdeményezték a gyártmányok műszaki színvonalának emelését. az új termékek meghonosítását. Elsősorban ennek tudható be, hogy például a romhányi ÉKGY termékeinek többsége nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét a piacon. A jelenlegi termékstruktúra azonban már a további fejlődés gátja. Magas az évek, évtizedek óta gyártott, hagyományos termékek részaránya. Az eddig megtett intézkedések nem elegendőek a versenytársakhoz való felzárkózáshoz. Az üzemekben nincs, vagy igen alacsony színvonalú a piackutató munka. Nem elégséges az a törekvés sem, hogy a piacon eladhatatlanná vált terméket újabbakkal, keresettekkel váltsák ki. Különösen a nem önálló egységeknél várat magára a minőség javítására, a hatékonyságra ösztönző bérezési rendszer kialakítása. Valamivel kedvezőbb a kép a személyi " feltételeket illetően. A vezetők fogékonyak az új iránt, érzékenyek a problémákkal szemben. Több helyen viszont híján vannak a jó szakembereknek. Nagy arányú a kijáró dolgozók száma, különösen Nőtincs és Nézsa térségében, ahol ipartelepítésekkel meg kellene teremteni a helyi foglalkoztatás lehetőségét. Surányi János Sikeres szolgáltatók Eredményes fél évet zárt a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet: több mint 23 millió forintos árbevételük nemcsak a terveiket, hanem a tavalyi első féléves eredményüket is túlszárnyalta. A bevétel nagyobbik fele a lakossági szolgáltatásokból származik — tájékoztatott dr. Szabó Gyula, a szövetkezet elnöke. Ez azért is fontos, mert az idén több üzemüket is átalakítják vagy felújítják, miközben a szolgáltatás zavartalanul folyik. Az idén négy és fél millió forintot szántak a korszerűsítésre. A második fél évre áthúzódó legnagyobb ilyen munka a Pécs- kő Üzletház felújítása. Emellett Jobbágyiban szociális blokkal bővítik a fodrászatot, míg a karancsberényi, karancslapujtői és a salgótarjáni Mérleg úti fodrászüzletekben a fűtést korszerűsítik. Májusban megszűnt a szövetkezet kárpítjavító részlege, tovább bővült viszont az autójavítók szolgáltatási köre. A szövetkezet csaknem négyszáz tagja közül immár félszázan főfoglalkozásban fejtik ki szolgáltatási tevékenységüket. A közületeknek főleg az irodagép-javítók és villany- szerelők dolgoznak. A húsz főt foglalkoztató varroda a Salgótarjáni Ruhagyárral áll szerződésben, a zabari szerelőműhelyben pedig a Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyárának készítenek biztosítóbetéteket. Ribizlisziiret Diósjenőn Megkezdték a ribizli szedését a diósjenői háztáji földeken. A községben sokan termesztik e bogyós gyümölcsöt, amelyet a konzvergyá- raknak és termelőszövetkezeteknek értékesítenek. Felvételeink a kápolnai dűlőben készültek, ahol Csuhára Józsefnek besegít a rokonság apraja-nagyja a ribizliszedésben. —Rigó Tibor fotói—
