Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

2 NOGRAD 1987. július 7.,KEDD niäfiuar BARÁTAINK Nyaralás a román tengerparton A finom szemcsés fövényen kitűnően lehet napozni (Folytatás az 1. oldalról) A program délután ke- gyeletes megemlékezéssel folytatódott: I. Janos Ká­roly megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezután Németh Károly megbeszélést folyta­tott a spanyol uralkodóval az Országházban. A talál­kozón részt vett Várkonyi Péter és Francisco Fernan­dez Ordonez. Jelen volt Dóczé Kálmán és Javier Rubio. Az államfők kölcsönösen tájékoztatták egymást or­szágaik belső életéről. A legfontosabb nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­pontokat ismertetve megál­lapították: mindkét fél ér­dekelt abban, hogy konti­nensünkön felszámolják a nukleáris fegyvereket, s a kölcsönös és egyenlő bizton­ság a fegyverzet lehető leg­alacsonyabb szintjén való­suljon meg Európában. Ez­zel összefüggésben hangsú­lyozták az európai béke és biztonság folyamatának ki­emelkedő jelentőségét. Vé­gezetül további lépéseket szorgalmaztak a két ország kapcsolatainak továbbfejlesz­tésére, különösen a gazda­ság területén. Az államfők találkozóját követően Sarlós István, a Németh Károly elöljáró­ban az Elnöki Tanács nevé­ben köszöntötte a magas ran­gú vendéget, akinek sze­mélyében első Ízben üdvö­zölhetjük hazánkban Spa­nyolország államfőjét. Az uralkodó látogatása, a meg­beszélések és a találkozók — fejezte ki meggyőződését az Elnöki Tanács elnöke — tovább erősítik a kát or­szág kapcsolatait, a két nép közötti jobb megértést és bizalmat, hozzájárulnak az európai légkör kedvező ala_ kulásához. Németh Károly feleleve­nítette a hosszú múltra visszatekintő magyar—spa­nyol kapcsolatok néhány történelmi vonatkozását, majd a jelenlegi helyzetet értékelve hangsúlyozta: a legutóbbi tíz esztendőben — a diplomáciai viszony ren­dezése óta — rendszeressé és széles körűvé váltak a kapcsolatok; az érintkezések legfontosabb területein lét, rejöttek az együttműködés szilárd alapjai. A továbblé­péshez kedvező lehetőséget biztosít, hogy a kapcsolato­kat nem terhelik megoldat­lan problémák. Egy sor fon, fos nemzetközi kérdés meg­ítélésében hazánk, illetve Spanyolország nézetei azo­nosak, vagy közel állnak egymáshoz, s európai or­szágként mindkét fél egy­aránt érdekelt a helsinki folyamat továbbvitelében, a földrész békéjének meg“ őrzésében, biztonságának megszilárdításában. Az együttműködés távla­tait értékelve. Németh Ká­roly meggyőződését fejezte ki. hogy Magyarország és Spanyolország kapcsolatai­ban az élet minden terüle­tén vannak még kiaknázás­ra váró lehetőségek. így pél­dául a gazdasági kontaktu­sok szintje nem tükrözi kel­lően a két ország gazdasági fejlettségét. Mindkét fél ér­dekeit jól szolgálná a ke­reskedelmet nehezítő aka­dályok eltávolítása és a kor­I. János Károly válaszbe­szédében elismerését fe­jezte ki azért a szívélyesfo. gadtatásért és vendéglátá­sért, amelyben a magyar nép és kormánya részesí­tette. A továbbiakban em­lékeztetett arra, hogy ma, gyarországi látogatása a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének tizedik évfordulójával esik egybe. Hangsúlyozta, hogy szálláshelyen, a magyar kormány vendégházában kereste fel a Spanyol ural­kodót. A megbeszélésen a magas rangú vendég tájé­kozódott a magyar parla­ment szerepéről, tevékeny­ségéről, az Országgyűlés tör­vényhozási gyakorlatáról, a parlamenti munkában je­lenleg előtérben álló kérdé­sekről. Ezzel összefüggésben Sarlós István beszámolt a magyar belpolitikai, gazda­sági helyzet alakulásáról. A spanyol uralkodó kü­lönösen nagy érdeklődéssel hallgatta a magyar ipar szerkezetváltásának, a mun­kaerő átcsoportosításának várható szociális hatásairól szóló ismertetőt; I. János Károly beszámolt azokról a tapasztalatokról, amelyeket a spanyol gazdaság korsze­rűsítésében szereztek. Grósz Károly miniszter- elnök ugyancsak a kormány vendégházában kereste fel I. János Károlyt. A szívélyes légkörű, kö­tetlen beszélgetésen értékel­ték a két országnak a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok rendszerében elfoglalt helyét, s elemezték azokat a hatásokat, amelyeket a nemzetközi politikai és gaz­dasági feltételek gyakorol­nak a magyar, illetve a spa­nyol gazdaságra. A spanyol szerű együttműködési for­mák elterjesztése. Emellett tovább erősítené a két nép egymás iránti megbecsülé­sét a kulturális értékek cse­réjének bővítése, a műsza­ki—tudománybs együttmű­ködés továbbfejlesztése és az emberek közötti kapcso­latok ápolása, szélesítése. — Hiszem, hogy jp ügyet szolgálunk, ha kölcsönösen bátorítjuk, ösztönözzük azo, kát az üzletembereket, mű­vészeket, tudósokat, akik kapcsolataink fejlesztésén- munkálkodnak — fűzte hoz­zá az Elnöki Tanács elnöke. A nemzetközi helyzet alakulását értékelve, Németh Károly rámutatott: a Ma­gyarország és Spanyolország számára egyaránt fontos nemzetközi viszonyokban re­ményt keltő változások kör­vonalazódnak. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok tárgyalásainak előrehala­dása nyomán lehetőség nyí­lott arra, hogy Európa meg­szabaduljon a közepes és a rövidebb hatótávolságú nuk­leáris rakétáktól. Az erről szóló megállapodás a fegy­verzetkorlátozás más terüle, teire is kedvezően hatna, csökkentené a bizalmatlansá­got. A magyar megítélés szerint növekszik az esélye a hadászati fegyverek öt­venszázalékos csökkentésé­re vonatkozó szovjet—ameri. kai megállapodás létrejöt­tének, biztatóan folynak a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak bécsi konzul­tációi az európai hagyomá­nyos haderők és a fegyver­zet jelentős korlátozására irányuló tárgyalások felté­telei ről. — Ügy véljük, hogy a Szovjetunióban és más szo­cialista országokban kibon­takozott nagy jelentőségű változások, s az ezekkel ösz- szefüggő nagy horderejű ja­vaslatokban testet öltő új biztonságpolitikai felfogás nyomán gyökeres fordulat­ra nyílott lehetőség a nem­zetközi viszonyokban. Az az elmúlt évtized során igen jelentősen fejlődtek a kon­taktusok a két nép ás a két ország politikai vezetői kö­zött, akik egyre gyakrabban látogatnak egymás országé, ba. Bővültek a kulturális és — bár lassabban — a gaz­dasági és a kereskedelmi kapcsolatok is. Üdvözölte a két ország között helyreállt hivatalos viszony kedvező alakulását, s reményét fe­uralkodó érdeklődésére vá­laszolva Grósz Károly rész­letesen szólt arról az átfo­gó gazdasági, társadalmi programról, amely a ma­gyar gazdaság jelenlegi problémáinak megoldását szolgálja. Hangsúlyozta: Ma­gyarország a jövőben is a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bővüléséből szár­mazó előnyök kiaknázására törekszik. Ezzel összefüggés­ben rámutatott: hazánk ér­dekelt a magyar—spanyol gazdasági együttműködés el­mélyítésében. Mindkét találkozón egyet­értettek abban, hogy a gaz­dasági, a műszaki-tudomá­nyos, a kulturális kapcso­latrendszer fejlesztését jól szolgálják a két ország ma­gas szintű vezetőinek sze­mélyes kontaktusai. A megbeszéléseken részt vett Francisco Fernandez Ordonez, valamint Kovács László külügyminiszter-he­lyettes. Jelen volt Dóczé Kálmán és Javier Rubio. ☆ Németh Károly és felesége, este díszvacsorát adott I. János Károly és felesége tiszteletére a parlamentben. A díszvacsorán Németh Ká­roly és János Károly pohár­köszöntőt mondott. emberiség végleg megszaba. dúlhat a nukleáris háború veszélyétől, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok viszonyában meghatározóvá válhat a békés együttélés, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés. Magyarország — mint adottságainál fogva nagy­mértékben nyitott ország — saját szövetségi rendszeré­ben, a nemzetközi fórumo­kon és kétoldalú kapcsola­taiban e célok elérése ér­dekében tevékenykedik. A Varsói Szerződés szerveze­tében aktívan részt vállal a fegyverkezés korlátozását, a katonai szembenállás csők. kentését célzó kezdeménye­zések kimunkálásában és képviseletében. Kezdettől ré­szese a helsinki folyamat­nak. Ennek fórumain —• így a most folyó bécsi utótalál­kozón is — az össz-európai együttműködés előmozdí­tásán munkálkodik minden lehetséges területen. A ma­gyar külpolitika a hazánké­tól eltérő társadalmi rend­szerű államokkal is korrekt partneri viszonyra a kelet— nyugati párbeszéd folyama­tosságát, a bizalom építését is, szolgáló együttműködés­re törekszik. — Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a magyar—spa­nyol kapcsolatok fejlődése is jól illeszkedik ebbe a keret­be. Bizonyítja, hogy nem­csak szükséges, de a kölcsö­nös tisztelet és. megbecsülés szellemében, az érdekek egy­beesése és az előnyök köl­csönössége alapján lehetsé­ges is az eltérő társadalmi rendszerű és különböző szö­vetségi rendszerekhez tarto­zó államok együttműködése — mondotta befejezésül Né­meth Károly —, majd po­harát emelte I. János Ká­roly, Zsófia királyné és va­lamennyi jelenlevő spanyol vendég egészségére, a spa­nyol nép boldogulására, a két nép barátságára, gyü­mölcsöző együttműködésére, a világ békéjére. jezte ki, hogy a kapcsolatok mind gyümölcsözőbben fej­lődnek népeink javára. A spanyol államfő szólt arról, hogy a kiemelkedő je­lentőségű 1992. évi sevillai világkiállításon Magyaror­szág is ott lesz, s minden bizonnyal elfoglalja -majd a gazdag kulturális és tudo­mányos eredményeivel ki­vívott méltó helyét. Mint megállapította: kapcsolata­ink ezáltal újabb nagy ösz­tönzést kapnak az immár újrakezdett termékeny együttműködés folytatásához. — Jól ismerjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország szüntelenül ki­fejt a nagyhatalmak, vala­mint a különböző szövetsé­gekhez és társadalmi-poli­tikai rendszerekhez tartozó országok közötti párbeszéd fenntartása és ösztönzéseér- dekében — hangsúlyozta az uralkodó. — A nagy politi­kai és védelmi tömbök kö­zötti enyhülés és megértés ma parancsoló szükségesség az európai, sőt a világ bár­mely részén levő országok fennmaradása érdekében. E cél megvalósulását segíteni nemes és szükséges feladat, amelyet Spanyolország a maga politikai és társadal­' mi szemszögéből is teljes mértékben vállal. I. János Károly pohárkö­szöntőjében hangoztatta: — A spanyol nép szabad akaratából szociális és de­mokratikus jogállamot léte­sített, mert úgy véli, hogy a demokrácia, mint politikai rendszer révén lehet legjob­ban előmozdítani a nemzeti közösséget alkotók jólétét, szabadságát és igazságos rendjét. Ez az új demokrati­kus Spanyolország azokon az elveken nyugszik, amelyeket a spanyolok óriási többségé­nek kifejezett helyeslésé­vel elfogadott alkotmány ün­nepélyesen szentesített. Eb, ben az alaptörvényben mél­tó helyet kapnak az embe­ri jogok, mert ezek elisme­rése és garantálása a leg­szilárdabb pillér, amelyen egy demokratikus rendszer a modern 'társadalomban nyugodhat. — Spanyolország, mint euró. pai ország, amely kezdettől fogva részese földrészünk tör­ténelmének és kultúrájának, részt kíván venni mindazok­ban a kezdeményezésekben, amelyek a kontinens or­szágai közötti jobb meg­értést, az összefogást és az integrálódást célozzák — mondotta ezután. — Az ossz. európai együttműködési és biztonsági ■ folyamatban, amely 12 évvel ezelőtt Hel­sinkiből indult ki. hazám mindenkor szilárdan ki­nyilvánította elhatározását az összes európai ország­gal való megértésre és be­csületes együttműködésre. — A madridi találkozóra vezethető vissza egy sor to­vábbi olyan tanácskozás, amelyek célja az európai párbeszéd legkülönbözőbb formájú továbbvitele volt — hangsúlyozta az uralkodó, s emlékeztetett arra, hogy ép­pen Budapesten zajlott le-az egyik legjelentősebb találko. zó, az európai kulturális fórum,. amelynek révén az önök hazája, Magyarország együttműködési készségét nyilváníthatta azon terüle­tek egyikén, ahol a párbe­széd a legtermékenyebbnek .bizonyult. Az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről tartott stock­holmi konferencián hasonló­képpen sikerült lerakni an­nak szilárd alapját, hogy a siker reményével lehessen tárgyalni a hagyományos fegyverzet leszereléséről a földrészen. — Mindezek az esemé­nyek, amelyekben országa­ink is kiemelkedő szerepet játszottak, összefüggnek' a mával, amikor nagyobb re. ménységgel és nyugalommal tekinthetünk jövőnk felé. amelyért kétségtelenül va­lamennyien felelősséggel tartozunk — mondotta János Károly. Végezetül az nszin- te együttműködés szellemé­ben —, amely, mint mond­ta: az e századi Európa or­szágaiért és társadalmaiért közösen vállalt nagyszerű cé­lok megvalósítására irányu­ló törekvésben összeköt bennünket — emelte poha­rát vendéglátója és felesége személyes boldogságára, a magyar nép jólétére és a két ország közötti kapcsola­tok jövőjére. Nyaranta, a magyar türis- ták közül is sokan keresik fel a román tengerpartot, amelynek íürdőteleplánca 60 km hossz partszakaszon vár­ja a vendégeket. A legna­gyobb és legismertebb üdülő­telep Mamaia, Konstancától 7 kilométerre északra. A fürdőzők főleg azért kedve­lik. mert szállodai szobá­jukból kilépve egyenesen a vízpartra juthatnak. Á tíz ki­lométer hosszúságú és 100— 200 méter szélességű, finom szemcsés fövény kitűnő na- pozási lehetőséget kínál. Ugyanakkor az enyhe, egyen­letes lejtő, — amely hosszan folytatódik a vízben is — gátolja a hullámtörést, így a fürdés kellemes, biztonsá­gos, akár a legkisebbek számára is. A római emlékekben gaz­dag kikötővárostól délre fek­szik a két Eforia: Nord és Sud — azaz észak és dél. Az előbbit főleg kiterjedt Laoszban beállt az esős évszak. Az ég , sötét, a monszunfelhőkből ilyenkor özönvízszerűén ömlik az eső. A földek víz alatt áll­nak. Ez jó előfeltétele a rizspalánták fejlődésének. Minthogy Laosz mezőgazda­ságának — az erdőgazdaság mellett — ez a legfontosabb ága, sok függ a jó rizsara­tástól. A Laoszi Forradalmi .Nép­párt tavaly megtartott IV. kongresszusa az 1886—1990. között második ötéves terv­ben (az 1985-ben elért csak­nem 1,5 millió tonnával szemben) 1990-re 1,7—1,8 millió tonna rizstermelést irányzott elő. A terv reális­nak tűnik, hiszen a megelő­ző tíz év 12,6 mázsás hek­táronkénti átlaghozamát 1985-re 21,2 mázsára sike­rült növelniük. Ám ez az eredmény is messze elma­rad a környező országok át­lagától. A megoldás a rizs­földek öntözése lenne, ami évente két aratást tenne le­hetővé. Jelenleg az összes rizsföldeknek csupán 2,2 százalékát, 15 ezer hektárt öntöznek. 1990-ig ezt meg akarják háromszorozni. A nehézséget az jelenti, hogy a ritka népsűrűség (15 fő négyzetkilométerenként), miatt kevés a munkáskéz. A parasztok szövetkezetbe tömörülése — jelenleg 53 százalékuk választotta ezt az utat — kétségtelenül kedvezőbb feltételeket te­remt az öntözési berendezé­sek létrehozásához. A jelenlegi évi 2,9 száza­lékos népességnövekedés mellett Laosz lakossága 1990-ig eléri a 4 milliót. A fejenkénti élelmiszer-terme­lést az 1985. évi 407 kilóról az évtized végére 430 kiló­ra kívánják növelni. A cél elérése bőségesen kielégíti majd a lakosság szükségle-' tét rizsből és egyéb élelmi­szerekből. A belső ellátás zöldövezetéért kedvelik. Az aranyló bomok forrósága után jól esik a fák zöld hű­vösében megpihenni. Külön vonzóerőt jelent a parthoz közel fekvő meleg vizű, erő­sen sós Techhirgiol-tó, a naturisták kedvelt találko­zóhelye. Az Eforia Sud, a tengerpart legrégibb fürdő­helye. Már a múlt század végén épültek itt villák, a legrégibb szállót 1889-ben adták át az üdülőknek. Az Eforia Sud partszakasza me­rőben eltér a többi résztől: a 30 méter magas mészkő­szikla kiépített, széles tera­szokkal ereszkedik alá a hullámtörők által védett strandra. Az üdülőlánc déli vége Mangália, amelyhez négy, romantikus elnevezésű für­dőtelep — Jupiter, Neptun, Venus és Satum — csatla­kozik. Mangália a legfiata­labb üdülőtelep. Vientiane-i utcakép növelése mellett a mezőgaz­dasági termények fokozott exportjára is törekszenek. Ezért a rizs mellett kávé-, fahéj-, dohány-, tea-, cukor­nád-, rostnövény-, szója- és gyógy növény ültetvényeket telepítenek. Az állattenyésztés hoza­mát öt év alatt 40 százalék­kal kívánják növelni. A feladat teljesítésére takar­mány-, állattenyésztési és állat-egészségügyi közpon­tokat hoznak létre. Fokoza­tosan bevezetik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. A mezőgazda­ság elé három fő cél meg­oldását tűzték ki: az élel­miszer-szükséglet fedezését, az ipar ellátását nyers­anyaggal és az export növe­lését. ' A mezőgazdaság mellett különleges jelentősége van az erdőgazdaságnak. Ez a gazdasági ág hozza, a Nam Ngom-i vízi erőmű elektro­mos energiája mellett, a leg­több devizát az országnak. 1990-ig a fakitermelés hoza­mát duplájára, 500 ezer köbméterre akarják emelni, s a kitermelt faanyag je­lentős részét fűrészáru, fur- nír és parketta formájában kívánják forgalomba hozni. g- i­Németh Károly pohárköszöntöje , ■ ■■■• • . János Károly válasza Monszun Laoszban

Next

/
Thumbnails
Contents