Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

NÓGRÁDI TÁJAKOR! TELEXEN ÉRKEZETT.. . Akiről beszélnek A berceli tanácselnök- Kell a kultúra, de hozzá a pénz is. A tanácsoknak és az általuk fenntartott intéz­ményeknek arra kell töre­kedni, hogy vállalják a kul­turális költségeket, ne a la­kosok nyakába sózzák az egészet. Bercelen a művelődési ház felújítása jó példát mutatott erre: a napokban adták át a társadalmi ünnepségeket el­látó termet, már rendez­vénnyel; egyéb helyiségéket, amelyek az általános egész­ségügyi kultúra mellett a testkultúrát, táncot, aerobi- cot is szolgálják. — Hogyan sikerült? — kérdeztük Nándori Ferenc- től. a községi közös tanács elnökétől. — Végül is egyszerű a vá­lasz. Nyilvánvaló volt, hogy a művelődési házak falu­házzá. közösségi hellyé bő­víthetők. Ez persze, sok át­szervezéssel, korszerűsítés­sel jár. Bercelen a fűtés lég- befúvásos mechanizmusa okozott gondot. A szerkezet zajos volt, de nem fűtötte ki a termet. De „győztünk". hiszen a pályázattal 800 ezer forinthoz jutottunk. Ehhez hozzátettük a körzet taná­csának 800 ezer forintját is, valamint a felújítási keret­ből átcsoportosított 300 ezer forintot. A nemrég átadott ház már hasznot is hozott. Egy lagzi és néhány egyéb közösségi találkozó idején nagy örö­met okoztak a szervezőknek, hogy helyet, kulturált kör­nyezetet tudtak biztosítani. — Hallottam, hogy nagyon praktikusan választja meg a munkatársait.. . — A település parkőre festő szakmunkás. Termé­szetesen a nyári szünet alatt jól jön. ha az oktatási, ne­velési intézményeket kifesti. Ősszel olyan fűtőt szeret­nénk felvenni, aki a kő­művesmesterséghez ért. — A művelődési ház ko­moly felújítása mellett más munkák is folytak, amihez társadalmi segítséget kap­tak. . . — Soha nem volt még Bércéi olyan magas polcon a társadalmi munkában, mint Reggeli előtt 10 perces „agy kocogás " Az agyjoggink tulajdon­képpen a kocogáshoz hason­lóan, agytorna. Az egyik válfaja abból áll, hogy hosz- szú számsorból egy négyje­gyű számot kell felismerni. A másik feladat pedig az, hogy egy hosszú, alapjában véve értelmetlen betűsorból fordított sorrendben vissza­felé olvasva fel kell ismerni egy értelmes szót. Az átlagos ' szellemi ké­pességű felnőtt’ 5—6 másod- percnyi megfigyelés után képes 13 szóból álló monda­tot áttekinteni és megérteni. Ha ezt a kísérletet reggeli előtt 10 percig gyakorolták az emberek, akkor nemcsak a megértés gyorsasága, ha­nem az elolvasott mondat hibátlan megismétlése is ja­vult. Gyakorlás céljára elég egy ceruza és egy papíros. A különböző játékkártyák­hoz használt kártyalapok is alkalmasak ilyen agytréning- gyakorlatok végzésére. Dr. H. Glovaczki az NSZK-beli Nordach szanatóriumában 90 betegen vizsgálta két hé­ten keresztül az ilyen agy­torna hatását. Kiderült, hogy az agytornán részt nem ve­vők intelligenciamutatója változatlan maradt, az agy­tornában résztvevőknél pe­dig 2 hét után 12—15 pont­tal javult. De nemcsak az intelligenciaszintjük, ha­nem emlékezetük is javult, reflextevékenységük gyor­sabb és pontosabb lett. Ja­vult a logika, a probléma­megoldási készség és a kre­ativitás. Mindez pedig azt eredményezte, hogy az agy­tornát rendszeresen művelők mind otthon, mind munka­helyükön jobban szervezték a munkát, nőtt a magabiz­tosságuk és ezáltal javult a helyzetük. Az NSZK-beli Erlangen- ben egy idősek számára be­rendezett szociális otthonban dr. S. Lehrl is hasonló eredményekről számolt be. Kísérleti alanyai mind 50 év felettiek voltak. 49 kí­sérleti személy közül 9 sze­mély abbahagyta a trénin­get, de a többiek, akik a 8 hetes programot végigcsinál­ták, fizikailag és szellemileg egyaránt jobban érezték magukat. Miután ezt a módszert szaksajtóban ismertették, 60 orvos magánpraxisa keretén belül több száz betegen vég­zett vizsgálatot úgy, hogy idős betegeknek, akik fele- dékenységről és szellemi ké­pességeik romlásáról panasz­kodtak, az agy vérkeringé­sét javító gyógyszerek mel­lett még csoportos agytor­nát is kellett végezniük. Az agytornát végzők szellemi teljesítőképessége és testi közérzete lényegesen jobb­nak bizonyult, mint azoké, akik kizárólag csak a gyógy­szerszedéstől várták agymű­ködésük javulását. (Szendéi) Hajnali busz Szanyi Jánosné, a Salgótarján, Kemerovo körúti lakók panaszát tolmácsolta ügyeletesünknek. Szombatonként, a kőrútról induló első járat nem megy körbe a telepen, s ezért már többen — és többször — is lekésték a helyijá­rati központ szomszédságából induló vonatot. Vétkes-e a sofőr? — kérdeztük Miklós Ernőtől, a Nógrád Volán személyforgalmi üzemigazgatójótól. Válaszából meg­tudtuk, hogy a 4 óra 15 perckor induló busz csak hétfőtől péntekig jár menetrendszerűen, szombaton — ugyanebben az időpontban — szolgálati' járatként közlekedik. Azaz a buszvezetőket szállítja be állomáshelyükre, a kemping­telepről és a Kemerovo kőrútról. Az előfordulhatott — tette hozzá —, hogy az ott lakó sofőr, aki most éppen beteg, időnként felvette az utasokat is, most azonban helyettesítik őt. A váltótárs természete^ sen csak az előírt feladatát teljesíti, ezért nem mulasztott. A lakók részéről ez volt az első jelzés és mivel igénylik a menetrend-módosítást, ezért az üzemigazgató ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a kérésüket. idén. Több mint tíz és fél millióval kerültünk a ne­gyedik helyre. Volt mihez agitálni, kérni! Berceli szár­mazású vagyok, ám néha mégis meglep, mennyit tesz­nek községükért az idevaló­siak. — Az ön munkája sok időt igényel. Hogyan fogadja ezt a család és miként sza­kít szabad órákat? — Őszintén érdekel a fa­lu élete. A feleségem a szo­ciális foglalkoztató vezetője, a nagylányunk kozmetikus, a nagyfiúnk focista. Az én kedvtelésem? Egy izgalmas író-olvasó találkozó, egy jó meccs és sok jóízű beszél­getés. .. — gkm — Ertágítás A beszűkült koszorúereket, a vesék és a zsigerek ütő­ereit bizonyos esetekben ma már sikeresen tágítják a beléjük juttatott katéterrel. Ez adta az ötletet a keletné­met orvostudományi akadé­mia kutatóinak arra, hogy megkíséreljék ezt az éljárást akkor is alkalmazni, amikor a szív szájadékának beszű­külését kell megszüntetniük, például, amikor a szívkam­rák telítődnek, s a vér nem tud kilökődni a szívből. Ed­dig 37 ilyen szűkületet si­került ezen a módon meg­szüntetni. A kutatók remé­lik, hogy ezzel az eljárással a test más, nem műthető erei — így a kulcscsont alat­ti, a nyaki, vagy a gerinc- oszlopi erek — szintén át­járhatóvá tehetőik majd a vér számára. Eddig azonban még csak kevés tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ennek szabályait megállapít­hatnák. Tapéta Dejtárról A Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövet­kezetben nem mellékes . a melléküzemi tevékenység. Napjaink piaci igényeihez alkalmazkodva, a hagyomá­nyos termékek gyártása mel_ lett az ágazat szakemberei gondot fordítanak a termék- szerkezet megújítására is. Ennek eredményeként gyak­ran honosítanak meg új ter­mékeket a helyi telepítésű üzemeikben. Közülük a legfiatalabbat, az Enteriőr Ruszticel elne­vezésű habosított tapétát az idén kezdték el gyártani. Jelenleg csak egy színben, fehérben készül az esztéti­kus falburkoló. Ám nem sokáig, mert folyamatban van öt újabb színű- tapéta kísérleti gyártása. A praktikus tapétákból az idén több mint 500 ezer mé­tert készítenek a gazdaság dejtári üzemében. mpt várható 3 nt ■ eseményei Hétfőn tanácsi végrehajtó bizottságok ülésére kerül sor; Salgótarjánban a kiemelt beruházásokról, Pász- tón a közegészség- és járványügy helyzetéről, Szé- csényben a kisipari igazgatásról tárgyalnak többek között. Szerdán az MSZMP megyei bizottsága rendkívüli ülést tart salgótarjáni székházában; megyei gabona- termesztési tanácskozás és -bemutató lesz Érsekvad- •kerten. Csütörtökön — Salgótarjánban — megkezdődik a Magyar Hidrológiai Társaság háromnapos vándor- gyűlése; az ifjúság egészségéért létrehozott alapítvá­nyok javára gálaműsort rendez a TIT; a nemzetközi kosárlabdatorna nyitómérkőzése lesz a sportcsar­nokban. Pénteken befejeződik a nemzetközi ifjúsági nyári ■■ egyetem; Gőgös Ferenc holland grafikusművész tárla­tát nyitják meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múze­umban; háromnapos kézimunka-kiállítást és -vásárt rendeznek a Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház­ban. Vasárnap nemzetközi barátságtábor várja a szov­jet, cseh, lengyel,, finn, angol és magyar gyerekeket Salgóbányán. Barátnőm és a dolgos diákok Gyerekkori barátnőmmel találkoztam a minap. Mun­kaideje teltével, ráérősen sé­tálgatott, fagylaltot majszol­va leült a diákoktól hemzse­gő tér padjára. Egyszóval, ráért. Meglepett barátnőm „rá_ érése”. Korábban — három gyermek édesanyjaként — mindig rohant főzni, mosni, takarítani, főként vakáció idején. Mi történhetett? Annyira „megszaladt” nekik, hogy újabban bejárónőre, uram bocsá’, házvezetőre is futná? Bár havonta kétszer tízezer pottyan a családi kasszába, mégsem hittem, hogy telne az említettekre — lottónyeremény híján, hiszen — tudom — jövedelmüknek majdnem a fele a házépítés kölcsönétre megy. Aztán barátném ajkáról patakzik a szó, szeme öröm­től ragyog, és lelkesedése lassan rámragad: „Attila és István Szabolcs fiam bará­tai, no és Péter is. akihez még általános iskolás barát­ság fűzi — a Bolyai Gimná­zium és a gépipari szakkö­zépiskola leendő másodikos diákjai —, nálunk, falun vendégeskedtek a minap. Rúgták a labdát, jókat et­tek, s jól érezték magukát. Csak, amikor férjem arról puhatolódzott, megkapálták-e már a mákföldet, néztek rá értetlenül, s mint, akiket sumákoláson kaptak, elpirul, tak a salgótarjáni kamaszok. Honnan is tudtak volna a háztájiról... Másnap fiunk viszonozta a városi srácok látogatását. Este jött meg fáradtan és lelkesen. Hadar­va sorolta a fél nap alatt szőtt terveket. Anyu, mond­ta, a fiúk lekaptak, mert nem szóltam a kapálásról, megcsinálták volna. At- tiíláéknál ma például be- hordtunk egy autóra való fát és úgy döntöttünk, ezután is segítjük egymást a ház kö­rüli munkában. Mi leszünk a BGT, a Barátok Gazdasági Társasága. Cserébe annyit kérünk az ősöktől, keresse­nek nekünk két hétre, vagy egy hónapra munkát vala­hol, ahol mi négyen együtt lehetünk, pénzt is kereshe­tünk. Mindannyian szeret­nénk valamit, amire kelle­ne a „mani”. Kinek Adidas cipő őszre, kinek bringa, vagy magnóba kazetta. Jó lenne megkeresni a rávalót. Tudod, én is milyen régóta szeretnék pár kazettát, meg biciklit. De nem kértem, mert tudom, most még nem telik rá... Hogyne tudnám, hiszen a .heti ötvenforintos zsebpénzéből spórol rá. S azóta keressük a lehe­tőséget, hogy fiaink „kóstol­hassanak az életből’’. Egyelő, re még otthon gyakorolnak. Takarítanak, vasalnak — ezt többnyire a lányomra hagy­ják. A legkisebb fiamé a bevásárlás, és nagyfiamé a főzés reszortja. Igaz, tartok tőle, hogy kicsit egyhangú lesz a nyári étrend — pala­csinta palacsintával. ham­burger és milánói makaróni —, de hát az önellátást is szokni kell. A fiúk hát dolgozni akar­nak a nyáron, amíg tart a szabadság. S nem „kamu” munkával akarnak pénzt ke­resni. Azt akarják, hogy dől. goztassák őket, úgy, és ott, ahol igazán szükség van rájuk. Hiszen családi körben és az iskolapadban is hallot­tak arról, hogy egyre keve­sebb vállalat engedheti meg magának tengő-lengő diákok alkalmazását, vagy azt, hogy faramuci módon látszatmun. káért fizessen. Akár gyereknek, akár fel­nőttnek. T. K. Vizes pillanatok a salgótarjáni strandon Bencze Péter képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents