Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
1987. július 6., HÉTFŐ NOGRAD 3 Megújult a Nőtincsi Naszályvölgye Tsz A többség híven tette a dolgát Hogy az állapot érdem legyen... Pártbizottság előtt a lakóterületi munka Néhány évvel ezelőtt még senki nem hitte volna, hogy nemcsak múltja van, hanem jövője is lesz a Nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezetnek. Varga Mihály elnököt megválasztásakor senki sem irigyelte. Magyarázni a bizonyítványt nem volt nehéz, hiszen mindenki tudta. mi vezetett 1983-ban a 61.3 millió forint veszteség felhalmozásához. Az embereknek azonban nem magyarázatra, , hanem bizonyításra volt szükségük. Közöttük akadtak drukkerek és ellendrukkerek. Né- hányan talán még arra is számítottak, hogy az újonnan választott fiatal elnöknek a vállalközásba beletörik a bicskája. — Tudtuk, hogy nagy bajban vagyunk — mondja Varga Mihály. — Éppen ezért olyan programmal kellett kiállni a tagság elé, ami rövid távon stabilizálja a gazdálkodási és a pénzügyi helyzetet. A tervkészítéshez annak idején nagy segítséget, adott a szanálási bizottság helyzetelemzése és az azt követő állami és megyei támogatás. A nőtincsiek nem várták, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. Folyamatosan olyan feladatokat határoztak meg és hajtottak végre, amelyek fokozták a termelés jövedelmezőségét. Egyebek között átalakították a növénytermesztés szerkezetét. Az alapon kívüli tevékenységet — elsősorban a gazdaság területén túl működő ágazatokat — követke. zetesen leépítették. Az ipari és a szolgáltatórészleget nyolc ágazatba szervezték, melyből hat helyi telepítésű. Az eredmény nem maradt el. A fizetési kötelezettségek teljesítése mellett és az ágazatok megszüntetésének veszteségei ellenére a gazA világ legnagyobb ipari városainak közös tulajdonsága, hogy kedvezőtlen éghajlati és légköri viszonyok közepette időnként elviselhetetlenül rossz a levegőjük. A csehszlovák fővárosban, januárban és februárban kétszer rendeltek el szmogriadót. A megfigyelések szerint Prágában évente két- szer-háromszor alakul ki úgynevezett meteorológiai inverzió, amikor a levegő magasabban fekvő rétegei melegebbek mint az alsók, mert a füstköd nem engedi át a napsugarakat. Ez a helyzet rendszerint háromöt napig is eltart. A csehszlovák fővárosban most elkészült az a rendszer, amely a levegő szennyezettségének kritikus mértékét képes előre jelezni. A városban tíz helyen szereltek fel mérőautomatákat, amelyek a levegő kéndioxid- és nitráttartalmát, érzékelik. Környezetvédelmi riadóhelyzet általában az őszi— téli időszakban, szeptember és március között alakul ki, a prágai előrejelző szolgálat műszereit addig megbízhatóan kipróbálják. A levegőszennyeződés kialakulásától annak megszüntetéséig azonban valamit tenni is kell. A megfigyelőszolgálat adatait vészhelyzet dálkodás rendbe jött. a pénz. ügyi egyensúly helyreállt. 1984'-ben 5,1, 1985-ben 4.5, tavaly pedig 6,5 millió forint nyereséget könyvelhettek el. Hogy mik tették lehetővé a talpraállást, arról Máté János elnökhelyettes így beszél : — Szigorú, de ésszerű létszám-. bér. és költséggazdálkodást vezettünk be. A dolgozók száma 1983-tó.l napjainkig több mint 700-zal csökkent, az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak száma például 40 százalékkal lett kevesebb. AZ alaptevékenység termelési szerkezetében is jelentős volt a változás. Míg az 1979 —84. közötti időszakban négyféle növény termett a szántóterületen, addig 1985- től különböző olajos ipari növények is helyt kaptak a vetésforgóban. Hozamaik jók, jövedelmezőségükkel fő. leg a napraforgó emelkedett ki. A felszámolásra ítélt szarvasmarhatelep istállóit is gazdaságosan hasznosítjuk vágóállat-hizlalással. Számos új technológia^ eljárást, újítást, tanulmányt alkalmaztak, amelyek kedvező eredményt hoztak. Miként vélekednek minderről a tagok? Ki így, ki úgy. Szerencsére a többség kitartott, becsületesen tette a dolgát, de akadtak olyanok is, akik megváltak a nagyüzemtől. Az optimistáknak lett ezúttal is igazuk. Akik maradtak, többet dolgoztak ugyan, ám a nagyabb teljesítményt a lehetőségekhez mérten elismerték. A szanálás ugyan nem múlt el nyomtalanul Nőtincsen, mégis egyre inkább erősödnek a kibontakozás jelei. Az új vezetőség és a dolgozók szorgalmának köszönhetően a szövetkezet elmozdult a mélypontról. Folyamatosan nő a nyereség, kialakulására figyelmeztető jelzéseit a levegőt leginkább szennyező, üzemekkel és tanácsokkal közli, hogy időben megtehessék szükséges lépéseket... Az iparvállalatok saját maguk határozzák el, hogy milyen technológiai berendezések ideiglenes leállításával járulnak hozzá a levegő megtisztulásához, a tanácsok időszakosan csökkentik a melegvíz- és a hőszolgáltatásokat, leállítják a szemétégetőket, esetleg szénszünetet rendelhetnek el az iskolákban és korlátozzák a személyautó-forgalmat. Jövőre hatályba lép az a rendelet, amely pontosan rögzíti, milyen hatáskör illesse meg a tanácsi szerveket szmogriadó esetén. Eszerint ha a kritikus helyzet három napnál tovább tart, meghatározott környezetekben, különösképpen a belvárosban betiltható a gépjárműforgalom. Az autók ugyanis nitrogén- oxiddal és szénmonoxiddal jelentősen rontják a levegőt, a légszenyeződésnek mintegy harmadát ezek okozzák Prágában. A vészhelyzetek előrejelzésén kívül, a prágai megfigyelőszolgálat adatai pontos információkat adnak a környezetvédelmi döntésekhez, a beruházási keretek elosztásához is. ami többek között a fejlesz, tések és a tagság munkakedvének is egyik alapja. — A szövetkezet évente 4.5—5 millió forintot költ a megújuláshoz elengedhetetlenül szükséges géppark korszerűsítésére — mondja Zoltai György, a műszaki főágazat vezetője. — Ma már a gépeink tipizálásáról is be. szélhetünk, amely megköny- nyíti a karbantartást és csökkenti az alkatrészkészletet. Biztonságot jelent, hogy most már meg tudjuk fizetni a jó szakembereket is. A műhelyben például a legma. gasabb órabér ma 40 forint. — Hogyan tovább? — Kész terveink vannak — veszi vissza a szót Varga Mihály. — Bár az akcióprogram nem tartalmaz gyors fejlesztést, a növénytermesztési ágazatban a korábban megkezdett vetésszerkezet- átalakítást folytatjuk. Na. gyobb hangsúlyt kap a talajvédelmi melioráció. Befejezzük a szárító építését és megoldjuk 2000 tonna szemes termény biztonságos tárolását. Az alapon kívüli tevékenységben a helyi üzemek fejlesztése a cél. A terhek csökkentésével gyorsabban tudnák javítani a jövedelemtermelés feltételeit. Erre pályázatot nyúj. tottak be, mélyet elfogadtak. A kölcsönök törlesztésének felfüggesztése, valamint a kamatkedvezmények jelentősen meggyorsítják majd a szövetkezet felzárkózását. — Hogyan gazdálkodik most a faluban a tsz? — állítok meg az utcán egy idősebb embert. — Pontosan nem tudom, mert már nyugdíjas vagyok. De abból, hogy az idén két mázsa terménnyel több ház. táji járandóságot kapunk, arra következtetek, hogy jobban, mint korábban. Surányi János Építészeti tanulmánypályázat A Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki építészetkritikai és építészettörténeti tanulmányok ki. dolgozására. A pályázóktól javaslatokat kérnek többek között az építészeti alkotások, környezeti egységek, tervek értékelésének elveire, a bírálat módszertanára. Az építészettörténeti ku. tatások témakörében város- építészeti és szakmatörténeti tanulmányokat is várnak a pályázat kiírói. A kész tanulmányokat október 19- ig kell benyújtani a MÉSZ titkárságán. A legjobb mun. kák díjazására és megvásárlására 160 ezer forintot irányoztak elő. Megbecsültek — kiválóak A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál is fokozott figyelmet fordítanak a nagy szakmai hozzáértést tanúsító. szorgalmas dolgozókra. A megbecsülés — az anyagi elismerésen túl kitüntetések adományozásával is érvényre jut a politikai, társadalmi ünnepeken Kiváló dolgozó kitüntetésekkel jutalmazzák az arra érdemeseket. Tréfásan szokták mondogatni: nyugdíjasnak lenni nem érdem, hanem állapot. Való igaz, sajátos helyzetben vannak azok, akik életük delén már jócskán túljutottak, ám szellemi és fizikai teljesítőképességük még korántsem apadt- ki. Sőt, jó részük valósággal „belebetegedne, ha nem dolgozhatna, ha nem vállalhatna részt szűkebb, vagy tágabb környezete dolgaiból! Ne tűnjék ez holmi mo- ralizálásnak, csupán arról van szó, hogy az alábbi téma megközelítéséhez szükséges a sajátos jelző hang- súlyozása. Legfőképpen azért, mert hatvanon túl egy új életszakasz kezdődik, amely más feltételek mellett zajlik. Hogy ez jobb, vagy rosszabb? — ezt kinek-ki- nek kell eldöntenie. A politikában ez a „másság” igen lényeges differenciát jelent: sajátos területet, módszereket és teendőket. Mindennapos munkáról van szó, csak a legfontosabb fórumok, dokumentumok fölsorolása oldalakat tenne ki, legutóbb például a salgótarjáni városi pártbizottság tűzte napirendjére a lakó- területi munka tapasztalatait. Egyébként, itt a megye- székhelyen vetődik föl ez a kérdés a legélesebben. Elegendő rápillantanunk a statisztikára: minden ötödik salgótarjáni nyugdíjas, s minden ötödik nyugdíjas párttag. Van közöttük háztartásbeli, nyugalmazott igazgató, elnök, esztergályos, orvos, gépjárművezető, hivatalnok.... Több mint hétszázan 1945-ben, vagy korábban léptek be a pártba, ahol óriási tapasztalatokra tettek szert. .. Nem kevés azok száma, akiknek nyugdíjuk három-négyezer forint körülj, másoké ennek kétszerese, háromszorosa... Aztán akad., akinek a pártmunkája a tagdíjfizetésre és a taggyűléseken való részvételre szűkül, mások pedig ott vannak mindenféle közösségi eseményen... Szóval, nagy hiba lenne e számok mögött valamiféle átlagot, közös nevezőt keresni. Helyesebb az a megközelítés, amelyet Kassainé Karácsony Éva, a városi pártbizottság titkára említett szóbeli kiegészítőjében: — A puszta számoknál sokkal többet jelent számunkra az a nagy élettapasztalat, az a sok emberi érték, amely jelentős befolyással bír a lakóhely közéletére, közgondolkodásra, a várospolitikai célok megvalósítására. Ez a szemlélet csendült ki a hozzászólásokból is, amelyek olykor bizony meg- .lehetősen kritikus hangvéte- lűek voltak. „Megszoktuk a néhány évtized alatt a pártmunkában, hogy elsősorbán a problémákkal kell törődnünk, mert azokat még meg kell oldani, míg az eredményeken, a sikereken már túl Kotucz István, a radiátorok gyártása során mutatott példát társainak, ezért kapta a Kiváló dolgozó elismerést. vagyunk, kár. velük annyit foglalkozni”, jegyezte meg találóan az egyik pártbizottsági tag a szünetben. Róth József, - Brehó Gyula, Oroszt Károly és a többi fölszólaló szavaiból valóban a felelős kritika-önkritika érződött. — Nem kevesen vannak, akik nem szívesen vállalnak közéleti munkát, már nyugdíj előtt sem! — hívta föl a figyelmet a munkahelyről a lakóterületre való átmenet gondjaira Róth József, s ehhez fűzte hozzá Brehó Gyula: — A cselekvés igazi színtere a pártélet, s mindennapi munkában kell bizonyítania, mennyire veszi komolyan elkötelezettségét ! Még konkrétabban tette szóvá az aktivitás hiányosságait Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára, amikor arról szólt, hogy az átigazolás voltaképpen egy próbatétel a. párttag számára. Mégpedig abban az értelemben, hogy miután megszűnik a munkahelyi, az egzisztenciális függősége, képes-e továbbra is minden érdekeltség nélkül közéleti munkát végezni? Őszintén szóltak, és kell is erről beszélni, tenni érte. Helye van-e a pártban azoknak, akik csak addig szorgoskodnak, amíg egyéni érdekük fűződik a tagkönyvhöz? Amíg ki- mondva-kimondatlanul abban reménykednek, hogy forintokra váltható a puszta párttagság? Egyöntetű volt a vélemény: az ilyen jelenségek ellentétesek a párt politikájával, szigorúan fel kell lépni ellenük. Persze, hozzá kell ehhez tenni, hogy mind az adott munkahelyen, mind pedig a lakóterületi pártszervezetekben megbízásokat, feladatokat kell adni a vezetőségnek, különben „próbatétel” nélkül könnyen meglepetések érhetik őket. Fiatalabb olvasók föltehetik a kérdést, milyen munkát tud odahaza végezni egy nyugdíjas párttag? Nem egy KISZ-taggyűlésen hallottam már némi flegmatikus hangsúllyal ezt az inkább kijelentést, mint kérdést. Holott éppen az ifjúsági, vagy más társadalmi szervezet, állami fórum nyújthatja a legkiválóbb közéleti terepet. A pártbizottsági ülésen szinte valamennyi fölszólaló hozott példákat a népfrontban dolgozó aktivistákról, lelkes tanácstagokról, következetes KlSZ-irányí- tókról. Olyan pártmunkásokról, akik mindennapos vendégek a körzet általános iskolájában, úttörőcsapatainál. . . És sorolhatnánk irég nélkül a lehetőségeket. Csakhogy ezek kiaknázásához alapos fölmérésre, mindennapos jelenlétre, kapcsolattartásra van szükség. Nem rejtik véka alá a lakóterületi párttagok tágabb környezetükről alkotott • véleményeiket sem. Elmondták, hogy a mai helyzetben egyre nehezebb a célok melletti kiállás, meggyőzés. S, azt is szóvá tették, hogy irritá- lóak a teljesítmény nélküli bérkiáramlások, az ügyeskedéssel, a korrupcióval szerzett anyagi előnyök, az az erkölcsi kár, amelyet egy- egy ilyen jelenség okoz mind a párt tekintélyének, mind a vezetők megbecsülésének. „A gazdasági fejlődés nehezebb körülményei között jobban érzékelhetővé váltak a társadalmi egyenlőtlenségek, a jövedelmi különbségek” — tette ehhez hozzá Kassainé Karácsony Éva, aki összefoglalójában úgy summázta az elmúlt négy év tapasztalatait, hogy jóllehet szembetűnő a fejlődés, ám a kor követelményei magasabb mércét kívánnak a lakóterületi pártmunkában is. Milyen teendők adódnak? Az egyik lehetőség: a lakó- területi pártszervek munkáját tartalmasabbá, érdemibbé tenni. Ehhez korszerűbb módszerek, gazdagabb, sokszínűbb mozgalmi élet szükséges, jobban „ráhangolni” mindezt a tagok igényeire, anyagi, szociális helyzetére, s egyre szélesebb körben a pártmegbízatásokra. És itt álljunk meg egy pillanatra. Ugyanis konkrét, „emberre szabott” pártmegbízatások nélkül csapongóvá, vezetőségcentrikussá válik a mozgalom, ami óhatatlanul a rendszeresség, a következetesség feladásához vezet. Másfelől pedig, aki nem akar részt vállalni a feladatokból. .. nos, ki: kell mondani : azokra nincs szükség. ‘A közelgő tagkönyvcsere a humánus, pártszerű, „közös megegyezéses” megoldáshoz majd jó lehetőséget nyújt. Egy másik feladatkör a várospolitikai és a helyi célkitűzésekhez kapcsolódik. Ott kell lenniük a különféle döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában egyaránt. Sőt, koordinálniuk kell a tömegszervezetek és -mozgalmak ilyen teendőit is. Változtatni kell a városi pártbizottságnak is az eddigi gyakorlatán, fogalmazott a határozat! „a gondokkal, problémákkal küzdő alapszervezeteknek adjon nagyobb segítséget, a testületek vezetői, a pártapparátus még rendszeresebben vegyen részt a lakóterületi, a körzeti alapszervezetek rendezvényein.” ☆ Miként is szólt a bevezető mondás? Nyugdíjasnak lenni nem érdem, hanem állapot. Tegyük hozzá: ki-ki megszolgált ezért az „állapotért”, s társadalmunkat az is minősíti, miként gondoskodik róluk, milyen lehetőségeket nyújt számukra az új életszakasz. Hogy ezek az esztendők végül is az érdem állapotában teljenek el. Tanka László A karbantartók brigádjában Győri István már másodszor nyerte el a megtisztelő Kiváló címet, amelyet a munka ünnepén adtak át részére. — kulcsár — Légszennyeződési riasztórendszer Prágában
