Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

4 NOGRAD 1987. július 4., SZOMBAT Emberi szóval, tisztességgel Kádár János műveinek első kötetéről 4 956. november 4. Haj­* nalban megszólalt a Magyar Rádió Szolnokról: ,,Magyarok! Testvérek! Ha­zafiak! Katonák! Polgárok! Véget kell vetnünk az ellen- forradalmi elemek garázdál­kodásának! Ütött a cselek­vő: órája, megvédjük a munkások és parasztok ha­talmát. a népi demokrácia vívmányait, rendet, biztonsá­got. és nyugalmat teremtünk hazánkban!" Ebben a város­ban alakult meg, innen hirdetett programot a Ma­gyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány. A magyar néphez szóló felhívást — a kormány nevében — Kádár János olvasta fel a rádió­ban. Most megjelent köny­vében nyomtatásban is ol­vashatjuk ezt a dokumen­tumot. A Kossuth Könyvkiadó gondos szerkesztésben meg­kezdte Kádár János beszé­deinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddigi­nél átfogóbb, részletesebb képet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— 1958) 51 dokumentumértékű felszólalás, köszöntő, nyilat­kozat. üdvözlet sorjázik egymás mellé. . 24 hónap leglényegesebb történéseinek hű krónikája ez a könyv. A sort az új forradalmi köz­pontnak 1956. november 4-én, a magyar dolgozó nép­hez intézett nyílt levele nyitja, az utolsóként közölt beszéd pedig 1958. novem­ber 19-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 40. évforduló­ján hangzott el. Minden egyes beszédnek, politikai megnyilvánulás­nak a célja, tartalma és ér­telme az emberek meggyő­zése az MSZMP a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány igazáról, programjá­nak helyességéről és támo­gatásuk megszerzése. E po­litika lényege sokfélé oldal­ról, változatos hangnemben fejeződik ki. Alkalmak, helyszínek és időpontok vált­ják egymást. Van közöttük olyan beszéd, amely Salgó­tarjánban, Kisújszálláson, Tatabányán, Barcson, a fő­városban a Hősök terén, Csepelen, vagy Angyalföldön rendezett gyűlésen hangzott el. Vannak diplomáciai ese­ményekhez kapcsolódók is, itthon és külföldön — Moszkvában, Pekingben, Marosvásárhelyen és másutt — elmondott beszédek, kö­szöntők is. Olyan kortörté­neti dokumentumokat is olvashatunk a kötetben, rö­vidítés nélkül, mint például az országos pártértekezlet, vagy a kormány beszámoló­ja 1957-ben és 1958-ban. A minden eddiginél telje­sebb válogatást* mu­tatja, hogy 12 beszéd eddig kötetben még nem jelent meg, legfeljebb annak ide­jén a napi sajtóban. Hat írás pedig most kap elő­ször nyomtatásban nyilvá­nosságot. Közöttük olyan nagy jelentőségű felszólalás is. amelyre az. MSZMP ide­iglenes központi Bizottságá­nak 1956. december 2_i ülé­sén került sor. Kádár Já­nosnak meghatározó szerepe volt az 1956-os nemzeti tra­gédia és ellenforradalom kiváltó okainak elemzésé- • ben. Őszinte, tárgyilagos visszatekintésre, önvizsgá­latra volt szükség, amelyről egy marxista—leninista párt sohasem mondhat le. Éppen az emberek bizalmának megszerzése tette szükséges­sé, hogy kimondja: ,,Az ok­tóber 23-án kezdődött ese­mények első okának a Rá­kosi—Gerő klikk antileni- nista, bürokratikus vezetési módszerét, az ezzel okozott súlyos károkat, és a mind­ezzel kiváltott jogos és tö­meges elégedetlenséget jelöl­hetjük meg.” Majd a többi előidézőt is pontosan meg­jelölve, így folytatta: ,,A második ok a Rákosi—Gerő klikk hibái elleni szüksé­ges és helyes harc káros eltorzítása volt a pártellen­zék egy csoportja, a Nagy Imre—Losonczy-csoport ál­tal, A harmadik ok és egy- _ ben az egyik fő mozgatóerő ’ a magyar kapitalista, feu­dális ellenforadalom volt. Az események negyedik oka a nemzetközi imperializmus tevékenységében keresen­dő”. Ma sem ítélhetjük meg másként 1956 történé­seit és a hozzájuk vezető folyamatokat. Maradandó ér­vénnyel tárta fel ezeket az ideiglenes Központi Bizott­ság 1956. december 5-i ha­tározata és az 1957. júniusi országos pártértekezlet állás­foglalása. Pártunk szövetségi politi­kájának legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hóna­pokban, években formálód­tak. Természetesen ez —, mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai támadá­sok nélkül — a későbbi esz­tendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a következő alapelvekre gondolunk: Reális válaszokat kell keresni a társadalmi kérdésekre. A valóságot olyannak lássuk, amilyen, s nem szebbnek. Nem vágya­inkból, hanem a tényekből kiindulva elemezzük a va­lóságos helyzetet, s munkál­juk ki az adott szituáció­nak. a kor követelményei­nek megfelelő, legcélszerűbb megoldásokat. Ha késleke­dünk. ha a szükséges kor­rekciók elmaradnak, az tár­sadalmi-politikai feszültsé­geket okozhat. Pártunk po­litikáját azóta is egyaránt jellemzi a realitásokat fi­gyelembe vevő elvi szilárd­ság és rugalmas gyakorlat. A nép támogatósát a párt csak az emberek iránti bi­zalommal, őszinte, nyílt em­beri szóval, tisztességgel nyerheti meg: „Nem azért állítottak bennünket a ve­zető posztra, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy az igazat mondjuk” — mondta Kádár János 1956-ban. Ehhez azóta is tartja magát, mégha olykor a kíméletlen igazság kimon­dása fájdalmasan, keserve­sen nehéz is. Az MSZMP lehántotta a társadalomról és önmagáról a szocialista fejlődés torzu­lásait, az 1956-os események­ből komoly tanulságokat vont le; a párt nem paran­csolgatásra, utasításra ren­dezetett, a hatalom számá­ra nem öncélú, hanem törté­nelmi — hivatása, naponta megújuló felelőssége a nép érdekeinek, önzetlen becsü­letes szolgálata, a társadalom jobbító formálása. A párt az embereket a politika al­kotó formálóinak, s nem csupán végrehajtóinak tekin­ti. Az ellenforradalom nagy kárt okozott népköztársasá­gunk nemzetközi pozíciójá­nak. Rágalmak özöne zú­dult a munkás-paraszt kor­mányra. Az ENSZ —, amely akkor még az USA erős be­folyása alatt állt — az úgy­nevezett „magyar ügyet” megpróbálta esztendőkön át napirenden tartani. Tavaly az amerika NBC News té­vétársaságnak adott inter­jújában mondta Kádár Já­nos: .,... nekem egyik am­bícióm az volt, hogy Ma­gyarország kerüljön le az újságok első oldaláról.” S, ez sikerült — mérhetetlen nehézségek leküzdése árán. Okos politikai türelemmel, a gazdasági és a társadalmi élet normalizálódásával, em­beri mértékkel rövid idő alatt megvalósult a polip- kai konszolidáció. Ezekben az években teremtődött meg az alapja annak, hogy a későbbiekben újkori történel­münkben példa nélkül álló fellendülés, társadalmi meg­békélés, szocialista nemzeti egység alakulhasson ki. s hazánk elfoglalja az őt meg­illető helyét a nemzetek kö­zösségében. Ezekre az évek­re is gondolva, elévülhetet­len tapasztalatként összegez­te Kádár János a Novoje Vremja című szovjet lap számára adott interjúban: „..., ha van világos cél. meg­felelő vezetés, és minden al­kotóerő összefog, akkor a maga urává lett nép képes történelmi feladatainak meg­oldására”. A zok a nemzedékek —, ” amelyek nem élték át azokat az időket — nehezen tudják elkép­zelni, hogy mennyire bonyolult volt akkor a hely­zet. S, mennyire fontos volt azoknak az embereknek a marxista elkötelezettsége, személyes bátorsága, akik élére álltak a forradalmi erőknek, a megújhodásnak. A mai és a következő nem­zedékek történelmi tisztán­látását is erősíti e könyv. Mindenki számára nélkülöz­hetetlen olvasmány Kádár János kötete a magyar tör­ténelem e sorsdöntő, tragé­diákkal terhes korszakának alapos megismeréséhez. Mary György, az MSZMP KB munkatársa Átszervezték a megyében az adóhatóságot Az adóhatóságok átszerve­zéséről szóló rendelet értel­mében július 1-jén meg­szűnt a Pénzügyminisztéri­um Ellenőrzési Főigazgató­sága, ennek területi szervei, megszűnnek továbbá a me­gyei adómegállapító hivata­lok, a megyei illetékhivata­lok hatásköre pedig jelen­tősen megváltozik. A rende­let alapján július 1-jével megalakult az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal, va­lamint ennek területi (me­gyei) szervei. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal Nógrád Me­gyei Igazgatósága hatásköré­be tartozik a vállalati és szövetkezeli gazdálkodó szer­vek adóztatása, a pénzügyi­gazdasági ellenőrzések, va­lamint a belföldi társaságok adóztatása és e körben pénz­ügyi-hatósági ellenőrzések tartása. Az igazgatóság le­vélcíme és elhelyezése egye-, zö a PM Ellenőrzési Főigaz­gatóság Nógrád Megyei Igaz­gatósága címével. A hivatal adófelügyelösé- gei — amelyek az adómeg- állapító hivatalok és az ille­tékhivatalok adóosztályainak együttes feladatát egy szer­vezeti egységben viszik to­vább — az általános jöve­delemadó és a magánszemé­lyek forgalmi adója tekinte­tében a jelenlegi tanácsi adó­hatóságok hatáskörében jár­nak el, e feladatokat veszik át. Az új adószervezet me­gyénkben az alábbi elneve­zéssel alakult meg: Nógrád Megyei Adófelügyelőség Sal­gótarján, Liget út 5. Az adó- íelügyelőség telefonszámai: 13-397, 14-986. Ügyfélfogadá­si ideje megegyezik a jelen­legi adóiéi ügy el őség munka­idejével, vagyis hétfőtől csü­törtökig 3 4 8—1/4 5-ig és pénteken 3 4 8—3 4 4-ig. Az adófelügyelőség főbb feladata és hatásköre az ál­lal á nos jövedélemadó-fizeté- si ügyekkel kapcsolatos (ki­véve az ún, alkalmazotti jö­vedelemadó, a fizetőven­dég-látással összefüggő, vala­mint a külföldről behozott gépjármű 5 éven belüli el­idegenítése esetén járó álta­lános jővedelemadó-ügye- kel). A magánszemélyek for­galmi adójával kapcsolatos ügyek intézése, valamint az adóellenőrzés mindazon adó­alanyoknál, akik nem tar­toznak a vállalati adóigaz­gatási eljárási jogszabályok hatálya alá. Az adólelügye- lőség által a fenti tárgykö­rökben kiadott I. fokú ha­tározatok esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal Nógrád Megyei Igaz­gatósága gyakorolja a II. fo­kú hatósági jogkört. A lakossági adóztatást vég­ző I. és II. fokú adóhatósá­gok részletes feladat- és ha­tásköréről az adózók na­gyobb csoportjait képviselő társadalmi szervek (KIOSZ, K1SOSZ), valamint a helyi tanácsok hirdetőtábláin ke­resztül is adunk tájékozta­tást a jövőben. A folyamat­ban lévő ügyek közül a leg­több ügyfelet a forgalmi adó befizetése érinti, mivel a befizetési csekkeket a régi adóhatóság már kiküldte. Ar­ra, hogy a számla száma és elnevezése ne változzék, a közeljövőben minisztériumi leirat fog intézkedni, amely­ről soron kívül adunk tájé­koztatást. A kiadott csek­ken a befizetés azonban ad­dig is teljesíthető. Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Nógrád Megyei Igazgatósága Újabb transzszibériai Befejeződött a nyugat­szibériai jamburgi gázlelő- helytől Jelecig húzódó, 3000 kilométer hosszú gázveze­ték építése. Ez már a má­sodik transzszibériai veze­ték, amely Nyugat-Szibéria legnagyobb gázlelőhelyét kö­ti össze a Szovjetunió euró­pai részével. Az új létesítmény teljes hosszában megindult a szál­lítás, és ezzel bekapcsoló­dott az ország egységes földgázellátó rendszerébe. Az 1400 milliméter átmé­rőjű csövekből készült gáz­vezetéken 75 atmoszféra nyomás alatt történik a fű­tőanyag szállítása. A veze­ték üzembe helyezésével az ország központjában lévő nagyüzemek folyamatos fű­tőanyag-ellátását is megold­ják. A jamburgi lelőhelytől, amely a mostani ötéves tervben a szovjet gázipar fő nyersanyagbázisává alakul, hat nagy gázvezeték indul ki. Ezek közül most épül a harmadik, a Haladás, amely a Szovjetunió nyugati hatá­ráig húzódik. Ezen jut el majd a földgáz a szocialis­ta országokba, amelyek szintén részt Vesznek eb­ben a nagyszabású munká­ban. Országos találkozó Diósjenőn Fiatalok a természetben Mintegy hatszáz fiatal érkezett pénteken Diósjenőre, a klubtitkárok országos találkozójára. A nógrádi és a Pest megyei művelődési központok, valamint a KISZ KB kul­turális osztálya által meghirdetett nomád tábor résztve­vőinek programjai között egy háromnapos ügyességi ver­seny, Voga—Turnovszky—Faxni koncert, BMX-bemutató' és főzési vetélkedő szerepelnek. Az összejövetel célja persze nemcsak a szórakozás, ha­nem az is, hogy a tevékeny kollektívák-az itt szerzett ta­pasztalataikat máshol is hasznosítsák, gyakrabban szervez­zenek túrókat, kirándulásokat a természetbe, s necsak sze­ressék, óvják is azt. Ilyen a nomádok konyhája Hol verjünk sátrai? Magunknak építjük a tábort Képek: Rigó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents