Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

2 NOGRÁD 1987. július 30., CSÜTÖRTÖK Plenáris tanácskozás Genfben Újabb nagy fontosságú szovjet javaslat A genfi szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások mun­kacsoportjainak szerdai együttes ülésén a szovjet fél új, nagy fontosságú szerző­déstervezetet terjesztett az amerikai küldöttség elé. A tervezet a rakétaelhárító rendszereket korlátozó 1972- es ABM-szerződés előírásai­nak megszilárdítását és az űrfegyverkezés megakadályo­zását indítványozza. A szov­jet fél egyúttal átnyújtotta a megállapodáshoz szükséges jegyzőkönyv és az úgyneve­zett általános elvek terveze­tét is. ATASZSZ szovjet hírügy­nökség szerint az új szovjet javaslat jó alapot biztosít az ABM-szerződéssel és az űr­fegyverkezés megakadályo­zásával összefüggő kérdéskör megoldásához. Előterjeszté­sét teljes mértékben a Szov­jetuniónak az a törekvése motiválta, hogy döntő áttö­rés következzék be a tár­gyalások legfontosabb irá­nyában : az űrfegyverkezés megakadályozása, valamint a szovjet és amerikai hadá­szati támadófegyverek 50— 50 százalékos csökkentése. terén — mutat rá a TASZSZ genfi jelentése. A plenáris ülést megelőző­en Alekszej Obuhov nagykö­vet, a szovjet tárgyalókül­döttség helyettes vezetője sajtótájékoztatót tartott, ahol az új szovjet javaslat beje­lentése után szólt a szovjet „átfogó nullamegoldásra” adott keddi amerikai válasz­ról is. Nyugati hírügynöksé­gek szerint Obuhov erről a következőt mondta: „Hogy őszinte legyek, sajnos sem­milyen kompromisszumot nem találtam abban, amit tegnap hallottunk. Lehet, hogy alaposabban kell majd tanulmányoznom a javasla­tot, hogy megtaláljam ben­ne a kompromisszumokat.” A genfi szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokon az amerikai tárgyalóküldött­ség váratlanul gyorsan: már szerdán délután visszauta­sította a szovjet fél által reg­gel előterjesztett új javas­latot, amely a rakétaelhání- tó rendszereket korlátozó 1972-es ABM-szerződés elő­írásainak megerősítését és az űrfegyverkezés megakadá­lyozását indítványozta. Az amerikai fél állítása sze­rint a szovjet szerződéster­vezet egyetlen célja az, hogy megakadályozza az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés, az SDI meg­valósítását. Henri Cooper, az amerikai küldöttség űrfegyverzettel foglalkozó munkacsoportjá­nak ideiglenes vezetője sze­rint a szovjet javaslatok „né­hány részleten kívül semmi újat nem tartalmaznak”. „Sajnáljuk — mondta Coo­per —, hogy a Szovjetunió továbbra is az SDI betiltá­sához köti a hadászati nuk­leáris fegyverek 50 százalé­kos csökkentéséről szóló szerződés aláírását”.' Nyugati hírügynökségek szerint Alekszej Obuhov a genfi szovjet tárgyalókül­döttség helyettes vezetője a szerdai szovjet javaslat elő­terjesztésekor megerősítette, hogy az SDI betiltásáról a hadászati nukleáris fegyve­rek csökkentése előtt vagy azzal egyidejűleg kell szer­ződést kötni. Obuhov egy­ben közölte, hogy a Szovjet­unió néhány pap múlva elő­terjeszti a hadászati nukle­áris fegyverek csökkentésé­re vonatkozó szerződésterve­zetét. ☆ A Szovjetunió nem a nyu­gatnémet Pershing—1A ra­kéták felszámolását akarja, hanem a szovjet és amerikai, harcászati-hadműveleti ra­kétákhoz — így a Pershing— 1A rakétákhoz és azok min­den változatához — alkal­mazható nukleáris robbanó­töltetek megsemmisítését sürgeti — hangsúlyozta a TASZSZ-nak adott nyilatko­zatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és le­szerelési főosztályának veze­tője. A szovjet diplomata meg­jegyezte, hogy a hadműve­leti-harcászati rakéták kér­dését nem a szovjet fél kez­deményezte; ez amerikai el­gondolásra született, és kü­lönösen George Shultz kül­ügyminiszter vetette fel nagy hangsúllyal moszkvai láto­gatása idején. A Szovjetunió erre válaszul azt javasolta, hogy átfogóan számolják fel a szovjet és amerikai köze­pes hatótávolságú rakétákkal együtt a hadműveleti-harcá­szati rakétákat, s egyben e rakétafajták robbanófejeit is. — Ha az Egyesült Álla­mok átadja a Pershing—1A rakéták robbanótölteteit az NSZK-nak, akkor megsérti az 1968-bam kötött atomso- rompó-egyezményt, arnély megtiltja az atomhatalmak­nak, hogy átadják atom­fegyvereiket más országok­nak. Az NSZK ugyancsak megsértené a szerződést az­zal, hoey saját tulajdonába ve^zi illetőié? el,0i őrzése alá vonia az említett ameri­kai robbanótölteteket. Maximális bif ntetesek ítéletek Csernobilban lilegyuen eii összesen Csernobilban szerdán az ítélet kihirdetésével befeje­ződött a nukleáris erőműben tavaly áprilisban bekövet­kezett szerencsétlenségért fe­lelős személyek pere. Viktor Brjuhanovot, az erőmű volt igazgatóját 10 évre, Nyikolaj Fomin főmér­nököt 10 évre, Anatolij Gyat- lov helyettes főmérnököt 10 évre ítélték. Borisz Rogoskin művezetőt 5 évi, Alekszandr Kovalenkot, a negyedik blokk reaktorműhelyének vezető­jét 3 évi és Jurij Lauskint, az atomenergia-felügyelet kirendelt instruktorát pedig kétévi szabadságvesztésre Ítélték. Az elítélteknek a szabadságvesztést javító-ne­velő munkatáborokban kell letölteniük — az ítélet ellen a Szovjetunió alkotmánya ér­telmében nem lehet felleb­bezni. A vádlottak — Kovalenko és Rogoskin kivételével — a maximális büntetést kap­ták az ukrán büntető tör­vénykönyv érvényes cikke­lyei alapján. Raimond Brize, a bíróság elnöke indokolásában hang­súlyozta hogy a bíróság az Ukrán SZSZK büntető tör­vénykönyve 220., 165- és 167. paragrafusa értelmében bű­nösnek találta a vádlottakat a veszélyes üzemek bizton­sági előírásainak megsérté­sében. szolgálati beosztásuk­kal való visszaélésben, vala­mint gondatlanságban. A tárgyalás során a hat vádlott csak részben ismer­te el bűnösségét — vagy ta­gadta azt a felhozott vád­pontok alapján. A bíróság ugyanakkor a szakértői je­lentések, írásbeli bizonyíté­kok és tanúvallomások alap­ján bűnösnek ítélte őket. Egyedül Rogoskint men­tette fel a szolgálati beosz­tásával való visszaélés vád­ja alól. A bíróság döntött arról is, hogy három újabb bűnügyi eljárást kezdemé­nyez azok ellen, akik elmu­lasztották a lakosság sugár­zás elleni védelméhez szük­séges intézkedéseket, ugyan­akkor az energiaügyi mi­nisztérium illetékesei ellen — akik nem megfelelően el­lenőrizték a csernobili atom­erőmű biztonsági előírásai­nak betartását, valamint azon tervezők ellen, akik a megfelelő időben elmulasz­tották az RBMK—1000-es re­aktor korszerűsítéséhez szük­séges intézkedéseket. A magyar—malaysiai tárgyalások összegzése A magyar—malaysiai tár­gyalások összegzéseként ma­gyar részről szerdán saj­tóközleményt hoztak nyil­vánosságra. A malaysiai kormányfő háromnapos magyarországi tartózkodása során két íz­ben tárgyalt vendéglátójá­val, Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével, fogadta őt Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyet­tese és Trjautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A távol-keleti or­szág miniszterelnöke láto­gatást tett a budapesti Ganz-MÁVAG gyárban, a Sárisápi „Űj Élet” Termelő- szövetkezetben, és felesége kíséretében hazánk neve­zetességeivel ismerkedett. A kormányfő kíséretében levő miniszterek, szakér­tők és üzletemberek ma­gyar partnereikkel folytat­tak megbeszéléseket. A két kormányfő tárgya­lásain magyar részről Várkonyi Péter külügymi­niszter, Kapolyi László ipa­ri miniszter. Somogyi László építésügyi és városfejleszté­si miniszter, Melega Tibor külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Bartha Fe­renc, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának ve­zetője, valamint Baranyi Gyula, hazánk Malaysiában is akkreditál nagykövete, malaysiai részről Samy Vellu közmunkaügyi, Lim Keng Yaik alap- és nyers- anyagipari, Paduka Rafi- dah Aziz kereskedelmi és ipari, Abu Hassan Omar külügyminiszter, Law Hi- eng Ding tudományos, tech­nológiai és környezetvédel­mi miniszterhelyettes, va­lamint Zainal Abidin bin Mokhtar, Malaysia Buda­pesten is akkreditált nagy­követe vettek részt. A szívélyes és őszinte lég­körben lezajlott megbe­széléseken a tárgyalópart­nerek tájékoztatták egy­mást országaik belső hely­zetéről, gazdaságfejlesztési törekvéseikről és terveik­ről. Részletesen áttekintet­ték a magyar—malaysiai kapcsolatok helyzetét és fejlesztésük lehetőségeit. Egyetértettek, hogy orszá­gaik újkeletű, s mind ez idáig szerény kapcsolatai­nak fejlesztése, bővítése a kölcsönös előnyök és ér­dekek alapján szükséges és lehetséges. Kifejezték készségüket az egymás jobb megismeré­sét, és a felső szintű politi­kai érintkezést szolgáló sze-/ mélyes kapcsolatok bővíté­sére. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak az or­szágaik közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kérdésekre. Állást foglaltak az árucsere-forgalom to­vábbi, kiegyensúlyozott növelése, az ipari koope­rációk és közös vállalkozá­sok létesítése mellett. A magyar vállalatok a jövő­ben aktívabban bekapcso­lódhatnak a malaysiai gaz­daságfejlesztési tervek megvalósításába, elsősor­ban a járműipar, az ener­getika, a gyógyszergyártás, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok feldolgozása te­rületén. A tárgyalópartne­rek kifejezték készségüket, hogy e korszerű együttmű­ködési formák meghonosítá­sa érdekében vállalataik­nak a szükséges kormány­zati támogatást megadják. A tárgyalópartnerek, szük­ségesnek tartották, hogy a két nép jobban megismerje egymást. E célból készségü­ket fejezték ki az érdemi kapcsolatok fejlesztését szol­gáló keretek megteremté­sére a kultúra, az oktatás és a tudomány -terén is A nemzetközi helyzetről lezajlott eszmecserék során megállapították, hogy or­szágaik álláspontja az em­beriség sorsát érintő szá­mos létfontosságú kérdésben megegyezik, illetve közel áll egymáshoz. Hangsúlyozták, hogy országaik érdekeltek a nemzetközi feszültség eny­hítésében, a béke és bizton­ság megszilárdításában a világ különböző térségei­ben, az államok közötti egyenjogú politikai -és gaz­dasági kapcsolatok megte- ' remtésében. Üdvözölték a szovjet—amerikai fegyver­zetcsökkentési tárgyaláso­kat. Kifejezték reményüket, hogy azok mielőlbb konkrét leszerelési megállapodások­hoz vezessenek. Egyetértet­tek abban, hogy a kis_ és közepes államokra is fon­tos szerep -hárul a vitá-s nem­zetközi kérdések, tárgyalá­sok útján történő megoldá­sában, a különböző társa­dalmi berendezkedésű or­szágok köziötti párbeszéd elő­mozdításában. Grósz Károly tájékoztatta partnerét a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tevé­kenységéről, az európai biz­tonság és együttműködés sokoldalú kibontakoztatása érdekében kifejtett erőfe­szítéseiről. Méltatta a szov­jet külpolitika új. átfogó kezdeményezéseinek jelen­tőségét a nemzetközi légkör javítása, a -helyi válsággó­cok felszámolása szem­pontjából. Dr. Mahathir Mohamad kifejtette, hogy az el nem kötelezettségi politikát kö­vető Malaysia, mint az ASE­AN egyik tagállama, a déL- -keliet-ázsiai térség vitás problémáinak békés rende­zése mellett száll síkra. A két kormányfő egyetér­tett, -hogy dr. Mahathir Mo­hamad hivatalos látogatása-, a magyar vezetőkkel folyta­tott szívélyes légkörű meg­beszélései, valamint a kísé­retében levő minisztere^, üzletemberek partnereikké! folytatott tárgyalásai hozzá­járultak egymás jobb meg­ismeréséhez, a kapcsolat­fejlesztési lehetőségek fel- Iá-fásához. mindenekelőtt a gazdasági és az ipari együttműködés terií’e'én, valamint a két nép közötti kölcsönös tisztelet és megbe­csülés érzéseinek erősítésé­hez Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy dr. Mahathir Mo­hamad -hivatalos látogatása további lendületet ad a ma­gyar—malaysiai kapcsolatok fejlesztésének az élet minden terű1 "tép. Dr. Mahathir Mohamad hi­vatalos malaysiai látogatásra hívta meg G-rósz Károlyt. A Minisztertanács elnöke a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) Véget ért a BKP KB plénuma Országos pártértekezletet tart a Bolgár Kommunista Párt ez év decemberében a további szocialista építés té­ziseinek a megvitatására — egyebek közt erről hozott határozatot a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága szerdán Szófiában befejeződött teljes ülésén. A testület kétnapos ülésén egyhangúlag dokumentumot hagyott jóvá. Ennek címe: „A szocializmus bulgáriai továbbépítési koncepciójának alapvető megállapításai”. »— Mai kommentárunk Kedvező jelek Ügy tűnik, hogy — nyár közepi viszonylagos politi­kai uborkaszünet ide, vagy oda — a nemzetközi kérdé­sek legfontosabb témájában, a fegyverzet-korlátozás té­makörében éppen most, a vakációs időszak derekán gyor­sultak fel az események. Méghozzá (a helyi válságok .és terrorhullámok korában a kommentátornak is jó érzés leírni) kedvező fejlemények soráról van szó, a két nagy­hatalom tárgyalásainak olyan előrehaladásáról, amely kézzelfogható közelségbe hozza immár az év végéig ese­dékes újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó megren­dezésének lehetőségét is. Ezt a reményt támasztja alá a bejelentés a szeptem­berre tervezett Shultz—Sevardnadze találkozóról épp­úgy, mint a „kettős nullamegoldás” elvének amerikai elfogadása, vagy — legfrissebb fejleményként — a genfi tárgyalócsoportok együttes ülése, ahol újabb moszkvai javaslatok kerültek terítékre, ezúttal az űrfegyverkezés tárgyköréből, összességében talán nem hangzik túlzott derűlátásnak, ha elfogadjuk az egyik amerikai -szóvivő értékelését, aki „kedvező jelekről” beszélt a Gorbacsov— Reagan csúcs, illetve általában a két nagyhatalom között köthető megállapodás szempontjából. Mert hiszen e két dolog szorosan összefügg. Elvégre régóta hangoztatott felismerés, hogy egy legfelsőbb szin­ten létrejövő találkozónak akkor van csak igazán értel­me, ha itt érdemleges előrelépés következhet be a világ sorsát alapvetően befolyásoló leszerelési ügyekben. Már­pedig a megállapodáshoz legközelebb^ került közép-ható­távolságú és harcászati-hadműveleti nukleáris eszközök ügye ilyen kérdés. Épp ezért -remélhető, hogy a hátralévő hónapokban- elhárulnak a megegyezés útján jelenleg még tornyosuló akadályok, például Pershing—1A rakéták felszámolásának vitája. A rakéták ugyan a nyugatnémet hadsereg tulajdonában vannak, ám azok nukleáris rob­banófejeivel az Egyesült Államok rendelkezik. A tapasztalat, a realitás ugyanakkkor arra int, hogy ne ítéljük felhőtlennek és problémamentesnek a kilátá­sokat. Emlékezetes, hogy Shultz és Sevardnadze eszme­cseréjére egyes előrejelzések szerint már júliusban sor kellett ’volna, hogy kerüljön, ám a svájci konferencia- városban felmerült ellentétek miatt végül elhalasztották e találkozót. Csak remélni lehet, hogy a mostani ked­vező jelek a későbbiekben sem változnak, s a lassú diplomáciai araszolás ezúttal csakugyan politikai áttö­réshez vezet. (Elekes Éva) Mahathir Mohamad a szovjet fővárosban Mahathir Mohamad ma­laysiai miniszterelnök szer­dán budapesti látogatását befejezve a szovjet kormány meghívására Moszkvába ér­kezett. A nap folyamán a Kreml­ben megkezdődtek a szovjet —malaysiai megbeszélések. Ezen Vszevolod Murahovsz- kij, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa első elnökhelyettese és Mahathir Mohamad mi­niszterelnök vett részt. Arias körútja Korlátozott sikert hozott Oscar Arias Costa Rica-i el­nök közép-amerikai körútja, amelynek során Nicaraguá­ban, Hondurasban, Salva­dorban és Guatemalában tárgyalt a térség államainak vezetőivel az általa előter­jesztett béketervről. Arias tervét a közép-amerikai ál­lamok vezetői — a mostani elképzelés szerint — augusz­tus 6—7-én vitatnák meg Guatemalában. Az Egyesült Állámok részéről kifogásol­ják a terv azon pontjait, amelyek megtiltanák az úgy­nevezett illegális fegyveres erők támogatását, valamint a kívülről jövő destabilizációs kísérleteket. Olasz kormányalakítás Giovanni Goria megbízott kereszténydemokrata minisz­terelnök kedden késő este Rómában előterjesztette kor­mányának listáját Francesco Cossiga olasz államfőnek, s ezzel véget ért az öt hónap­ja húzódó kormányválság. Goria kormányában ugyan­az az öt párt vesz részt, amely az előző, Craxi-kabi- netet is alkotta: a keresz­ténydemokraták, a szocialis­ták, a szociáldemokraták, a liberálisok és a republikánu­sok. A miniszterelnök-helyette­si székbe a szocialista Giu- liano Amato került. Az új kabinet külügyminisztere Giulio Andreotti keresztény- demokrata politikus, aki a Craxi-kormányban is ugyan­ezt a tisztséget töltötte be, a belügyminiszter pedig a kereszténydemokrata Amin- tore Fanfani lett- A had­ügyi tárca élén liberális Va­lerio Zanone áll. Olaszországnak a második világháború óta ez a 47. kormánya, a 44 éves Goria pedig Olaszország eddig leg­fiatalabb miniszterelnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents