Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 177. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987.JÚLIUS 29., SZERDA Vélemények a munkapad mellől (S. oldal) Beszélő erdélyi tájak ' (4. oldal) őrjárat az utakon (5. oldal) Önálló arculatú, pedagógiai műhelyek legyenek az iskolák Ülésezett a párt megyei végrehajtó bizottsága A párttagsági könyvek érvényessége 1988 végén lejár, s ezért a Központi Bizottság június 23-i ülésén döntött cseréjükről. A tagkönyvcsere nem csupán szer­vezeti akció. Célja a társadalmi, gazdasági kibontako­zás gyorsítása, a pártszervek, az -alapszervezetek ön­állóságának, felelősségének, a párttagság cselekvő aktivitásának további erősítése. A párt Nógrád me­gyei végrehajtó bizottsága tegnap Salgótarjánban tar­tott ülésén intézkedési tervet fogadott el a tagsági könyvek cseréjének megyei előkészítésére, tartalmi és szervezeti feladatainak végrehajtására. Ezt követően a testület tá­jékoztatót hallgatott meg és hagyott jóvá az oktatási tör­vény végrehajtásának eddi­gi politikai tapasztalatairól. Többek' között megállapítot­ták, az elmúlt tanév egyik legfontosabb politikai és szakmai feladata az új ok­tatási törvény illetve a hoz­zá kapcsolódó végrehajtási utasítások, rendeletek meg­ismertetése volt. Számos fó­rum kínált lehetőséget arra, hogy mindenekelőtt az okta­tási intézmények dolgozói, a pártszervezetek, az ifjúsági szervezetek és a szakszer­vezetek vezető képviselői ért­sék a törvény tartalmát, ért- zékeljék új vonásait. Nem kevés gondot okozott azon­ban, hogy a tantestületek csak későn és korlátozott példányban juttattak hozzá a szükséges dokumentumok­hoz, végrehajtási rendeletek­hez. A végrehajtó bizottság úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy az oktatási törvény megismertetésében de még inkább végrehajtásában az első lépéseket tették meg az oktatási-nevelési intézmé­nyekben. Az új követelmé­nyek jórészt ismertek a pe­dagógusok körében, de an­nak megítélésében, érvénye­sítésében még korántsem egységes sem a szemlélet, sem a gyakorlat. A végrehajtó bizottság az oktatási törvény új vonásai közül kiemelte az intézmé­nyek önállóságát, az iskolai demokratizmus szélesítését. Részletesen és kritikusan ele­mezte a működési szabályzat elkészítésének, az igazgatói pályázatok általánossá téte­lének, az iskolatanácsok lét­rehozásának eddigi tapasz­talatait. Fontosnak tartotta, hogy az oktatási intézmé­nyek fokozatosan önálló ar­culatú pedagógiai műhe­lyekké váljanak Nógrádban is. A tantestületek maguk döntsenek — többek között — az intézmény pedagógiai programjáról, a tanév rend­jéről, az iskola kapcsolatai­ról. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az intézmények egy részében még nem ké­szültek fel az önálló mun­kára. arra, hogy lehetősé­geikkel jól éljenek. A mű­ködési szabályzat kialakítása — a megszokott „minta” hi­ányában — nem kevés gon­dot okoz. Viszonylag szerény az igazgatói állásokra pályá­zók száma, s közöttük is ke­vés a fiatal szakember. A megyében meghirdetett 31 vezetői állásra 39 pályázat érkezett, s ebből 26 vezető saját helyét pályázta meg. Lassan tisztázódik az isko­latanácsok helyzete, funkció­ja is. Ügy tűnik hogy létre­hozásuk, működésük még több időt és türelmet igé­nyel. A testület állást foglalt abban, hogy a pedagógus­pártszervezetek a politikai munka eszközeivel, az eddi­ginél hatékonyabban segít­sék az oktatási törvény fo­lyamatos végrehajtását, a diákmozgalom újszerű szer­vezését a megye oktatási in­tézményeiben. Tanácskozón a KPVDSZ központi vezetősége Á szakszervezetek szerepe a konfliktusok feloldásában A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége ugyancsak a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozási programmal kapcso­latos szakszervezeti felada­tokat vitatta meg. Vas János főtitkár szóbeli előterjesztésében ismertette a SZOT-nak a kibontakozási programhoz kapcsolódó ha­tározatát, majd az ágazati sajátosságokkal foglalkozott. Mint mondotta, különösen nehéz szakasznak ígérkezik a program első fele, amikor is a fogyasztás mérséklődé­sével és ezzel együtt az életszínvonal csökkenésével kell számolni. Mindez sok konfliktust teremt majd, amelyek feloldásában igen fontos szerep hárul az ága­zati szakszervezetekre. A KPVDSZ-hez tartozó szak­mákon belül előreláthatólag kisebb lesz a munkaerőmoz­gás, mint egyéb szakmákban, de a munkaerő racionális foglalkoztatásának követel­ménye itt is teremt bizonyos feszültségeket. A szakszerve­zet feladata lesz, hogy meg­ismertesse és megértesse a dolgozókkal az átmeneti időszakban várható nehézsé­geket, valamint az, hogy le­hetőség szerint feloldja a konfliktusokat, s keresse a megoldásokat a vitás kérdé­sekben. Továbbra is az ér­dekvédelem és az érdekkép­viselet marad a szakszerve­zeti munka fő jellemzője, de figyelembe kell venni, hogy ez csak akkor lehet igazán hatékony, ha a gazdaság szilárd. A hónap első felében adták át a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár teljesen felújí­tott üzemi konyháját. A 13 millió forintért korszerűsített szociális létesítmény a környező üzemek dolgozóinak étkeztetését is biztosítja. Az USA elfogadja a „kettős” nullamegoldást Az Egyesült Államok hi­vatalosan tájékoztatta a Szovjetuniót arról hogy el­fogadja a „kettős nullameg­oldást”, vagyis valamennyi 500 és 5000 kilométer közöt­ti hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris rakéta felszámolását — jelentette be kedden Genfben Maynard Glitman, a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök­ről tárgyaló amerikai mun­kacsoport vezetője. Ronald Reagan amerikai elnök néhány órával később Washingtonban a javaslato­kat kommentálva azt mond­ta, hogy a légkör jelenleg kedvező a két nagyhatalom történelmi jelentőségű fegy­verzetcsökkentési egyezmé­nyének. Kijelentette, hogy az elmúlt hetekben elért ered­mények nagy akadályt hárí­tottak el az egyezmény út- jából, amely — mint mond­ta — egy újabb csúcstalál­kozó kulcsa lehet. Salgótarjánban az ötvözetgyár kettes üzemében 200 tonna FeSi 15 százalékos ötvözetet gyártanak naponta az 1200 kVA-es ívkemencében. Kucsera József olvasztár csoport- vezető készül a csapoláshoz. A gyakorlati gondokrol volt szó Közgazdászok az adóreformról A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége keddi kibővített ülésén megvitatta az adóreformmal kapcsolatos elképzeléseket. Az ülést Csi- kós-Nagy Béla, a társaság elnöke nyitotta meg. Vitaindító előadást Kupa Mihály, a Pénzügyminiszté­rium adóreform-titkárságá­nak vezetője tartott. Vázol­ta azokat az érveket, ame­lyek amellett szólnak, hogy az adórendszer átalakításá­hoz a lehetséges módozatok közül éppen az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót választották. Az új adórendszer beveze­tésének gyakorlati problé­máiról szólva rámutatott: ha nem sikerül a szükséges mértékben leépíteni a támo­gatások, különféle kedvez­mények rendszerét, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetés egyen­súlyának érdekei miatt az új adórendszerben is vissza kell nyúlni a régi módsze­rekhez. A gyakorlati kérdé­sek között említette a bérek bruttósítását is, amelyhez — mint mondta — a vállalati kollektíván belül kell bizto­sítani a garanciát. Kitért a sokak által hiányolt, szüksé­gesnek tartott bérreform kérdéseire is. Ehhez azt is tisztázni kellene — mondot­ta —, hogy a munkaerő új­ratermelésének terheiből mennyit vállalhat a költség- vetés. Az előzetes számításokat ismertetve elmondta, hogy az új adórendszer bevezeté­sével a vállalatoknak körül­belül egyharmada — az ér­dekeltségi alapot tekintve — a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe kerülne, míg mintegy 20 százalékuknak a helyzete romlana. A vitában többen hangot adtak annak a véleményük­nek, hogy a személyi jöve­delemadó tervezett változa­ta nem szolgálja megfelelő­képpen az arányos közteher­viselést. A magasabb kere­setek ugyanis nem jelente­nek automatikusan nagyobb jövedelmeket, ha abból oly­kor népesebb családoknak kell megélniük. Mások azzal érveltek, hogy a jelenleg tervbe vett adótáblák szerint az átlagosnál nagyobb jöve­(Folytatás a 2. oldalon) A vasasszakszervezet központi vezetősége megvitatta: ■Mi a teendő a jövőben? A társadalmi-gazdasági ki­bontakozási program ága­zati és szakszervezeti fel­adatairól tanácskozott ked­den a vasasszakszervezet központi vezetősége. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára is. Herczeg Károly főtitkár egyebek között arról szólt, hogy a program előkészí­tésében a vasasszakszervezet is részt vállalt, véleményez­te az egyes részkoncepció­kat, jelezte a gondokat, hiá­nyosságokat. E folyamat ré­szeként behatóan foglal­koztak az ipari szerkezetát­alakítás feladataival is. A vasasok egyetértenek annak gyorsításával, mert úgy íté­lik meg, hogy csakis a kor­szerűbb, piacképesebb, gaz­daságosabb termelési szer­kezet alapozhatja meg a további fejlődést. — Támo­gatjuk az indokolt és szük­séges visszafejlesztéseket is, de ezek eszköz- és intéz­ményrendszerei és pénzügyi forrásai még nem állnak rendelkezésre — mondotta. A főtitkár részletesen beszélt a foglalkoztatáspoli­tikáról. A munkaerő-átcso­portosítások és -leépítések már tavaly megkezdődtek, s az idén fokozódtak, a lét­számmozgás egyedül a gép­iparban háromezer dolgozót hintett. A vasasszakszervezet olyan foglalkoztatáspolitikai kon. cepciót igényel, amely a munkavállalók érdekeit közvetlenül is figyelembe veszi. Gyors és kiszámítható döntésekre, választható al­ternatívákra van szükség. Fontos kérdés a nehéz helyzetben levő vállalatok­kal kapcsolatos magatartás kialakítása is. ^A tavalyi évet hat kohá­szati és gépipari vállalat veszteséggel, tizenegy pedig alaphiánnyal zártai, sok vál­lalatnál az idén sem jobb a helyzet. Az eddigi szanálá­soknak számos pozitív ta­pasztalata van, például a salgótarjáni tűzhelygyár, a Magyar Kábel Művek, a Kontakta, a Ganz Villamos- sági Művek és a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár mára kibontakozás útjára lépett, ami jelzi: ha megfelelő idő­ben születik a döntés, meg­teremthető a gazdálkodás egyensúlya. A vitában felszólalók arra helyezték a hangsúlyt, hogy a tervezett reformlépések mellett előtérbe kell helyez­ni a foglalkoztatási problé­mák megoldását, a bérrefor­mot, s változtatni szükséges a beruházáspolitikán is.

Next

/
Thumbnails
Contents