Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-27 / 175. szám
1987. július 27., HÉTFŐ NOGRAD 3 Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson az őszi búzán lévő fii/árium nevű ferőző gombát vizsgálják. Huszonöt tábla- rőt gyűjtöttek be gabonát, amelyeken Cserháti Zoltánná laboratóriumvezető végzi a felméréseket. , —-Rigó— Az állam- és szolgálati titok védelméről Beszélgetés dr. Pajcsics üózsef rendőr alezredessel Mint ismeretes, 1988. január l-jétől megváltozik az állam- és szolgálati titok védőiméről szóló jogszabály. Többek között arról kérdeztük dr. Pajcsics József alezredest, a Belügyminisztérium osztályvezető-helyettesét, hogy miben áll ez a változás. Mindenekelőtt arra kértük, hogy beszéljen arról, mi is az állam- és szolgálati titok. — Államtitok minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állam biztonságát. szolgálati titok esetében pedig egy konkrét állami szerv zavartalan működését veszélyezteti. Az államtitok körébe az ország biztonságé,t és védelmét, politikai, gazdasági érdekeit érintő legfontosabb adatok tartoznak: az ország külkap- csolaíaira vonatkozó tervek. döntések, pénzügypolitikai intézkedések, a gazdasági termeléssel összefüggő összesített adatok. A Szolgálati titkok ehhez képest egv szűkebb szervezet zavartalan. biztonságos működését érintő adatok. — Mondana a titoksértésekre néhány példát? — Természetesen. Egy kutató az elmúlt évben nyugati vállalatoknak —. mert ott akart dolgozni — 24 oldalas önéletrajzot készített, amit azután több mint száz cégnek küldött meg. Ebben olyan titkos adatokat árult el, amelyekkel jelentős kárt okozott külkereskedelmünknek. Vagy például egy vo^t katona. régi szolgálati áelyé- re belopózva. a tilalom ellenére fényképfelvételeket készített. A fotókat —. melyen jól látható volt a modern harci technika néhány eszköze — megmutatta a ..haveroknak” azzal, hogy ott teljesített szolgálatot. Megrovásban részesült. — Az elmúlt esztendőben hány ilyen ügyben indult büntetőeljárás? — Tavaly tizenkét büntetőeljárás indult, amelyek egy részében megrovásban részesültek a vétkesek. Évente négy-öt esetben bíróságok hoztak ítéletet a titoksértést elkövetők ügyében — Melyek a rövidesen hatályba lépő állam- és szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok főbb jellemzői? — Az új rendelkezések szűkítik az állam- és a szolgálati titkok körét, egyúttal azonban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt és jelentőséget adnák a titokvédelemnek. A titokvédelmi rendszer egyrészt szigorúbbá válik, másrészt azonban működése a bürokratikus elemek kiiktatásával rugalmasabb lesz. A titokkör szűkítését jelzi például, hogy a szabályozás nem terjed ki a gazdasági életünk fejlődésével egyre nagyobb jelentőségű — nem honvédelmi vonatkozású — üzemi, gazdálkodási titkokra. Ezeknek a munkajogi szabályok szerint biztosítanak védelmet. Az új szabályozás fokozza a titkok birtokában levő szervek felelősségét. — Állítólag könnyelmű nép vagyunk. Hírek keringtek arról, hogy a cseresznyeárus néni államtitkokat tartalmazó papírokból készített zacskót a gyümölcsnek, így van-e ez? — Előfordultak egyedi, kirívó felelőtlenségre utaló esetek, de nem ezek a jellemzőek. Például a titkosított iratok megsemmisítését zárt zsákokban kell elvégezni. Ehelyett nem egy esetben, ömlesztve szállították a kiselejtezett iratokat bezú- zásra, egy részük szétszóródott, és közöttük számos titkos anyag is volt. — Ennél nagyobb kárt okoz azonban a felelőtlen fecsegés, a jólértesültség fi- togtatása. Előfordult, hogy üzletkötések alkalmával, gazdasági tárgyalások során titkosnak minősített adat a külföldi tárgyalópartner, vagy más illetéktelen személy tudomására jutott anélkül. hogy a felelőst megkeresték ás megbüntették volna. — Az új jogszabály bevezetése után változik-e a büntetés mértéke? — A szankció nem változik, egytől ■ tizenöt évig terjedő szabadságvesztés lehet: az úgynevezett alapesetekben egytől öt évig, míg a minősített esetben, amikor az államtitok illetéktelen külföldi számára válik hozzáférhetővé, tizenöt évig tartó szabadságvesztés is lehet a büntetés. — Üj rendelkezés viszont, hogy a kisebb súlyú eseteket — egyes jogszabályon alapuló ügykezelői előírások megsértését — szabálysértéssé nyilvánították, amelynek elkövetői a ■ jövőben pénzbírsággal sújthatok. Azt reméljük az új jogszabályozástól, hogy az megfelel állami, társadalmi, gazdasági életünk fejlődéséből, az államélet demokratizmusának kiszélesítéséből eredő követelményeknek, és egyben hatékonyabban szolgálja tényleges titkaink megbízhatóbb védelmét. R. L. Folytatódik a GYSEV-fővonal villamosítása , Nem egészen két hónappal ezelőtt adták át Győr és Sopron között a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasúttársaság villamosított vonailát, de máris hozzákezdtek a folytatáshoz. A Sopron és az ausztriai Ebenfurt közötti 36 kilométeres vonalszakasz villamosításához. A beruházás fővállalkozója, ugyanúgy, mint a Győr és Sopron közötti programnál a MÁV Villamos Építési Főnöksége. . A munkát gyorsított ütemben végzik, és 1988. május végétől már ezen a vonal- szakaszon is vilLanymozdo- nyo'k közlekednek. A Sopron és Ebenfurt közötti négy állomás vágányhálózatát is villamosítják, körülbelül 600 oszlopot állítanak fel, s a villamos felsővezetékek hosz- sza az állomások hálózatával együtt mintegy 60 kilométer lesz. Ébenfurtban műszaki állomást is építenek, amelyen keresztül közvetlen kapcsolatot teremtenek az osztrák vasutak villamos hálózatával. Népszerűség helyett eredményességet! M egyeszerte javában tart az MSZMP Központi Bizottságának a gazdaságitársadalmi kibontakozás programjáról megjelent július 2-i állásfoglalásából következő tennivalók vitája. A területi és a vállalati pártbizottsági ülések után megkezdődtek az alapszervezeti taggyűlések is. A testületi tanácskozásoknak nemcsak a határozat megismertetése a célja, hiszen a dokumentumbanfoglaltak érthetőek, világosak. Hivatásukat akkor töltik be, ha már most. minden késedelem nélkül körvonalazzák a területre, vállalatra, vagy akár kisebb közösségekre érvényes legsürgetőbb feladatokat is. Ez történt a balassagyarmati pártbizottság ülésén. A Központi Bizottság határozatának értelmezéséhez hozzákapcsolta a politikai testület a balassagyarmati ipar- vállalatok és mezőgazdasági üzemek export- tevékenységének értékelését, mely azonnal terítékre helyezte az exportképesség javulását szolgáló teendőket is. Hiszen a balassagyarmati exportőrók sem mentesek egy sor olyan fogyatékosságtól, mélyek a népgazdaság egészére is igazak: nem kielégítő az előrelépés a magasabb kikészítettségű termékek részarányának növekedésében, a konvertibilis kivitel több mint 90 százalékát a tíz évnél is hosszabb ideje gyártott termékek teszik ki. Ezek ugyan általában jó minőségű cikkek, megfelelnek a nyugati országok magas igényeinek is. ám korszerűségüket illetően óhatatlanul messze elmaradnak az élmezőnytől, tág, s egyelőre kihasználatlan teret engedve a termékszerkezet korszerűsítésére irányuló törekvéseknek. Ezek tények, s a testület vitája nem is a realitásokat vonta kétségbe. Módszerekről. magatartásokról esett inkább szó. Egy sor olyan kérdés vetődött fel, ami azt érzékelteti, hogy ezekben kommunistáknak és pártonkívülieknek egyaránt jogosan lehet hiányérzetük. Gondjaink egyik oka kétségtelenül a nagyvonalú-pazarlás — hallottuk többi közt a vitában. De, ha már nyíltságról, őszinte hangvételről beszélünk, miért nem mondjuk meg, kik, hol, és milyen mértékben pazarolják közös javainkat? A határozat olvastán, a gazdasági nehézségek súlyosságának érzékelése után számtalan kérdés merül fel az emberekben. Mit keli azon érteni, hogy cselekvő támogatás? Konkrétan kinek, mit kell tenni ahhoz, hogy bajainkon úrrá legyünk? A válaszok némelyike már a pártbizotság üléstermébe is elhangzott. Mindenekelőtt szilárdabb fegyelemre van szükség, mert enél- kül igényes, prpcíz munka nem képzelhető el. Szakítani kell végre azzal a kényelmes, sőt tunya magatartással, miszerint mindenki a másikra vár. Idén egész évben a Központi Bizottság állásfoglalására vártunk — ez most asztalunkon van. Jelenleg a kormányintézkedések megszületését előzi meg hasonló várakozás. S, ez után vajon mire fogunk várni?! Az idő nem nekünk dolgozik — szögezte le a pártbizottság több tagja is a tanácskozáson. A várakozás csak tovább rontja esélyeinket. Minnél hamarabb fogunk hozzá dolgaink rendezéséhez, annál gyorsabbban várhatjuk az eredményt! Hogy mit jelent a cselekvő támogatás, azt minden egyes gazdálkodó saját gyengeségeinek feltérképezésével válaszolhatja meg. A Magyarnándori Állami Gazdaság esetében például azt jelenti, hogy amit a Központi Bizottság tavaly novemberi állás- foglalása után elhatároztak, azt nagyrészt már teljesítették is: pőtt a fajlagos tejtermelés fellendült a sertéstenyésztés, s a gyümölcstermesztéséről híres gazdaság most hűtőház építésével akarja javítani gyümölcsexportjának kilátásait. Nem népszerű, hanem eredméftyes vezetőkre van szükség — figyelhettünk fel az újabb módszertani aranyigazságra a tanácskozáson. A faipari kisszövetkezet elnöke házon belülről vett példával bizonyította, hogy a sokszor kemény szigort megkövetelő eredményesség hosszú távon a kollektíva érdeke. A kisszövetkezet dolgozói meglehetősen zokon vették, amikor a vezetőség aprólékosan szabályozta a reggeli és cigarettaszünetek rendjét. Ám, amikor a kieső idők megkurtítása révén nőtt a teljesítmény, ennéi fogva több került hónap végén a fizetési borítékba — igaz, megkésve —, ők maguk gratuláltak az intézkedésért. Sőt, szemére vetették a vezetőségnek, hogy már előbb nem jutott eszébe a rendcsinálás. Kicsinységnek tűnik persze, hogy ki, mikor gyújt rá, s mikor bontja ki tízórai csomagját. Csakhogy az igényes, fegyelmezett munka éppen az ilyen apróságokból épül fel! Életritmus, szokás kérdése, hogy a szigorú követelményeknek megfelelő munka esik-e nehezünkre, vagy éppen az anarchikus munkakörülmények, a tes- pedés okoz-e rossz közérzetet. n balassagyarmati pártbizottság vitája határozottan. közvetítette a testületi tagok véleményét: tenni és mielőbb! A lelkesedés dicséretes, s egyben ígéret is: nem szalmaláng a balassagysrmati kommunisták buzgalma! Sz. M. Aratási helyzetjelentés HUB «k __ JEL. ■ iiHograaDOi Teljes a nagyüzem Nógrád megye gabonatábláin, valamennyi mezőgazdasági üzem arat. Az őszi árpát már levágták a száráról, a megyében 537 hektáron fejeződött be aratása. Megkezdődött a tavaszi árpa betakarítása is, összesen 6048 hektárról viszik a szemet a magtárakba. Az ecsegi termelőszövetkezet már be is fejezte a tavaszi árpa aratását. A nógrádi búzatáblák egy- harmadáról vonultak le eddig a kombájnok, búzát több mint 26 ezer 580 hektárról takarítanak be. Az aratást minden mezőgazdasági üzemben folyamatosan követi a szalmabetakarítás, a tarlóhántás. Az eltelt két hétben zökkenőmentesnek bizonyult a gabona átvétele is: a GMV ígéretéhez híven szombaton és vasárnap is a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok rendelkezésére áll. Hét végén a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói is a földeken tartották ügyeleti szolgálatukat. A gazdaságok mint azt az előző években tették, idén is kölcsönösen kisegítik egymást. Az érsekvadkerti. a varsányi, az endrefalvi és az őrhalmi termelőszövetkezet kombájnosai a zsadányi és a gyomaendrődi gabonatáblákon gyorsították meg a nagy nyári munkát. Egymás közt is összehangolják a munkát a nógrádi mező- gazdasági üzemek: a palotáshalmiak a kazáriaknál, az alsótoldiak és a bujákiak az ecsegieknél „szomszédoltak” aratógépeikkel. A hét végét megelőző tikkasztó kánikula, gépet is, embert is keményen próbára tett. Tartós fennakadást okozó géphiba ennek ellenére nem történt, az aratómunkásokról minden gazdaságban étellel, hűsítő itallal gondoskodnak. A pásztói állami gazdaságban csütörtök estig 621 hektáron a búzát 450 hektáron a tavaszi árpát és 50 hektáron az őszi árpát takarították be. A tarlóápolási munkákat is folyamatosan végzik: 600 hektáros területen kész a tárcsázás és a gyűrűshengerezés, 120 hektáron pedig bebálázták a szalmát. A gabonaiparnak több mint 200 vagon búzát adott át eddig a Mátraaljai Állami Gazdaság, a mért sikértartalommal és a hektolitersúllyal elégedettek a pásztóiak. A búza 55 mázsás átlagtermése valamelyest elmarad ugyan a korábbi várakozásoktól, a körülményekhez képest (a forróság nem tett jót a szemeknek) azonban jónak mondható. A pásztói állami gazdaság 1970 hektárról takarítja be gabonáját, a munka felén már túljutott. A jó felkészülésnek betudhatóan eddig tartós gépállás nem hátráltatta az aratást. A hét végén befejezte a tavaszi árpa aratását a palotáshalmi termelőszövetkezet, több mint 360 hektárról helyezte biztonságba a termést. Ezzel egyidőben kezdődött meg nagyobb ütemben a búza betakarítása, péntekig 200 vagonra valót vittek a magtárakba. A gazdaság dolgozóinak egy része a szalmát bálázza, hordja kazalba. A palotáshalmiak nekifogtak a talajmunkáknak is, a szárazság miatt azonban nehezen boldogultak a feladatokkal. Gondot okoz számukra a német kombájnok hiányos alkatrészellátása is. A Magyarnándori Állami Gazdaság július 14-én az étkezési borsóval kezdte az aratást, hát nap alatt 560 hektárról takarította be a borsót. A termés jó minőségű, exportra szánja a gazdaság. Július 20-án 11 Claas dominátor indult neki az őszi búzának, a gépek napi teljesítménye 60 vagonra való szem. A kapacitás múlt hét péntekétől az Alföldről visszahívott két Claas dominátorral bővült, így jelenleg 13 kombájnnal napi 75 vagonos teljesítménnyel arat az állami gazdaság. Augusztus első hetétől fogva a kooperációs szerződés értelmében vendégkombáj- nosok érkeznek Magyarnán- dorba. Szükség is lesz munkájukra, hiszen augusztus 8-ig 2520 hektárnyi őszi búzát és 400 hektárnyi tavaszi árpát akar betakarítani a mezőgazdasági nagyüzem.
