Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-24 / 173. szám
% VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 173. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚLIUS 24., PÉNTEK Tetőzött a málnaháború (3. oldal) Áz ifjú Frankenstein (4. oldal) Nyár a patikában (5. oldal) Értek- es forrásteremtő iparra uan szükség! Salgótarjáni eszmecsere a szerkezetátalakításról Az idei év első fel evében 9900 tonna salakot termeltek ki Csigakúton, a Kazári Zöldmező Termelőszövetkezet salakbányájából. Kétféle szemesenagyságú termékük az ország számos sportpályájára eljut. Fotó: Tácsik Nóra Harminckétmillióval kevesebb Félévi számvetés a Vegyépszernél Az ország és Nógrád megye iparának szerkezetátalakításával kapcsolatos feladatokról, gondokról tartottak csütörtökön Salgótarjánban eszmecserét dr. Vörös Árpád ipari miniszter- helyettes jelenlétében a megye politikai, állami életének. valamint társadalmi szervezeteinek vezetői. A megye iparának jelenlegi szerkezetéről Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese adott összefoglalót. Elmondta, hogy a szerkezetalakításra a megyében történt két kísérlet (a hatvanas évek első felétől) illetve a hetvenes évektől kezdődően nem járt a kívánt eredménnyel: nőtt az energia- és anyagigényes ágazatok súlya, a nehézipar részaránya kiteszi a 75 százalékot. Igen sok a nem megyei székhellyel rendel- kez üzemek száma. Az ipar műszaki színvonala nem haladja meg a közepes szintet, a termékek nagy részének a minősége. korszerűsége elmarad a követelményektől. Egy legutóbbi számítás szerint egy- milliárd forint azoknak a termékeknek az értéke, melyeknek előállítása. illetve értékesítése aligha tehető gazdaságossá, meg kell tehát barátkozni gyártásuk megszüntetésének gondolatával — annak minden következményével együtt. A megye ipara nem mondhat magáénak egyetlen, igazi húzóágazatot képviselő üzemet sem, ennélfogva neMagyar felszólalás Centben A genfi leszerelési értekezlet 1987. július 23-i plenáris ülésén felszólalt, Me- iszter Dávid nagykövet, hazánk állandó képviselője e fórumon. Elemezve a nukleáris elrettentés doktrínájának a nemzetközi helyzetre és a nemzetközi biztonságra gyakorolt káros hatásait rámutatott, hogy a nukleáris elrettentés eredménytelenségre kárhoztatja a leszerelési törekvéseket, tovább szítja a fegyverkezési versenyt. Az elrettentés doktrínájának alátámasztására kifejlesztett mind újabb és hatékonyabb fegyverek egyre erősebben aláássák a nemzetek biztonságát, köztük azokét is, amelyek birtokolják ezeket a fegyvereket. A kivezető utat olyan gyakorlati intézkedések kidolgozásában jelölte meg, amelyek egyrészt elősegítik az államok közötti bizalmatlanság kiváltó okainak felszámolását. másrészt ezzel párhuzamosan csökkentik a felhalmozott fegyverkészleteket. Csak egy ilyen, minden érdekelt részvételével történő folyamat elindítása vezethet valós, nemzetközi biztonsági rendszer kialakulásához. Nagy jelentőséget tulajdonított minden részeredménynek, ami ebbe az irányba hat. Különösen fontosnak tartotta a világűrbeni fegyverkezési verseny kialakulásának megelőzését. (MTI) hezen tud csatlakozni a központi gazdaságfejlesztő programokhoz. Tovább nehezíti a srukturális gondokat az, hogy a megye egyes területei csaknem teljes egészében hiányolják az ipart, innen naponta tízezer ember ingázik megyén túli munkahelyére. Mindebből az is következik, hogy a válságágazatként emlegetett bányászat és kohászat helyzetének rendezésén túl a hangsúlyt az ipari üzemek zömében a rekonstrukció útján megvalósuló korszerűsítésre kell helyezni, oly módon, hogy a rekonstrukció eredménye modern, jól értékesíthető, új termék legyen. A fejlesztésekhez a jelenleginél erőteljesebb tőkemozgásra is szükség van. ami a tőke be- áramo Itatásán kívül hathatósabb vállalati együttműködést is feltételez. A továbbiakban az Ipari Minisztérium megyében működő Területi Energiaipar! és Területi Ipari Bizottsága nevében Czeglédy Ferenc, az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatója, illetve Balázs Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott véleményt a gazdasági-társadalmi kibontakozási programra kidolgozott minisztériumi cselekvési programról. . Dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra. hogy az ipar- szerkezet építését tartós folyamatként kell kezelni, hiszen itt nem egyszer! átalaCsütörtökön elutazott hazánkból Nyikolaj Pugin, szovjet gépkocsiipari miniszter, aki tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel a két ország közötti autóipari együttműködés további bővítésének lehetőségeiről. kulásról van szó. A folyamat azonban nemcsak stabilizálást és fejlesztést foglal magába, hanem olyan konzekvenciákat Is, melyek szerint a nem hatékony üzemeket, illetve gyártmányokat meg kell szüntetni! Többek 'között ez a feltétele annak, hogy a gazdaságossá tehető ágazatok, vállalatok hozzájussanak a fejlesztésükhöz szükséges forrásokhoz. A forrásokat azonban senki sem várhatja kívülről, másoktól. A vállalatoknak maguknak kell ezeket előteremteni a veszteségek megszüntetésén túl azzal is, hogy a megmaradó, korszerű technikát jól használják ki.há- rgm műszakban működtetik. Az Iparnak tehát részt kell venni a források megteremtésében is! A következőkben az alap- követelmények egyike lesz a meglevő gépek. készletek jövedelmező, okos „forgatása”. Az oly gyakran kevesellt pénzeszközök egyik ..szaporítási” módjaként kínálkozik a hasonló profilú vállalatok üzleti alapra helyezkedő összefogása, a tőke maximálisan hatékony működtetése, 'illetve más, jövedelmező területre való átcsoportosítása végett. A fenti példák is azt igazolják, hogy az ipar szerkezetének átalakítása nem csupán pénzkérdés, a halaszthatatlan teendők elvégzéséhez ötlet, lelemény, új stílusban való gondolkodni, tudás is nélkülözhetetlen. Áttekintették a személygépkocsi-gyártási kooperáció és -gyártáshoz szükséges technológiai berendezések továbbfejlesztésének módozatait. Megállapodtak az autóipari főegység- és részegységgyártási kooperáció bővítésében. Tapasztalatok a sebességhatár felemeléséről A sebességhatárok' felemelése óta eltelt csaknem két hónapban az autópályákon és az autóutakon a forgalom dinamizmusa nem változott, ugyanakkor jelentősen csökkent a személyi sérüléssel nem járó, anyagi kárt okozó balesetek száma. A nyolc évvel ezelőtti sebességhatárok visz- szaállításának eddigi tapasztalatairól dr. M. Tóth Károly rendőr őrnagy, a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitánysága útellenőrző parancsnokságának vezetője adott tájékoztatást csütörtökön. Beszámolt arról is, hogy az első fél évben a magasabb sebesség és az idegenforgalom 22 százalékos növekedése ellenére is mintegy 10 százalékkal kevesebb baleset történt, mint az előző év hasonló időszakában. Mint ismeretes, a kormány határozatára június 1-jétől a személyautók és a motorkerékpárok ismét 120 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek az autópályákon, s az eddigi 80 helyett 100 kilométer órára emelkedett a legnagyobb megengedett sebesség az autóutakon. A közvetlen tapasztalatokról szólva dr. M. Tóth Károly elmondta: a járművezetők nagyobb része a megengedett felső sebességhatárnál lassabban halad, a 120, illetve 100 kilométeres sebességet csak lehetőségnek, s nem kötelezőnek tekintik. Jellemző, hogy az autópályákon csak ezrelékekben fejezhető ki a gyorshajtók száma, főként a nagy teljesítményű nyugati gyártmányú gépkocsit vezetők lépik túl a megengedett sebességhatárt. Az autóutakon és a főútvonalakon is csökkent a gyorshajtók száma. A személyi sérüléses balesetek okait elemezve, kiemelte: a legtöbben a jobb- ratartási kötelezettséget mulasztják el, illetve szabálytalanul változtatnak sávot, (Folytatás a 2. oldalon) A tavalyinál jobb, a tervezettnél azonban rosszabb eredményekkel zárta az év első felét a Vegyépszer Salgótarjáni Gyára. Nagy Gyula főmérnök elmondta: a célul tűzött árbevétel 235 millió forint volt, ám csak 203 rraiíliót sikerült elérni. Ennek megfelelően a nyereség is kevesebb lesz az előirányzott 50 milliónál, bár végleges adatok még nincsenek. Egyrészt, az importból származó anyagféleségek hiánya miatt akadozott a munka. A szovjet partnernak például azért nem tudtak három cseppfolyós gázmérő állomást leszállítani, mert nem állt rendelkezésre a négyutú csapóik beszerzéséhez szükséges valuta. Másrészt: késve érkezett meg a megrendelés a turbinás áramlásmérőkre, s így természetszerűen csúszik az export. Harmadsorban: olyan pluszigényeket támasztott a megrendelő az úgynevezett csőüzlet keretében, amelynek a teljesítése kissé felborította a jól átgondolt programot. (?!) A jelentősebb munkák közül a főmérnök kiemelte: mintegy 28 millió forint értékben készített a gyár tartályokat a stendali atomerőműhöz. Maradva az exportnál: közel 10 millió forintot tett ki annak a 125 tonna csőizometriánaik az előállítása és 120 tonna csőnek a felületkezelése, amelyet útba indítottak a ten- gizi olajmezőkre. A Kőbányai Gyógyszer- árugyárnaik csaknem 30 millió forint értékben gyártott a Vegyépszer különböző fer- mentorokat. Hozzávetőlegesen 12 millió forinttal növelték a;z árbevételt a Nagykanizsa! Sörgyárnak előállított erjesztőtartályok, amelyek helyszíni szerelésére is a salgótarjáni szakemberek vállalkoztak. A Szolnoki Vegyi. Műveknek és a Dunai Kőolajipari Vállalatnak hőcserélőiket, a Dunai Vasműnek hőcserélő betéteket, a Chinoinnák különféle készülékeket, a Gáz- és Olajipari Vállalatnak gázmérő peremeket szállított a gyár. A munkásgárdára a második fél évben még nagyobb feladatok hárulnak. hiszen az idei tervezett árbevétel 480 millió forint, melyhez 105 milliós nyereség párosul. Az éves tervteljesítés- hez az előbbit húsz, az utóbbit negyven százalékkal kell növelni, a tavalyi értékekhez képest. A program végrehajtásához megvan az akarat, ám az elmúlt időszak is igazolja, hogy a siker nemcsak rajtuk múlik. A fontosabb megrendelések sorában Nagy Gyula megemlítette: mintegy 60 millió forint értékben gyártanak csőlzometriákat és végzik el a csövek felületkezelését a már említett csőüzlet keretében. Közel eny- nyi árbevételre tesz szert a gyár a Dunai Kőolajipari Vállalat alkilező üzemének készített hőcserélőkkel és tartályokkal. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyárnaik 30 millió forintért gyártanak fermentorokat. A Nagykanizsai Sörgyár 15 millió forintot fizet majd a három darab, egyenként 290 köbméter űrtartalmú tartá- lyökért. A gázmérő peremek közel 10 milliót, a turbinás áramlásmérők 18 milliót hoznak majd a „konyhára”. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál is alkalmazzák a nagy pontosságot igénylő alkatrészek gyártásánál a CNC típusú esztergagépet. A fokozottan jó szakmai felkészültséget igénylő berendezést Gonda Lajos, forgácsoló szakember irányítja. — kj — Magyar—szovjet autóipari együttműködés
