Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-24 / 173. szám

% VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 173. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚLIUS 24., PÉNTEK Tetőzött a málnaháború (3. oldal) Áz ifjú Frankenstein (4. oldal) Nyár a patikában (5. oldal) Értek- es forrásteremtő iparra uan szükség! Salgótarjáni eszmecsere a szerkezetátalakításról Az idei év első fel evében 9900 tonna salakot termel­tek ki Csigakúton, a Kazári Zöldmező Termelőszövet­kezet salakbányájából. Kétféle szemesenagyságú ter­mékük az ország számos sportpályájára eljut. Fotó: Tácsik Nóra Harminckétmillióval kevesebb Félévi számvetés a Vegyépszernél Az ország és Nógrád me­gye iparának szerkezetátala­kításával kapcsolatos fel­adatokról, gondokról tartot­tak csütörtökön Salgótar­jánban eszmecserét dr. Vö­rös Árpád ipari miniszter- helyettes jelenlétében a me­gye politikai, állami életé­nek. valamint társadalmi szervezeteinek vezetői. A megye iparának jelen­legi szerkezetéről Havas Fe­renc, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese adott összefoglalót. Elmondta, hogy a szerkezetalakításra a me­gyében történt két kísérlet (a hatvanas évek első felé­től) illetve a hetvenes évek­től kezdődően nem járt a kívánt eredménnyel: nőtt az energia- és anyagigényes ágazatok súlya, a nehéz­ipar részaránya kiteszi a 75 százalékot. Igen sok a nem megyei székhellyel rendel- kez üzemek száma. Az ipar műszaki színvo­nala nem haladja meg a közepes szintet, a termé­kek nagy részének a minő­sége. korszerűsége elmarad a követelményektől. Egy leg­utóbbi számítás szerint egy- milliárd forint azoknak a termékeknek az értéke, me­lyeknek előállítása. illetve értékesítése aligha tehető gazdaságossá, meg kell te­hát barátkozni gyártásuk megszüntetésének gondola­tával — annak minden kö­vetkezményével együtt. A megye ipara nem mond­hat magáénak egyetlen, iga­zi húzóágazatot képviselő üzemet sem, ennélfogva ne­Magyar felszólalás Centben A genfi leszerelési érte­kezlet 1987. július 23-i ple­náris ülésén felszólalt, Me- iszter Dávid nagykövet, ha­zánk állandó képviselője e fórumon. Elemezve a nuk­leáris elrettentés doktríná­jának a nemzetközi hely­zetre és a nemzetközi biz­tonságra gyakorolt káros hatásait rámutatott, hogy a nukleáris elrettentés ered­ménytelenségre kárhoztat­ja a leszerelési törekvése­ket, tovább szítja a fegy­verkezési versenyt. Az el­rettentés doktrínájának alá­támasztására kifejlesztett mind újabb és hatékonyabb fegyverek egyre erősebben aláássák a nemzetek biz­tonságát, köztük azokét is, amelyek birtokolják eze­ket a fegyvereket. A kive­zető utat olyan gyakorlati intézkedések kidolgozásá­ban jelölte meg, amelyek egyrészt elősegítik az ál­lamok közötti bizalmat­lanság kiváltó okainak fel­számolását. másrészt ezzel párhuzamosan csökkentik a felhalmozott fegyverkész­leteket. Csak egy ilyen, minden érdekelt részvéte­lével történő folyamat el­indítása vezethet valós, nemzetközi biztonsági rendszer kialakulásához. Nagy jelentőséget tulajdo­nított minden részeredmény­nek, ami ebbe az irányba hat. Különösen fontosnak tartotta a világűrbeni fegy­verkezési verseny kialaku­lásának megelőzését. (MTI) hezen tud csatlakozni a köz­ponti gazdaságfejlesztő prog­ramokhoz. Tovább nehezíti a srukturális gondokat az, hogy a megye egyes terü­letei csaknem teljes egészé­ben hiányolják az ipart, in­nen naponta tízezer ember ingázik megyén túli munka­helyére. Mindebből az is követke­zik, hogy a válságágazat­ként emlegetett bányászat és kohászat helyzetének ren­dezésén túl a hangsúlyt az ipari üzemek zömében a re­konstrukció útján megvaló­suló korszerűsítésre kell he­lyezni, oly módon, hogy a rekonstrukció eredménye modern, jól értékesíthető, új termék legyen. A fejleszté­sekhez a jelenleginél erő­teljesebb tőkemozgásra is szükség van. ami a tőke be- áramo Itatásán kívül hatha­tósabb vállalati együttmű­ködést is feltételez. A továbbiakban az Ipari Minisztérium megyében működő Területi Energia­ipar! és Területi Ipari Bi­zottsága nevében Czeglédy Ferenc, az ÉMÁSZ salgó­tarjáni üzemigazgatója, il­letve Balázs Miklós, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője mondott véleményt a gazdasági-társadalmi ki­bontakozási programra ki­dolgozott minisztériumi cse­lekvési programról. . Dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra. hogy az ipar- szerkezet építését tartós fo­lyamatként kell kezelni, hi­szen itt nem egyszer! átala­Csütörtökön elutazott ha­zánkból Nyikolaj Pugin, szovjet gépkocsiipari mi­niszter, aki tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel a két or­szág közötti autóipari együttműködés további bő­vítésének lehetőségeiről. kulásról van szó. A folya­mat azonban nemcsak sta­bilizálást és fejlesztést fog­lal magába, hanem olyan konzekvenciákat Is, melyek szerint a nem hatékony üzemeket, illetve gyártmá­nyokat meg kell szüntetni! Többek 'között ez a feltéte­le annak, hogy a gazdasá­gossá tehető ágazatok, vál­lalatok hozzájussanak a fej­lesztésükhöz szükséges for­rásokhoz. A forrásokat azonban sen­ki sem várhatja kívülről, másoktól. A vállalatoknak maguknak kell ezeket elő­teremteni a veszteségek meg­szüntetésén túl azzal is, hogy a megmaradó, korszerű tech­nikát jól használják ki.há- rgm műszakban működte­tik. Az Iparnak tehát részt kell venni a források meg­teremtésében is! A következőkben az alap- követelmények egyike lesz a meglevő gépek. készletek jövedelmező, okos „forga­tása”. Az oly gyakran kevesellt pénzeszközök egyik ..szaporítási” módjaként kí­nálkozik a hasonló profilú vállalatok üzleti alapra he­lyezkedő összefogása, a tő­ke maximálisan hatékony működtetése, 'illetve más, jövedelmező területre való átcsoportosítása végett. A fenti példák is azt iga­zolják, hogy az ipar szer­kezetének átalakítása nem csupán pénzkérdés, a ha­laszthatatlan teendők elvég­zéséhez ötlet, lelemény, új stílusban való gondolkodni, tudás is nélkülözhetetlen. Áttekintették a személygép­kocsi-gyártási kooperáció és -gyártáshoz szükséges technológiai berendezések továbbfejlesztésének módo­zatait. Megállapodtak az autóipari főegység- és rész­egységgyártási kooperáció bővítésében. Tapasztalatok a sebességhatár felemeléséről A sebességhatárok' fel­emelése óta eltelt csaknem két hónapban az autópályá­kon és az autóutakon a for­galom dinamizmusa nem változott, ugyanakkor je­lentősen csökkent a szemé­lyi sérüléssel nem járó, anyagi kárt okozó balesetek száma. A nyolc évvel ez­előtti sebességhatárok visz- szaállításának eddigi ta­pasztalatairól dr. M. Tóth Károly rendőr őrnagy, a Belügyminisztérium Orszá­gos Rendőr-főkapitánysága útellenőrző parancsnoksá­gának vezetője adott tájé­koztatást csütörtökön. Be­számolt arról is, hogy az el­ső fél évben a magasabb sebesség és az idegenforga­lom 22 százalékos növeke­dése ellenére is mintegy 10 százalékkal kevesebb bal­eset történt, mint az előző év hasonló időszakában. Mint ismeretes, a kor­mány határozatára június 1-jétől a személyautók és a motorkerékpárok ismét 120 kilométeres óránkénti se­bességgel közlekedhetnek az autópályákon, s az eddi­gi 80 helyett 100 kilomé­ter órára emelkedett a leg­nagyobb megengedett se­besség az autóutakon. A közvetlen tapasztala­tokról szólva dr. M. Tóth Károly elmondta: a jármű­vezetők nagyobb része a megengedett felső sebesség­határnál lassabban halad, a 120, illetve 100 kilométeres sebességet csak lehetőség­nek, s nem kötelezőnek te­kintik. Jellemző, hogy az autópályákon csak ezrelé­kekben fejezhető ki a gyorshajtók száma, főként a nagy teljesítményű nyugati gyártmányú gépkocsit ve­zetők lépik túl a megenge­dett sebességhatárt. Az au­tóutakon és a főútvonalakon is csökkent a gyorshajtók száma. A személyi sérüléses bal­esetek okait elemezve, ki­emelte: a legtöbben a jobb- ratartási kötelezettséget mu­lasztják el, illetve szabály­talanul változtatnak sávot, (Folytatás a 2. oldalon) A tavalyinál jobb, a ter­vezettnél azonban rosszabb eredményekkel zárta az év első felét a Vegyépszer Sal­gótarjáni Gyára. Nagy Gyula főmérnök elmondta: a cé­lul tűzött árbevétel 235 mil­lió forint volt, ám csak 203 rraiíliót sikerült elérni. En­nek megfelelően a nyereség is kevesebb lesz az elő­irányzott 50 milliónál, bár végleges adatok még nin­csenek. Egyrészt, az importból származó anyagféleségek hi­ánya miatt akadozott a mun­ka. A szovjet partnernak például azért nem tudtak három cseppfolyós gázmérő állomást leszállítani, mert nem állt rendelkezésre a négyutú csapóik beszerzésé­hez szükséges valuta. Másrészt: késve érkezett meg a megrendelés a turbinás áramlásmérőkre, s így termé­szetszerűen csúszik az ex­port. Harmadsorban: olyan pluszigényeket támasztott a megrendelő az úgyneve­zett csőüzlet keretében, amelynek a teljesítése kissé felborította a jól átgondolt programot. (?!) A jelentősebb munkák kö­zül a főmérnök kiemelte: mintegy 28 millió forint ér­tékben készített a gyár tar­tályokat a stendali atom­erőműhöz. Maradva az ex­portnál: közel 10 millió fo­rintot tett ki annak a 125 tonna csőizometriánaik az előállítása és 120 tonna cső­nek a felületkezelése, ame­lyet útba indítottak a ten- gizi olajmezőkre. A Kőbányai Gyógyszer- árugyárnaik csaknem 30 mil­lió forint értékben gyártott a Vegyépszer különböző fer- mentorokat. Hozzávetőlege­sen 12 millió forinttal nö­velték a;z árbevételt a Nagy­kanizsa! Sörgyárnak előál­lított erjesztőtartályok, ame­lyek helyszíni szerelésére is a salgótarjáni szakem­berek vállalkoztak. A Szolnoki Vegyi. Művek­nek és a Dunai Kőolajipari Vállalatnak hőcserélőiket, a Dunai Vasműnek hőcserélő betéteket, a Chinoinnák kü­lönféle készülékeket, a Gáz- és Olajipari Vállalatnak gáz­mérő peremeket szállított a gyár. A munkásgárdára a má­sodik fél évben még nagyobb feladatok hárulnak. hiszen az idei tervezett árbevétel 480 millió forint, melyhez 105 milliós nyereség páro­sul. Az éves tervteljesítés- hez az előbbit húsz, az utób­bit negyven százalékkal kell növelni, a tavalyi értékek­hez képest. A program vég­rehajtásához megvan az aka­rat, ám az elmúlt időszak is igazolja, hogy a siker nemcsak rajtuk múlik. A fontosabb megrendelé­sek sorában Nagy Gyula megemlítette: mintegy 60 millió forint értékben gyár­tanak csőlzometriákat és végzik el a csövek felület­kezelését a már említett cső­üzlet keretében. Közel eny- nyi árbevételre tesz szert a gyár a Dunai Kőolajipari Vállalat alkilező üzemének készített hőcserélőkkel és tartályokkal. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyárnaik 30 millió forintért gyártanak fermentorokat. A Nagykanizsai Sörgyár 15 millió forintot fizet majd a három darab, egyenként 290 köbméter űrtartalmú tartá- lyökért. A gázmérő peremek közel 10 milliót, a turbinás áramlásmérők 18 milliót hoznak majd a „konyhára”. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál is alkalmazzák a nagy pontosságot igénylő alkatrészek gyártásánál a CNC típusú esztergagépet. A fokozottan jó szakmai felkészültséget igénylő berendezést Gonda Lajos, forgácsoló szakember irányítja. — kj — Magyar—szovjet autóipari együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents