Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

NOGRÄD 1987. július 23., CSÜTÖRTÖK Óvári Miklós találkozott Helmut Hubacherrel Sikeres tárgyalások után hazaérkezett az NSZK-ból Várkonyi Péter Az NSZK-ban tett hiva­talos munkalátogatásának befejeztével Várkonyi Pé­ter magyar külügyminiszter és nyugatnémet vendéglátó­ja, Hans-Dietrich Genscher, szerda délután egyöntetűen megelégedetten nyilatko­zott előző napi tárgyalásai­ról, a két ország szoros és beható párbeszédéről, és hangsúlyozták e dialógus folytatásának szükségessé­gét. Egyben közölték, hogy tárgyalásaikon foglalkoztak a magyar miniszterelnök tervezett NSZK-beli látoga­tásának témájával. Közös sajtóértekezletü­kön kifejtették: arra törek­szenek, hogy a miniszterel­nöki látogatás alkalmából a felek aláírhassák a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési megállapodást. Az erre vonatkozó tárgyalások befejezés előtt állnak. Egyet­értés van arra vonatkozóan is, hogy megállapodást óhaj­tanak kulturális intézetek cseréjéről. Emlékeztettek arra, hogy Magyarország és az NSZK kapcsolatai magas színvona­lon állnak, s mindkét fél a viszony további dinamikus, még szélesebb szerződéses alapokon nyugvó fejleszté­sén munkálkodik. Gazdasá­gi téren az együttműködés már eddig is magas szintet ért el. Mindkét fél érdekelt az együttműködés további bővítésében. A kapcsolatok minősége minden politikai kérdésben nyílt, bizalomtel­jes párbeszédet tesz lehető­vé. Várkonyi Péter külügymi­niszter magyarországi láto­gatásra hívta meg Hans-Di- etrich Genschert. Genscher a meghívást elfogadta. A nyugatnémet külügymi­niszter a sajtóértekezleten példásnak nevezte a két el­térő társadalmi rendszerű és szövetségi rendszerhez tartozó ország kapcsolatait, k kiemelte e viszony kedve­ző alakulását Richard von Kohl hazautazott Hepálból Befejezte Nepálban tett háromnapos hivatalos láto­gatását Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár és ked­den este Katmanduból ha­zautazott az NSZK-ba. A kancellárt elutazása előtt fogadta Birendra nepáli ki­rály. Helmut Kohl ezt meg­előzően a Kínai Népköztár­saságban tett hivatlos láto­gatást. (MTI) Weizsäcker szövetségi el­nök magyarországi látoga­tása óta. Külön értékelte a budapesti kulturális fórum sikerét a helsinki folyamat szempontjából. Mint mon­dotta, az ENSZ nagy vára­kozással tekint a magyar kormányfő tervezett látoga­tása elé. Várkonyi Péter, a sajtóér­tekezleten hangsúlyozta, a kölcsönös kapcsolatok már évek óta mindkét fél javá­ra fejlődnek, s azt mutat­ják, hogy a két ország a nemzetközi életben is közös erőfeszítésekkel szolgálhat­ja a légkör javítását. Kü­lön örömünkre szolgált az a körülmény — mondotta, hogy Genscher külügyminisz­ter is osztozik abban a vé­leményben: a nemzetközi életben új gondolkodásra van szükség. Mint hangsúlyozták, kívá­natosnak tartják, hogy a kölcsönös utasforgalomban eljussanak a vízumkényszer eltörléséig. Genscher kifejez­te készségét, hogy támogat­ja e megoldás megvalósu­lását. A magyar fél kifejezte országa érdekeltségét abban, hogy környezetvédelmi meg­állapodást kössenek az NSZK-val. Mindkét részről kívánatosnak tartják, hogy erről még ez évben megkez­dődjenek a tárgyalások. A felek ősszel folytatják a jogi és konzuli kérdésekkel kapcsolatos konzultációju­kat és még ebben az évben ülést tart a kulturális ve­gyesbizottság. Várkonyi Péter köszöne­tét fejezte ki azért, hogy az NSZK kormánya aktívan tá­mogatja az EGK és Ma­gyarország közötti tárgya­lásokra vonatkozó mandá­tum létrejöttét. Reményüket fejezték ki, hogy tárgya­lások hamarosan eredmé­nyesen zárulnak. Genscher külügyminiszter kifeiezte országa elvi kész­ségét, hogy támogatja a A brit parlament kedden jóváhagyta azt a brit—fran­cia tervet, melynek értel­mében a La Manche-csator­na alatt építendő alagúttal kötik össze Nagy-Britanniát a kontinenssel. A francia törvényhozás már áprilisban zöld utat adott a mintegy 5 milliárd fontos költségve­magyarországi német kisebb­ség kulturális tevékenysé­gét. A magyar—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalá­sokon részt vett dr. Hor­váth István, a Magyar Nép- köztársaság bonni nagykö­vete is. Korábban a nap folya­mán Várkonyi Péter és Hans-Dietrich Genscher el­látogatott a világhírű worpswedei művésztelepre és múzeumba, ahol a szá­zadforduló körüli német festészet kiemelkedő mű­vészeinek munkáit őrzik. A vendégeket kalauzoló Hans- Dieter von Friedericks tar­tományi főigazgató javasol­ta, hogy a ma is működő worpswedei művésztelep és a múzeum valamint magyar- országi alkotó közösségek és múzeumok rendezzenek cserekiállításokat már a jövő évben. Várkonyi Péter jelezte, a kérdést napirend­re tűzik a kulturális ve­gyesbizottság ülésén. Délután a két külügymi­niszter meglátogatta a hom­lokzatán magyar és nyugat­német zászlókkal feldíszített ősi brémai városházát is. Itt Klaus Wedemeier, a szabad Hansa város szenátu­sának szociáldemokrata el­nöke, Bréma polgárrpestere köszöntötte őket. Várkonyi Péter, a tanácsháza díszter­mében beírta nevét a város arany könyvébe. A magyar külügyminiszter, a délutáni órákban repülő­gépen hazautazott. Dr. Várkonyi Péter kül- ügvminiszter —, aki Hans- Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszerének meg­hívására hivatalos munkalá­togatáson tartózkodott a Német Szövetségi Köztársa­ságban —. szerdán hazaérke­zett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horst Meincke. az ENSZ budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) téssel, magánvállalatok ál­tal finanszírozott tervnek. Margaret Thatcher, brit kormányfő július 29-én Pá­rizsba utazik, hogy Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnökkel ratifikálja az építésre vonatkozó szerző­dést. (MTI) Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára szerdán találkozott Helmut Hubacherrel, a Svájci Szociáldemokrata Párt elnökével, aki az Or­szággyűlés meghívására svájci parlamenti küldött­ség tagjaként tartózkodik hazánkban. A találkozón véleménycserét folytattak hazánk és Svájc, illetve a két párt kapcsolatainak alakulásáról. (MTI) Százéves az eszperantó Szerdán elutazott az első hazai küldöttség Varsóba, a 72. eszperantó világkong­resszusra. Az egyhetes var­sói találkozón — július 25. és augusztus 1. között — mintegy hatezer eszperantis- ta vesz részt, Magyarorszá­got ötszázan képviselik. Az idei kongresszuson kü­lönösen fontos dátumra em­lékeznek az eszperantisták. Száz éve, 1887. július 26-án jelent meg az első eszpe­rantó nyelvkönyv, Ludwig Zamenhof lengyel szemor­vos munkája. (MTI) Közlemény A lengyel kormány szó­vivője július 21-i sajtóérte­kezletén szóba hozta, hogy a magyar vámszervek újab­ban — diszkriminatív mó- ■don — garanciális vámdíjat kérnek a beutazó lengyel .turistáktól. A Magyar Táv­irati Iroda illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvilágosítást kapta: Az érvényes magyar vám­rendelkezések szerint mind­azoknak, akik jelentős ér­tékű, eladási célú, eseten­ként kereskedelmi mennyi­ségű árut szállítanak át Ma­gyarországon. készpénz­biztosítékot kell letenniük az országba történő belépés­kor. Ez az intézkedés egy­aránt vonatkozik minden ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jellegű. A biztosítékot visz- szakapják akkor, ha az áru­val együtt elhagyják Ma­gyarországot. A lengyel kormány kéré­sére, a hagyományos ba­rátság szellemében, a ma­gyar vámszervek a lengyel utasforgalomban a továbbia­kig felfüggesztik az intézke­dés érvényesítését. Egyúttai ismételten mi­előbbi tárgyalásokat java­solnak lengyel partnereik­nek a közös megoldásra. (MTI) Csatornaalagút Jóváhagyták a brit—francia tervet Esti kommentár Elszalasztott lehetőség ? Hosszú idő óta most van a legjobb esély az évtizedek óta húzódó közel-keleti válság rendezését szolgáló nem­zetközi konferencia összehívására — ezzel, a térség szakértőit is meglepően derűlátó kijelentéssel adta meg az alaphangot izraeli tárgyalásaihoz az egyiptomi kül­ügyminiszter. Eszmat Abdel-Megid személyében hosz- szú évek óta először tartózkodott a szomszédos országban a kairói diplomácia vezetője. így érthető, hogy a megfi­gyelők megkülönböztetett érdeklődéssel követték a je- ruzsálemi tárgyalásokat. Az optimizmus persze —. épp a térség politikai fej­leményeinek ismeretében — visszafogott kell. hogy le­gyen. Eszmat Abdel-Megid úgy összegezte kormánya ál­láspontját. hogy a tárgyalások legkedvezőbb fóruma­ként az ENSZ égisze alatt megrendezendő, s a Bizton­sági Tanács állandó tagjait is bevonó nemzetközi»érte­kezlet lenne — csakhogy ez az a pont. ahol a jelek szerint a mostani izraeli vizit sem vitt közelebb az egyetértéshez. S ez aligha csodálható, elvégre magán az izraeli kabineten belül sincs összhang e kérdésben: míg a munkapárt vezetője, Simon Peresz külügymi­niszter pártolja egy genfi. szélesebb körre kiterjedő konferencia gondolatát, addig koalíciós társa. Jichak Samir kormányfő a leghatározottabban elzárkózik attól. A Likud-párt vezére ugyanis egy szűkebb hazáján és Egyiptomon kívül legfeljebb az Egyesült Államokat és Jordániát érintő tanácskozás híve. S a viták természete­sen nemcsak és nem először Megid eszmecseréi kapcsán kerültek felszínre. Ellenkezőleg: ez az ütközőpont, amely az elmúlt időben nemegyszer az egész izraeli kabinet túlélését tette kockára, felvillantva a törékeny egységű koalíció felbomlásának esélyét. Sokan fogalmaznak úgy, hogy Izrelben valójában már még is kezdődött a vá­lasztási kampány, csupán az bizonytalan, mikor kerül sor a következő erőpróbára, s. hogy mennyire rende­ződnek át az erőviszonyok a tartóssá vált munkapár­ti—Likud párharcban. Ami viszont a nemzetközi értekezlet témáját illeti, félő, hogy Megid látogatása sem hidalta át az említett nézetkülönbségeket. Pedig az egyiptomi külügyminisz­ter nyilatkozatához azt is hozzátette: a pillanatnyilag fennáiló. viszonylag kedvező esélyek esetleg sokáig nem ismétlődnek meg, vagyis a kínálkozó alkalmat nem lenne szabad elszalasztani. Ügy tűnik azonban Jeruzsá­lemben éppen ez történt. Szegő Gábor Irán sérelmesnek találja a BT-határozatot Ali Ahbar Velajati iráni külügyminiszter kedden a teheráni rádiónak adott nyilatkozatában kijelentet­te. hogy a Biztonsági Ta­nács tűzszünetet sürgető ha­tározata tartalmaz bizonyos pozitív elemeket, ám a ha­tározat elfogadhatatlan or­szága számára, mivel nem ítéli el agresszorként Irakot. A külügyminiszter szerint a határozatot néhány or­szág máris megsértette. Ve­lajati az Egyesült Államo­kat említette név szerint. Az amerikaiak aláírták a BT döntését, de a papíron még meg sem száradt a tin­ta, amikor Washington kö­zölte, hogy hadihajóit a Per­zsa-öbölbe küldi — mondta. Ugyancsak az Egyesült Ál­lamokat bírálta Szaid Rad- zsai-Horaszani, Irán ENSZ- képviselője, a világszervezet székhelyén tartott keddi saj­tóértekezletén. A képviselő szerint a kuvaiti tartály­hajók átlobogózása és a ha­jóknak nyújtott amerikai fegyveres védelem az öböl­beli konfliktus kiszélesedé­sével fenyeget, veszélyezte­ti a nemzetközi békát és biztonságot. Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség kedden a har­ci cselekmények folytatódá­sáról és a töretlen iráni har­ci szellemről közölt jelenté­seket. Az ÍRNA szerint az iráni erők a front középső szakaszán keddre virradó éjjel megállítottak, majd visszavertek egy iraki ellen- támadást. Egy másik híré­ben az ÍRNA arról számolt be, hogy az egyik északi iráni város lakói Ali Hame- nei elnök ottani látogatása során kijelentették: készek amerikai célpontok elleni kamikazeakciókban részt venni, az iszlám forradalom magasztos céljainak megva­lósítása érdekében. (MTI) Kuvaiti tartályhajók csillagos zászlók alatt Szerdán reggel elindult a Hormuzi-szoros felé az első két, amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti olajszállító, amelyeket amerikai hadiha­jók kísérnek. A hírt a tér­ségben állomásozó japán tartályhajók illetékesei kö­zöl; ík. Ezzel egyidőben egyesült arab emírségbeli hajózási források arról számoltak be, hogy az iráni hadiflotta szerdára virradóra fokozta a Hormuzi-szorosba érkező hajók ellenőrzését, arra hi­vatkozva, hogy megakadá­lyozzák az Iraknak nyúj­tandó katonai szállításokat. Arról nem érkezett jelentés, hogy feltartóztattak-e hajó­kat az éjszaka folyamán. Kuvait éppen azért for­dult az Egyesült Államok flottájához védelemért, mi­vel az elmúlt hónapokban az iráni egységek rendszere­sen feltartóztatták az öböl­ben hajózó kuvaiti hajókat. Kuvait Irakot támogatja az iraki—iráni konfliktusban. (MTI) Nicaragua Csökken a kontrák létszáma A sandinista fegyveres erők akcióinak következté­ben harmincezerről hatezer­re csökkent a kontrák lét­száma — többek között ez szerepelt abban az interjú­ban. amit Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter adott a kubai fegy­veres erők új lapja, a Bas­tion első számának. A szer­dán megjelent újságban a tábornok elmondta, hogy a kontrák védekező állásokba szorultak, de teljes felszá­molásuk még időbe telik. Humberto Ortega szerint a sandinista kormány kész az Egyesült Államokkal meg­egyezésre jutni, de Reagan elnök Nicaraguával szembe­ni politikája csődöt mon­dott. (MTI) Földreform a Fülöp-szigeteken Földreformrendeletet írt alá szerdán Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek el­nöke. Az ország mezőgazda- sági termőterületeinek gya­korlatilag összes kategóriá­ját érintő reformrendelet részletei, a földosztás felté­telei egyelőre nem ismere­tesek. Abba mindenesetre még beleszólása lesz a tör-' vényhozásnak, hogy a föld- birtokosok mekkora terüle­teket tarthatnak meg ma­guknak. (MTI) Dizdarevics Varsóban Raif Dizdarevics, jugo­szláv külügyminiszter ked­den este befejezte kétnapos lengyelországi hivatalos ba­ráti látogatását. Elutazása előtt varsói sajtóértekezle­tén kijelentette: Jugoszlávia és Lengyelország egyaránt úgy véli, hogy a globális és regionális viszályokat ka­tonai erő alkalmazása nél­kül kell megoldani. Dizda­revics méltatta Wojciech Jaruzelski lengyel államfő javaslatát az európai kato­nai erők korlátozásáról, s hangsúlyozta, hogy az jelen­tős mértékben járulhat hoz­zá a földrészen kialakult fe­szültség csökkentéséhez. (MTI) Carrington Madridban Kedden este 48 órás hi­vatalos látogatásra, Madrid­ba érkezett Lord Carring­ton, a NATO főtitkára. Mad­ridi értesülések szerint Car­rington Francisco Fernan­dez Ordonez spanyol . kül­ügyminiszterrel tartandó tárgyalásain a fő téma az Egyesült Államok spanyol- országi támaszpontjainak jövője lesz. Spanyolország sürgeti, hogy az Egyesült Államok csökkentse a spa­nyol földön tartózkodó ame­rikai katonák létszámát és távolítsa el a Torrejon de Ardoz-i támaszponton állo­másozó F—16-os harci gé­peket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents