Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

1987. július 22., SZERDA NOGRAD 3 Mit mutatott négy célvizsgálat? Csekély mértékben javult a munkafegyelem A Minisztertanács határo­zata értelmében a munka- időalap védelmére, a mun­kaerő racionálisabb foglal­koztatására szolgáló intéz­kedések végrehajtásának ellenőrzését az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi B'el üg,velőség látja el. A kormány kibővítette a hatáskört a munkavédelem állami irányítása és ellenőr­zése mellett a munkavi­szonyra vonatkozó jogszabá­lyok hatósági ellenőrzésére is. A munkahely biztonsága jelentős mértekben össze­függ a munka szervezettsé­gével, az optimális munka­rend és a szigorú technoló­giai fegyelem betartásával. Megyei felügyelőségünk megkülönböztetett figyel­met fordít a munkavédelmi előírások megtartásának el­lenőrzésére. azok maradék­talan érvényesülésére, a biztonságtechnika haté­konyságának növelésére. A kibővített jogkörünknél fog­va, négy célvizsgálatot vé­geztünk a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkal­mazására. Az alkoholmentes állapot tárgyában végzett vizsgála­tunkat a vezetők többnyire kedvezően fogadták. Példa­mutató volt a legtöbb ve­zető támogatása, s az, hogy magul? -sem tiltakoztak, amikor a vizsgálatnál tör­ténetesen rájuk került a sor. A helyszíni ellenőrzé­sek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az al­koholos befolyásoltság mun­kahelyi problémáival egy­re intenzívebben és széles körűbben foglalkoznak az érintett vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői. Az állásidő munkaügyi al­kalmazása és az arra járó térítés mértéke • változó a gazdálkodó szervezeteknél. Még mindig a munkaidő- alap nagy hányadát emész­tik fel a szervezetlenségből, a műszaki és technológiai okokból eredő veszteségek. Az állásidő konkrét mérté­kéről és okairól csak kevés információ áll Rendelkezésre. A gazdálkodó egységeknél nem végeznek rendszeres és komplex állásidőt feltáró és elemzőtevékenységet. A felmondás és a munka­végzés alóli felmentés vizs­gálatánál megállapítható volt. hogy a vállalatok kol­lektív szerződéseikben a jogszabályi előírásoknak megfelelően szabályozták a felmondási, illetve felmen­tési időkre vonatkozó elő­írásokat. Ennek ellenére al­kalmaznak indokolatlan fel­mentéseket, amely a mun­kahelyi vezetők elnéző ma­gatartására utal. A munkarend betartásá­val kapcsolatos előírásokat a • vizsgált egységeknél sza­bályozták. A munkaidő be­fejezése előtti, valamint a magánügyes eltávozásokat a legtöbb vállalatnál nyilván­tartják, illetve a hiányzó munkaidő elszámolásának módja megállapítható (mun­kabérlevonás, csúsztatás). A munkaidőkereten be­lüli munka-időbeosztás, a magáncélú eltávozások nyil­vántartása. a kiesett mun­kaidők levonása egyes vál­lalatoknál nem az előírá­soknak megfelelő. A nyil­vántartási rend hiánya, a munkafegyelem megsértése ezen egységeknél a munka- időalap kihasználásának kedvezőtlen alakulását, a követelménytámasztás hiá­nyosságait példázzák. A munkaidőalap kihasználá­sát nem segíti az a tény, hogy csökken a teljesít­ménybérben foglalkoztatot­tak száma. A munkafegyelem és fe­gyelmi helyzet javítása te­rén csekély mértékű javu­lás állapítható meg. Ez nem csupán a munkahelyi vezetők elnéző, hanem gya­korta cinkos magatartására vezethető vissza. A munka­idő védelmének programját nem sikerült oly következe­tességgel végrehajtani, mi­ként arra nagy szükség len­ne. Amennyiben a felső munkahelyi vezetés meg­marad az elvi kinyilatkoz­tatásoknál, a munka etikai színvonala nem javul. Ugyanis nem annyira a munkaidőt, hanem a mun­kát, az alkotóerőt pazarol­juk. Hiába töltenek el bár­mennyi időt munkahelyü­kön a dolgozók, ha ez az idő álfeladatokkal vagy semmittevéssel telik el. Nem a percek görcsös meg­tartása a vezető feladata, hanem a munka jó meg­szervezése, az eredmény el­ismerése, csakhogy ez két­ségtelenül nehezebb. Peregi István a megyei felügyelőség hivatalvezetője KÖ3ÁL­ellenőrzés a Velencei-tónál Zsebre megy a „játék”! A pázsittól az exportjutalékig A múlt szezonhoz képest javult a közegészségügyi helyzet a Velencei-tónál. A vendéglátóhelyeken nagyobb a tisztaság, az ott dolgozók jobban ügyelnek az előírá­sok betartására, a korábbi szedett-vedetit bódék helyett jól tisztán tartható, a köz­egészségügyi feltételeknek mindenben megfelelő pavi­lonokból kínálják az ételt, italt. Az idegenforgalmi fő­szezonra a velencei. úgy­nevezett ifjúsági strandon, valamint a gárdonyi strand keleti szakaszán újabb nyolc árusítóhely nyílt. Elsősor­ban ezeket, valamint a tó­parti táborokat, szálláshe­lyeket és a nagyobb forgal­mú vendéglátóhelyeket ke­resték fel a n,apóikban a gárdonyi közegészségügyi szolgálat szakemberei. S bár tetőzött az idegenfor­galom — egy-egy hét végén 120 ezernél többen hűsölneík, strandolnak a fürdőzőhe­lyeken — ^z ételt-italt áru­sító pav-iIonokban nem ta­láltak kifogásolnivalót az ellenőrök. Minden rendben volt a velencei úttörőtábor­ban is. Az Ifjúsági Üdülő- és Kiránduló Központ Ex­pressz táborában tapasztal­takról viszont nem nyilat­koztak elismerően. Nem a tisztaság ellen volt kifogá­suk. hiszen piszkot, szeme­tet nem találtak, hanem a tábor szemmellátható állag­romlását tették szóvá. Az egy-egy turnusban félezer fiatalt üdül tető táborban a jelek szerint évek óta nem volt felújítás. A faházakró! lepergett a festék a sérté­seket farostlemez-lapokkal foltozták be. Szóvá tevék a szakemberek, hogy több zu­hanyozóra lenne szükség a táborban a félezernél több fötal ugyanis nyolc zuhanv- fü'kén kénytelen osztozni, ugyanannyin. amennyit a szomszédos úttörőtáborban száz kisdiák használ. Gvors megoldásként a gárdonyi Postás kempingéhez hason­ló ikonténermosdóik, zuha­nyozók felállítását javasol­ták az ellenőrök. A tábor önerejéből azonban képtelen a fejlesztésre, de az üdülő- központnak az ifjúsági tu­rizmusban betöltött szerepe és fontossága sürgős megol­dást követel. Ellenőrizték a KÖJÁL munikartársai az üdülőtele­pek, közterületek utcáit is. Jó néhány üzemben meg­fordultam már, de a Balas­sagyarmati Fémipari Válla­latéhoz hasonló, tiszta és rendezett gyárudvart keve­set találtam. Minden való­színűség szerint örömmel lép be ide a dolgozó. S nemcsak ide, hanem a csar­nokokba is. ahol minden a helyén van. s nem jellemző az eldobott hulladék. Nem luxus ez! Ha egy igényes üzletember „téved" a portára, igencsak fontos, hogy első benyomása ne árnyékolja be a megköten­dő szerződés sikerét. A vál­lalatnak érdeke, hogy min­den szempontból megnyer­je ügyfelét. S, ha már van üzlet, vajon hogy nyeri meg dolgozóit? Mivel teszi őket érdekeltté abban, hogy a szépen nyírt pázsit után a külhonba kerülő termék se keltsen csalódást a meg-' rendelőben? A kérdésekre először Hla- vay Sándortól várom a vá­laszt. A vállalat műszaki igazgatóhelyettese a nyolc­vanas évek elejét tekinti mérföldkőnek a mai érde­keltségi rendszer kialakí­tásában : — A folyamat szorosan kapcsolódik piaci stratégi­ánkhoz. Lényegesen kor­szerűbb — eladhatóbb — termékeket kezdtünk el gyár­tani, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy számot­tevően növeljük dollárbe­vételeinket. S ez nagyfokú szemléletváltást igényelt va­lamennyi dolgozónktól. Ép­pen ezért már évekkel ez­előtt fontossági sorrendet határoztunk meg a bérek differenciálásával. Itt első­sorban a műszaki állomány kereseti lehetőségeinek ja­vítására gondolok hiszen az ő munkájuk döntően befo- lvásolia a rugalmas és gyors termékváltást. Stratégiánk egy másik, fontos eleme, hogy exportorientált gaz­dálkodást valósítottunk meg. Törvényszerű, hogy a „ke­mény áru’’ gyártásában részt vevők, illetve előkészítők bérét kiemeltük. Közöttük említem a műszakiakat, a kereskedelemmel és anyag­gazdálkodással foglalkozókat, valamint a termelőket. — Emellett milyen módon ösztönzik a kollektívát? Van-e más forma, ami segít­heti a hatékony gazdálko­dást? Hely* hatáskörben íjiilJlÍIlii: 1 ./V . — Az imént vázolt me­chanizmus érvényesül a prémiumkitűzéseknél is. Amennyiben határidőre, jó minőségben teljesítik a fel­adatokat, dagad a boríték. Ha nem — a prémiumfelté­teleknek megfelelően —, há­romszoros szorzóval csökken a juttatás. Tíz százalék ár­bevétel-elmaradás esetén ugrik a prémium. A dolgo­zók ösztönzése a helyi ve­zetők hatáskörébe került, de ^hasonló rendszert alakítot­tak ki, mint, amit említet­tem. Osztályvezetőink pré­miumfeltétele a vállalati eredmény- és a termelési értékterv teljesítése. Saját •forrású mozgóbérrendsze­rünket egészíti ki az ex­porttámogatás. Tavaly első ízben 389 ezer forintot fi­zettünk ki azoknak, akik az exportban sikeresen részt vettek. Idén pedig 20 fővel csökkentettük a nem fizikai állományt, hiszen a pénz elosztásánál az az érdekünk, hogy változatlan összegből több jusson annak, aki ter­mel. Évente 7—8 ezer fajta anyagot igényel a fémipari vállalat. A széles és állandó­an változó termékskála nagy feladatot jelent az anyag- gazdálkodóknak, ezért fon­tos, hogy az ő érdekeltségük is megfelelően igazodjon e mechanizmushoz. — Prémiumfeltételeim kö­rzőit szerepel a nyereség, a készlet alakulása, valámint a termelési terv teljesítése — magyarázza Fodor János anyaggazdálkodási osztály- vezető. — Tavaly 33 ezer forintot kaptam, s ehhez jött még az exportterv tel­jesítése után járó jutalék. Sajnos, ma, Magyarországon a piacorientált gazdálko­dást nem mindig teszi lehe­tővé az ellátás. S mivel az anyagbeszerzők feladata emiatt rendkívül összetett, ezért aránytalanul kevésnek tartom beosztottaim 3—4 ezer forintos évi prémium­ját. — Nálunk az ellenőrzött széria értékének 20 százalé­kát kapja meg a dolgozó — mondja Szádoczki Ferenc- né meóvezető. — Persze, csak abban az esetben, ha nem érkezik minőségi kifo­gás az átvevőtől. Tavaly egész évben idén a fél év alatt mindössze bárom rek­lamáció érkezett hozzánk, de alapvetően szállítási hiá­nyosságok miatt. Ha több lenne a panasz, meósunk „zsebe” bánná a dolgot... Az öntöde így nyáridőben nem éppen a legkellemesebb munkahely. Szrenka István és Loksa János csak kevés pihenőt engedélyezhetnek maguknak, mivel teljesít­ményben dolgoznak. 20 százalék * <■ — Selejtmentes és határ­időre elkészített munkada­rabért 20 százalék prémium üti a markunkat — mond­ják. — Dehát öntödében le­dolgozott 22—23 év után az alapbérünk lehetne maga­sabb is. Most 7—8 ezer fo­rint körül mozog... — Az osztály év elején kap egy keretet és ebből ré­szesedünk, ha a feladatokat teljesítettük — mondja Var­ga Sándor rendszerszerve­ző. — Csak az a baj, hogy akkor is ennyi a prémium, ha tízszer többet dolgo­zunk. Meg kellene teremte­ni a számítástechnikával foglalkozók teljesítményé­nek a mérését — és szerin­tem erre is van lehetőség. Ha másképp nem, úgy. mint az újításoknál: mennyi a haszon, mennyi a megtaka­rítás, vagy hány heti mun­kát spórolhatunk meg an­nak, aki használja a prog­ramjainkat. T. Németh László wsmmgM, Az üveg emberközelben Veszélyes, nehéz, de nagyon szép mester­ség az üvegfúvószakma. Képriportunk a vörösen izzó massza megszeliditőit mu­tatja be egy műszak jellegzetes pillana­tain keresztül. A fotók a munkáskéznek engedelmeskedő izzó üveg emberközelbe kerülésének motívumait villantják fel. amint a folyékony kvarcból vázák, poha­rak, kelyhek — és az üvegfúvók szomját csillapító vizeskorsók — születnek: A ké­pek a salgótarjáni öblösüveggyárban ké­szültek, ahol a szakma „szere Int cser- a hutában napról napra, évről évre az örök mozdulatok sokaságával formálják és ala­kítják a messze földön ismert termékeket. —Rigó Tibor képriportja­in

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents