Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v ,r> ' AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 170. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚLIUS 21., KEDD m Egy hét múlva nyugdíjban (S oldal) Ó, ifjúság (4. oldal) Diákok a munkahelyen (5. oldal) 'T777!Yj llídamsag, szolidaritás, bücsuzas Befejeződött a Barátság nemzetközi tábor Hétfőn este ünnepi gyű­léssel, majd hangulatos tá­bortűzzel és diszkóval be­zárta kapuit Salgóbányán a VIII. Barátság nemzetközi . úttörőtábor. A hét végén teljessé vált a létszám, megérkeztek a London melletti Milton Key­nes nevű kisvárosból az an­gol pajtások is felnőtt veze­tőikkel. A tízfős csoport a Woodcraft Folk ifjúsági szervezetet képviseli, s há­romhetes itt-tartózkodásuk során a nemzetközi táboro­záson kívül ellátogatnak a balassagyarmati Nyírjeibe, öt napot egy-egy magyar családnál töltenek, majd a káptalanfüredi táborban zá­rul programjuk. Ami a Ba­rátság nemzetközi tábor programját illeti, az utolsó három nap a vidámság a szolidaritás, s a búcsúzás jegyében telt el. Megrendezték a tábori olimpiát, tréfás vetélkedő­ket tartottak, s egy délutánt a salgótarjáni strandon töl­töttek. Vasárnap Gyermekek a békéért címmel akadály- versenyen mérték össze tu­dásukat, utána szolidaritá; si nagygyűlést rendeztek, es­te pedig egy remek hangu­latú karneválon szórakoztak. Hétfőn késő délután az alakuló téren sorakozott föl a hat ország több mint két­száz úttörőkorú gyermeke és vezetőik, hogy ünnepi gyű­léssel zárják be a tíznapos táborozást. Amint Gaál Gab­riella táborvezető, megyei úttörőelnök összefoglalójá­ban elmondotta, a másfél hetes együttlét igen tartal­masán, hasznosan telt el, jól segítette azt a célt, hogy különféle nemzetek képvise­lői mindjobban megismerjék egymást, s Nógrád megyét. Sok-sok barátság szövődött, még több cím cserélt gaz­dát, valamennyi program színvonalas és tartalmas volt. Ezután föllobbant a láng, s a gyerekek dalai, játékai, nevetései töltötték be a sal- góbányai vidéket, utána pe­dig szabadtéri diszkón rop­ták a táncot. Mire e sorok megjelennek a lengyel és a finn pajtások már az ország­határon túl vannak, míg a csehszlovák gyerekek a Ba- laton-partra indulnak, a szovjet és az angol pajtások pedig még a nógrádiak ven­dégszeretetét élvezik. Mindig friss a zöldség, gyümölcs Teljesítette első fél évre szóló tervét a Palóc Kereskedelmi Vállalat Nehéz fél esztendőt hagyott maga mögött a Palóc Ke­reskedelmi Vállalat, noha joggal elmondhatják az élel­miszer-kereskedők, ez idő alatt az üzletekben egyenle­tes, kiegyensúlyozott volt az élelmiszer-ellátás. A vásárló­erő mérséklődése azonban az élelmiszer-keresletben is megmutatkozik: a vásárlók takarékoskodnak, a- kereske­dők pedig eladási gondokkal küszködnek. Ezzel együtt is teljesítette első fél évre szóló tervét a Palócker. A tervezettnek megfelelően, négy százalék­kal bővült forgalma az elő­irányzott 10,6 millió forint helyett pedig 10,9 millió fo­rint nyereség kísérte mun­káját. Az első fél év egyik tanul­sága az, hogy az árubeszer­ző munkában elsősorban az olcsó élelmiszereknek kell zöld utat biztosítani. A má­sik — s ez sem újdonság a Palócker dolgozói számára —, hogy a jó minőségű, ma­gát kellető árunak ezekben az időkben is keletjük van. Ezt igazolja a vállalat zöld­ség-gyümölcs forgalmazásá­nak teljes átszervezése. Négy árubeszerző jár friss áru után, s osztja szét a boltve­zetők igényei szerint az üz­letekben. A beszerzők kistermelők­től, mezőgazdasági üzemek­től, sőt a Bosnyák téri piac­ról is vásárolnak, . s az áru anélkül kerül a boltokba, hogy közelebbi ismeretségbe kerülne a vállalat raktárá­val. A mindig friss, szép áru jótékony hatással van a forgalomra: a tavaly ilyen­korihoz képest idén 15 szá­zalékkal nagyobb a Palóc­ker zöldség-gyümölcs értéke­sítése. A forgalom látványosabb tempóban való növelése nem kimondottan a vállalaton múlik, a belső tartalékok hasznosítása azonban igen. A hatékonyabb vállalati mű­ködés érdekében gyarapítot­ták a jövedelem érdekeltsé- ben dolgozó üzletek számát. A Pécskő Csemege átme­neti bezárását követően na­gyobb feladat hárult a kör­nyéken működő élelmiszer- üzletekre. A Salgótarján köz­pontjában dolgozó Palócker- boltok állják a sarat, több­letmunkájuk eredményeként havi ötmillió forint a forgal­mi ráadás. 1500 kilométeres gyalogtúra Magyarországon Hétfőn Komáromból két székesfehérvári diák Sükösd Gábor és Györfi Attila 33 napos, mintegy 1500 kilomé­teres országjáró gyalogtúrá­ra indult. Útvonalukon szállásukat a KISZ területi bizottságai biztosítják. Segíti a nagy vállalkozást az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal és a Fejér Megyei Diáktanács is. A székesfehérvári Szondi SE sportszereléssel, gyógyszer­rel látta el a vállalkozó di­ákokat, az Adidas cégtől sportöltözéket és edzőcipőt kaptak. Az országjáró körúton a gyalogtúrához kedvet érző fiatalok csatlakozhatnak Sü- fcösd Gáborhoz és Györfi Attilához egy-egy adott sza­kaszon. A két fiatalember a KISZ Központi Bizottságá­nak a nyár elején meghir­detett „Természetesen, egész­ségesen" elnevezésű mozgal­mát propagálja. Tavasz óta készülnek, edzenek a terve­zett országjáró körútra. Részt vettek a KISZ Fejér Megyei Bizottságának velencei edző­táborában, teljesítve a tel­jes sportprogramot is, napi gyalogtúraadagjuk mellett. A tervek szerint augusztus 21-én érnek vissza Komá­romba, miután érintették Egert, Miskolcot, Debrecent, Szegedet, Mohácsot, Pécsett, Zalaegerszeget és Győrt is. A hosszú úton szüleik kísérik a távtúrázókat személygép­kocsival. (MTI) Várkonyi Péter az NSZK-ba utazik Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterének meghívására ma hivatalos munkalá­togatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazik. (MTI) Hz ipar első felesi fejlődése A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai sze" rint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növe­kedést követően, ez év első felében valamelyest élénkül, s az eddigi 3 százalékos fej­lődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben elő* irányzott mértéket. A ter­melés januárban — a ke­mény tél miatti nehézsé­gekkel összefüggésben —• csökkent, azonban a válla* latok jó részt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnöveke­dés ennél szerényebb mér­tékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállalatok terme* lése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szövetkezeteké viszont gyor­sabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az ipar­ban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó- egység alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —, közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes válla­lat (ez utóbbiak száma az iparban a fél év végén 32 volt.) Az ipari termelés szerke­zete továbbra sem a kívá­natos irányba változik. 1987. I. fél évben az energiater* melő és -átalakító ágaza­tok termelése bővült a leg­nagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alap- anyaggyártó ágazatok fejlő­dése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lé­nyegében ugynannyit ter­melt, mint 1986 első felé­ben, és a könnyűipar terme­lése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 százalékkal növelte ter­melését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalék­kal — kőolajfeldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföl­di szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedel­mi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. A export mindkét relációban viszony­lag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszer- ipari vállalatok főként ru- belviszonylatú kivitelüket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főbb exportáló ágazatok többsé­gében számottevően megha­ladja az egy évvel korábbit, a gépipar nem rubelel­számolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a ta­valy első félévitől. A hosz- szú távú exportbővítő pályá­zati rendszerben résztvevő vállalatok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban növelték kon­vertibilis elszámolású szál­lításaikat. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a tervezettnél és a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb arányban csökkent, s mintegy 2 százalékkal ke­vesebb volt az előző évi­nél. A villamosenergia-ipar és az élelmiszeripar kivéte­lével minden ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak fő­munkaidőből származó ha­vi átlagbére 1987 első felé­ben több mint 6300 forint volt, s ez — az első negyed­évi bérstopp ellenére — kö­rülbelül 6 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. A bá- _ nyászati és kohászati válla­latoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gép­ipari és a vegyipari dol­gozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövede­lemszerzést biztosító válla­lati gazdasági munkaközös­ségek száma és tevékenysé­ge ez év első felében a ta­valyihoz hasonlóan — sze­rényebb mértékben emelke­dett. 1987. I. fél évében a ter­melékenység — a növekvő termelés és a csökkenő lét­szám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőb­ben alakult: az egy foglal­koztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emel­kedett. Az ipar termelését az el­ső fél évben lényegileg az előző évekhez hasonló anyagellátási és kooperációs helyzet kísérte. A termék- forgalmazás zavarai első­sorban a szűkös konvertibi­lis importlehetőségekkel, va­lamint a nem kellően üte­mezett szállításokkal függ­nek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralevő hónapokban még gyarapít­ható és gyarapítandó. Küzdelem a hőséggel A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödé­jében 30 tonna szürke öntvény készül naponta. A kinti 35 fokos kánikula hűsítő számukra, — két öntés között — a kemence és a folyékony vas 1400 Celsius- fokos hőmérséklete mellett. Munkájukat dicséri, hogy féléves nyugati exporttervüket 150 százalékkal telje­sítették túl. Bencze Péter képriportja. Munkában a „vascipelők mr Ábránd a kemence melléi Té|k László gépkezelő Frissítő számukra a kinti kánikula Harang jelzi a pihenő végét

Next

/
Thumbnails
Contents