Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
CDHDT v brUn 1 * SPÜRT fr... ::■■■■! ...t..... OrV/nt.v*_ Hit kell tudni az átigazolásról? Tájértekezlet az HLSZ-ben Szerdán táj értekezletet tartottak az MLSZ-ben, amelyen a budapesti, illetve főváros környéki NB I-es és NB Il-es egyesületek technikai vezetőd vettek részt. Ez az ülés a néhány nappal korábban Siófokon, illetve Szolnokon tartott tájértekezletet követte, s mivel éppen az átigazolási időszak első napjára esett, az ezzel kapcsolatos újdonságok kerülitek szóba. Góliás Róbert, az MLSZ átigazolási bizottságnak elnöke bevezetőjében elmondta, hogy eredetileg úgy tervezték: az 1987-es átigazolási időszak már az új szabályzat szelleméiben történjen. A tervezetet el is juttatták Deák Gábor államtitkárhoz, az ÁISH elnökéhez, aki viszont — egyelőre — csak négy pontot- fogadott el. Ezek már most érvényesek, az új szabályzat teljes szövege a tervek szerint csak 1988. január elsején lép életbe. A már most érvényes újdonságok: O Az NB I-es és NB Il-es csapatok szerződtetett játékosainak átigazolása esetén az átigazolási díj 10 százalékát szerződéskötési járulék címen a sportegyesületek az MLSZ számlájára kötelesek befizetni. (számlaszám: MNB 232-90174-3722). O Az NB I-es és NB Il-es csapatok szerződtetett játékosainak szerző- déshosszabbitása esetén a labdarúgónak kifizetendő összeg egyharmadát járulék címén az egyesületek az MLSZ számlájára kötelesek befizetni. O Az eszmei érték meghatározás „átigazolási díj’’ megfogalmazássá válik, felső határa az NB I- ben' 1,5 millió forint, az NB II-ben 800 ezer forint. O Az NB II-ben megkötésre kerülő szerződések olyan kitételt tartalmazzanak, amely az illető játékosnak az NB I-be való átigazolását a szerződés időtartama alatt is lehetővé teszi. Góliás Róbert kiegészítésképpen hozzáfűzte: a már eddig megkötött szerződésekbe a 4. pontot pótlólag be kell venni, mert elő kell segíteni az alacsonyabb osztályú labdarúgók felfelé áramlását. Az NB il-ből kiesett csapatok játékosainak szerződése megszűnik, ám átigazolási szempontból NB II- eseknek minősülnek. Egy alacsonyabb osztályú csapattól az NB I-esek legfeljebb két játékost „rabolhatnak”, azaz ennyit igazolhatnak le külön engedély nélkül. A megyei osztályban szereplő csapatok részére az onnan elvitt játékosok után 30 ezer és 100 ezer forint közötti nevelési költség fizetendő. A különféle megállapodásokról, előszerződésekről, szerződésekről a bizottság elnöke a következőket mondta: — Minden olyan okmány, amely kimeríti a polgári jogi szerződés feltételeit, érvényesnek, a két félre kötelezőnek minősül, függetlenül attól, hogy előszerződésnek, vagy bármi másnak nevezik. Éppen ezért fel kell hívni a figyelmét minden labdarúgónak: jól gondolja meg, mielőtt bármit aláír. Különösen attól óvakodjanak, hogy két, vagy több szerződést lássanak el kézjegyükkel, mert'ezzel kizárják magukat az átigazolásból. A jelenlévő technikai vezetők közül elsőnek Havasi Mihály, az FTC képviselője kért szót. Meglepődését fejezte ki a szerződéshosszabbítások után befizetendő egyharmados illeték bevezetése miatt, amely a csapatfejlesztési keret terhére megy. Megkockáztatta azt a kijelentést: ilyen feltételek mellett nemcsak a kis, hanem a nagy, gazdagnak tartott kluboknak is súlyos gondjaik támadnak. Többen is csatlakoztak Havasi álláspontjához, az átigazolási bizottság elnöke azonban újra leszögezte: az új szabály érvényes és megmásíthatatlan. Elhangzott még: az NB II-ben is csak szerződtetett játékosok szerepelhetnek. Kölcsönadni az NB I-ben és az NB II-ben • is kizárólag az ifjúsági csapatból éppen kiöregedett labdarúgót lehet, egy vagy két évre. Befejezésül Góliás Róbert bejelentette, hogy az első átigazolási ülést az NB I-es klubok részére július 13-án, 10 órakor, az NB II-esek- nek pedig egy nappal később, ugyanabban az időpontban tartják az MLSZ- ben. S algótarjánban már harmadik éve rendezik meg az általános iskolás korosztály nyári szabadidős-sportnapjait. A városi tanács testnevelési és sportosztálya szervezésében- e hét hétfőjén kezdődött meg az első ötnapos napközis rendszerű tábor. Ennek programjaként szerdán indult útjára a labda a városi grundfocibaj- nokságon, mely az elkövetkező hetekben is részét képezi a sportnapoknak. Tegnap délelőtt az ifjúsági és sportcentrum pályáin 8 gyerekcsapat kezdte meg a küzdelmeket. Felvételeink a helyszínen készültek. Rigó Tibor képriportja Idényzárás után Veszített rangjából a Hátra-csoport Á területi bajnokság a tabellák tükrében Jelenet a Síküveggyár SE—SKSE találkozóról. Gál A. elviszi a labdát Czene mellett, balra Garai figyel. A június végi, július eleji kánikulai napok labdarúgóink szájára is a szabadságot, a pihenést jelentik. Alig egy hónapja ért véget a területi bajnokság hatodik évadja, s az. MLSZ már határozatban rögzítette, hogy jövőre változtat a bajnoki rendszeren. Így a területi bajnokság tiszavirág-életűnek bizonyult. A futballisták pihennek, az egyesületek, szakosztályok pedig mérleget készítenek. Értékelnek és terveznek, a csapat szereplésének okait keresik. Amatőrizmusból a profizmus felé A területi bajnokság a magyar labdarúgás harmadik vonalát jelenti. Ez az osztály az évek során a kezdeti amatőrizmusból félprofi jelleget öltött. Ma ’ már nem titok, hogy a játékosok munkaidőkedvezményt kapnak, s a bázisvállalat berkein belül a labdarúgók premizálási rendszere is megoldott. Ennek egységes kialakult formája nincs, nagy a differenciálódás az egyes klubok között. A nagyobb városok, kedvező anyagi helyzetben lévő bázisvállalatok, biztos háttérrel rendelkező egyesületek többet, míg mások kevesebbet óidnak labdarúgóiknak. A Mátra-csoportot alkotó együttesek között olyanokat is találunk, ahol a játékosok teljes munkaidőkedvezménnyel sportolnak. Érvényes tehát a mondás: „Mindenki addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér!” A kedvezőbb és jobb feltételek biztosításával, mind a támogató vállalatok, mind a szurkolók a színvonal javulását várták a bajnokságtól. Megállapítható, hogy a további évekhez képest inkább visszaesés tapasztalható! A Mátra-csoportnak néhány éve rangja volt a területi bajnokságban. A Duna- csoport mellett a legerősebb mezőny itt gyűlt össze. Napjainkban azonban^z a csoport is hozzászürkült a többihez. A három megye (Borsod, Heves, Nógrád) egyébként NB I-es csapat nélkül maradt, amely jelzi a területek labdarúgásának színvonalát. .. Uveqesbronzérem másodszor Elemzéseink során elsősorban a nógrádi csapatok eredményességén, vagy eredménytelenségén keresztül értékeljük a bajnokságot, közöljük a tényeket. Emlékeztetőül hasonlítsuk össze a bajnokság első sorának tabelláját a végeredménnyel. 1936/87. őszi végeredmény 1. H. Papp J. SE. 15 8 6 li 26-14 22 2. K.-barcika 15 8 3 4 27-12 19 3. Recsk 15 7 5 3 27-19 19 4. Síküveggyár 15 8 3 4 23-19 19 5. Edelény 15 7 4 4 28-19 18 6. Nagybátony 15 6 6 3 20-12 18 7. Bélapátfalva 15 7 3 5 26-15 17 8. Borsodi B. 15 6 4 5 27-29 16 9. Gyöngyös 15 5 4 6 24-20 14 10. Romhány x 15 7 2 6 22-18 14 11. Hatvan 15 4 5 6 17-15 13 12. Sajóbábony 15 4 5 6 14-18 13 13. Olefini SC 15 4 5 € 22-28 13 14. SKSE 15 3 4 8 14-26 10 15. Bors. Ép. VSC 15 3 2 10 16-30 8 16. Apc 15 2 1 12 8-47 5 1986 87. évi végeredmény 1. K.-barcika 30 21 4 5 63-20 46 2. H. P. J. SE 30 13 11 6 39-27 37 3. Síküveggyár 30 IS 6 9 41-34 36 4. Recsk 30 13 9 8 47-41 35 5. Edelény 30 13 8 9 51-45 34 6. Bélapátfalva 30 13 7 10 48-35 33 7. Gyöngyös 30 12 8 10 43-30 32 8. Borsodi B. 30 12 8 10 47-46 32 9. Nagybátony 30 10 111 9 35-27 31 10. Romhány x 30 11 10 9 35-28 30 11. Hatvan 30 11 8 111 24-31 30 12. Sajóbábony 30 9 11 10 40-43 29 13. Olefin SC 30 10 6 14 43-49 26 14. SKSE 30 8 7 15 33-54 23 15. B. Ep. VSC 30 6 6 18 29-52 18 16. Apc 30 2 3 25 17-81 7 x=büntetőpont levonva Az őszi szezon végén úgy tűnt, hogy a H. Papp J. SE komolyan beleszól a bajnoki cím kérdésébe. Tavasszal csak 15 pontot szereztek, így a bajnokság második felében magára talált Kazincbarcika utcahosszal nyert. Mint köztudott, a borsodi vegyészcsapat az osztályozón is sikeresen szerepelt és feljutott az NB II-be. Az alábbiakban a nógrádi csapatok teljesítményét értékeljük. (A csapatok neve előtt a bajnoki helyezés szerepel.) 3. Síküveggyár SE A tarjáni üvegesgárda azon csapatok egyike, amelyek az eddigi hat területi bajnokságban mindig részt vettek, s mindig a Mátra- csoportban szerepeltek. A Síküveggyár SE meghatározója a csoportnak. Az első két esztendőt leszámítva mindig az élmezőnyben szerepelt. Hasonló helyezést három évvel korábban már elértek Marcsokék. Az akkori csapatból Koncsik, Verbói, Gyetvai, Marcsok, Dóra és Szekula maradt hírmondónak. Az üvegesek egy gyengébb — négyhetes — periódustól eltekintve végig egyenletes, jó teljesítményt nyújtva futottak be a dobogós helyre. Játékosállományukat tekintve, jobb összpontosítással nagyobb feladatok megoldására is alkalmas a gárda. 9. a Nagybátonyi Bányász A Nagybátony ebben az idényben csalódást okozott. Ilyen gyenge helyezése ebben az osztályban még nem volt a Bányásznak. A csapat jól tartotta magát a bajnokság háromnegyed részéig. Az utolsó négy fordulóban mindössze egy pontot szereztek, így a negyedik helyről zuhantak vissza a középmezőny alsó régiójába. 10. a Romhányi Kerámia A Romhány együttesének idei szereplése kellemes meglepetés volt. Ebben az idényben Kertész János irányításával érett, egységes csapattá kovácsolódott a Kerámia, amely kiesési gondoktól mentesen, jó középcsapatként zárta az évet. A játékosok érettségéhez a vezetés még mindig nem nőtt fel. Adminisztrációs hiba miatt két ponttól fosztották meg a csapatot. Ez a végelszámolásnál két helyezésébe került az együttesnek. 14. Salgótarjáni Kohász A Kohász csapata a bajnokság egyik újoncaként a bentmaradást tűzte ki célul. Bár végig versenyben voltak, céljukat mégsem teljesítették. Ennek a fiatal játékosokból álló csapatnak ebben az évben meghaladta erejét a területi bajnokság. Ügy tűnik, egy kicsit gyors ütemben menetelt előre a gárda, hiszen két évvel korábban még a megye második osztályában játszott a csapat. Ennek ellenére több szerencsével, nagyobb rutinnal teljesíthették volna vágyaikat. (Folytatjuk) Pilinyi László „Détári a magyar Maradona..." Az NSZK sajtóját szerdán bejárta a hír: Détári Lajost leszerződtette az Eintracht Frankfurt. „Magyarország Marado- nája immár a Frankfurté”. Ezzel a szalagcímmeil számol be Détári Lajos megvételéről a kölni „Express” című lap. Az újság szenzációs vásárt, csillagászati vételárat, 3,6 millió márkát emleget, ezt az összeget azonban a többi lap közlése szerint Klaus Mánk, az Eintracht alelnöke sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó. Az Eintracht Frankfurt nagyon nagy pénzösszeget irányzott elő új játékosok megvételére, s közöttük is Détári Lajos a „legdrágább”. Thomas Berthold és Ralf Falkenmeyer „csak” 2,4, illetve 1,3 millió márka volt. A megújuló egyesület egyébiránt Dieter Schlind- weinért 300 ezer, Ferdi Heitkampért 800 ezer, Dietmar Rothért 650 ezer, Ralph Balzisért 300 ezer és Ralf Haubért 200 ezer márkát fizet. A Frankfurter Rundschau Détári Lajost technikailag igen felkészült, jó szervező- és góllövő képességgel megáldott középpályás játékosnak tartja, akii már huzamosabb ideje a magyar válogatott tagja. Ha az egykor edzőként tevékenykedő néhai Lóránt Gyulától eltekintünk — írja —, akkor a latinos futballt játszó Détári Lajos az első magyar, aki igazán megvetheti a lábát a nyugatnémet szövetségi ligában.
