Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

Kinek öröm a nagyközösségi antennarendszer? Salgótarján, Be&zterce- lakótelep. Ha másban nem ás, annyiban mindenképpen különbözik a többi lakóte­lepitől, hogy itt kezdődött meg elsőként a városban a nagyik özösségi antennarend­szer építése. Nem véletle­nül, hiszen a körülötte fék­évé-hegyek a legintenzívebb tv- és rádióadók jeleit ás lecsökkentették, rontották a műsorvétel minőségét. Napjainkban 600 , család­hoz jut el az egyik torony- házon elhelyezett központi vevőrendszer jele. Ha el­jut! Időnként panaszáradat zúdul a szerkesztőségünkre, s ebből sejtjük, hogy vala­mi nincs rendben az új lé­tesítménnyel. Azzal már valamennyi ott lakó tisztá­ban van, hogy a telep el­látása másképp egyáltalán nem lehetséges, vagy nem célszerű. A megyei tanács komoly anyagi támogatást adott a munkálatok indítá­sához, szakvállalat is van a megyeszékhelyen. Mi lehet akkor a gyakori meghibá­sodás oka? Ha egy szóval kellene vá­laszolni : az üzemeltető hiá­nya. Hiába a lelkiismere­tes szerviz, amelynek dol­gozói pusztán humanitásból kiszállnak, és kijavítják .a hibát. Sajnos: a kábelelosz­tó aknákat más is használ­ja, esetünkben a posta. Helyszínelő csapatuk lét­rának használja a látszólag strapabíró kábelt — hibá­jukat. el is ismerték—, ami emiatt játszi könnyedséggel csúszik ki a dobozából. Et­től a pillanattól szinte va­lamennyi tulajdonos készü­lékén eltűnik a kép. Ilyen hiba mintegy 30 aknában fordulhat elő. Egy másik alkalommal a tápellátást biztosító áram­kör fázisvédő egysége égett le — eddig kiderítetlen okok­ból. Akad olyan házmester ás, aki „saját hatáskörébe utalta” az erősítő kapcsoló­ját — és még sorolhatnánk az okokat. •A problémát egy lakóház építéséhez tudnám hasonlí­tani: minden szakember tesz hozzá valamit, de végül is maga a lakó gondozza majd. Nem vagyak jós, de a nagyközösségi antennarend­szer is elkészül egyszer — bár a vége nem látszik túl közelinek —, s akkor vala­kinek feltétlenül viselnie kell a gondját. Célszerűnek látszik, hogy maga az építő — a Nógrád Megyéi Szol­gáltatóipari Vállalat Elekt­ron leányvállalatának hír­adástechnikai szervize — vállalja ezt a feladatot.. s ő nem is ódzkodik. Más kér­dés. hogy ezzel nem bízta még meg senki! T. Németh László A Nógrádi Sándor könyvesbolt húszezer forint értékű kö­tetet kínál a salgótarjáni Képcsarnok előtti téren. Pataki Edit, a Madách Imre Gimnázium tanulója a nyári szünidő, ben árusítja a könyveket Fotó: — Tácsik Nóra — Korszerű védőruhák a tengizieknek Az Országos Munkavédel­mi Tudományos Kutatóinté­zetben új védőruhákat fej­lesztettek ki a Tengi zben dolgozó magyarok részére. A VEGYÉPSZÉR fővállalkozá­sában kint lévő dolgozóknak igen szélsőséges időjárási viszonyok közepette kell helytállniuk, szabadban végzétt munkájukat nehezíti a metsző szél, a szálló por, s télen a nemritkán mínusz 30—40 fokos hideg. A ha­gyományos védőruhák, ame­lyeket magukkal vittek, nem 'ilyen éghajlati . viszonyokra készültek, s nem bizonyul­tak mindig megfelelőnek. Ezért a VEGYÉPSZER meg­bízta a kutatóintézetet új, speciális védőöltözetek ki- fejlesztésével. A fejlesztések eredményeként olyan szend­vicsszerkezetű védőruhákat alakítottak ki, amelyek a legnagyobb hidegben is me­legen tartják a testet, s ugyanakkor könnyen lehet bennük mozogni. A mele­gebb időszakokra is készül­tek védőöltözetek. Üj kiegé­szítőket, kesztyűket, lábbeli­ket, védőszemüvegeket, fej­védőket, meleg sapkákat is terveztek a munkavédelmi szakemberek. Az első próbaszériákat szí­vesen fogadták a kinti ma­gyarok, s használhatóságuk­ról kedvező a véleményük. E tapasztalatok alapján hamarosan sor kerül az új védőeszközök munkavédel­mi minősítésére, majd soro­zatgyártásuk megkezdésére. Kedvezmény az öntöző gazdaságoknak Június végéig 82 millió köbméter Vizet használtak fel öntözésre a mezőgazda­ságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi meny- nyiségnek mintegy 50 szá­zaléka; a csökkenést a csa­padékos időjárás indokolta. Július első felében azonban megváltozott a helyzet: a sok napsütés és a hőség meggyorsította a talajned­vesség elpátolgását. A Tisza völgyében, a talaj 50 centi- méteres felső rétegében 60 százalék alá csökkent a nö­vények által felvehető víz­készlet, ez az arány Sza­bolcsban és Borsodban már csupán 35—52 százalék. In­dokolt tehát a mesterséges vízpótlás, A gazdaságok ezúttal is kedvezményben részesülnek: az öntözési vízszolgáltatás alapdíjának csupán 20 száza­lékát kell megtéríteniük, a 80 százalékot az állami költ- ságvetés fedezi. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kezdemé­nyezésére most intézkedés történt arról is, hogy a leg­nagyobb napi áramfogyasz­tás háromórás időszakában felár nélkül használhassák a villamos energiát azok n nagy automatikus öntözőbe­rendezések. amelyek éjjel­nappal működnek. A Szécsényi ÉPSZÖV gép­kocsivezetője, Mócsány Sán­dor, a helyi önkéntes határ­őrcsoport vezetője. Miért vállalta huszonketted magá­val a határőrség önkéntes se­gítői munkáját? — kérdez­tük tőle. — Itt születtem és. itt élek a városban. Rétságon vol­tam katona, s a leszerelés után szinte azonnal jelent­keztem az államhatár ön­kéntes védelmére. Szeretem a természetet, sokat sétálok az Ipoly partján, jól isme­rem a folyót. Szakáitól egé­szen Hugyagig. Mint gyer­mek, sok csintalanságot kö­vettel el magam is a par­ton. most pedig éber sze­mekkel figyelem az itteni mozgást... A 37 éves Mócsány Sándor Nisa gépkocsijával minden­nap többször is elhalad az országhatár mellett. Korán reggel és késő délután, a munkásokat szállítja, nap­közben a hivatalban dolgozó vezető munkatársakat viszi egyik munkhelyről a másik­ra. Ilyenkor felfigyel a szá­mára ismeretlen arcokra is, s ha kell, szolgálatba he­lyezi magát, igazoltat és ren­delkezik. Magyar Géza tervei alapján új vegyesboltot és büfét építtetett Mátraalmáson a bátonyterenyei Egyesült Zagyvavölgye Áfész. A kivitelező bátonyterenyei vá­rosgazdálkodási vállalat 7,5 millió forintért készítette el az inpozáns épületet.' — bp — Lapról lapra A Pártélet júliusi száma közzéteszi azt a felszólalást, amelyet Horváth István, az .MSZMP Központi Bizottsá­gának titkáraként mondott a testvérpártok KB-titkárai- nak 1987. május 12—13-i bukaresti tanácskozásán. A Központi Bizottság 1987. április 28-i ülésén vita­anyagként foglalkozott a nyugdíjrendszer módosításá­nak tervezetével: Jelenleg is folyik a politikai állásfog­lalást előkészítő münka, amelyben pártbizottságok, társadalmi és érdekképvise­leti szervek, tudományos in­tézetek vesznek részt. Ez a vita lehetőséget ad a javas­latok társadalmi-politikai, tudományos és szakmai kont­rolljára, és a közvélemény reagálásának befogadására is. Fekete Sándor közgaz­dász válaszol a szerkesztő­ség kérdéseire az új nyug­díjrendszer lényeges voná­saival kapcsolatban. Az 1986-os esztendő a mű­vészeti közélet fontos mér­földköve volt. Ugyanis ta­valy rendezték meg ötéven­ként esedékes közgyűlései­ket a művészeti szövetségek. Ezek jelentősége, tanulságai^ túlmutatnak a szövetségek belső életén. Lendvai Ildikó elemzi a .művészeti szövet­ségek közgyűléseinek tapasz­talatait. A közvéleményt érthetően egyre jobban foglalkoztatja a készülőben lévő adóreform. Érdemes ezért néhány kér­dést áttekinteni, főleg azo­kat, amelyek a változások indokainak megítéléséhez feltétlenül szükségesek. Kol- larik István rámutat: a vál­lalati adózás legfőbb baja, hogy széttöredezett, szinte mozaikokra hullott szét. Ha­sonlóan ellentmondásos a lakossági adók rendszere. Ennek egyik legfőbb „sajá­tossága”, hogy túlzottan dif­ferenciált, tele van indoko­latlan megkülönböztetések­kel. Néhány hónap múlva lesz a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója. Varga Lajos visszatekintést ad az emberiség történeté­ben új korszakot nyitó ese­ményekre. Napjainkban nyugtalanító jelék figyelmeztetnek a munkahelyi, a közéleti rend gyakori megsértésére, az ál­lampolgári fegyelem lazulá­sára. Tapasztalhatjuk a ren­detlenség tüneteit életünk, nek szinte valamennyi terü­letén. A szerkesztőség ke- rekasztal-beszélgetést szer­vezett azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az okok és összefüggések feltárásához. Naponta hatvan beteg keresi fel a Salgótarjáni Ko­hászati fizetnek fogászati szakrendelését. A korszerű berendezésekkel felszerelt rendelőben dr. Romsics Lajos — képünkön — és dr. Varga Tibor kezeli az ápolásra szorultakat Fotó: — T. N. — Angóranyúl- tenyésztő vegyes vállalat Két magyar és egy svájci cég részvételével vegyes váL lalat alakult Kaposvárott, a hazai angóranyúl-tenyészt és és -gyapjútermelés fellendí­tésére. A vállalkozás szelle­mi bázisa a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem ka-. poSvári állattenyésztési ka­ra, amely nagy hozamú, a különböző tartásikörülmé- . nyékhez jól akalmazkodó új fajták ki nemesít ésével igyekszik megfelelő szaporí­tóanyaggal, illetve törzsállo­mánnyal ellátni a magyar tenyésztőket. i perc telefon ]j Hitellevél autósoknak Külföldre utazó autósok már évek óta válthattak külföldi hitellevelet, ami az útjuk során váratlanul je­lentkező műszaki és egyéb problémák elhárítását, a ha­zatérést vag_y az üzemkép­telen autó hazaszállítását segítette. Most — úgy hal­lottuk — megjelent a bel­földi hitellevél is. Vajvoda Györgyöt, az autóklub sal­gótarjáni szervezetének tit­kárát arról kérdeztük, mire jogosít ez az okmány. — A belföldi hitellevéllel az autós, ha éppen útköz­ben elfogy a pénze, javíttat­hatja kocsiját a szervizben, kifizetheti szállodai költsé­gét és tankolhat a benzin­kútnál. Ezenkívül a hitelle­vél tulajdonosának üzem- képtelen autóját az ország bármely részéről az autó­klub ingyenesen házhoz szállítja. — Bármely szervizben, szállodában, benzinkútnál használható a hitellevél? — Nem. A belföldi hitel­levéllel az említett s'zolgál- tajásokat csak a kijelölt szervizekben, a HungarHo­tels és a Pannónia kijelölt szállodáiban lehet igénybe venni. Tankolni pedig az ÁFOR-kutaknál lehet hét­száz forint értékben. Míg az üzemképtelen autót egy al­kalommal vontatjuk haza in­gyenesen. — Milyen összegig hitelez ez az értékpapír? Hány fo­rintért, kik és hol válthat­ják? — ötezer forintig használ­ható fel egy évben a bel­földi hitellevél, amit csak a klubtagok válthatnak kettő- százötven forintért az autó­klubokban. — zs — Arcok közelről ll Önkéntes segítők az Ipoly partján — Régen kialakult, jó kol­lektíva a miénk. Én három éve látom el a csoportve­zetői tisztet. Csoportunkból — amelyik elég vegyes ösz- szetételű, hiszen van közöt­tünk darukezelő, villany- szerelő, művezető, betanított munkás, s a tagjainknak több mint fele kiszolgált ha­tárőr — sokan járják nem­csak a megyét, hanem az országot is. Elmondhatom, hogy mostanában nyugodt, csendes a határszakasz. Igaz, ehhez hozzájárul a termé­szet is, hiszen még mindig magas az Ipoly vízállása. De az évek tapasztalata bi­zonyítja, hogy éppen a nyári időszakban van szük­ség nagyobb éberségre" Élén­kül a mozgás... Csákvári József határőr hadnagy veszi át a szót: — A városi önkéntes segí­tői' csoport minden hónap utolsó vasárnapján tartja értekezletét az őrsön. Itt ér­tékeljük az elmúlt hónap eseményeit, az önkéntesek munkáját, beszámolunk az őrsön, a kerületnél történt rendkívüli) eseményekről. El­végezzük az önkéntes segí­tők egy hónapos, napra szó­ló szolgálati beosztását, ami nálunk havonta hat-hét órá­ban történik. Természetes pluszórát vesz igénybe, ha van rendkívüli esemény. Az önkénteseink két-három fős csoportokban a hatánszakasz meghatározott részén önálló szolgálatot látnak el; rend­kívül jól. Aztán Mócsány Sándor emlékezik vissza néhány rendkívüli eseményre. — Igen sokat teszünk a garázdaság megelőzésére, Emlékszem, hogy egy idő­ben több lépcsőházi lakás­ból értékes tárgyak tűntek el. Meleg éjszaka volt, nem tudtam aludni. Az éjszaka leple alatt a fenyőfák kö­zött egy settenkedő alak tűnt fel. Azonnal ruhát vet­tem magamra, de a garázda ember meglógott. Szeren­csénkre a helyszínen felej­tette személyi tárgyait, ira­tait. Másnap a határőrökkel, kutyával mentünk a hely­színre. A villámhárítón köz­lekedett „ügyfelünk”, úgy ment he a lakásokba. Mi el­fogtuk és átadtuk a rendőr­ségnek. Ezekben a napok­ban nagyon sok a stoppolós fiatal. Mindenkinek megál­lók. De mindenkit igazolta­tok is, meggyőződöm arról, mi célból tartózkodnak az országhatár közelében. A szécsényi önkéntes­csoport tagjai ott vannak a határőrlaktanya csinosítá­sán, karbantartásán is. Együtt örülnek és ünnepel­nek a határőrökkel, mirjt legutóbb júniusban, amikor egymás után ötödször nyer­ték el a Határőrség élenjáró őrse kitüntető címet. F:ir nyerésében nekik is részük van. Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents