Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-17 / 167. szám
2 NOGRAD 1987. július 17., PÉNTEK It kormonyszouivfi tájékoztatója Napirenden a társadalmigazdasági kibontakozás A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatóján Bányász Rezső kommentárt fűzött az MSZMP KB állás- foglalásával kapcsolatos napirendi ponthoz. — A Minisztertanács előtt ma az a feladat állt, hogy a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásának szellemében felgyorsítsa a gazdasági-társadalmi kibontakozás kormányzati cselekvési programjának kidolgozását. A kibontakozás megalapozása persze nem ma kezdődött. hanem az 1986. novemberi KB-határozattól folyamatosan folyt. Az ütem az elmúlt hetekben érezhetően nőtt, anélkül. hogy ez. veszélyeztetné a kormányzati munka körültekintő jellegét. A következő évek fejlődését meghatározó, felelős program széles körű konzultációk, eszmecserék után az Országgyűlés őszi ülésszakán nyeri majd el végleges formáját. Meg vagyok győződve arról, hogy az a vitában kiérlelt egység. amely a Központi Bizottság munkáját éppúgy jellemezte, mint a kormány mostani ülését, megerősítést kap majd népképvisaletünk legfelső színe előtt is. Hiszen nem kevesebbről van szó. mint arról, hogyan és hová „rangsorolják" a jövőben — saját munkánk, értékeink alapján — a népek sorában a Magyar Nép- köztársaságot. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja, amit a kormány a leghatározottabban képvisel, valódi reformpolitika. Hisszük, hogy a nemzeti közmegegyezés frissítésével mozgósítani tudja társadalmunk minden alkotó erejét. Milliók és milliók vannak ebben az országban, akik az elmúlt években is odaadó- an. a maguk és családjuk sorsát a közösség ügyével összekötve dolgoztak, tették a magukét, a maguk helyén. Ök is azt várják a kormányzattól, hogy bontakoztassuk ki még inkább a közösségi gondolkodást, a haza jövőjéért való tettrekészsé- get. A közösség magasabb rendű erkölcsét mélyebben meg kell gyökereztet-nünk. Olyan alapja ez a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak, amelyhez egyetlen fii— lérnyi beruházás sem kell. S ennek erősítésében az otthonnak, az iskolának, a munkás- és az ifjúsági mozgalomnak éppúgy megvan a szerepe, mint a népfrontnak, vagy a néppel együtt élő egyházi személyeknek. — Életünkben, politikánkban felmerülhetnek — és kell is, hogy időről időre felmerüljenek — új vonások. Egy valami azonban változatlan: az az elkötelezettségünk. amelyet négy évtizeddel ezelőtt vállaltunk a dolgozó ember szolgálatára, jólétének, emberi méltóságának megteremtésére és megőrzésére — mondta nyilatkozatában a szóvivő. Az első kérdés is a KB állásfoglalásához kapcsolódott: az MTI tudósítója a kibontakozási program sajtóvisszhangjáról kérte Bányász Rezső véleményét. A tájékoztatási hivatal elnöke válaszában kiemelte, hogy az állásfoglalás megismertetését komoly szakmai-politikai felelősséggel végezte el a magyar sajtó. Erre utalt az a mód, ahogyan a dokumentumot a szerkesztőségek kezelték, továbbították az olvasóknak hallgatóiknak, nézőiknek. Hasonló komolyság és elkötelezettség jellemzi azokat a kommentárokat, amelyek a Központi Bizottság ülése óta napvilágot láttak. Sajtónk helyesen mutat rá arra, hogy az állásfoglalás korszakos jelentőségű továbbfejlődésünk. jövőnk szempontjából. Az is igaz. amit számos lap aláhúzott: most egy gyorsabb ütemű, a munka, a termelés, a helytállás minőségét jobban előtérbe helyező fejlődés küszöbén állunk. A nemzetközi visszhangról szólva elmondta, hogy a szocialista országok sajtója elismerően, céljainkat támo- gatóan számolt be a KB üléséről, a kiadott közleményről. A mértékadó nyugati polgári lapok is általában szándékainkat, törekvéseinket felismerve, kiegyensúlyozottan értékelték az ülés határozatait. Az ellenséges rádióadók viszont ezúttal sem tudtak elszakadni megszokott, spekulatív stílusuktól. A szóvivő (a Népszava kérdésére) kitért arra is, hogy cselekvési programjának kialakítása során a kormányzat folyamatosan konzultálni, s még határozottabban együttműködni kíván a társadalmi és tömegszervezetekkel, különösen a szakszervezetekkel. A polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatot kommentálva (a Népszava kérdésére) rámutatott, hogy az alapítványok jogi szabályozását kívánják egyértelművé tenni, mivel az országban mind többen és többen támogatnak ily módon anyagiakkal is kiváló teljesítményeket felmutató személyeket, közösségeket. A javaslat értelmében az alapítvány mint jogi személy kerül a polgári törvény- könyvbe. Ez azt jelenti majd, hogy az alapítvány gondozói — személyek, szervezetek vagy intézmények — élhetnek a jogi személynek járó lehetőségekkel. A kormány ülésén tárgyalt témák közül tájékoztatást kértek a magánnyomozást tiltó rendelkezésről is. (Magyar Nemzet.) A rendelet értelmében magán- nyomozói iroda nem tartható fenn, effajta vállalkozás alapján bizalmas megfigyelés, adatgyűjtés és -szolgáltatás nem végezhető. Ez ugyanis sértené az állampolgárok alkotmányos jogait, illetéktelen beavatkozás lehetne a magánéletbe. A kormány szóvivője egy kérdés kapcsán (Magyar Rádió) leszögezte: el kell érnünk az állami költség- vetés hiányának lehető legnagyobb mérvű csökkentését. Egy, szintén a takarékos- sági törekvésekhez kapcsolódó kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormánv valamennyi nagyberuházást gondosan rangsorol, de a költségvetési ■'hiány csökkentésére irányuló törekvések a bős—nagymarosi vízlépcső építését nem érintik. Az ország érekei ugyanis azt kívánják, hogy az építkezés mielőbb befejeződjön, s élvezhessük a létesítmény előnyeit. (MTI) Hock Prágában Alois Mock osztrák külügyminiszter csütörtökön csehszlovák kollégája, Bo- huslav Chnoupek meghívására háromnapos hivatalos, látogatásra Prágába érkezett. Megfigyelők úgy tudják, hogy mindenekelőtt a politikai párbeszéd javításáról, valamint a gazdasági együttműködésről, illetve idegen- forgalmi kérdésekről lesz szó a két külügyminiszter tárgyalásain. Ami a kétoldalú viszonyt illeti, Prágában úgy értékelik, hogy az az utóbbi években kedvezően fejlődött. Csehszlovákiában nagy jelentőségűnek tartják a két ország elnökének tavalyi pozsonyi találkozóját, illetve Vranitzky osztrák kancellár idei prágai látogatását. Ausztria, az NSZK után Csehszlovákia második legfontosabb nyugati kereskedelmi partnere. Mind több ipari és mezőgazdasági kooperációs szerződés születik a két ország vállalatai között, elsősorban energetikai, illetve mikroelektronikai termékek gyártására. Osztrák cégek, illetve tőke bevonásával több új szállodát építenek, műemlékeket, fürdőhelyeket újítanak majd fel Csehszlovákiában. (MTI) Francia reagálás A francia külügyminisztérium szóvivője gyakorlatilag elutasította a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetőző iráni ultimátumot. A szóvivő csütörtök délután kijelentette, hogy Franciaország álláspontja változatlan, vagyis az „amit az utóbbi napokban a francia illetékesek világosan megfogalmaztak”. Ez annyit jelent, hogy nem oldják fel a párizsi iráni nagykövetség körüli különleges rendőri őrizetet és nem hagyják abba az igazoltatásokat. Ehhez a módszerhez azért folyamodtak, mert változatlanul követelik Vahid Gord- zsi nagykövetségi tolmács megjelenését a francia vizsgálóbíró előtt, aki a tavalyi párizsi merénylethullámmal kapcsolatban gyanúsítottként ki akarja őt hallgatni. Csehszlovákia: vita a reformról Csehszlovákiában hónapok óta folyik a vita arról, miképpen menjen végbe a január elején meghirdetett gazdasági átalakítás. A szaklapokból kiderül: az új gazdasági mechanizmus alapjának továbbra is a tervgazdálkodást tekintik. A közgazdászok ugyanakkor óva intenek attól, hogy az állami terv a jövőben is a megszokott módon, a túlburjánzó mutatókkal és tervlebontással készüljön. A Nővé Slovo című politikai, gazdasági és kulturális lapban például azt szorgalmazták, hogy állandó gazdasági feltételeket kell teremteni, s egységes, minél kevesebb kötelező tervmutatót előíró kerettervet kell kidolgozni a mostani ötféle — népgazdasági, állami, műszaki fejlesztési, állami költségvetési, pénzügyi, valamint hitel- és árterv — helyett. Ugyancsak ebben a szlovák lapban írták meg: eddig a központ munkáját 80—90 százalékban az töltötte ki, hogy közvetlenül, operatíven beavatkozott a vállalatok életébe. A készülő, július 18-án vitára bocsátandó vállalati törvényben azt is jó lenne mellesleg megfogalmazni, mibe nem szólhatnak bele a központi szervek — hangoztatják a szakemberek. A Csehszlovák Tudományos Akadémia gazdasági kutatóintézetének munkatársai a Hospodárské Noviny című közgazdasági lap hasábjain leszögezték: semmi szükség az eddig is a direk- tív tervlebontásos gazdálkodás kiegészítő elemeként használt úgynevezett ellentervre. A vállalatok ugyanis maguk határozzák majd meg gazdasági tervüket, amelybe beépítik a központilag megkövetelt feladatokat is. Fölösleges a vállalati eredmények központi, úgynevezett komplex elemzése is, mert a megtermelt tiszta nyereség éppen elég fokmérője lesz a vállalati tevékenységnek. Téma Csehszlovákiában az is, hogyan kell értelmezni a tiszta nyereség fogalmát. A legtöbben úgy vélik, azt nem lehet előre beleszámítani a termék árába, amint korábban tették. A tiszta nyereség a szakemberek szerint a ráfordítások és a vállalati haszon közötti különbség. A közgazdászok úgy vélik, ha a nyereséget előre meghatározzák, az nem fejezheti ki a vállalati gazdálkodás eredményét, s igen keveset árul majd el a termelés hatékonyságáról is. A csehszlovák szakemberek szerint az új rendszernek, a nyereséges gazdálkodás bevezetésének eladható termékek gyártására kell ösztönöznie a vállalatokat. A szakmai közvélemény úgy ítéli meg, hogy a nyereség akkor válhat a hatékonyság mércéjévé, ha átlagnyereséget, nyereségnormát állapítanak meg, s ehhez mérik az egyes vállalatok nyereségszintjét. Az árképzést illetően megoszlanak a vélemények. Eddig az árakat az adott termék átlagráfordításai alapján határozták meg. Nemrégiben Ivan Haluska miniszterhelyettes, a szövetségi árhivatal megbízott vezetője arról beszélt az MTI prágai tudósítójának, hogy a nagykereskedelmi és fel- vásárlási árak 1989-es átalakításakor is az egységes nyereségszintet, illetve az átlagráfordításokat veszik alapul. Sok közgazdász most azt követeli, hagyjanak fel ezzel a módszerrel, mert elfedi a gazdaságtalan termelést, a pazarlást, az elavult műszaki eljárásokat, a szervezés hiányosságait. A Hospodárské Noviny ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy csak a használt értéket kifejező árak, illetve az azoknak megfelelő bérek, nyereségek, elvonások, adók és más tervszerűen alkalmazott, szocialista áru- és pénzeszközök képesek megszüntetni a vállalatok közötti egyenlősdit. Hogy végül is milyen lesz a reform, az az év végén derül ki igazán, amikor közzéteszik a gazdasági átalakítás konkrét feladattervét. Addig az önálló és önfinanszírozó gazdálkodást fokozatosan próbálják ki egyes vállalatoknál. Az év eleje óta két gazdasági egységben vezették be kísérletképpen az új módszereket. Az év közepétől további tizenegy vállalat" csatlakozott a kísérlethez. Ezzel kapcsolatban egyébként többen fenntartásaikat hangoztatják. Parlamenti képviselők például elmondták, az említett vállalatok nem egy ágazatba tartoznak, s a kísérlet eredményeinek hitelességét megkérdőjelezi az, hogy a régi gazdasági környezetben, régi szabályozók és árviszonyok között folyik. Láng Judit Kizárások az indiai kormánypártból Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, a Indiai Nemzeti Kongresszus (I) elnöke, Rendelte három befolyásos politikus kizárását a kormánypártból. Arif Mohammad Khan, Vidja Csaran Sukla és Árun Nehru volt miniszterek kizárását egy szűkszavú közlemény „pártellenes tevékenységükkel” indokolta. Korábban kormánytisztséget is betöltötték. Árun Nehru nemrég még Radzsiv Gandhi egyik bizalmasának számított. Mindhárman tagjai a parlamentnek és kizárásuk után is megtartják képviselői mandátumukat. A pártvezetéshez közel álló források szerint a kizártak régóta szervezkedtek annak érdekében, hogy Radzsiv Gandhi ellen fordítsák a kormánypárt képviselőit a szövetségi parlamentben. Megfigyelők megjegyzik, hogy a pártellenzék vezéralakjának számító Visva- nath Pratap Szingh kizárása elmaradt. A volt pénz- majd hadügyminiszter ez év áprilisában vált ki a kormányból, a 101 éves múltra visszatekintő párt megreformálását sürgetve. A szövetségi parlamentben nagy többséggel rendelkező kormánypárt — helyi választásokon elszenvedett sorozatos választási kudarc után — a múlt hónapban Haryana szövetségi államban is csúfos vereséget szenvedett. A különféle korrupciós botrányok is hozzájárultak a demoralizálódó kormánypártban a széthúzó erők előretöréséhez. Szovjet tiltakozás A Szovjetunió tiltakozott az ENSZ-ben amiatt, hogy az amerikai titkosszolgálat megsértette egy szovjet ENSZ-tisztségviselő mentelmi jogát. A vendéglátó országgal (azaz az Egyesült Államokkal) való kapcsolatok ENSZ- bizottságában Dimitrij Bi- kov szovjet képviselő beszámolt arról, hogy a héten egy New Yorkban átutazóban levő szovjet ENSZ- tisztségviselőt nem engedtek belépni saját szállodai szobájába, mert ott az amerikai titkosszolgálat emberei tartózkodtak. A szovjet tisztségviselőnek két órán át kellett várakoznia, és hasztalan követelt magyarázatot. Az ENSZ-bizottságnak ugyanezen az ülésén Bikov tiltakozott amiatt is, hogy az Egyesült Államok intézkedéseket tesz a 3 szovjet ENSZ-képviselet létszámának csökkentésére, és az ENSZ-közgyűlés erre vonatkozó határozata ellenére nem hajlandó konzultációkat folytatni az ügyben. Bikov emlékeztette a bizottságot arra, hogy továbbra is előfordulnak olyan incidensek, amelyek veszélyeztetik a New York-i szovjet ENSZ-képviseletek biztonságát, és az amerikai kormányzat nem akadályozza meg az ilyen eseményeket Hegvonták a kereskedelmi kedvezményt Romániától Az amerikai szenátus szerdán elutasította a Romániának biztosított legnagyobb kereskedelmi kedvezmény fél évre történő felfüggesztéséről megszavazott tör* vénykiegészítés enyhítését. A júniusban elfogadott indítványok beterjesztői a romániai emberi jogok helyzetével indokolták a kedvezmény időleges megvonását. John Danforth republikánus és Howard Metzenbaum demokrata párti szenátorok olyan kiegészítést javasoltak a kereskedelmi törvénytervezethez, amely az elnök hatáskörébe utalta volna a Románia ellen foganatosítandó intézkedés feloldását. A javaslat szerint az elnök visszaállíthatja a legnagyobb kedvezményezett státusát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak megtagadása „hátráltatja a romániai emberi jogok javulását és megnehezítené a kivándorolni szándékozók helyzetét”. A szenátus vita után 53 szavazattal 44 ellenében elvetette az enyhítési javaslatot. (MTI) Marcos-vagyon Büntetőkereset 10 milliárd dollárért A Marcos-vagyon eredetét és hollétét vizsgáló manilai kormánybizottság pert indított a volt elnök és családja ellen. Csütörtökön benyújtott keresetében a bizottság 10 milliárd dollár értékű vagyont követel vissza Marco- séktól az állam számára. A polgári kereset után a jövő héten büntetőkeresetet is benyújt a testület a korrupciós ügyekkel foglalkozó manilai bírósághoz, mert vizsgálatai szerint a bukott elnök hatalmi helyzetét kihasználva fosztogatta a nemzeti vagyont; lopással, zsarolással, vesztegetés elfogadásával és sikkasztással szerezte a szóban forgó tízmilliárdot. A visszakövetelt vagyon viszonylag kis része van a Fülöp-szigeteken: két bankszámla, rajtuk 84,4 millió dollárnyi összeg, részvények 83 millió dollár értékben, ékszerek és ingatlanok 15 millió dollár értékben. Zöme viszont Svájcban és az Egyesült Államokban található bankbetétek, ingatlanok, ékszerek és értékes festmények formájában. így a Fülöp-szigeteki peres eljárás valódi tétje nem is az ország területén lévő vagyon visszaperelése, hanem a külföldi igazságszolgáltatási eljárás meggyorsítása. A berni kormány Manila kérésére befagyasztotta Marcos svájci bankszámláit, többet azonban a banktitok sérthetetlenségére hivatkozva nem tett. Svájc attól tette függővé, segít-e a manilai kormánynak visszaszerezni a Marcos-vagyont, hogy mit tár fel a Fülöp-szigeteki peres eljárás a vagyon eredetéről. (MTI)
