Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

1987. július 16., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Szerződéses üzletek « a Börzsöny Afésznál | Hit kell tudni róla ? Küszöbön az általános forgalmi adó Beszélgetés Tóth Istvánnal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Hegyei Igazgatóságának igazgatójával A vállalati szabályozás továbbfejlesztéséhez, vala­mint a lakossági adóztatással kapcsolatos célok el­éréséhez átfogó ár- és adóreform szükséges. A reform hivatott a termelőszféra adóterheinek mérséklésére, adózásának egyszerűsítésére, egységesebbé tételére. A termelésben kilenc adónem megszűnik, négy adónem esetében az adó- és a járulékkulcsok mér­téke változik. Az adóstruktúra változása miatti költ­ségvetési bevételkiesés ellensúlyozására három új adó­nemet vezetnek be, ezek egyike lesz az általános for­galmi adó, melyet — eddigi szóhasználatunk szerint — hozzáadottérték-adóként vezetnek be. A vállala­tok adóztatásának új rendszere még a szakemberek munkaasztalán van, ám több részlete mind világo­sabb körvonalakat ölt, s kialakultak már azok a szervezeti keretek is, melyek az előkészületeknek új lendületet adnak. Az általános forgalmi adó bevezeté­sének előkészületeiről, az új rendszer legfontosabb tudnivalóiról beszélgetünk Tóth Istvánnal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igaz­gatóságának igazgatójával. A rétsági Börzsöny Áfész hat éve vezette be a szerző­déses üzemelési formát. Idén már kilenc kiskereskedelmi és harmincnégy vendéglátó- egység dolgozik eszerint. Az új üzemeltetési formák bevezetésével a bolti kiske­reskedelmi forgalomban ki­sebb mértékű, a vendéglátó- egységeknél jelentősebb fej­lődést ért el a fogyasztási szövetkezet. Az eredmény kedvezően befolyásolta az áfész gazdálkodását, a több­letbevételek egy részét az üzletek korszerűsítésére for­dította. Többék között Szen­dehelyen, Tereskén, Száto­kon, Felsőpetényben és Bán­Második esztendeje, hogy a szügyi termelőszövetkezet a megyében lévő háztáji gazdaságokból vásárol fel öt-nyolc hetes borjakat, ame­lyeket saját állattenyésztő telepén helyez el további hizlalásra. A szügyiek a Gö­döllői Állattenyésztő Válla­lat salgótarjáni állomásához beérkezett ajánlatok után keresik fel az egyéni gazdá­kat, így tavaly 270 borját, A Szellőző Művek * új gáltatásként csúcstechno­lógiák működtetéséhez szük­séges. rendkívül tiszta. le­vegőt biztosító klímarend­szerek tervezésére és fel­szerelésére vállalkozik. A legfejlettebb ipari technoló­giák alkalmazásához. mint például a mikroelektroniká­ban a chipek gyártásához különleges légtechnikai meg­oldásokra van szükség, mert a levegőben szálló apró, sza­bad szemmel már nem is látható porszemcsék is ká­rosíthatják a terméket. Eze­ken a gyártóhelyeken olyan, még a hegyi levegőnél is tisztább klímát kell biztosí­tani, amit a hagyományos légkondicionáló bérén de­kon újultak meg az egysé­gek az elmúlt három esz­tendő alatt. Ennek ellenére még akadnak olyan üzletek — Diósjenőn, Ösagárdon, Szendehelyen —, amelyek jelenlegi állapotukban nem felelnek meg az előírások­nak. A tapasztalatok szerint az új kereskedelmi forma nem járt árfelhajtással. A piaci verseny tükröződik a ha­gyományos formában dolgo­zó, illetve a környező üzle­tek áraiban. A fogyasztói érdekvéde­lem azonban még több te­rületen kívánnivalót hagy az idén már eddig 220 fiatal állatot vettek meg a nógrád- marcali szarvasmarhatelep számára. A termelőszövetke­zet a saját hízóalapjának biztosítása érdekében kiala­kított újszerű rendszerre] az állattenyésztési ágazat vesz­teségétől kívánt szabadulni, s a jövőben nyereséges te­vékenységet kíván folytatni. zésekkel már nem lehet. Míg egy köbméternyi hegyi levegőben körülbelül 600 millió, a milliméter ezred­részénél is kisebb porszem­cse található, addig a mik­roelektronikai gyártórész- legekben ez az érték nem haladhatja meg ennek a tízezred részét sem. A vállalat a légtechnikai berendezések gyártásában szerzett csaknem nyolc év­tizedes hagyományaira ala­pozva fejlesztette ki ezt az új szolgáltatását. A külön­leges klímarendszerekben igen finom szűrőkön .ke­resztül áramoltatják be a levegőt, s olyan ventilláto­rok segítségével. amelyek­maga után. Nem ritka a ve­vők megkárosítása. A külső és belső környezet tisztasá­ga, a kiszolgálás kulturált­sága is több helyen kifogá­solható. A vendéglátóegységeknél az árukínálat nincs minden esetben összhangban a te­rületi elhelyezkedéssel és a fogyasztók igényeivel. Álta­lában igen nagy, 80—85 szá­zalékot tesz ki az italforgal­mazás aránya. Kedvező volt viszont a változás a nyitva tartási idők tekintetében. A kötelező heti 42 óránál jóval tovább tartanak nyitva az üzletek a forgalom növelése érdekében. TizmilliAs haszon újításokból A Nógrádi Szénbányáknál továbbra is kimagasló ered­mények születnek az újító- mozgalomban,. Az első fél évben 154 ötletet vetettek papírra a dolgozók, s ebből 101-et fogadtak el, illetve vezettek be a gyakorlatban. Az újítások által elért gaz­dasági eredmény 9,8 mil­lió forintra rúgott. Az ötlet­gazdáknak 286 ezer forint újítási díjat fizettek ki az említett időszakban. Külön is érdemes szól­nunk a májusban megren­dezett ‘ munkavédelmi újítá­si hét sikerességéről. Het­venkilenc dolgozó 50 olyan újítást nyújtott be, amelyek megvalósítása hozzájárul majd a munkavédelmi hely­zet további javításához. Összetartá Volán-brigád A júniusi brigádértékelé- sen a Nógrád Volán mű­szaki üzemigazgatóságához tartozó Che Guevara nevét viselő karbantartó kollek­tíva érdemelte ki a hónap brigádja címet. A 12 tagot számláló munkacsapat a nemzetközi teherfuvarozás­ban részt vevő gépkocsikat javítja és készíti fel — ma­gas színvonalon. Munkahelyük szépítésére 32 óra társadalmi munkát vállaltak. Újításokkal is be­neveztek a közelmúltban meghirdetett, környezetvé­delmi újítási hónapra, egy célszerszámra vonatkozó újí­tási javaslatukat el is fo­gadták. Szabad idejükben gyakran terveznek kirándulásokat, többnyire együtt a család­dal. Legutóbb az ipolytar- nóci ősleletet tekintették meg. Hét végeken egyik bri­gádtársuk családi házának építésén segédkeznek. nek rezgését a lehető leg­kisebbre csökkentették. Er­re azért'volt szükség, mert a mikroelektronikában olyan parányi alkatrészekkel dol­goznak, hogy már az is ká­rosítaná a minőségét, ha a helyiség levegője vagy a munkaasztal átvenné a ven­tillátor keltette rezgést. A rendszert a vállalatnál fej­lesztették ki. s a hozzá szük­séges berendezések többsé­gét is maguk készítik „ el. néhány elemét pedig más hazai vállalatok szállítják. Az ultraszűrőket nyugati kooperációs partnereiktől szerzik be, s ezeket a vá­sárlásaikat más termékeik­kel ellentételezik. — Mi a célja az álta­lános forgalmi adó ter­vezett bevezetésének? — Többcsatornás adórend­szerünkben jelenleg eltérő rendeltetésű adók érvénye­sülnek, a termelés és az el­osztás folyamatában. Mérté­kük még a termelés egyes fázisaiban is más és más. Nagy részük költségként viselkedik, az egyes fázisok­ban fizetett adó összege így halmozódik, folyton nő a végső felhasználó felé az árakban. A különböző sza­kaszokban fizetett, különbö­ző mértékű adók mindig automatikusan emelik a be­szerzés költségeit, a több ver­tikumon áthaladó termék ára ezáltal erőteljesen emel­kedik, amit tovább bonyolít a különböző relációkból be­szerezhető anyagok és fél­kész termékek ára. — Eszerint jelenleg a termelői ár és a való­ságos önköltség között aligha van szoros össg- hang... — A kettő elszakad egy­mástól. Értékesítési nehéz­séget okoz ez, főleg az ex­port esetében. Hogy a ver­senyképesség mégse szenved­jen csorbát, a termékben rejlő halmozott adó vissza­térítésére különböző támoga­tási rendszerek szolgálnak, a megbecsülhetetlen adótar­talom viszont a támogatási igények pontatlanságához ve­zet. Mindezek következtében egyes termékeknél kevesebb, másoknál több adót térítet­tek vissza, elvonásra kész­tetve a költségvetést. Mind­két eset káros, ahol azon­ban alacsonynak bizonyult a visszatérítés, még a kivi­telt is gátolta. A rendezet­len támogatás és elvonás miatt a fogyasztói ár nem tükrözte az értékviszonyokat. Az új általános forgalmi adónak az a szerepe, hogy — a forgalmi adót a nettó összeghez számítva — el­kerüljük a halmozódást. Akárhány fázisban, akár­hány vállalat munkálja meg a terméket, csak a végter­mék és csak egyszer adózik, így tehát minden vállalatnál csak az általa hozzáadott érték után kell az adót fel­számítani. Az új megoldás­sal a termelői ár közelebb kerül a fogyasztói árhoz. — Kik lesznek az adóalanyok? — Az általános forgalmi- adó-fizetési kötelezettség átfogja a gazdasági élet úgyszólván egész területét. Egyik jellemzője, hogy az eddigi adóktól eltérően sem tulajdon, sem gazdálkodási forma, sem pedig jogi stá­tus szerint nincs különbség az adóalanyok között. Va­lamennyi természetes és jogi személy, aki belföldről érté­kesít, vagy szolgáltatást vé­gez, illetve aki külföldről árút, vagy szolgáltatást hoz be, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett. Ez azt jelenti, hogy minden azonos tevékenység és azonos áru­alap után azonos mértékű adót kell fizetni az adó­alanynak. Az adó másik jellemzője, hogy alapja nem halmozódik, azaz a másoktól beszedett, illetve a másoknak fizetett adó össze­gének a különbözete az adó összege. Így mindenki csak ak általa hozzáadott érték egy bizonyos százalékát fi­zeti adó címén. — Várhatóan hogyan érinti majd az új adó a vállalatokat? — Az adónem fizetése stabil költségvetési bevé­telt jelent. Ugyanakkor a vállalatokat közvetlenül nem érinti, mert verseny­semlegességet jelentő adó­nemről van szó. — Hogy érti ezt?1 — A gazdálkodó szerveze­tek jövedelmezőségüktől függetlenül kötelesek az ál­talános forgalmi adót fi­zetni, hiszen azt a felszá­mított árakban vevőikre, megrendelőikre hárítják át. így az általános forgalmi adót az egyébként vesztesé­ges vállalatok is befizetik a költségvetésbe. A levonások révén az előző fázisban vi­selt adó nem kerülhet a következő értékesítési foko­zat adóalapjába, ezért nem ösztönzi a vállalatokat az indokolatlan vertikumok lét­rehozására. Az általános forgalmi adó nem válik költ­séggé, nem rendelkezik te­hát iövedelembefolyásoló szereppel. — Véleménye szerint hogyan reagálnak majd a vállalatok az általá­nos forgalmi adó beve­zetésére? — Miután az általános for­galmi adó a termelő számá­ra csak átmenő tétel, beve­zetésénél lényegesen kisebb vállalati reakció várható, mint például a személyi jö­vedelemadó esetében. Ter­mészetesen azoknál a gaz- dálkodóknál, melyek eddig nem voltak forgalmiadó­alanyok, lényegesen nagyobb adminisztratív munkát je­lent az új adónem bevezeté­se; ezt egyébként megfelelő gépesítéssel csökkenthetik. Legfrissebb ismereteink sze­rint az általános forgalmi adó három kulccsal működ­ne: egy. normál, várhatóan 22 százalékos, egy nulla és egy közbülső, vagy csökken­tett, előreláthatóan 12 száza­lékos kulccsal. Az alig né­hány adókulcs alkalmazása megkönnyíti az adózás tech­nikai lebonyolítását, ugyan­akkor lehetővé teszi a nyo­mós társadalmi érvekkel alá, támasztható preferenciák és diszpreferenciák érvényesí­tését. — Említette az előbbi­ekben, hogy a termelői szférából az adók egy részét a forgalmi, fo­gyasztói szférába ára, moltatják át. Hogyan érint eszerint minket, vásárlókat az általános forgalmi adó? — A végső felhasználó, le­gyen az vállalat, vagy költ­ségvetési intézmény, illet­ve magánszemély, a terme­lő vagy szolgáltató vállal­kozási számlában szereplő általános forgalmi adót fi­zeti meg. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, mint például a magánerős lakás­építés vagy a mezőgazdasá­gi kistermelés, ahol a ma­gánszemély visszakérheti az adóhatóságtól az általa ko­rábban megfizetett általános forgalmi adót. — Megmagyarázná ki­csit bővebben? — Államunk továbbra is támogatni kívánja a ma­gánerős lakásépítőket, az sem célja, hogy csökkenjen a termelői kedv, így lehet­ségesnek látszik, hogy bizo­nyos értékhatáron felül az igazoltan felmerülő általá­nos forgalmi adót vissza­igényelhessék. A lakásépí­tésnél a visszatérítést alátá­masztó összeg határát még nem hagyták jóvá. A mező- gazdasági kistermelésnél évi 5Ö0 ezer forintos árbevétel elérése esetén a háromezer forint értéket elérő általá­nos forgalmi adó esetében visszaigénylésnek van he­lye. — Az előbbiekből sejt­hető. hogy az általános forgalmi adó bevezeté­se a fogyasztói árak emelkedésével jár majd együtt. Erre kell majd felkészülnünk? — Az általános forgalmi adó nem csodaszer, gazda­sági gondjaink enyhítésére önmagában nem képes. Any- nyi azonban bizonyos, hogy bevezetésével a termelői és a fogyasztói árszint közti kü­lönbség a mostanihoz ké­pest több mint tíz százalék, kai szűkül. Az a követel­mény, hogy minél kevesebb kulccsal működjön az' adó, míg jelenleg nagyszámú és erősen differenciált mértékű forgalmi adó terheli az egyes árucsoportokat. Ezek összevonása, egyetlen vagy kevés kulccsal való megol­dása nagymértékű ármozgást eredményez. Az ármozgások egyenlege — az általános forgalmi adót eddig beveze­tett országok tapasztalatai szerint — jelentős árszint, emelkedést hoz. A változá­sok együttiárnak a különbö, ző termelői, illetve fogyasz- tói ártámogatások érdemi mérséklődésével, és egyes fejlesztési támogatások je­lentős leépítésével. Ezeknek és az előbb említetteknek együttes hatására az árszint emelkedése elkerülhetetlen. Nagysága természetesen at­tól is függ, hogy milyen mértékben tartja meg az egyes termékek ártámogatá­sát az állam, s függ nyil­vánvalóan a vállalatok ma­gatartásától is. Amennyiben sikerül hatékonyságukat lé­nyegesen növelni, termelési szerkezetüket eredményesen átalakítani, ebből nemcsak ók maguk, hanem termékeik vásárlói is profitálnak. Szendi Márta Háztáji borjak téeszhizlalóba — kulcsár Képünkön Leskó Mihály, a szügyi termelőszövetkezet fő­állattenyésztője Karancskesziben vásárol fel borjakat Ju­hász Bélától Nagy József kerti traktorral szállítja az átvevőhelyre a fia­tal szarvasmarhát Karancskesziben Klímarendszerek a csúcstechnológiákhoz

Next

/
Thumbnails
Contents