Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 165. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JULIUS 15., SZERDA Ülést tartott az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága Program a fiatalok helyzetének javításáért Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága tegnapi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a megyei tanács VII. ötéves tervre szóló ifjúsági programjáról. A Volund dán cég engedélyével egy új terméket — kétaknás acél- szerkezetű kéményt — gyárt osztrák exportra a Fűtőber bátonyterenyei gyára. A 18 méter magas 1100 milliméter átmérőjű kéményt szigorú minőségi követelményeknek vetik alá. Sikeres gyártás esetén várba; tóan idén 4—5 darabra kapnak megrendelést. —bp Békemozgalmi küldöttség utazott Coventrvbe Magyar békemozgalmi küldöttség utazott dr. Balogh Andrásnak, az OBT elnökhelyettesének vezetésével .kedden Coventrybe. az európai nukleáris .leszerelés (END) VI. ikon vent .lére, amely július 15. és 19. között .tanácskozik. (MTI) Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese elöljáróban elmondta,, hogy a megyei pártbizottság 1985 júliusában elemezte az ifjúság társadalmi helyzetét, s meghatározta a sajátos feladatokat. Ezek közül a legfontosabb: a pályakezdő fiatalok családalapításának, a lakáshoz jutás feltételeinek támogatása, a gyermeknevelés segítése, a tanulóifjúság szocialista szellemű nevelése, a foglalkoztatás s a szabad idő hasznos eltöltése lehetőségeinek fejlesztése. Az azóta eltelt időszak alatt eredményesen zárult a fiatal házasok, valamint a két- és többgyermekes családok lakáshoz jutási hároméves programja, amelynek keretében 1604 család jutott új otthonhoz. Szélesedett a helyi támogatás, és változatos formái alakultak ki. Gondot okoz azonban, hogy sok pénz kell az első lakáshoz, a törlesztési kötelezettségek pedig nagy terheket jelentenek a fiataloknak. A tanácsok a továbbiakban számolnak például az üres családi házak újrahasznosításával, a telek- és építőanyag-ellátás javításával, a lakásmobilitás fenntartásával. Megkülönböztetett támogatást nyújtanak a községekben letelepedő szakembereknek, megkönnyítik az állami gondozásból kikerülők életkezdését. Sokat mond, hogy Nógrád megyében az elmúlt évtől teljessé vált az óvodai ellátás. A gyerekek ötéves .koruktól iskolai előkészítő tanfolyamon vesznek részt. . A gyermeknevelés feltételeit részmunkaidős, bedolgozói hálózat kialakításával, rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésével szükséges segíteni. Ezzel összhangban kell korszerűsíteni a bölcsődék-óvodák ellátási rendszerét. A tanácsok törekvése hatékonyabbá tenni családvédelmi, egészség- nevelési tevékenységüket is. Az oktatásról szólva hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb, az intézmények tartalmi munkájának korszerűsítése, amelynek középpontjában, a történelmi szemlélet alakítása, a hazaszeretetre, a tudás és a munka megbecsülésére való nevelés áll. A VII. ötéves tervben egyébként várhatóan megépül megyénkben á 24 általános iskolai és 28 középiskolai tanterem. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka továbbfejlesztésének előterébe a megelőzést állítják. A bódulatkeltő szerekkel való visszaélés megakadályozása érdekében komplex program kialakítása kezdődött. Mint azt hangsúlyozták, a megyei foglalkoztatottsági helyzet nem kedvez a most munkába álló fiataloknak. Ezért különösen fontos á pályaválasztás segítése, a munkaközvetítés jobb koordinálása. Fel kell készülni a növekvő számú át- és továbbképzések szervezésére, az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Szélesítik például a gimnáziumi fakultációt, ezzel -is segítve a szakképzetlen fiatalok szakmaszerzését. A párt megyei végrehajtó bizottsága elfogadta a testület második féléves munkatervét, s tájékoztatót hallgatott meg a megye kiemelt ipari üzemei első féléves gazdasági teljesítményéről. Egészségügyi szakemberképzés, továbbképzés Az egészségügyi szakemberképzésről és továbbképzésről tanácskozott kedden az Egészségügyi ®olgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szervezet székházában. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár az előterjesztéshez fűzött kiegészítőjében tájékoztatta a résztvevőket: elkészültek az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés tantervi irányelveinek tervezetei. Ezeket megvitatják mind az oktatókkal, mind a hallgatókkal. Az orvosképzés időtartama — hat év — nem változik. A diploma megszerzése után a képzés nem fejeződik be. Az orvostovábbképző egyetem gondoskodik arról, hogy az orvosok ötévenként, szervezett továbbképzésen vegyenek részt. Egyéni szakképzésre, legalább egy világnyelv elsajátítására ösztönzik az orvosokat. Tervezik, hogy a következő évtől a szakvizsgára előkészítő és más tanfolyamok kezdetén, valamint befejezésekor felmérik a hallgatók tudásszintjét, „leckekönyvben” dokumentálják az orvosok szakmai továbbképzését. Javítani kívánják az egyéni továbbképzés feltételeit — mondotta az államtitkár — főleg a vidéki általános orvosoknak és kórházi orvosoknak adnak lehetőséget ahhoz, hogy gyarapítsák szakmai ismereteiket. Feladatként említette a továbbképző tanfolyamok decentralizálását. Az egészségügyi főiskolai képzésről szólva elmondta: szeptember 5-én megnyitják az egészségügyi főiskola miskolci tagozatát ahol harminc védőnőt és ugyanannyi gyógytornászt képeznek. A debreceni egyetemen előkészítik a fogorvosi kar létesítését. Fűzi István, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tájékoztatójában hangsúlyozta: a tudományos-technikai fejlődés, a tavaly szeptember 1-jétől érvényes új oktatási törvény, az egészségmegőrzés társadalmi programja megköveteli az egészségügyi dolgozók szakmai képzésének és továbbképzésének korszerűsítését. Fontos feladat, hogy az egyetemi oktatás során ne csak a betegség, hanem az ember gyógyítására, a betegségek megelőzésére készítsék elő a jövendő orvosokat. Fejlesszék ki bennük a hivatástudatot, a megfelelő orvosi magatartást, a betegek iránti felelősséget, az emberi kapcsolatteremtés készségét. A szakszervezet is szükségesnek véli — hangoztatta —, hogy mindhárom karon a hallgatók felvételénél vizsgálják a pálya, alkalmasságot is. A vidéki egyetemeken is létesítsenek fogorvosi karokat, mivel jelenleg a szükségesnél kevesebb a fogorvos. A gyógyszerészek számát is növelni kellene. A továbbképzés hatékony módja az önképzés, ehhez megfelelő könyvek és folyóiratok szükségesek. Rámutatott arra is: a kép. zés, a továbbképzés fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy a gyógyító munka alapja a szakmailag jól integrált alap- és fekvőbetegellátás. Hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek Vidéki látogatás — Díszvacsora Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A csehszlovák diplomácia vezetőjét vendéglátója. Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. A csehszlovák külügyminiszter délután a Pest megyei Ácsára látogatott, ahol a Galgamente Termelőszövetkezet munkájával, gazdálkodási eredményeivel, illetve a jórészt szlovákok lakta település életével ismerkedett. Várkonyi Péter és felesége este díszvacsorát adott Bohuslav Chnoupek és felesége tiszteletére a Gundel étteremben. A vacsorán a két külügyminiszter pohárkö. szöntőt mondott. (MTI) Hit bizonyít a szamurájkötvény? (3. oldal) Hangszóró mellett (4. oldal) Nem zörög a haraszt... (5. oldal) NEB-ülés Bátonyterenyén Gondok a szakmunkásképzésben Elsőként az ipari szakmunkásképzés helyi, problémáit, helyzetét vitatta meg keddi ülésén a Bátonytere- nye,i Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ellenőrök a 209-es Számú Zs'inkó Vilmos 'Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a Páva Ruhagyár, mát- raterenyei gyáregységében és a Fűtőber bátonyterenyei gyárában folytatták vizsgálatokat. Mint megállapították, a szakmunkásképző intézetben a nevelőik képzettsége megfelelő, s a tárgyi feltételek jó része i» biztosított. A gyakorlati oktatás csaknem teljes egészében a vállalati tanműhelyekben történik. Az iskola jelenlegi állapota szükségessé teszi az 1990-re tervezett felújítás előbbrehoza falát. Határozottan jó az intézmény pályára irányítása, a végzés után a szakmájukban maradók aránya nyolcvanszázalékos. A pályamódosítások döntő többsége a női ruhakészítőket érinti. Az iskolába kerülő tanulók gyakorlati felkészültsége megfelelő, de gyenge az olvasási és számolási készségük, ezért egyre nehezebb az elméleti képzésük. Az elsőévesek harminc-negyven százaléka lemorzsolódik emiatt. Az iskola elvégzése után csupán öt százalékuk képes a magasabb végzettség megszerzésére. negyven- ötven százalékuk a végzettségének megfelelő beosztásiban .marad, negyven-negyvenöt százalékuk pedig csak ennél egyszerűbb munkák elvégzésére képes! Ugyanakkor a vállalatok fokozzák a szakmunkásokka.L szemben) követelményeket, s a közepestől gyengébb eredménnyel végzetteket nem is alkalmazzák. Az elsősök felzárkóztatását intenzívebbé kell tenni, és bátrabban élhetne az iskola vezetése a továbbtanulásra alkalmatlanok eltanácsolá- sával is — javasolták a népi, ellenőrök. Az iskola helyzetének elemzése után a két gazdasági egységben folytatott vizsgálatok tapasztalatait vitatta meg a testület. Ezt követően pedig a közérdekű javaslatok, bejelentések és panaszok intézésének programtervezetéről esett szó. Elkezdődött az aratás a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságban. Az idén 2200 hektáros területről keli betakarítaniuk a kalászosokat. Riportunk a 3. oldalon olvasható. Bence Péter felvétele Értelmesen élni a nagyobb önállósággal Megkezdődött a TIT XXIV. pedagógiai nyári egyeteme Kedden a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központjának kongresszusi termében megnyitották a TIT XXIV. pedagógiai nyári egyetemét. A pedagógusok e hagyományos nyári továbbképzési fórumán az idén az oktatási törvény oktatásirányítási és pedagógiai kulcskérdéseiről, az iskola és a pedagógus önállóságáról hangzanak el előadások. A megnyitón Ágoston György egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte az egyhetes kurzus háromszázhatvan hallgatóját, majd Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tartott előadást Az oktatási törvény szelleme és alkalmazásának tapasztalatai címmel. A miniszter többek között azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a szűkén vett szak. tudást, hanem az általános műveltség színvonalát is magasra kell emelnünk. Nem csupán technokratákat akarunk kibocsátani felsőfokú oktatási intézményeinkből, hanem olyan fiatalokat, akik képesek folyamatosan tájékozódni mai világunkban és képesek teljesen megismerni önmagukat, önmaguk képességeit. Az oktatási törvény a tapasztalatok szerint jól szolgálhatja az iskolák belső életének demokratizálását, a társadalommal való kapcsolatok erősödését. Persze az is tapasztalat, hogy a nagyobb önállósággal még nem mindenütt tudnak értelmesen élni. Az iskolák demokratikusabbá tétele, önállóságuk növelése azonban már megkezdődött, még akkor is, 'ha sokan például működési szabályzataik elkészítéséhez központi útmutató nélkül csak lassan fogtak hozzá. Az idén 1500 iskolaigazgatói hely betöltésére írtak ki pályázatot. A legtöbb helyen újra a régi igazgatónak szavazott bizalmat a tantestület. Ennek ellenére az új feladatok megfogalmazásánál gondolkodásra kényszerült a pályázó igazgató és az őt megválasztó tantestület, s ez a későbbiekben az oktatásnevelés színvonalának javítását eredményezheti. Az oktatás fejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy a hetedik ötéves tervben jelentős pénzeszközök állnak rendelkezésre az általános iskolai hálózat bővítésére és mintegy 2200 középiskolai tanterem megépítésére. 1988-tóla demográfiai hullám eléri a középfokú oktatási intézményeket. Ezért a tanácsoknak mindent el kell követniük, hogy a tervezett középiskolai fejlesztéseket mindenütt valóban megvalósítsák. A következő években a szokásosnál több pedagógus kerül majd a pályára. El kell érni, hogy megmaradjanak hivatásuknál. Gondot fordítanak a pedagógusok komplex továbbképzésének szélesítésére is. Évente 4000 —5000 pedagógus ismerkedhet majd így meg a korszerű új tananyaggal és azok oktatási módszereivel.
