Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
QDORT V ==:;==rsr=sa=:i:1, t1::. mmrii tIT11 OOADT DrUn 1 \ ii"Íiuwii'hmÍi'Íi'' ' |' Ol UK 1 oPUH 1 Mér közét előtt Szarvason nagy csatára van kilátás Felvételünk a Szeged elleni találkozón készült,, a vendégek kapuja előtt. Vasárnap folytatódik a abdarúgás második vona- ának „nagy menetelése”. Az >BTC Szarvason lép pályá- ■a. A Stécé nincs- irigylésre néltó helyzetben, miként a íazaiak sem! Arról van szó, íogy a Vasas —, amely ősz- ;zel kiérdemelte a meglepe- láscsapat címet, hosszú he- ek óta a sereghajtó szererét tölti be. Kerekes Imre igyüttese nem kevesebb, nint hat, illetve hét bajno- ci ponttal maradt le a kiesés rémétől ugyancsak fe- íyegetett Budafoktól, Keszthelytől, Nagykanizsától és íz Ózdtól. A 34. fordulóban natematikailag is eldőlhet a jzarvasiak sorsa. Az SBTC a Szeged SC elleni szerdai mérkőzésen egy pontot vesztett hazai környezetben, s ez már — három egymást követő vereség után — tulajdonképpen sikernek számít. Toldi Miklós legénysége a tabella 13. helyéről így is egy hellyel előbbre rukkolt. Ám Damoklész kardja a fejük felett lebeg, hiszen csajp három ponttal előzik meg a „veszélyeztetetteket”. Ezt tudják a játékosok, s ennek megfelelően készültek az elmúlt két nap alatt. Aztán holnap minden elválik... A csapat trénere a pénteki foglalkozás után mondotta: — Sajnos, hét játékos(!) — László, Babosán, Talapa, Forintos, Vincze, Tarlósi és Dékány — sérült. Közülük csak Lászlóra számíthatok, de ő is csak kispadosként utazik. Az élőjelek kedvezőtlenek, már egy pont megszerzése is komoly fegyvertény lenne! A következő játékosokból, közvetlenül a mérkőzés előtt állítom ösz- sze.a kezdő csapatot: Hiesz, László, Mákos, Fényes, Kürtösi, Veres, Lipták, Hunyás, Sváb, Juhász, Gyetvai, Gáspár, Vágó, Kovács és Radies. ☆ Ma délután Salgótarjánban, a Kohász-stadionban nosztalgiamérkőzést játszanak. A közönség újra láthatja Iazokat a salgótarjáni labdarúgókat, akik 1971—72- es bajnokságban a labdarúgó NB I-ben bronzérmet szereztek. A tarjániak volt első osztályú ellenfelekkel mérkőzhek meg. A vendégek között tatabányai, győri, diósgyőri és Honvéd-labdarúgók szerepelnek. A találkozóra a tarjáni öregfiúk műsorfüzetet is készítettek, amelyben visszaemlékezéseket olvashatnak a szurkolók, megtudhatják például, mi letf pályafutása után Bástival, Répással, Szálaival és társaikkal. Érdemes lesz tehát kilátogatni az SKSE-pályára. Tóth István lenisz Hotel Eger vándorkupa A hevesi megyeszékhelyen lagyszabású amatőr tenisz- versenyt rendez az Eger ízálló. A „Hotel Eger ván- lorkupa ’87” elnevezésű via- ialra június 12. és 14. körött kerül sor a történelmi város népkerti 6 salakos, valamint a szálloda 2 műanyag borítású pályáin. A versenyen mindenki részt vehet, aki nem igazolt játékos, illetve a nyilvántartott rang- sorolatlan versenyzők listáján sem szerepel. A vánflorkupát férfi egyesben és párosban, yalamint női egyéniben rendezik meg. Jelentkezni június 12-én 14 óráig lehet a Hotel Egerben. A nevezési díj egyéniben 200, míg párosban 300 forint. Minden más felvilágosítás a helyszínen szerezhető be. Dr. Hajdú Gyula köszönti a résztvevőket, közöttük a miskolci versenyzőket. SZÜV-napok Salgótarjánban ,Hajrá Zalaegerszeg!” ’— indulnak focizni a lányok Kulcsár József képriportja Kerékpár és súlylökés, megfértek együtt. jól Telefoninterjú a főtitkárral Sakkvilágbajnoki zonakozi donto ozirakon ÜJSAGHlR (Népsport, 1987. június 3.): „Ezúttal teljesen indokolt a »-villám-« jelző Florencio Campo- manes budapesti látogatása mellett. A Nemzetközi Sakkszövetség Fülöp-szigeteki elnöke valóban csak néhány órát töltött fővárosunkban — hétfő déltől kedd reggelig (június 1. és 2. — a szerző). Ez a rövid idő azonban elég volt arra, hogy aláírja a július 17-én kezdődő férfi-világbajnoki zónaközi döntő odaítéléséről szóló jegyzőkönyvet: Szirákon, a Hotel Kastélyban rendezi a Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézet. A verseny valószínűleg minden idők legerősebb hazai sakkviadala lesz, hiszen olyan szuperklasszisok ülnek asztalhoz, mint a jugoszláv Ljubojevics, a svéd Andersson, a szovjet Beljavszkij és természetesen Portisch Lajos. A rendező jogán, egyébként rajta kívül még egy versenyzőt indíthat a Magyar Sakk Szövetség.” Eddig a hír, mely bizonyára nemcsak a sakkra- jongóknak, hanem minden sportszerető szurkolónak is örömet okoz. Több rangos nemzetközi viadalnak adott már otthont Nógrád megye, a mostanihoz hasonlóra azonban még a legidősebbek sem emlékeznek. Elvégre sakkvilágbajnoki zónaközi döntőről van szó! Ezért is kerestük telefonon a Magyar Sakk Szövetséget, ahol — az állandóan foglalt jelző telefon után végre — sikerült elérnünk az egyik legilletékasebbet: Lakó Lászlót, a szövetség főtitkárát. Tőle kértünk információkat a váratlan, de örömteli rendezvényről. — Meglepetéssel olvastuk, hogy júliusban szűkebb hazánk, Nógrád megye világ- bajnoki zónaközi döntőnek ad otthont. Mikor született a rendezés ötlete? — Campomanes úr járt tavasszal a budapesti feszti- válon — kezdte a főtitkár. — Elismeréssel szólt a hazánkban sikeresen megrendezett női sakkvilágbajnoki zónaversenyről, s megemlítette: vállalkoznánk-e magasabb „rangú”, egy férfi -sakkvilágbajnoki zónaközi verseny lebonyolítására? Konkrét választ nem adtunk, így függőben hagytuk a dolgot. — Miért nem fogadták el azonnal e rangos' sakkviadal rendezési jogát? — Tudni kell, hogy egy ilyen versenynek „kemény valután,s” oldala van. Magyarul: a pénzdíj ötvenezer svájci frank, s mi tudtuk, hogy ezt szövetségünk nem tudja előteremteni. Egyébként sem volt az idei esztendőre erre a célra tervezett költségvetésünk. Cam- pomanesnek elmondtuk ezt is, ugyanakkor körülnéztünk „itthon”, kiket is lehetne megnyerni szponzoroknak. — Végül hogyan döntöttek arról, hogy hazánkban, pontosabban az SZKFI sziráki Kastély Szállójában rendezik a nagy világversenyt? — Május 12—14. között részt vettem a FIDE Ternes- várott rendezett végrehajtó bizottsági ülésén. Itt megemlítettem —, mert felhatalmazásom volt rá: Magyarország könnyített feltételek mellett érdeklődést tanúsítana a zónaközi viadal lebonyolítására. Azt is tudtam, hogy a négy zónaközi verseny helyszínei közül csak Szabadka volt biztos, a másik hármat akkor még nem döntötték el. — Miket, értettek önök a „könnyített feltételeken?” — Az imént mondtam, hogy „valutárisan” nem tud■ ... — ...n ánk a pénzdíjakat biztosítani. Egyszerűbben fogalmazva: akinek nem megfelelő a forintbani fizetés, annak konvertibilis valutában kellene a pénzdíj. Erre viszont nincs lehetőségünk. Az általunk kért „könnyítést” megkaptuk. A FIDE által is aláírt szerződésben rögzítettük: a „kemény valutás” díjakat a nemzetközi szövetség fizeti. — Kik kapnak egyébként pénzdíjat? — A 18 fős mezőny első kilenc helyezettje. A győztes „honoráriuma” tizenötezer frank, a kilencediké ezerötszáz. Amit egyébként a FIDE irányában vállaltunk: egy későbbi időpontban, de még az idén, nemzetközi edzőtovábbképzést rendezünk, melynek teljes költsége minket terhel. A résztvevők száma 30 fő lesz. — Ma már köztudott, hogy az SZKFI szponzorálja a zónaközi döntőt. Ez egyben azt jelenti, hogy az 1987-re tervezett Honvéd—Hungaro- il sakk-nagymesterverseny elmarad? — Nem. Ez a viadal lesz a III. Honvéd—Hungaroil verseny, de a rangja az idén magasabb, hisz sakkvilág- bajnoki zónaközi döntőnek számít. — A magyarok közül kik indulnak? — Portisch Lajos —, mint tudják — biztosan. Hogy ki lesz a második, aki a rendező jogán részt vehet, az még számunkra is rejtély. Olyan hirtelen jött ez a verseny, hogy erről mégnem volt időnk társalogni, de hamarosan választ kapnak erre is az érdeklődők. S a külföldiek? Nagy a titkolózás, csak a jövő hét hivatalos sajtótájékoztatóján közük véglegesen a 18 résztvevő nevét. — Köszönjük a beszélgetést, viszontlátásra Szirákon. Vaskor István Harris legyőzte Hosest Á testnevelés és a tömegsport helyzete Szécsényben A közigazgatás korszerűsítését követően az MSZMP Szécsény Városi Végrehajtó Bizottsága már 1984 elején elemezte Szécsény és vonzáskörzete testnevelési és sportmozgalmának helyzetét, fejlesztésének feladatait. Az azóta eltelt időszak csak részben hozott az igényekhez, lehetőségekhez közelítő színvonalasabb sport- tevékenységet. A legutóbbi testületi ülésen olyan állásfoglalás született, amely kötelezte a város és a vonzáskörzetében működő pártalapszerveze- teket, hogy az 1987. év első fél évben elemezzék működési területükön a testnevelés és a sport helyzetét. A helyi tanácsok dolgozzanak ki feladattervet, a társadalmi és tömegszervezetek is tervezzék testületi ülésük napirendjére e' fontos I társadalompolitikai kérdést. A városi pártbizottság végrehajtó bizottsága lényeges kérdésnek ítélte meg a napirendet és ajánlással élt. Nevezetesen: a pártbizottság munkabizottságai is elemezzék a feladatokat, adjanak segítséget a sportpolitikai célkitűzések megvalósításához. KEZDETI SIKEREK A térségben befejeződött az iskolai diáksportkörök, -egyesületek megalakítása. Hatásuk az iskolai sportélet felélénkülésében máris jelentkezett. Több a verseny, az iskolák igazgatói, szakos tanárai kezdeményezik a sportudvarok, tornaszobák létesítését. A versenysport területén nehezebb a kibontakozás, de az kedvező, hogy a községi tanácsok és termelőszövetkezetek a korábbinál nagyobb támogatást adnak a sportköröknek a működéséhez, a tömegsportrendezvények támogatásához. A testnevelés és a sport tárgyi-személyi feltételei is javulnak. Szécsényben, Ka- rancsságon és Ságúj falun terveznek sportcélú fejlesztést. Több községben oldanak meg hasonló munkát, így Endrefalván is, ahol a község vezetői a közelmúltban döntöttek a sportpálya felújításáról. Nagyobb figyelmet kap a létesítmények állagának megóvása is. Az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtása más irányú tevékenységre is késztet. Többek között arra, hogy a testnevelés és a sporttevékenység irányításában és összehangolt működtetésében az együttműködés tartalmasabbá váljon. A sportegyesületek, a KISZ, a HNF, a szakszervezet és az MHSZ helyi szervezetei néhány településen és munkahelyen még nem találták meg a kívánatos, eredményre vezető, tervszerű együttműködést. < Rácz András Az atlétikai futószámok legtovább tartó veretlenségi sorozata szakadt meg csütörtök este, a madridi városi tanács által rendezett nemzetközi viadalon. A férfi 400 méteres gátfutás olimpiai és világbajnoka, világcsúcstartója, az amerikai Edwin Moses 9 éve, 9 hónapja és 9 napja szenvedett utoljára vereséget fő számában — 1977. augusztus 26-án Nyugat-Berliinben, az NSZK-beli Harald Sohrnid- től. A 32 éves színes bőrű atléta eközben 122 versenyen maradt veretlen. A madridi verseny előtt két nappal a Los Angeles-i olimpia ezüstérmese, a szintén amerikai Danny Harris egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy kitűnő formában érzi magát, csütörtökön le akarja győzni Mosest. Így is történt. A második gátig még a világcsúcstartó volt az élen, utána azonban 10 évvel fiatalabb riválisa ellenállhatatlanul húzott el, s kiváló, 47,56 mp- es idővel, a világ idei legjobbjával haladt át a célvonalon. — Azért vesztettem, mert nem vagyok csúcsformában, Danny viszont élete nagy futását produkálta — nyilatkozta Moses, aki ugyan szomorú volt veretlensége elvesztése miatt, de igen sportszerűen gratulált Har- risnek, s a közönségtől legalább akkora tapsot kapott, mint legyőzője. i
