Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Tűzoltók E hét végén Leninváros- ban rendezik meg a II. Tisza Kupa országos tűzoltóversenyt, ahol az állami tűzoltóság legjobb csapatai mérik össze tudásukat. Képeink a megyei versenyen készültek, melyen két balassagyarmati és két salgótarjáni csapat adott számot fizikai és gyakorlati felkészültségéről. A győzelmet — a tavalyihoz hasonlóan a balassagyarmati városi tűzoltó-parancsnokság ;,A” szolgálati csoportja nyerte. Az egyéni versenyben legjobb eredményt elért tizenkét tűzoltó képviseli Nógrád megyét az országos versenyen. (Bábel László képriportja) Horoglétrával három emelet magasságban Az egyéni verseny győztese Gcmer Ferenc törzsőrmester Munkában a salgótarjáni „A” csapat A verseny egyik látványos része a tűzoltás Az akadálypályán r ízes, zamatos görögdinnyék A dinnyések már javában dolgoznak a határban, ápolják, védik növényeiket. Ezek között — kisebb mértékben — már megtalálható az újfajta görögdinnye, amelyet a Kertészeti Egyetem növény-örökléstani és nemesítési tanszékének kutatói fejlesztettek ki. A fajta a Hungária—8 elnevezést kapta, a dinnyések egyszerűen csak Hungáriának nevezik. Nagy becsben tartják máris, hiszen a hazai görögdinnyetermesztés a korai éréscsoportban ^mindössze két régebbi fajtával, a Korai Kinccsel és a Sugar Baby vei rendelkezett. Most melléjük sorakozott, fel az új dinnye, amelyet az első korai tenyészidejű hibridként tartanak számon. Termőképessége jobb mint vetélytársaié, és minőségét is kiválónak — ízesnek, zamatosnak ■— találták. Szaporítása megkezdődött, és a következő években mind nagyobb területeket foglal el a dinnyetermő tájakon. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet szakemberei nemesítették ki a másik, állami minősítést kapott görögdinnyét, a Napsugarat. Egy sárga húsú fajtáról van szó. amelyből az elmúlt harminc évben mindössze egyetlen, a Szentesi fajta volt a termesztésben. A hivatalos minősítés szerint a Napsugár többet „tud’", mint a Szentesi, és ezért széles körű elterjesztését ajánlják; mindenekelőtt a házi kertekben és a kisüzemekben foglalkozhatnak vele jó eredménynyel. Korszerűbb termékek a Városlödi Majolikagyárból Megváltoztatta termék- szerkezetét a Városlödi Majolikagyár. A korábbi 90 százalékról 50 százalékra csökkentette a kézzel festett cserépedények arányát, törölte kínálatából a fehér színű kerámiákat, s több új terméket is készít. Az utóbbiak közül a kereskedők körében már a bemutatkozáson sikert aratott a halételek tálalásához ajánlott, hal alakú edényekből kialakított készlet. Terveztek továbbá különleges alakú levesestálat, cserép kenyértartót, s több újabb elegáns kávés- és te- áskészletet. A termékszerkezet-váltásra az elmúlt évi kudarc kényszerítette a Városlödi Majolikagyárat. Hagyományos termékei szinte eladhatatlanná váltak. II rendetlensegre nincs bocsánat A pénztelenségnek több oka is lehet, az igénytelenség azonban csak önmagával magyarázható. A szegénységre lehet mentségeket találni, a rendetlenség azonban megbocsáthatatlan. Kivált olyan helyen, ahol a rendet szabályok írják elő. o A mátranováki 17-es presszóban a Pentamer szövetkezet építői pontban kilenckor megjelennek. így is késésben vannak, hiszen két vendég előtt már negyedórával előbb ott az üveg sör és a nagyfröecs. A munkás- ruhás szakik nem sokat tanakodnak, kikérik a féldecit, hozzá a sört kísérőnek, hogy jobban menjen a munka. — Mindig így kezdik a napot? — Mindig hát. — S mit szólnak ehhez a Pen tantérnél ? — Mit szólnának? Látják? Nem látják. Na, látják! Így fest ■ a munkahelyi italozást tiltó rendelet betartása — magyar módra. — Miért nem tartja be a reggeli szesztilalmat? — a kérdés most már Szerémi Béla boltvezető-helyettesnek szól. — Általában betartjuk — így az elvörösödő fiatalember. — Ez most kivétel volt, szívességet honoráltam. A nováki Véndiófa egyébként a feje tetején áll. A felfordulásnak részben örülni lehet, hiszen a szomszédos konyhát bővítik, s felújítják az egész, egyébként hangulatos házat. Az összevisszaság azonban csak részben magyarázható ezzel. A pult mögött óriási a rendetlenség, szétdobált rongyok, kupakok, mosatlan poharak garmadája. A fagyigép nem jó, a tegnapi cso- kifagylalt még mindig a tégelyben, rég ki kellett volna mosni. A mosdóban teli vécékagylók, pedig az öblítő működik. Vécépapír, törülköző, szappan nincs. Minek is volna, a mosdókagyló úgyis ripityára van törve! A raktárban szakadt fagylaltporos tasakokat húzunk elő a pap ír zsákból. Ebből fagylaltot keverni legfeljebb gumislaggal lehetne — csak persze, nem érdemes. Költhet a vendéglátó vállalat mátranováki üzletére akármennyit, ha a benne dolgozók nem kényesek a rendre, nem sok foganatja lesz. A boltvezető-helyettes fiatalember ötszáz forint helyszíni bírságot kap az általános rendetlenségért Uh- rin Györgynétől, a megyei KÖJÁL közegészségügyi ellenőrétől. A reggeli szesztilalom megsértését Oravecz Á szigetvári öregharang titka Az 1566-os hősi várvédelem különös hagyománya kelt újra életre Szigetváron: minden szombat este 9 órakor újra megkondul a város legendás öregharangja. Hazánkban egyedülálló szimbóluma ez egy régen volt történelmi eseménynek. Ma már szinte kideríthetetlen, hogy mikor és miként született meg a Zrínyi Miklósra és katonáira emlékeztető harangszó, mindenesetre a legöregebb szigetvári emberek is, mint régi szokásra emlékeznek rá. Csak a második világháború idején szakadt meg a hagyomány. A műemléknek számító harang titka régóta foglalkoztatja a szigetvári hely- történészeket. A középkor évszázadaiban — a hagyomány szerint — a premontrei rend templomának harangja volt, a törökdúlás elől 1566-ban elásták a földbe, és csak a Város XVIII. századi újjáépítésekor került elő. A két évszázados „rejtőzködés” erősen megviselte a harangot, ezért újra- öntötték Pécsett. Akkor kapta meg a ma is látható művészi külsejét, palástjának szobrászati díszítését és latin nyelvű feliratát. A szöveg magyarul; „A hunoktól hátrahagyva, sokáig eltemetve, Szigetben megtalálva, újjáéledtem Józsefnek, Ausztria császárának és Magyarország királyának kegyelméből”. A kronosz- tichon római számbetűi az 1772. évszámot —, az újraöntés évét — adják ki. A helytörténészek szerint a hunok említése a harangnak, vagy legalábbis az anyagának igen régi eredetére utal. Lehetséges, hogy az ércanyagban olyan római kori bronzszobor rejtőzik, amelyet annak idején az itáliai hadjáratukból visszatérő hunok hoztak magukkal Pannóniába, és később az antik műtárgyból öntötték az eredeti — középkori — harangot. A szigetvári öregharang jelenkori története már jól ismert. 1841-ben és 1969-ben is újraöntötték a megrepedt harangot. A többszöri restaurálás következtében negyven kilogrammot veszített a súlyából, de a mostani 630 kilójával is a nagy harangok közé tartozik az országban. Az első világháború idején — 1916 őszén — történt rekviráláskor a város összes harangját beolvasztották, de a történelmi múltú öregharanghoz nem nyúltak, és így nem lett belőle ágyú. Szigetvár főterén befejeződött a barokk plébániatemplom — a hajdani Ali pasa dzsámi rekonstrukciója, tornyába visz- szaemelték az öregharangot, amely tehát ismét az eredeti időpontban hirdeti szombat esténként a szigetvári hősök önfeláldozó hazaszeretetét. (MTI) László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelője egyelőre csak dokumentálja. Ezt a vétséget helyszíni bírsággal nem lehet elintézni! Lerobbant, elhanyagolt a homokterenyei bisztró. Bocsi Miklós üzletvezető azonban sietve közli, amint vége az iskolaévnek — a konyhában diákokra is főznek —, bezárnak, s rendbe teszik az egészet. Rá is fér a rendcsinálás a Zagyvavölgye áf ész bisztrójára. Az iroda falát sűrűn, feketén belepő penész ellen azonban aligha lesz hatásos a festés. A boltvezető szerint a penészedés oka az épület melletti árokban pangó víz, amelynek szintjétől jóval magasabb a híd alatti áteresz, így a csapadék nem tud elfolyni. A konyhában a nyitott fűszertartó dobozok közt hangyák kergetőznek, remélhetőleg nem szeretik a sót, paprikát, borsot. Hiba az is, hogy a levesbe való finom metéltet már tíz óra előtt kifőzve találtuk, pedig főtt tésztát a közétkeztetésben negyven percnél tovább nem szabad tárolni. A mellékhelyiségek tiszták. Az egyik ajtón hatalmas, talán ökölverte lyuk tátong, a többi ajtón farostlemezből felerősített foltok. Ügy látszik, kemény fiúk a homokterenyei legények! mégsincs jókedvében. A kenyeresekre panaszkodik. — Legutóbb egész héten át nem kaptam héthatvanas kenyeret. A bátonyterenyei sütödevezető nem átallotta azt mondani, hogy nekik azt nem gazdaságos csinálni! Bementem, kivertem a balhét, most megint adnak. A szállítással sem elégedett. Gyakran 11-re, délre kapja meg a kenyeret, péksüteményt. Pedig kétszer hajt végig a falun a kocsi. Legalább a rendelés felét letehetné a reggeli fordulóban. hogy ne ácsorogna az a sok ember óraszám a boltban ! Megoldási javaslata roppant egyszerű. Dehát, mint tudjuk, valami titokzatos oknál fogva, éppen a legegyszerűbb dolgokból lesz a kivihetetlenül bonyolult! Egy gikszer azért Gál József tip-top boltjában is beüt. A hűtőpultban csütörtöki előrecsomagolt húst találunk (az ellenőrzés napja hétfő), márpedig azt csak két napig szabad forgalmazni. o o A falu dísze a Palócker 55-ös mátraszelei ABC-je. Az alig hároméves épület kívül-bévül szép, tiszta, rendes. Lám, lám, nem törvény a trehányság! Gál József üzletvezető Festés előtt áll a salgótarjáni áfész 121-es karancs- lapujtői büféje, ahogy a lapujtőiek hívják, a Dézsa. Nem ragyogó, előkelő vendégnek mutogatni való hely ez (belépője hamisítatlan falusi kocsma, ahol hűtött sörökkel a kézben vitatják meg a meccsen esett gólokat), s nem lesz elegáns festés után sem. Az azonban látszik, hogy a mostani adottságok között is iparkodnak vigyázni a rendre. Az udvari pottyantós budi is tiszta, gondozott. Itt viszont az ételminták elrakásával van baj. Pedig nincs egy hete,’ hogy Uhrin- né apróra elmagyarázta az asszonyoknak az idevágó szabályokat. Az üzletvezetőnek címzett, de a konyíhá- soknak azonnal továbbított háromszáz forintos helyszíni bírság majd bizonyára serkenti a memóriát. Szendi Márta sem SZPelteA „falu szája" Az asszony kisírt szemmel fogadott. Meglepődtem. Nem ezt vártam. Az asszony, Erzsiké, távoli rokonom, egy kis dunántúli faluban él, több mint tíz éve özvegyen. A gyerekeit felnevelte, azok — szám szerint négyen — kiröpültek a házból, bár valamennyien ott maradtak a faluban. Három éve annak, hogy a szomszéd utcában Pista bácsi megözvegyült. Felesége hirtelen halt meg. Erzsikével leánykori jópajtások voltak, ö ápolta, gondozta abban a néhány hónapban, amíg otthon betegeskedett, amíg be nem kellett szállítani a megyei kórházba. Erzsiké ezután sem kerülte el a portát. Természetesnek vette, hogy néha kitakarít, hogy kimos Pista bácsira, hogy vasárnaponként meghívja ebédre. Akkor még nem is gondolta, hogy már ezért la szájára veszi a falu. Tudták, hogy az asszony halálos beteg, hogy menthetetlen. És sűrűsödtek a megjegyzések: „Még meg sem halt, még el temették, de ez az Erzsi máris be akar telepedni gény Juliska helyére”. Három év telt el azóta, hogy szegény Juliskát mették, és a két ember — Erzsiké most ötvenéves, Pista bácsi alig néhány esztendővel idősebb — elhatározta, hogy összeházasodnak. Ekkor kezdett csak dörögni, villámlani. Erzsikéhez sorra jöttek a gyerekei: ..Ne hozzon ránk szégyent, hiszen csak azoknak lenne igazuk, akik azt mondták, hogy édesanyánk és Pista bácsi már a Juliska néni életében...” Erzsiké úgy gondolta, hogy a gyerekek eltúlozzák. Hiszen senkinek nem lehet oka, hogy ilyet hazudjon. Meg hát most sincs szó semmiféle szerelemről, de hát szükségük van egymásra. A férfinak arra, hogy valaki ellássa őt, neki meg arra, hogy valakivel törődhessen, hogy valakihez szólhasson este is. amikor minden elcsendesedik. így hát szép csendben összeházasodtak. És azóta napirenden a megjegyzések. A saját gyerekei nem nyitják rá az ajtót, mondván, hogy „szégyenbe hozta” őket. És ő csak sír, \és töpreng. Nem érti: mind a ketten megözvegyültek. Ugyan kinek ártottak azzal, hogy összekötötték az életüket? Ezt kérdezte tőlem is. En csak annyit válaszoltam, thogy jól tették. A „falu szája ’ majdcsak elhallgat. A gyerekek is kénytelenek lesznek megbékülni. Ne törődjön az ostobákkal, a rágalmazókkal, a pletykálkodókkal. A saját lelkiismerete tiszta — és ez a legfontosabb.