Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 136. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Áz olvasók fóruma (4. oldal) Hegkérdeztük... (7. oldal)­Lengyel—magyar barátsági napok Bátonyterenyén Életmód — művelődés — gazdaság Hogyan öljünk értelmesebben Nemzetközi tudományos konferencia Salgótarjánban Zbigniew Lakomski a Bartók Béla Általános Iskola nyol­cadikos tanulóinak osztályfőnöki óráján. (Fotó: Bábel L) Életmód—művelő­dés—gazdaság címmel nemzetközi tudomá­nyos konferencia kez­dődött tegnap Salgótar­jánban, a Szakszerve­zetek Nógrád Megyei Tanácsának, valamint a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének székhá­zában, a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat, az Országos Köz- művelődési Központ rendezésében az Álla­mi Ifjúsági és Sport- hivatal, az Egészség- ügyi és a Művelődési Minisztérium támoga­tásával. A konferenciát Adóm György akadémikus, a TIT elnöke nyitotta meg, aki az országos elnökség nevében üdvözölte a konferencia 16 országból érkezett, csaknem 300 résztvevőjét, s utalt ar­ra, hogy az 1966-tól két-há- rom évenként megrendezett, sorrendiben már a hetedik életmód-konferencia a TIT IX. küldöttgyűlési rendez­vénysorozatának része és kiemelkedő eseménye. Salgótarján harmadik al­kalommal ad otthont e kon­ferenciának. A megyei párt-, állami ég társadalmi szer­vek nevében Gordos János, aiz MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára kö­szöntötte a vendégeket. Meg­jegyezte, a mostani konfe­rencia jubileum a megye számára, egy évtizeddel ez­előtt került sor az első, sal­gótarjáni tan-ácskozás meg­tartására, amely az életmód vizsgálatát állította közép­pontba. Az akkor megfo­galmazott cél, hogy egy új város közösségivé formálódó lakossága körében adjunk segítséget mindazok számá­ra, akik értelmesebben akar­nak élni, művelődni, szóra­kozni, s akik az új értékek normái alapján akarják be­rendezni életüket, nem vál­tozott. Ma is az a kérdés: hogyan éljünk értelmeseb_ ben? A kérdés ugyanaz, de a válasz minden bizonnyal más, mert változtak a fel­Ebben az évben 201 tábor­helyen több mint 42 és fél ezer diák vehet részt építő­táborozáson : jelentették be a KISZ KB Építőtáborok Bizottságának (ÉTB) az if­júsági szövetség székházában szerdán tartott sajtótájékoz­tatóján. A fiatalok nevelésében, a keresetet is biztosító nyári elfoglaltságok mellett tovább­ra is szükség van az első­sorban társadalmi munkák­ra alapözott építőtáborokra — hangzott el a sajtótájékoz­tatón. A gazdálkodó szerve­zetek kevesebb fiatalt kértek a nyári munkákhoz ebben az évben, mint tavaly, csökkent az igény a hagyo­mányos építőtáborok iránt. Míg 1981-ben 74 ezer diá­kot mozgósított a KISZ, a gyümölcsszedésre, kukorica­Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, elő­adását tartja. tételek és a körülmények, amelyek az emberek életét meghatározzák. Ma kevesebb a szabad idő, több időt töl­tenek az emberek munká­ban, az életszínvonal meg­tartásáért tett erőfeszítés jobban leköti egész lényü­ket, mint akkor. Utalt arra, hogy Nógrád szellemi életé­nek e konferencia nemcsak kétnapos eseménye, lehető­ségeink szerint készültünk rá kutatásokkal, s az itt el­hangzottak helyi utóélete is fontosnak ígérkezik. Hiszen az embereket érdeklik mai társadalmunk kérdései. Az elmúlt hónapokban js ezt tapasztaltuk, amikor a négy évtizedes szocialista társa­dalmi fejlődésünk tapaszta­latainak Szegeden tartott összegezése után pedagógu­sok, műszakiak, alkotók kö­címerezésre és a konzerv­gyári szezonmunkákra, most e hagyományos területeken 33 ezren dolgoznak majd. Nagy az érdeklődés ugyan­akkor az újszerű munkák, például a város- és környe­zetvédelemre, a régészetre, a vendéglátásra és a lakás­építésre szervezett táborok iránt. A környezetvédelmi munkákon a KISZ szerve­zésében három éve még csak száz fiatal dolgozott. Most harminc helyen több mint három és fél ezer diákot várnak ilyen feladatok elvég­zésére, többek között Pécsen, Miskolctapolcán, Balaton- aligán, Makón és Rákoscsa­bán. Az üdülőövezetekben a mégnövekedett forgalom és dolgozóik szabadságolása mi­att több kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység kötött rében megfelelő figyelmet tapasztaltunk megtett utunk tanulságai iránt. Ezután a plenáris ülésen három vitaindító előadás hangzott el. Elsőként Köpe- czi Béla akadémikus, műve­lődési miniszter tartotta meg Az életmód és a műve­lődés kérdései Magyarorszá­gon a 80-as években című előadását. Bevezetőként szó­lott arról, hogy a tudomá­nyos kutatás a 60-as évek közepétől kezdett foglalkoz­ni az életmód kérdéseivel. Már ekkor elindult a vita az értékválságról, pedig ezen időben még a társadalmi, gazdasági fejlődés kezde­tén álltunk. Ma a gazdasági válságjelenségek, társadal­mi feszültségek még erőseb­ben vetik fel az érték- és normarendszer szükséges­ségét. Miként alakult az élet­mód, s benne a művelődés szerepe az elmúlt évtize­dek változó körülményei kö­zött? A korábbiakhoz képest az életkörülmények általá­ban javultak. Legnagyobb gond, hogy az utóbbi öt-hat évben nem a főmunkaidő­ben, hanem a másik gazda­ságban alakult ki differen­ciálódás. Emiatt csökkent a szabad idő, az emberek ke­vesebb időt tudnak fordíta­ni rekreációra, szórakozás­ra, művelődésre. Mind a termelésben, mind a jöve­delemelosztásban változta­tásra van szükség, ez nem- (Folytatás a 2. oldalon) szerződést az ÉTB-vel építő­táborok szervezésére. A KISZ szervezne a jelen­leginél több lakásépítő tá­bort is, ahol a szakmunkás- képzők diákjai dolgozhatná­nak, de kevesen jelentkez­nek. összesen hatszáztíz szakmunkástanuló épít, fest, szerel ezen a nyáron. Az Országos Vízügyi Hiva­tal szakemberei kiszámítot­ták, hogy a vízvédelmi építő­táborok 2,5 millió forintba kerülnek — viszont hatmillió forintot ér az a munka, amit a diákok elvégeznek. Szerveznek olyan tábort is, ahol a fiatalok nyugdíja­soknak, mozgáskorlátozott embereknek segítenek dél­előttönként, délután pedig alapfokú szakmai képzést kapnak a szociális munkák végzéséhez. Nemes hagyomány, hogy a béke- és barátsági hónap keretében megyénk nép­frontszervei barátsági talál­kozókat rendeznek. Szerdán Bátonyterenye adott otthont a lengyel—magyar barátsági napok nyitórendezvényeinek, amelyre ellátogatott Zbigni­ew Lakomski, nagykövetségi tanácsos, a Lengyel Tájékoz­tató és Kulturális Központ igazgatója. A vendéget a kis- terenyei mozgalmi házban a városi jogú nagyközség párt-, állami és társadalmi szer­veinek vezetői fogadták, s ott volt Kazinczi Pál, a Ha­zafias Népfront Nógrád Me­gyei Bizottságának titkárhe­lyettese is. Előbb Molnár Béláné, a HNF Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Bizottságá­nak titkára üdvözölte a je­lenlévőket, majd Szabó Fe­renc tanácselnök adott tá­jékoztatót a 16 ezres lélek­számú település társadalmi, politikai és gazdasági életé­ről. A továbbiakban Molnár Béláné szólt arról, hogy a környék népfrontaktivistái kiemelt figyelmet fordítanak baráti kapcsolataik ápolásá­ra. Szép példáját nyújtotta ennek az elmúlt hetek ren­dezvénysorozata, amely a bé­ke- és barátság hónap kereté­ben zajlott. E baráti beszélgetésen föl­szólalt Zbigniew Lakomski, Mérnökök o békéért Alakuló ülést tartott — Osztrovszky György akadé­mikus elnökletével — a Mér­nökök a békéért mozgalom vezetősége szerdán Budapes­ten a MTESZ székházában. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára. A tanácskozáson meghatá­rozták a mozgalom fő célja­it és idei terveit. A mozga­lom szakmai tudományos ismeretekre támaszkodva kí­vánja segíteni az atomfegy­vermentes világért folyó küz­delmet. Törekszik arra, hogy ébren tartsa a műszaki-tudo­mányos haladásban vezető szerepet betöltő értelmiség körében a békéért érzett fe­lelősséget. Különlegességnek számíta­nak a régészeti szaktáborok is: az ónodi vár, és a lápba süllyedt ecsedi vár romjait építőtáborozó KISZ-esek fog­ják kiásni. Idén is dolgoznak hazánk­ban lengyel, bolgár és szov­jet fiatalok, főként a megyei ifjúsági szervezetek csere- kapcsolatai révén, de köz­ponti szervezésben is. En­nek keretében jereváni diá­kok érkeznek a Pilisi Park­erdőgazdaságban, és oroszul tanuló magyar fiatalok sze­dik a barackot Jerevánban. Az építőtáborok bizottsá­gának sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a KISZ KB és az ÁISH megkezdte az előkészítő munkálatokat a diákfoglalkoztatás egysé­ges rendszerének kidolgozá­sára. (MTI) aki hangsúlyozta, hogy a két nép barátsága, együttműkö­dése igen nagy tartalékokat nyújt a mindennapi munká­hoz, a boldoguláshoz. A ha­gyományos jó kapcsolat meg­őrzésén túl, új formákkal is bővül ez az együttműködés, amely mind szélesebb elis­merést élvez a lengyel és a magyar nép körében. A program a Bartók Béla Általános Iskolában folyta­tódott, ahol a zeneiskolások köszöntötték a vendégeket dallal és virággal. Gyenes Lászlóné igazgatónő elmon­dotta egyebek között, hogy az intézménynek közéj tíz­Szerdán a Parlamentben, a nyári ülésszakot előké­szítő országgyűlési bizottsá­gi ülések közül elsőként az ipari bizottság tartott ta­nácskozást. A testületi ülés napirendjén az ipar tavalyi, illetve idei eddigi gazdál­kodásának tapasztalatai sze­repeltek. A képviselőkhöz előzete­sen eljuttatott ipari és pénz­ügyminiszteri előterjesztés megállapította: a népgazda­ság fejlődésében, az ipar munkájában 1985 86-ban felszínre került kedvezőtlen tendenciák mögött összetett folyamatok húzódnak meg. A múlt esztendőben számos gátló tényező — import­anyag-ellátási gondok, kor­látozott fejlesztési lehetősé­gek, lassú alkalmazkodás a piaci igényekhez, nem meg­felelő költséggazdálkodás, tartózkodás a kockázatvál­lalástól, korlátozott közgaz­dasági mozgástér — nehe­zítette az új növekedési pá­lyára való átállást. Ennek hatására összességében nem javult az iparvállalatok versenyképessége. Az ex­port bővítésére jelentős erő­feszítéseket tettek, ám ez a külföldi értékesítés jövedel­mezőségének romlásához vezetett. Az 1986. évi ked­vezőtlen eredmények jelen­tősen nehezítik az idei terv teljesítését, s már több te­rületen számottevő feszült­ség mutatkozik. Ezzel kapcsolatban Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár szóbeli kiegé­szítésként elmondotta: bár az első öt hónapban a ter­melés a múlt évinél gyor­sabban növekedett, de je­lenleg még nincsenek meg az eddig elért ütem fenn­tartásának feltételei. Gon­dot okoz az alapanyag-el­éves kapcsolata van egy katowicei iskolával. Ezután osztályfőnöki órán vettek részt a vendégek, aktuális politikai kérdésekről, a len­gyel—magyar kapcsolatokról esett szó Bubnóné Nagy Pi­roska osztályfőnök irányítása mellett. Délután a Fűtőber bátony- terenyei gyárát keresték föl a vendégek, ahol megismer­kedtek az üzem munkájával, az ott dolgozók körülményei­vel, utána pedig fórumon találkoztak a gyáregység kép­viselőivel. Ma tovább folyta­tódnak a lengyel—magyar barátsági napok eseményei. látás, a vállalatok sok eset­ben a szigorú importgazdál­kodás miatt csak késve tud­nak külföldről beszerezni alkatrészeket, részegysége­ket. Csáki Gyula pénzügymi­niszter-helyettes azokról az intézkedésekről számolt be, amelyek hozzájárulnak az ipar szerkezetváltásának fel- gyorsításához, a hatékony vállalatok mozgásterének bővítéséhez. A kiemelkedő­en jövedelmező vállalatok adó-visszatérítést kapnak, a pénzügyi kormányzat a kö­zelmúltban lehetővé tette az amortizáció gyorsított leírá­sát is. Ennek révén javultak a jövedelmezően gazdálko­dók műszaki fejlődésének le­hetőségei. Elmondotta: ha­marosan döntenek a forgó­alap kötelező feltöltésénél alkalmazott adminisztratív rendszer megszüntetéséről is, amely régi kívánsága a fejlődőképes vállalatoknak. A vitában felszólalók kö­zül Gágyor Pál (Budapest) arra hívta fel a gazdaság- irányítás képviselőinek a figyelmét, hogy az elmúlt néhány esztendőben ugrás­szerűen nőtt az iparvállala­tok tevékenységét szabályo­zó rendeletek száma. Egyes intézkedések néha ellenté­tes hatásúak, s tovább ne­hezítik a vállalatok ered­ményes gazdálkodását. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar megye) arról szólt, hogy a gazdaságirányítás késésben van a helyzet fel­ismerése és annak megfe­lélő értékelése terén. A múlt évben igen erőteljessé vált kedvezőtlen tendenciák ugyanis már 1985-ben jelent­keztek. Ennek ellenére az első intézkedések csak 1986 végén születtek meg. Á tanácskozás résztvevői — képek: kulcsár — Nagy az érdeklődés az újszerű építőtáborok iránt Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése

Next

/
Thumbnails
Contents