Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: jó reggelit! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8*20: Eco-mlx 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Béres János népi kamaraegyüttese játszik 9.10: Paer: A karmester 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Zenés mese v 10.05: Irodalmi világjárás 10.34: Pacsirtaszó 10.49: Klasszikus operettekből 11.20: Nóták 12.3(li: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.06: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14*25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: A véges végtelen 16.03: MR 10—14 17.00: Korkóstoló 17.30: A magyarországi cigányok népzenéje 17.55: Muzsikáló természet 18.01: Domokos Mátyás I * könyvszemléje 18.14: Hol volt. hol nem volt. . . 18125: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19*15: Giles Cooper I rádiószínháza 20.14: Francia muzsika 20.45: Magyar tájak. dalaiból, táncaibóil 21.30: Japán — ember­közelben. (Ism.) 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Sibelius: Az okeanidák 22.40: Egy igazgató névjegye 23.00: A dzsessz világa 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenes műsor 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 10*45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 11.3C-: Balaton rádió 12.10: Díszlépésben 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Postabontás 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: A betörőkirály 14.30: Rádióhírmondó 15.015: Nemcsak zene 16.00: Tartóshullám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Diákfoci 17.18: Könnyűzene — h a mg s z e rsz ó l ó k 17*30: ötödik sebesség 18.30: Sport 19.05: Közvetítés a labdarúgó MNK elődöntőjéről I 19.30: Most érkezett Varsóból 20.00: Albumajánlat 20.55: Miről ír a Pártélet 21.05: Tükörképek 21.15: Közkívánatra! 23.20: Barangolás régi hanglemezek között 23.41: Deák Tamás szerzeményeiből 0'.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene köz­ben. (A tartalomból: Piac és piackutatás. Kerekasztal­beszélgetés. Műsorvezető: Tol­nai Attila. Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston.) — 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — Ab­lak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: A varieté viliága. NDK-tévéf ilmsiorozat VI1/3. rész: Festek neked egy képet 10*05: Ütőn. Dokumentumfilm. (ism.) 11.05: stúdió ’87. A televízió kulturális hetilapja 12.05: Képújság 15.40: Körmönfontoló. Döntő 16.20: Hármas csatorna. Vakáció. . .! 16.55: Hírek 17*00: Az evés művészete. Francia rövidifiim 17.40: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.45: Képújság 17.50: Reklám 17.55: Objektív 18.40: Reklám 18.50: Cim-cim. Irodalmi rejt­vényműsor gyerekeknek 19.15: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Megengedett sebesség. Kabaré 21.30: Régi magyar táncmuzsika 21.35: Unokáink sem fogják látni, avagy városvédő Paliasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: Digit-alk. XX 8. rész 17.25: ........Három-négy — 5-vös!” Dokumentumfilm 18.05: Ecranul nostru 18.25: Tévétorna 18.30: Budapesti körzeti stúdió 19*30: Mendelssohn-müvek. NSZK-film 20.20: Betüreklám 20.25: Férfikosárlabda Európá­ba.] nokság. Közvetítés Pireuszból A szünetben: 21.10: Híradó 2. 22.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.20: Zenés, szórakoztató műsor 9.55: Zsiványok 11.40: Tudományos és műszaki magazin 12.20: A rendőrség naplójából 16.15: Tudomány és technika 17.15: A szocializmus világa 18130: Azimut 19*10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradió 20.00: A múlt tanúi 20.15: A Csalogányház titkai 21.10: Magányos világok 22.05: Gálakoncert 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 16.30: Hírek 16.55: Arany futócipő 19.00: Tv-torna 20.00 : Zina 20.45: Kerekasztal- bels'zélgetés 21.56: Időjárás-jelentés 22.00': Ez történt 24 óra alatt 22.15: Férfikosárlabda-EB MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: En a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkronizált olasz ka- landfilmvígjáték. — Kamara: Carmen. (14) Színes spanyol film. — Balassagyarmati Ma­dách : Háromnegyed 6-tól és 8-tól: Indiana Jones és a végzet temploma. (14) Színes, fantasztikus amerikai ka­landfilm. — Iskolamozi: Má­tyás, az igazságos. — Pásztói Mátra; zorro. Színes olasz— francia kalandfilm. — Bá- tonyterenyei Bányász: Élet­ben maradni. Színes, zenés amerikai film. — Bátonytere" nyei Petőfi: várlak nálad va­csorára. (14) Színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Műve­lődési Központ: Az intéz­mény külső klubjában Akvárium, ’87 címmel díszhal- és hüllőkiállítás tekinthető meg június 22- ig. — Bányász Művelődési Ház: Az ifjúsági klubba látogató fiatalokat vidám tanévbúcsúztató program­ra várják 15 órától. — Gerelyes Endre Ifjú­sági Művelődési Ház: A szabadidő-klubban tested­ző és karbantartó eszkö­zök, társasjátékok állnak az érdeklődők rendelkezé­sére; a klubot 13—19 óra között kereshetik fel a Gorkij-telepi lakók. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Ga­léria: Várady Róbert fes­tőművész alkotásait tekint­hetik meg az érdeklődők június 25-ig. RÉTSÁG — Asztalos János Mű­velődési Központ: Június 29-ig látható az a képző- művészeti kiállítás, amely a terület általános iskolás tanulóinak alkotásaiból ad válogatást. SZ1RÁK — Kastély Szálló: Kor­társ képzőművészek al­kotásai — grafikák, fest­mények, iparművészeti munkák — láthatók a szál­loda galériájában, június 24-ig. telexen Érkezett. Hangszóró Paksi „paradicsomban” „Tanítsd az utódodat!’’ — ime a cím, a paksi atom­erőmű közvetlen fenntar­tása mellett létesült (egy éve) iskola állandó szlo­genje, amely mindenütt ki­írva olvasható az intézet termeiben, s hozzá társul még az erőmű emblémája... Méltó jelmondat mindarra, ami ott történik. ☆ Ugyebár a jövőt építik, mert hiszen a maghasadá­son alapuló, meghatározó fontosságú (országosan) nagyüzem nem is tehát mást. minthogy egészen magas szinten a jövőnek dolgozik, s nyilvánvaló az is, hogy a jövőnek dolgozni csak egé­szen különlegesen érdekes és jelentős módon lehet. Mit lehet? Kell. Különben esetleg a múltnak dolgozna az ember, vagyis elmarad­na a korától és a jövőt meg sem érné. Így van ez a sikerélményekkel is. Ott más sincs ugyanis. Paks minta minden szempontból. A minta azonban minta is maradna cselekvési és kö­vetési össztársadalmi szán­dék nélkül. De most már azzal sincs baj. Az iskolai oktatás ki tudja hányadik reformja esetleg termékeny lehet a minták (ha ugyan Paks nem az egyetlen min­ta) követésének dolgában. Hát, csak rajta! Hallgas­suk, milyen szépeket lehet mondani a paksi atomerő- művi általános (cseppet sem általános) iskoláról. mert valóban és méltán lehet. Kell. Kiváló a helyzete, szelleme, kiemelt a szerep­köre és kiemelt szerepkörű maga a hely is. Vitathatat­lan. A tanári alkotószabad­ság egyenesen kötelező. A riportban is csak elismerő sza­vakat lehetett mondani, sorol­ni, csak lelkesülni, lelkesülni... Mert ez más! — ez vonzó iskola. Lehet talán ezzel kis bajom? Hogy akkor most elismerés jár és éppen pedagógusna­pon a paksiaknak, mert olyan jól érezhetik ott ma­gukat. Kiváló igazgató, ki­váló helyettes, kiváló erő­mű, kiváló tanári kar, ki­váló (kreatív) óraadók, ki­váló körülmények, kiváló anyagiak, eszközök; modern­ség, kiváló jelmondat. És permanens-állandó siker­élmény. A riport kulcsszava amúgy. Pedagógus önmeg­valósítás. Egy népművelő­tanár otthagyta a népműve­lést. elment egy kis faluba. nagyon szerették, nagyon szeretett ott tanítani, min­den jó volt. . . De élezte, hogy ott máris elszürkült. Néhány év után. Otthagyta, és most Pakson kollégiumi nevelő-vezető. Csodás, való­ban. Egy szó sehol végig azokról a szürkékről, akik nélkül talán a paksi kiváló lehetőségű pedagógusok setn lennének. Tisztelet Paksnak! Elis­merés és minden más, ami a minta jogán kijárhat neki. Nagyon helyes mindez. Ké­són vagyok őszintén elisme­rő (lelkes), így még félreért valaki. Jó riport volt ez va­sárnap az egyéves paksi paradicsomról. Ott mindenki megszállott, ahogy a ripor- ter(nő), Gáspár Sarolta su­gallta. Nagy dolog újat lét­rehozni. A régit továbbvin­ni, gazdagítani, a kisiskolát hittel megtartani az más persze. A paksi valóság könnyeztetően szép. ☆ A vidéki pedagógushiány­ról néhány óra múlva ugyan­azon az adón Szél Júlia be­szélt. Van egyensúly. T. Pataki Művelődési ház és közönsége Változó választások Oiósjenön Gyülekeznek a gyerekek a ház előtt Fotó: Bencze Péter Sokat alakult az utóbbi esztendőkben a községek közművelődési élete. Változ­tak az igények, elapadtak az anyagi erőforrások. Hogy mégse kerüljék el a lako­sok a művelődési házat, változtatni kellett a kínála­ton, a választási lehetősé­geken. Korábban az amatőr művészeti csoportoknak na­gyobb súlya volt, manapság már ritkaság, ha folyama­tosan működnek. Inkább a számítógépek, az aerobic, a diszkó vonzzák a látogató­kat. Diósjenőn meglepetésre azt halljuk, ez is, az is hí­vekre talál. Pénzt hozni a házhoz Kriska György igazgatót a ház előtt körbeveszik a gyerekek. Szeretnék rábírni, hogy játszhassanak a számí­tógéppel. — Nyolc gépünk van. De a faluban már sok magán- személy otthon is foglalkoz­hat számítógéppel, a gyere­kek is azért kaptak rá az itteni készülékekre. Van néhány jó programunk. Egy ZX 81-es géppel kezdtünk. Az iskolaigazgatóval közösen határoztuk el a vásárlást. Az általános iskolás gyere­keknek ez a fakultáció egyik formája, megtanulják a BASIC-alapnyelvet. Most gondolkozunk azon, miként lehetne a készülékkel pénzt is hozni a házhoz; tanfo­lyamot, vagy nyári tábort szeretnénk szervezni. Van azért hagyományos kisközösségük is. Maradva a fiataloknál: létezik egy ége­tőkemencéjük, amelyre ama­tőr keramikusszakkört szerveztek. A falu pedagó­gusaiból népzenei csoport alakult. A vezetőjük dr. Horváth Sándorné, aki jó ismerője a népi hagyomá­nyoknak. A palóc etnikum művészete mellett bolgár, német, orosz, román, szlo­vák népművészettel is fog­lalkoznak. Utazásaikhoz, mű­ködésükhöz a pedagógus­szakszervezettől kértek tá­mogatást egy meghirdetett pályázat útján. Most varr­ják a ruhákat, nagyon lel­kesen készülnek a föllépé­sekre. Mint mindegyik község­ben, ahol sok az eljáró dol­gozó és diák, nehéz a klub- mozgalmat úgy fönntartani, mint régen. Az ifjúsági klub most formálódik — kedden, szerdán és szombaton, mo­ziszünetben járnak be a fiatalok. Főként a pingpon­gozás divatos foglalatosság. Szívesen nyújtanának vi- deózási programokat, de a salgótarjáni videotékában egy napra, magánszemélye nek 140 forint a kölcsönzési díj. Mivel Diósjenőről be kell utazni érte, nem is tud­ják egy-két napon belül visszaszállítani, s így már tetemes az összeg. Mit lehet tenni? Segít a Nógrád Me­gyei Pedagógiai Intézet, tő­lük kapnak kazettákat. Ter­mészetesen a tematika nem ugyanaz, mint a videotéká­ban. .. Ifjak és idősek klubja Gálcsik Istvánná óvónő, a nyugdíjasklub vezetője a kozösségformálásra több le­hetőséget talált. — Hogy miért járnak olyan szívesen, immár ki­lenc éve? Először is egy­mással akarnak találkozni, beszélgetni. A programokat közösen vitatjuk meg, a ki­rándulásoktól a mozielőadá­sokig, klubtagoknak ingyen örömmel nézik és hallgat­ják a helyi pedagógusok ve­títéssel. diaképekkel kísért előadásait. — Megtartják a név- és születésnapokat, az úgyne­vezett jeles napokat. Toll- fosztásra és csuhétépésre éppúgy összejönnek. mint örömkalácsot sütni a televí­ziós vetélkedőre, az orvos és a gyógyszerész előadásá­ra. Az öregek napja külön ünnep — szép műsorral kedveskednek az óvodások ilyenkor. S, ami az élénk szellemet jellemzi még: a községi vezetők által tartott fórumokon is szívesen részt vesznek a nyugdíjasklub tagjai. Segített a „vajda” — Az idősebbek a legin­kább lelkesek — fűzi hoz­zá az igazgató. — Persze, ez érthető: sokan eljárnak a faluból tanulni, dolgozni. Éppen ezért a gyermekmű­sorok a legbiztosabbak, a felnőttek számára csak óva­tosan merünk szervezni. Voltak szórakoztató progra- amelyek jól sikerül­tek. Egyik példája Horváth István cígánynóta-énekesé. Segítettek a szervezésben: a „vajda " szólt az emberek­nek, jöjjenek.. . A színházkedvelők igénye­it helyben lehetetlen ma már kielégíteni, eljárnak Vácra, Budapestre. Ilyenkor vagy színházi buszjáratot kérnek, vagy személygépkocsikkal szervezik meg az utat. Változnak a választási le­hetőségek — az igényekkel együtt. G. Kiss Magdolna A titokzatos kór nyomában luhani Nagy János könyve az ÁlDS-rői Egyre több szó esik mos­tanában a korunk pestisé­nek. vagy az Apokalipszis ötödik lovasának is nevezett új. titokzatos fertőző be­tegségről. amely felfede­zése idején csak az Ameri­kai Egyesült Államokban szedte áldozatait, napjaink­ra azonban az egész világon elterjedt. Alattomosságára és veszélyességére jellemző, hogy az emberi szervezet­nek éppen az ellen a része ellen indít támadást, amely más betegségektől megvéd bennünket. A szerző könyvében e ti­tokzatos kór nyomába sze­gődött, igyekezett rámutat­ni az első esetekre és nyo­mon kísérni az orvosoknak a kórokozó felderítése érde­kében folytatott — és még a mai napig is tartó — ku­tatómunkáját. Megfordult a könyv írója ,,a halál elő- csarnokdlban”, az AIDS-be- tegek nyugat-európai ren­delőintézeteiben és az AIDS- segély tanácsadó helyein. Beszélgetett a kór által ha­lálra ítélt betegekkel, be­mutatja az ártatlan áldoza­tok — anyjuk méh ében meg­fertőzött gyermekek, injek­ciós tűk által halálos vírus­hoz jutott ápolók és orvo­sok, illetve a véradás ré­vén megbetegedett emberek — sorsát. Az AIDS mindmáig gyó­gyíthatatlan betegség, áldo­zatainak száma szerte a vi­lágon egyre növekszik, a fertőzöttekét pedig senki sem tudja pontosan meg­mondani. A kórokozó azo­nosításában élenjáró ameri­kai virológus. R. Gallo vé­leménye szerint „a megfer- tözöttek 98 százaléka az or­vosok tudomása nélkül vár­ja a halált.’’ Mennyire terjedt el a kór a nyugat-európai „térhódí­tást” követően hazánkban és a szomszédos szocialista országokban? Tényleg egy afrikai majom szervezetében évtizedek óta kimutatható vírus támadt-e az emberi­ségre? Fertőz-e a betegség kézfogás és a mindennapi érintkezés során? Meghal-e minden fertőzött? Igazak-e a hazai AIDS-esetekről ter­jedő mendemondák? Indo­kolt-e a világszerte tapasz­talható pánik? Hogyan rea­gálnak az egyes társadal­mak a már korántsem csu­pán egészségügyi problémá­ra? Juhani Nagy János köny­ve egyebek között ezekre a mindnyájunkat érdeklő kér. désekre keresi a választ, be­számolva az orvostudomány legfrissebb erőfeszítéseiről is. ,,/Vleseváros ” a Mátrában Varsics Ferenc 78 éves nyugdíjas főkertész, több mint egy évtizedes munká­val „mesevárost” épített a gyermekeknek mátrafüredí otthonának udvarán. A kis városrészek figurái, közle­kedési eszközei mozognak' is az évente idelátogató több ezer apróság nem kis örömére. Fotó: Szabó Sándor f

Next

/
Thumbnails
Contents