Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

1987. június 9. KEDD NOGRAD 3 Fecsegő demokrácia * j*jlök az értekezleten és figyelem az |J arcokat. A napirend előterjesztője szóbeli kiegészítésében sem többet, sem mást nem mond, mint amit a ko­rábban kiadott terjedelmes írásos anyag tartalmaz. — Kérdés, vélemény van? — igv a le­vezető elnök. Igen. Vannak kérdések, vélemények és hosszú válaszok. Ügy vélem a jelenlé­vők többsége jól ismeri egymást, s ta­lán már azt is előre pontosan meg tud­ná mondani, hogy ki lesz az aktuális hozzászóló és miről fog beszélni. Társa­ik egyre idegesebben nézik az órát és fásult arcukról azt olvasom le: megint elcsúszott egy pár óra értelmetlenül. Téved az a kedves olvasó, aki azt hi- sziT hogy ez egy groteszk novella beve­zetője Napról napra, hónapról, hónapra, évről évre átszenvedett valóság ez. ben­ne parttalanul hömpölyög a leírt és a ki­mondott szómalaszt. Közben lehetetlen­né válik a termelő-, az alkotómunka, mert megbocsáthatatlan bőkezűséggel pa­zaroljuk egyik legdrágább kincsünket: az. időt. Már-már közhelyszámba megy az az állandó siránkozás: nincs pénz. nincs anyag, s közben nem akarunk tudomást szerezni arról, hogy mindenekelőtt idő­hiányban szenvedünk. Aggódva figyelem, hogy egyre mélyebb­re hatol mindennapi életünkben a fecse­gő felszín. Ismerek olyan vállalatvezetőt, aki —‘ bevallása szerint — munkaidejé­nek csaknem a felét tölti különböző ér­tekezleteken, konferenciákon. szakmai „kényszer eszmecseréken", a vállalat pe­dig belefullad a jelentések, a tanulmá­nyok, a beszámolók és az adatszolgálta­tások tengerébe. Egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a különböző rendezvények — minden hir­detett elv. a többség javát szolgáló té­nyek ellenére — újból visszacsúsznak a munkaidőbe. (Miután a közfelfogás és a gyakorlat szerint a szabad idő kell a pi­henésre, ritkább esetben a szórakozásra, vagy arra, h,ogy megkeressük azt a pénzt, amivel feltétlenül ki kell egészíteni a fő- munkaidőben kapott fizetést.) Sok he^ lyütt mintha nem vennék észre, hogy mások, vagy egymás perceit, óráit, nap­jait lopni az egész társadalomra nézve veszélyes és káros magatartás. Fölösleges és szükségtelen eszmecse­rék tipikus esete az, amikor a demokrá­cia látszatának érdekében széles körű vi­tákat indítanak olyan kérdésekben, ame­lyeket lényegében már korábban eldön­tötték. Míg a demokrácia frissíti a tár­sadalom vérkeringését, addig a „fecsegő demokrácia" használhatatlan salakkal töl­ti meg azt éltető oxigén helyett. Ideje lenne megállítani azt a közlési kényszert, amely életünk egészére mind nyomasztóbban nehezedik, összemosva a fontosat a lényegtelennel, a valóságos gondolatokat a közhelyekkel. E ngedjük egymást dolgozni! Napja­inkban aligha lehet fontosabb, mint a szorgalmas munka és nincs na­gyobb értékveszteség az elfecsérelt idő­nél. Surányi János Olcsóbb, gyorsabb módszerrel javítják az autópályát Hány lábon áll a kiegészítőtevékenység Kálién? if m — Tudomásom szerint egy Az erdőkürti melléküzemágban a műanyagreszleg dolgozói televíziók hátlapját készítik. Mlinárcsek János és Kapuszta János a lakatosüzemben szerszámtartó kocsikat készít. Fotó: Rigó Tibor Olcsóbb tömegtakarmány Segítik a gyepgazdálkodást A gazdaságos gyeptermesz- t.és szervezésében, s. annak hasznosításában régóta élen­jár a szikszói központú Boo- vina Gazdasági Társaság. Négy éve eredményesen mű­ködik együtt kilenc megyéi termelőszövetkezettel is, töb­bek között a bátonyterenyei- vel. bercelivel, nógrádival. Ennek révén a gyepgazdál­kodásban. a termesztési alaptechnológiák terjesztése­bén hoztak újat. Az eddig szerzett tapasztalatok, és az agroökológiai potenciál fel­mérései ázt bizonyítják, hogy a nagy kiterjedésű gyepnövénytermesztésben még jelentős biológiai tarta­lékok vannak. Az évek során végzett kísérleti munka igazolta, lyogy még a szántóföldi mű­velésre alkalmatlan területe­ken is kedvező talajadottsá­gok teremthetők a füveknek különböző eljárásokkal. Jól befolyásolja a hozamot a talaj tápanyag-utánpótlása is. A hektáronkénti 42—170 kg műtrágya kiszórásával a korábbitól 3—4-szer nagyobb tömegű szálastakarmányt ta­karítottak be a szövetkeze­tek. Az olcsóbb tömegtakar- mány-termelésben a jövőben is nagy jelentősége lesz a gyepek termésének. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a Boovina GT a taggazda­ságokban növeli a termesz­téssel és hasznosítással kap­csolatos szaktanácsokat. A rendszeren keresztül eljuttat­ják. az egyes gazdaságokba a legújabb tudományos és gyakorlati eredményeket. Árkedvezménnyel adják a vetőmagot az új gyeptelepí­téshez, és -felújításokhoz. A jobb hasznosítás érdekében segítenek a szükséges gépek, berendezések beszerzésében is. A gyakorlatban eléri eredményeket bemutatókon ismertetik a szakemberek­kel. Nem egészen két hétig kell még türelemmel elviselniük az autósoknak a főváros és' a Balaton közötti forgalom- elterelést: június 19-re befe­jeződik az M—7-es autópá­lya bal oldali részén, a 45- ös és az 55-ös kilométerszel­vény között az útpálya fel­újítása. Legrégebbi autópályánk aszfaltozása, a burkolat hi­báinak kijavítása kisebb- nagyobb szünetekkel -évek óta tart. A legkorábban épített —. s a fővároshoz legköze­lebb eső — szakaszokon még l!)76-ban kezdődött meg a felújítás, hagyományos mód­szerrel. Ez a fajta aszfal­tozás azonban igen drága, egy kilométeren 14—15 mil­lió forintba kerül, s ráadá­sul fokozottan anyagigényes: a minőségi követelmények miatt 14—16 centiméteres aszfaltréteget kell az útra­ten ten:. Évről évre csökken az utak karbantartására, fenntartá­sára fordítható pénz, így egyre nagyobb figyelmet for­dítanak az utak gazdái az olcsóbb, takarékosabb meg­oldások kidolgozására. Az elmúlt két évben az M—7- es autópályán a 45-ös kilo­méterszelvény közelében négy, egyenként 500 méteres szakaszon kísérleteket foly­tattak magyar útépítő válla­latok különböző külföldi cé­gek bevonásával. A legjobb eredményeket a Székesfe­hérvári Közúti Építő Válla­lat, a Kemikál és az NSZK- beli VDW GftK cég együtt­működése hozta: A külföl­di partner által kidolgozott útépítési módszerrel ele­gendő mindössze 3 cen­timéternyi aszfalt lete- rítése, így jóval rövidebb idő alatt, a korábbinál lé­nyegesen kevesebb anyag ás energia felhasználásával lehet az utat rendbe hozni. lábon. . . A kijelentést követően kissé furcsán néz rám Dóra .János, a káliói termelőszö­vetkezet főkönyvelője, majd jól' megfontolva. tömören csak annyit mond: — De nézzük meg közelebbről a valóságot. . ' WBBSMBBMBSBtSSBBEki Tények A közös gazdaság árbe­vételében meghatározó sze­repe van . a kiegészítőtevé­kenységnek, amely két alap­vető bázisra épül. Az egyik: a Budapesten székelő épí­tőipari és szolgáltató gazda­sági társaságra, a másik a helyi tevékenységet magá­ban foglaló, különböző ipa­ri tevékenységekre. Az előbbi 1986-ban 450 fős lét­számmal, 208 millió forint árbevételt és 16 millió fo­rint nyereséget ért el. A he­lyi üzemekből viszont 18 millió forint értékű bérmun­kában előállított térmék ke­rült ki, 141 fő közreműkö­désével. A gazdasági társa­ság vagyonából 45—45 szá­zalékot az ócsai Vörös Ok­tóber és a kállói termelőszö­vetkezet vallja magáénak, Í0 százalékot pedig a szurdok- püspökiek képviselnek. A 16 millió forint nyereségből egy­millió 958 ezer forint jutott a kállóiaknak, mert az el­vonás mértéke elérte a 70 százalékot. „Borsódzik a hátam" — Az elvonások miatt nem nagy. „bolt” a budapesti — vélekedik a főkönyvelő. — De mivel az alaptevékeny­ségből nem tudunk megélni, vállalnunk kell az ezzel járó kemény kockázatot. Ugyan­is a .•kiegészítőtevékeny­ségben elért nyereséget az idén is az alaptevékenység fejlesztésére fordítjuk. — Okoz-e önnek álmatlan, éjszakát a 60 kilométerre le­vő gazdasági társaság tevé­kenységének figyelemmel kí­sérése? — A közösségnek jó neve van a piacon, keresik őkei a megrendelők. A tapaszjta- latök viszont rászorítottak bennünket arra, hogy a tár­saság tagjai csak akkor kap­ják meg a fizetésüket, ha rendszeresen beérkeznek a munkát elvégző számlák, ha jön a nyereség. Amikor vi­szont a' romhányi, meg a nőtincsi bukásra gondolok, akkor bizony, borsódzik a hátam. Hogy ne érje a tsz vezetését nagy meglepetés, ezért sűrűn utazunk Buda­pestre ellenőrizni. Egyetem legos felelősség — Más módon is igyekez­nek elkerülni a váratlan meglepetéseket ? — Az idén tovább növel­tük a gazdálkodás haté­konyságának követelmé­nyeit. Emeltük az árbevétel A Kőbányai Gyógyszer- árugyárban , kukoricabarát gyomirtó szerrel kísérletez­nek. Az eddigi mezőgazda­sági nagyüzemi próbák azt igazolják, hogy ez a készít­mény még akkor sem káro­sítja a kukoricát, ha az át­lagos adagnak a többszörö­sét permetezik ki. Nemcsak a növényt, de a környezetet is kíméli, mert használatá­hoz nincs szükség azokra az ellenszerekre, amelye­ket egyébként sok gyomirtó összegét, az egy főre eső nyereséget pedig 37 ezer fo­rintban határoztuk meg a létszám 400 főre való egy­idejű csökkentése mellett. A vezetők csak akkor kapnak prémiumot, ha betartják a létszámot, túlszárnyalják a tervben előírtakat. Amit mondtam, az a hagyományos elszámolási rendszerben dol­gozókra vonatkozik. Más a helyzet az átalánydíjasok­nál. A tayaly lebonyolított négy ellenőrzés közül az ár- ellenőrzésnél kétmillió fo­rint értékű túlszámlázást ta­pasztaltunk. Ezt az összeget az érintett dolgozók vissza­fizették. A tény viszont ar­ra kényszerített bennünket, hogy tovább szigorítsuk az •ellenőrzést, növeljük a köve­telményeket, és az anyagi fe­lelősséget. Ezért az idén, az átalánydíjasoknál bevezet­tük az egyetemleges és va­gyoni felelősséget. Egymillió forint feletti megbízást csak a termelőszövetkezet veze­tőjének engedélyével vál­lalhat a csapat vezetője. Ta­valy ősszel létrehoztunk egy 40 főből álló saját építőipa­ri átalánydíjas részleget, amely szorosabban kötődik a gazdasághoz. Rájuk is azok az előírások vonatkoznak, mint a budapesti átalánydí­jasokra. akik az éves árbe­vétel 50 százalékát biztosít­ják. A helyi ipari tevékenység három helyen — Erdőkürt, Erdőtarcsa, Variyarc — fo­lyik. Az itteni termelőegy­ségekből vasipari termékek, díszműáruk és tekercselt villanymotorok kerülnek ki. — Ezeknél a tevékenysé­geknél a legkisebb a koc­kázat. Nem tőkeigényes meg­bízások, ugyanakkor kevés nyereséget hoznak, hosszabb távon pedig nem adnak biz­tonságot. Az utóbbi növelé­se céljából, tárgyalási alap­szer tartalmaz azért, ne­hogy a hatóanyaga káro­sítsa a kukoricát is. A ta­pasztalatok szerint a talaj­ban sem okoz elváltozáso­kat. ami lehetővé teszi, hogy a gazdaságok a kukorica után ugyanazon a területen más növényi kultúrát is termesszenek. A legtöbb itt­hon forgalmazott olcsó ku- koricagyom-irtó szernek Ugyanis olyan a hatása, hogy ugyanarra a területre, ként, csak öt évre szóló el­képzeléseket vitatunk meg partnereinkkel, illetve köt­jük meg velük a szerződést, amennyiben ez számunkra is előnyös — állítja határo- ' zottan Varga Lajos, a ter­melőszövetkezet elnöke. —- Mivel a piaci lehetőségek számunkra is beszűkülték, feltétlenül szükséges korsze­rűsítenünk termékszerkeze­tünket. E célból több válla­lattal is tárgyaltunk, de ed­dig még nem sikerült szá­munkra előnyös üzletet kötni. Legnagyobb gondunk a szakemberhiány. Biztosí­tása érdekében az elmúlt három év alatt, állami tá­mogatással, nyolcmilliót köl­töttünk szolgálati lakások építésére. Szűkén * pordózzák » A helybeli üzemek egy ré­sze nemcsak a piaci igények visszaesése miatt van nehe­zebb helyzetben, hanem azért is, mert a jelenlegi partner- vállalatok nem változtattak korábbi gyakorlatukon: az első negyedévben igen szű­kén porciózzák kívánságai­kat, vállalják az állásidő fi­zetését, az év végén viszont valósággal bezúdítják meg­rendeléseiket. Ilyen körül­mények között érthető a i vezetőség törekvése, hogy — a biztonságosabb jövő érde­kében —, a jelenleginél még több lábon álljanak a kí- egészítőtevékenységben. Er^ re azért is nagy szük­ség van, mert a fejlesztési alapból csupán kis összeg jut felújításokra, illetve a nagyon elhasználódott gépek pótlására. ahová egyszer már kiper­metezték, a későbbiekben is csak kukoricát lehet vetni. Ez a készítmény nem új termék, hanem a vállalat Adói névű gyomirtójának új felhasználási lehetősége. A szert a cukorrépatábLákban megtelepedő gyomok kiir­tásához dolgozták ki. For­galomba hozatala után azon­ban a vállalat szakemberei tovább vizsgálták a készít­mény használhatóságát. Amint alkalom nyílik A szeszélyes időjárás megnehezíti a mezőgazdasági üzemek számára a takarmány betakarítását. ezért minden lehetséges alkalmat kihasználnak a kaszá­lásra és begyűjtésre. Ezt teszik pásztóit is a Béke Termelős/öv étkezőt lehljein.- bp ­— v — Kukoricabarát gyomirtó szer

Next

/
Thumbnails
Contents